Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 27-52. szám)
1889-09-08 / 36. szám
VIII. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1889. szeptember 8. 36. szám. Előfizetési di> Kgészévre 4 ft., F élévre 2 ft., Negyedévre 7 ft. Hirdetmények • .'! hasábos petitsor i gyszer 9 kr., többszöri hirdelésnél 7 kr., Iíé yegdij | 30 kr. Ny Ültél- |M't i 1 so i-:i |L» kr. ZALAMEGY II II IfMf I I 1, K0ZIME1SS! ES ' i 1 1 i 1 1ÜBU A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Iskoláink elhelyezése. A beiratások városi iskoláinkban folyamatban vannak, sőt részben befejeztettek, azonban a szülők aggódva gongolnak arra, hol fogják gyermekeiket ez évben tanítani; mivel az elemi leányiskolái helyiségek a pénzügyigazgatósági hivatal számára átadattak, a fiú-iskolái épület pedig, hol a polgári leányiskola két első osztálya is volt, a pénzügyigazgatóság befogadására szolgáló úgynevezett pénzügyi palotává alakíttatik át. Az átalakítás azonnali foganatosítása — úgy látszik — most már elhalaszthatlanná vált. A városi középítési bizottság ugyanis azon hitben volt, hogy a pénzügyminisztérium méltányolni fogja azon nagymérvű anyagi áldozatot, melyet a város a pénzügyi palota létesítése tekintetében hoz, más részt figvelembe fogja venni, hogv a város hatszáz növendéke a tanítás céljainak megfelelő épülettől a rögtöni építkezés folytán egy évre megfosztatnék: mindezeknél fogva halasztást fog adni a városnak, hogy a tavaszszal kezdhessen a palota felépítésébe, ho£v ]Vy legalább a tanév legnagvobb részében a gyermekek számán a községi iskolát megtarthattuk volna, vagy esetleg más, a célnak szintén megfelelő helyet kaphattunk volna. E reményben fordult a polgármester által az építkezés elhalasztása iránt a pénzügyminisztériumhoz, feltárva a helvzetet., súlyt fektetve egyúttal arra, hogy a pénzügyigazgatóságnak mostani ideiglenes elhelyezése ellen alapos kifogás nem tehető. Sajnos azonban, hogy a halasztásra az engedélyt nem kaptuk meg s így az építkezés megkezdése kikeriilhetlen. Ily körülmények között a városi szülők megnyugtatása végett okvetlenül és mielőbb oly intézkedés válik szükségessé, hogy legalább az elemi leányiskolái épület eredeti rendeltetésének J átadassék vagyis mielőbb iskolai célokra fori dítható legyen. Csakis ez uton válnék lehetségessé a népes osztályok elhelyezése, míg a kevésbbé népes egy-két osztály magán házban lenne elhelyezhető, vagy az első osztályokban váltakozó lag történnék a tanítás egyik osztályban délelőtt másikban délután, természetesen két óra helyett három, esetleg negyedfél órai tanítással, közben azonban legkevesebb félórai pihenéssel. Ha ezt ki nem vihetjük, úgy a legjobb akarat mellett sem remélhető e tanévben iskoláink elhelyezése. Ennek kivitele pedig nézetünk szerint annál kevésbbé ütköznék nehézségbe; mert — amennyire tudjuk — egy egész nagy ház legközelebb kiadó, mely ép akkora, hogy a leányiskolában elhelyezett pénzügyigazgatósági hivatalok befogadására alkalmas lenne s nincs kétségünk az iránt, hogy a pénzügyigazgatóság figyelembe véve a fénforgó fontos és nyomós okokat — semmi kifogást sem fog tenni a helyiségek kicserélése ellen. Megérdemli ugyanis, sőt szükségessé teszi ezt a méltányosságot ama, figyelmen kivil épen nem hagyható körülmény, hogy így sikerülend egy évre ideiglenesen gyermekeinket elhelyezni s azok tanítását biztosítani. Azt is tudjuk, hogy a polgármester részéről ez érdemben a tárgyalások már megkezdődtek és valószínű, hogy azok kielégítő sikerre is fognak vezetni. Jelen felszólalásunk célja volt csupán reá mutatni a létező bajra; megjelelni a módot, melylyel ideiglenesen a bajon segíthetnénk s hogy az érdekelt felek belátva az ügy fontossá gát, annak gyors és sikeres megoldása elé akadályt gördíteni nem csak hogy nem fognak, | hanem ellenkezőleg kölcsönös jóakarattal azt I mielőbb bejezéséhez juttatják s így a sziilők aggodalmát teljesen eloszlatják. „Zalamegye" tárcája. Ipai'lovagi furfangok. A „7. a la megye" eredeti tárcája Ki ne ismerné a társadalom e veszélyes kasztját? Ott vannak ők mindenütt, ahol az emberi hiszé kenységet, járatlanságot a saját hasznukra kiaknázhatják, tehát hazájuk a lüld kereksége. Számukra mindenütt kínálkozik működési tér. Elegáns föllépésük, fesztelen, zavartalan magatartásuk, bőkezűségük legtöbb esetben még a világban jártas egyéneket is megejti. Csak három ilyen iparlovagról akarok megemlékezni De e három dicső lovagnak ténye is eléggé megmutatja: mily zseniális furfanggal szerzik ők a pénzt. Az egyik Bécset választotta működési térül. Bement ott egy öreg ékszerészhez s nagyúri fesztelenséggel, elegáns hanyagsággal dőlt egy karosszék be. Az öreg ékszerész mélyen hajlongva kérdezte, hogy mit parancsol? — Csak csekélység az egész, — szólt nagyúri kirsiuy léssel. - Egy udvari tanácsos barátom lett velem némi szivességet; viszonzás tejében meg szeretném lepni egy kis ajándékkal. Szenvedélyes tubákos ; lilán legjobb lesz egy burnót-szelence. Az ékszerész rögtön oda tett egy nagy Uvegfödelü dobozt az idegen elé, hogy válaszszon. Mindegyiknek megmondta árát is. Az idegen egykedvűen nézett végig a szelencéken s rámutatott a sok közöl egyre, hogy azt lógja megtartani. A kiválasztott szelence 2(1') forintos volt ; .11 a II \ hói, drágakővel di"zitve. Egy szóval sem alkudott, hanem kifizette a '200 frtot s a becsomagolt szelencét zsebre téve, kegyes leereszkedéssel mondott istenhozzádot az öreg ékszerésznek, ki mélyen bókolva követte az ajtóig, azt hivén, hogy valami nagyon magasrangú úr lehet. Udvari tanácsos barátja van s alku nélkül lizetett. Az üreg mosolygó képpel tette el a két darab újdonatúj százas bankót; örült a jó gsaftnek. Másnap ugyanazon időtájban ismét belépett bolt jába az előző napi elegáns vásárló s igy szólt : — Mutassa csak kérem azokat a burnót szelencéket még egyszer. A tegnap vásároltat nem tartom elég értékesnek. Azt hiszem: inkább a 400 Irtosokból választok egyet. Igen igen ! Mutassa csak kérem! Az öreg nagy szolgálatkészséggel vette elő a dobozt s az elegáns úr elé tette. Az kiválasztott egy 400 forintos szelencét, mit az ékszerész azonnal becsomagolt s átnyújtotta azt a vevőnek, ki azonnal zsebre tette a az előző napon vásárolt szelencét az ékszerész felé nyújtva igy szólt: — Tegnap már fizettem, ugy-e bár 200 forintot? Ez a most visszaadott szelence értéke ismét 200 forint, ugy-e bár? Tehát tisztában vagyunk. Az öreg mélyen bókolva vette át a kicserélt ékszert és alázatosan köszönt a gyorsan távozó úr után. Csak akkor kezdett a jóhiszemű öreg gondolkozni, mikor a kicserélt ékszert a dobozba viszszatette, hogy iszen az az úr ő tőle tula jdonképen csak 200 forintért vette meg a 400 forintos burnót-szelencét. Csakhogy már késő volt. Az iparlovagnak sikerült a fogás. Egv másik eset Pécsett történt. Az ottani nagyobb vendéglők egyikébe egy gyü' nyürü négyes fogat járt be. A zárt hintóból magastci'metű, tekintélyes kinézésű j úr szállott ki. A hajlongó vendéglői szolgáknak és M I Kovács Kálmán 1830-1889. BS\ \ teség terén Városunk s vele megyénket ismét egy súlyos vesz érte Kovács Kálmánnak, az igazság szolgáltatás országos hirű férfiúnak, f. hó 1-én kinos- szenvedés után bekövetkezett gyászos elhunytával. A boldogult a közügyek tevékeny harcosa, hivatásának egész odaadással élő férfiú s a közhasznú intézmények buzgó és lelkes támogatója volt. Kiváló érdekkel viseltetett mindenkor városunk ügyei iránt s ürült nemesen érző szíve, ha városunk érdekében bármikor és bármi tekintetben küzreműküdhetett. S midőn hosszas, becsülettel és odaadó buzgalommal beiültött hivatalos működése uián nyugalomba vonult: örömmel jött körünkbe s kedvesen tültütte itt napjait széleskörű rokonsága, jó barátai és tisztelői körében. Fájdalom, a nyugalmi napokat nem sokáig élvezhette ! Kégi szívbaja a legutóbbi időben oly nagy mértekben tört ki, hogy az egyébként életerős férfiút néhány napi kínos szenvedés után — dacára a leggondosabb és legodaadóbb ápolásnak - letürte az élet fájáról. Kovács Kálmán, az igazságügyi szak ezen kiváló hivatalnoka, 1830. december 11-én Alsó-Lendván született. Jogi tanulmányai befejeztével Zalamegye tiszteletbeli aljegyzőjeként megyei szolgálatba lépett, honnan az igazságügyi pályára fordult. Az alkotmány visszaállítása előtti időben mint segédbiró és szolgabíró működvén, 18(j2-ben a legfőbb itélő s a semmitőszéknél, mint helyettes segédtanácsjegyző szerepelt, azután a budapesti kir. itélő táblánál fogalmazó, majd tanácsjegyző lett, s mindkét minőségben a kir. személytlük oldala mellett elnöki titkárként szerepelt. 1862-ben a budapesti kir. Ítélőtáblánál és a kir. curiáoál segédelőadó volt s ez állásából a kir. minisztérium újra felállításakor az igazságügy minisztériumba, mint titkár lépett be. Külünüs tehetségének küszünhette, hogy ugyanott rövid időküzben osztálytanácsossá (1808.) és miniszteri tanácsossá (1809.) léptettetett elő. Fontos belső ügyek vezetésével, tübbek közt a hazai bíróságok gazdasági ügyeivel is megbízatván, feladatának erélylyel, önállósággal felelt meg; az államtitkári állás betöltetlen levén, mint rangidős miniszteri tanácsos, ő látta el az államtitkári teendőket; a minisztert is gyakran helyettesítette ugy a ház bizottságaiban, mint az országgyűlésen, midőn Pauler hosszú időn át ágyhoz volt kötve, ; s ugyanekkor az igazságügyminiszterium tényleges vezetése is az ő vállaira pincéreknek egymás után osztotta a parancsot. Szobát nyittatott magának. Mihelyt az átöltözéssel készen volt, azonnal magá. hoz hívta a szoba-pincért s kérte, hogy menjen a postára s tudja meg: vájjon nem érkezett-e N. N. földbirtokos nevére pénz küldemény ? A pincér jó borravaló reményében sietett a postára, honnan rövid idő alatt azzal a hirrel jött vissza, hogy a „nagyságos úr" címére semmiféle levél, vagy pénzküldemény nem érkezett. Az úr erre kissé mérgelődött s magához hivatá a vendéglőst. — Nézze csak, kedves barátom — szólt a mélyeu hajlongó vendéglőshöz — nekem a postán kellett volna kapnom 4000 forintot. A szobapincér éppen most jütt a póstáról s azt mondja, nem érkezeit meg. Nekem pedig még ma fizetési terminusom van. Igaz, hogy holuap is ráérnék, de e tekintetben roppant kényes ember vagyok. Nem szeretek egy órát setn késni. Nem tehetné ineg, ,kedves barátom, liogy 3 ezer forintot adna holnapig. Érthetetlen dolog előttem, hogy mért nem érkezett az általam utalványozott pénz? Holnap azonban okvetlenül itt kell lennie. Addig tán önnek módjában lesz 3 ezer forintot előlegezni. Legnagyobb készséggel, nagyságos úr! — szólt a szobapincér által is informált vendéglős. — Pár nap múlva borokért megyék s így rendelkezésem alatt áll pár ezer forint. Parancsolja nagyságod, azonnal? Ha lesz szives! Akkor azonban pénzes levél borítékot is hozzon kérem; mert a pénzt rögtön a póstára adom. A szolgálatkész vendéglős tiz, perc alatt már ott volt a három ezer frttal. A vendég a három ezer forintot levélbe csomagolta; lepecsételte és belső zsebébe tette, hogy majd személyesen vigye postára. Egyszere csak mélyen gondolataiba merültuek látszott s ma<ra elé merengett'. Mai szamunkhoz negyed iv melleklet van csatolva.