Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 27-52. szám)

1889-08-25 / 34. szám

végrehajtó bizottság központi tagjait s a lelkes előadókat illette Ezek üdvös közreműködése mellett sikerülhetett az oly nagy programmá közgyűlést egy nap alatt teljesen befejezni. Lakits Vendel elnök megnyitó beszédében a megjelenteket melegen üdvözölvén, a jelenvoltakat a higgadt, komoly és tárgyilagos tanácskozásra hivta fel. Somlyay József titkár felolvasta a végrehajtó bizottság működéséről szóló részletes és általános helyesléssel fogadott jelentését. Schmidt Boldizsár baranya-szabolesi tanító előter jesztette „u osztatlan népiskola tanterve és tankönyvei" tételre vonatkozó határozati javaslatát, melynek lényege, hogy 1) a szorgalmi időre falu helyeken több idő fordítandó, mint mennyit az 1868. évi 38. t.-c. 53 és 54. §§ ai megállapítanak ; 2, mivel falu helyeken egy tanító hat osztályt kénytelen vezetni, ott a tananyag egy határozott minimumra leszállítandó; 3) a mely helyeken a magyar nyelven kivül még más nyelvet is,az anyanyelvet kell ápolni s így a szorgalmi idő az anyanyelv és a magyarnyelv tanítására újra megoszlik, ott a közhasznú ismeretek tinításában a tanító hogy sikert mutathasson fel, azoknak beosztása a beszéd gyakorlatokba veendő fel ; 4) mivel az osztatlan népiskola leginkább földmiveléssel foglalkozó községekben van, ez okból a tananyag úgy választandó, hogy a közlendő ismeretek a gazdászat előmozdítását célozzák és a kézügyességi oktatást ápolják; 5) a tananyag minden tanfokozaton egy szerves egészet képezzen, hogy a tanuló ismeretköre ne legyen hézagos, ha esetleg a hat osztály befejezte előtt kellene kilépni az iskolából; 6) a tanterv módosulásának megfelelő olvasókönyvek szerkesztessenek. Egyúttal az osztatlan népiskola olvasókönyvének tervezetét is bemutatta. A közgyűlés némi módosítással a határozati javaslatot elfogadta. Ember János Ungvárról előadta „az országos tanítói nyuydíj-törvény revíziója" tárgyában beadott határozati javaslatát, mely .szerint a szolgálati idő 30 évre szállíttassák le, a betöltött 30 szolgálati év után az utolsó évben élvezett lizetéssel történjék a nyugdíjaztatás, a szolgálati évek az idősebb tanítókra ne 1870-től, hanem szolgálatba lépésüktől számíttassanak, a végkielégítésre, részleges nyugdíjazásra, az özvegyek és árvák ellátására nézve érvényesíttessenek azon szabályok, melyek az 1885. évi LX. t.-c-ben az állami tanárokés szaktanítókra nézve érvényben vannak, a tanítók országos nyugdíjintézete a jogosultak keresetre képtelen nyomorékainak, mint élethossztiglan kiskorúaknak 20 éven túl is nyújtson segélyt és gondoskodjék a szülőtlen árváknak árvaházakban történő neveléséről is. A határozati javaslatot egyhangúlag elfogadták s elhatározták, hogy a minisztériumhoz kérvényt intéznek a tanítói nyugdíjtörvénynek ily értelemben való módosítása végett s ugyanezen kérvényben a tani tói fizetés rendezését is kérik. Györgyóssy Rudolf előadó Aradról „a tanítók egyetemes gyűlése és a tanító-egyletek szövetsége" tárgyában terjesztette elő javaslatát, melynek lényege, hogy az ország tanítói a szabad gyülcsezői jog alapján hívjanak össze időnként egyetemes gyűléseket Budapesten, vagy a körülményekhez képest vidéken ; a gyűlésen mindenki megjelenhet, mindenkinek szabad szólása van a felvetett kérdésekhez; az egyetemes gyűlés mindig saját kebeléből választja azon ülésre az elnököt s a jegyzőket; az egyetemes gyűlés vitakör jellegével bir ; vitatkozik, nézetet cserél, de nem határoz, a felvetett kérdéseknél a többség véleményét szavazattal dönti el s az így nyilvánított véleményt tekinti az ország tanügyi közvéleményének; kebeléből központi bizottságot küld ki „végrehajtó bizottság" cime alatt, megválasztja egyúttal annak elnökét és titkárát; a végrehajtó bizottság tagjáúl felvételre jelentkezhetik minden tanító-egylet, mint erkölcsi személy s annak gyűlésén egy tagja által képviselteti magát; a végrehajtó bizottság képviseli a szö vétség eszméjét; a végrehajtó bizottság, mint a szabad — Szerencsétlen, szóltam kétségbeesve. Hát a regále, a 3000 frt. — Mi közöm nekcia a te regálédhoz,? tudod, hogy nem vagyok én politikus, ördög vigye regálédat. — De hát nem hallottad, hogy a kormány megváltja az italmérési jogot s azért kártalanítást fizet s a te korcsmád után 3000 frtot kapnál ? — Ah, hát most tudom, mért jött olyan sietve Iczig hozzám és mért sietett kifizetni az 1500 forintot, holott előbb semmit sem Ígért. De hát honnan tudta ő meg ezt ? — Hát az újságból, amit te ki nem állhatsz, hiszen már az egész város tudja, csak te nem. - Isten verte újsága, mindig csak boszuságot hoz nekem; de megkísértem, talán még lehet segíteni; s avval szó nélkül ott hagyott. Nem tudtam, nevessek-e, vagy boszankodjam. Láttam, hogy Iczighez ment. Ütheted a nyomát, — gondoltam. Másnap találkoztam vele. Először láttam életemben kedvetlennek. — Nos, mire mentél Icziggel — szólítottam meg. — Hogy a Kozárek legyen az orvosa! . . . Mondtam mindig, bolond a kormány, nem tudja mit csinál, dörmögte s szótlanul m nt tovább. Midőn legközelebb meglátogattam lakásán, majd hogy kővé nem meredtem bámulatomban. Ott találtam asztala mellett ülve, kezében a „Budapesti Hirlap" leg utóbbi számával. — Mit, te újságot olvassz? szóltam csodálkozva. — Hát tehetek-e mást; látom, bolond a világ, mért legyek, okos egyedül én. Es azóta nincs nap, hogy el ne olvasná az újságot az elsőtől az utolsó betűig, bár sokszor olyanokat ásít bele, hogy majdnem az álla leesik ; mi meg persze hogy nevetjük, de nem törődik vele, azért csak olvassa megadással, mert azt mondja: belátom, hogy „muszáj." Czw. József. gyülésezési jog alapján tartott „Egyetemes tanító-gyülés"-eknek megbízottá, a szövetségre alapszabályokat nem alkot, hanem az „Egyetemes gyűlések" tartására tanácskozási és ügykezelési rendszabályokat szerkeszt; az egyetemes gyűléseknek s a végrehajtó bizottságnak organuma a „Népnevelők Lapja", melyből a résztvevő tagok a végrehajtó bizottság tudósításáról értesülnek s melyben az egyetemes gyűlések által felvett tárgyakat megbeszélik, illetőleg vitatják. Rövid vita után a közgyűlés a határozati javaslatot elfogadta. Az „Eötvös alap

u kérdésében az előadó Péterfy Sándor budapesti képezdei tanár volt. Ez alapot a kormány kezelése alá vette. Mivel azonban a képviseleti alapon a kormány által egybehívott gyűlések néhány év óta már nem tartatnak meg, az ideiglenesen megbízott kezelő bizottság tiszte már tulajdon kép megszűnt ' s az alap jelenleg gazdátlanúl van. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogadta az előadó indítványát, hogy a magas kormány kerestessék meg az iránt, miszerint az alapot ismét az egyetemes tanító-gyűlés kezelésébe bocsássa. Szőke István előadónak (Budapest,) javaslatára a közgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy 1890. évi augusztus hó végén Budapesten egyetemes tanító-gyűlést tart. A tárgysorozatot illetőleg a már eddig beküldött javaslatok a hazai egyesületekkel közöltetnek s amely pontokat a legtöbb hazai egyesület óhajtja tárgyaltatui, a végrehajtó bizottság azokat tűzi ki az egyetemes tanítógyülés tárgysorozatába. Ezután elnök tudatá a jelenvoltakkal, hogy P. Szathmáry Károly „A kisdednevelési ügyének fejlődése hazánkban" cimű tétel felett 21-én d. e. 9 órakor értekezik a Beleznay kertben, hol a kisdednevelői kiállítás van s egvuttal a tagok a kiállítást is megszemlélhetik. A tárgysorozat kimerítve levén, következett az indítványok tárgyalása. A beterjesztett indítványok közül tárgyaltatott a néptanítók anyagi helyzetének javítása tárgyában benyújtott indítvány. E részben Száva János előadónak (Jász Ladány) javaslata elfogadtatott, hogy a tanítói fizetés minimuma 600 frt legyen és lakás; a tanító készpénz ben kapja az adóhivatalnál fizetését; fizetésének 10%-át ötödéves korpótlék gyanánt kapja s ötször részesülhessen korpótlékban. Egyúttal a központi végrehajtó bizottság megbizatott, hogy a minisztériumhoz e tárgyban inté- j zendő kérvényt küldöttségileg vigye a miniszterhez. A többi, beadott indítvány tárgyalásával a központi végrehajtó bizottság bízatott meg. Végül elnök a jelenvoltak türelmét megköszönve, d. u. 2 órakor az ülést bezárta. A tagok az elnök lelkes éltetése közben hagyták oda az ülés termet. A végrehajtó bizottsági közgyűlés (Jsáky Albin gróf közoktatásügyi miniszterhez a következő táviratot küldötte: „A magyarországi tanítók az istváu ünnepen tartott végrehajtó bizottsági nagy gyűlésükből hálás szívvel, benső igaz szeretettel és törhetlen bizalommal járulnak Nagy méltóságod elé hódoló üdvözletükkel. Isten áldása kisérje Nagyméltóságodat a hazai népnevelés ügyében végzendő magasztos munkájában. Fogadja kegyében, részesítse szeretetében hazánk oktatásügyének szerény munkásait: a néptanítókat!" * Az V i!< országos sörárpakiállítás tervezete. Az országos gazdasági egyesület folyó évi augusztus hó l-étől október 31-ig terjedő időben rendezi Budapesten, köztelki helyiségében, az V-ik sörárpa kiállítást. E kiállításnak hármas célja van : I-ször sörárpatermelés; 2-szor a megnemesítés előmozdítása és 3-szor sörárpa-termésünk minél jobb értékesítése. E végből bírálat tárgyává tétetilt az ország különböző vidékein termelt árpa minősége, tekintettel az ipari felhasználás követelményeire, a miveléti mód- és az elővetemény, valamint a nemesített vetőmagvak befolyására. A sörárpának minél jobb értékesítése végett a kiállított árpákra árpafogyasztóink és kiviteli cégeink figyelme felhivatik ós ez által a termelő és vevő között a közvetlen érintkezés utja elkészíttetik. A kiállításon részt vehet minden magyarországi termelő, de csak 1889. évben termelt árpával. A kiállításra augusztus l étől szeptember 30-ig küldhetők be árpaminták. E kát hónapi időköz arra van fentartva, hogy a kereskedelmi ügyletek létrejötte előmozdíttassék. A beküldés véghatárideje október 1 je, mely időn túl küldemények el nem fogadtatnak. A bírálat ugyanis már október 1 én kezdetét fogja venni. A beküldendő árpa mennyisége 4'75 kilogramm. A csomagolás módja, kis zsák, zsákvászonból; a küldeményhez okvetlenül melléklendő a következő adatokat tartalmazó kimutatás: 1. Megye, község, hol az árpa termett. 2. A talaj természeti minősége (homok, mész, márga, agyag, televény stb.). 3. A talaj felszin-alakzata (sik, dombos, hegyes). 4. A talaj termőereje (gazdag, szegény, őserőben vagy jó trágyaerőben levő, stb.). 5. A vetésforgó, illetve az elővetemény. Friss trágyában volt-e vetve, vagy mikor és mily trágyát kapott a talaj ? i. Kapáltatott-e az árpa vagy nem? 8. Hereféléknek szolgált-e védnövénvül vagy egész tisztán volt-e vetve? 9. v mag fajtája: őszi vagy tavaszi; hazai, chevalier, probstei stb. 10. Ha a mag nemesített volt, honnan szereztetett be és mely évben ? 11. Mennyi vettetett el belőle katasztrális holdanként ? 12. Hány kilogramm termett belőle egy katasztrális holdon ? 13. A bemutatott termény hányszor rostáltatott, kereskedelmi áru-e, vagy osztályozva vau vetési célra. Ha osztályozva van, hány százalékát képezi az igy kiosztályozott java árpa a cséplőgépnél bemagtározott tisztítatlan terménynek ? 15. Van-e még eladásra fentartva és mennyi? Ezen adatoknak kényelmes bejegyzése végett a jelentkezők rovatozott bejelentési lapot kapnak. A rovatok pontos kitöltése szigorúan megköveteltetik s nélkülük a beküldött tárgy nem fog a kiállításra bocsát tatni. — A biráló-bizottság az országos és a vidéki gazdasági egyesületek kiküldöttei, sörgyáros, szeszgyáros, sertéshizlaló és egyéb szakértőkből fog alakíttatni. — A bizottság első feladata lesz a beküldött anyagot következőképen osztályozni: Sörárpa. 2. Szeszfőzdei árpa. 3. Takarmány árpa. Díjakra csak a sörárpaosztályba sorolt árpák számithutunk. Az osztályzás alapjául a minőség imlbit a hj'.ujIUj.vjukinti súly is fog szolgálni, miért is minden kiállított árpa fajsúlya külön meg fog állapíttatni. A bíráló bizottság az árpa következő tulajdonságait fogja megvizsgálni : Szín, szag, héjfinomság, csiraképesség, légenytartalom, alakulat és törési felület; idegen és selejtes magvak súlyaránya. A kiállítási küldemény pistai bérmentesítésén kivül semmi más költség nem terheli a kiállítót. A kiosztandó dijak, arany, ezüst és bronz-diszoklevelek. A kiállításról szakszerű jelentés fog kidolgoztatni. A küldemények ekként cimzendők : „Országos magyar gazdasági egyesület, Budapest, Köztelek" Az orsz. magyar gazd. egyesület nevében : Gróf Dessewffy Aurél elnök. Helyi, megyei és vegyes hirek. Ünnepélyes halaado isteni tisztelet tartatott f. hó 18-án, mint a Király születése napján d. e. 8' 2 órakor a zala-egerszegi róm. kath. templomban. A templom ízlésesen fel volt díszítve ; a misét Balaton József esperes-plebános moudotta a káplánok segédlete mellett. Jelen volt a megyei tisztviselői kar, élén Csertán Károly alispánnal, kir. törvényszék, kir. járásbiróság, kir. ügyészség, kir. pénzügy igazgatóság, kir. tanfelügyelőség, a helyben állomásozó honvéd tisztikar, úgy több tartalékos tiszt, a városi hatóság, ügyvédi kamara, polgári és népiskolai tantestület A templom előtt a honvédség köréből díszszázad volt felállítva, mely a mise főrészein pontos sortüzet adott. A templom zsúfolásig megtelt ájtatoskodókkal, kik a celebráló pappal egyetemben az Ég áldá sát kérték szeretett királyunkra a legalkotmányosabb uralkodóra. A király születése — és Szt. István király neve napján Keszthely város lobogódíszben volt. A r. kath. templomban mindkét napon dr. Dunszt Ferenc apát fényes segédlettel ünnepélyes nagy misét mondott, melye ken jelen voltak a hatóságok, testületek és a helyben állomásozó m. kir. honvédhuszárság. Hornig Karoly baro, megyés püspök őméltósága szept. 7-én érkezik Kanizsára s két napig fog ott tartózkodni a bérmálás szentségének kiosztása végett. NagyKanizsa városában erősen folynak a készülődések, hogy a főpásztort méltó fénynyel fogadhassa a varos közönsége. Babóchay György polgármester f. hó 22-ére értekezletre hivta egybe a városi képviselőket s az élénken lefolyt értekezleten többtagú küldöttség választatott a fogadtatás módozatainak megbeszélése és megállapítása céljából. Bírói kinevezes. A király Somogyi Mihály sümegi kir. járásbiróuak a veszprémi kir. törvényszékhez törvényszéki birói minőségben leendő áthelyeztetését jóvá hagyta. Unger Alajos, a keszthelyi ker. orsz. képviselője, a mult héten Keszthelyre, választói körébe érkezett. — Svastits Gyula marczalii orsz. képviselő f. hó 20-án beszá moló beszédet tartott Marozaliban. Gyűjtés az „Erdélyi magyar közművelődési egyesület" lobogojara. Megyénk zala-egerszegi járásában az „Erdélyi magyar közművelődési egyesület" lobogójára a következő úrhölgyek gyűjtöttek és szolgáltatták be a gyűjtést Mayer István szolgabiróhoz • Bajomy Ilona (Zala-Egerszeg) 4 frt 30 krt, Csertán Ilona (Nemes-Apáti) 7 frt 10 krt, Hrabovszky Irma (Zala Egerszeg), 13 frtot, Marton Laura (Zala-Lövő) 12 frt 29 krt, Nagy Aniea (Zala-Egerszeg) 10 frtot, Skublics Celesztin (Döbréte) 2 frtot, Thassy Hona {Zala-Lövő) 4 frt 60 krt. Midőn a gyűjtőknek szives fáradozásukért köszönet nyilváníttatik, egyúttal azok, kiknél ily gyüjtőivek még vannak, azok beküldésére felkéretnek. Nyugalomba térő tanar. Soós Mihály csórna prem. rendi kanonok, a keszthelyi m. kir. gazd. tanintézet legrégibb és egyik legkedveltebb tanára, az 188%. isk. év végén megvált a tanári pályától, hol oly sok érdemet szerzett s nyugalomba vonult Csornára. Soós M., kit a király a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntetett ki, nehéz szívvel vált meg Keszthelytől, hol körülbelül 30 évig tanárkodott. A keszthelyiek is nagyon fájlalják, hogy a jó „Miska bácsi

u-t elvesztik. Zaszloszentelési ünnepély. Bocsári Svastits Gyula úr védnöksége alatt álló „nagy-kanizsai hadastyán egylet" Káhvoda Jánosné úrhölgy keresztanyasága mellett f.évi szeptember hó 22-én fogja a zászló szentelési ünnepélyét megtartani Nagy-Kanizsán. — Ez ünnepélyre az érdekeltek becses figyelmét felkéri a rendezőség. Népmulatsag Sümegen. A f. év tavaszán alakult sümegi önk. tűzoltó egyesület, mely Fűzik Gyula főparancsnok lankadatlan buzgalmu vezetése alatt az anyagi és szellemi virágzás szép jövőjével kecsegtet, f. hó 18-án a lövőkert helyiségében újból kitűnően sikerült táncmulatságot rendezett, melyen — lerontva a társadalmat merev kasztokra különítő kinai falakat —• a városi közönség mindegyik osztálya nagy számmal volt képviselve. A magyaros jó kedvvel fűszerezett mulatság délután 5 órától hajnali 4 óráig tartott s a fiatalság ugyancsak „olthatatlan tűzzel" áldozott Terpsichore ő fenségének. Különösen kalapot kell emelnünk az alsó néposztály illedelmes és igazi magyaros szellemű mulatozása előtt. Mig zengtek a gyújtó csárdások, hévvel rúgta a táncot, azután pedig csoportokba verődve jbI' dalolta azokat az édes-bús, s;rva-vigadó magyar nótákat ,