Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 27-52. szám)
1889-12-15 / 50. szám
pályára szánja, az kezdetben beadhatja az ottani fó'gymnasiumba s így ilyenek a beszüntetés által mit sem veszítenek. Aki iparos pályára szánja gyermekét, az — a mai viszonyok s a tapasztalás szerint — legjobb esetben négy polgári iskolai osztályt végeztet vele s azonnal iparra adja; mert ha esetleg tovább is járna a fiú, máinem iparos, hanem úr szeretne lenni. Aki kereskedésre akarja gyermekét adni, az is legtöbb esetben négy polgári osztályt végeztet vele, vagy ha mégis folytatólag akarja előzetesen oktattatni, az fia jövőjét szem előtt tartva nem adná a polgári fiúiskola V. éz VI. osztályába, hanem észszeriileg adná a IV. osztály bevégeztével középkereskedelmi iskolába, ahol az általános ismeretek mellett szakszerű ismeretekre is tesz szert s emellett az érettségit letevén, egy évi önkénytességi kedvezményben is részesül. A nagy-kanizsai polgári fiúiskola V. \ I-ik osztályának beszüntetésével tehát sem azok nem veszítenek, kik .gyermekeiket tudományos pályára szánják, sem kik gyermekeikből iparosokat vagy kereskedőket óhajtanak nevelni. Veszítene legfelebb az az egy-két szülő, aki gyermekével a polgári iskola V. és VI. osztályát azért óhajtja elvégeztetni, hogy oly életpályára adja, melynek elnyeréséhez a minősitési törvény értelmében hat polgári iskolai osztály elvégzése szükséges, ezek azonban a megyénk területén levő többi polgári iskolában e céljukat, elérhetik. Ebből láthatjuk, hogy a nagy-kanizsai polgári fiúiskola V. és VI. osztályának beszüntetésével sokkal csekélyebb kár háramlik egyesekre, mint amennyi haszonnal járna az egész város közönségére az ennek árán nyerendő négy osztályú polgári leányiskola. Ajánljuk e javaslatunkat az iskolaszék becses figyelmébe. Ha az iskolaszék ezen ügyet tárgyalás alá vévén, az e sorokban kifejtetteket részletes és egy cikk keretébe nem foglalható indokolással, memorandum alakjában a közoktatásügyi miniszterhez felterjeszti, hisszük, hogy népoktatás ügyünk iránt oly meleg érdeklődéssel viseltető miniszterünk a méltányos kérelmei; teljesíteni fogja s így Nagy-Kanizsa városának a közel jövőben sikeriilend a, leányoktatás terén rég óhajtott célját elérhetni. Járási ertekezletek a tisztújítás targyaban. Az also-lendvai jarasi értekezletről vesszük a következő sorokat: A küszöbön álló megyei tisztújítás alkalmából e lió 2-án Alsó-Lendván t. Mocsár} János elnöklete alatt tartott értekezleten központi tisztvise lőkiil a jelenlegiek, járási tisztviselőkül pedig a jelenlegi főszolgabíró és szolgabíró mellett még a járás főszolgabirájául Sziuodics Viktor főispáni titkár, szolgabírónak pedig Vass Lajo • megyei aljegyző jelültettek ki egyhangúlag." Tisztújítási elöertekezlet Tapolczau. A tapolczai járásbeli bizottsági tagok f. hó 6-áu eloértekezletet tartottak a küszöbön levő vármegyei tisztújítás tárgyában. A járásbeli bizottsági tagok az értekezleten igen szép számmal jelentek meg. Az értekezleten Skublics Gyula földbirtokos elnökölt, ki is annak célját és teendőit ha tásos és élénk tetszéssel fogadott szavakban tolmácsolván, előterjesztette a megválasztásra ajánlott központi cs járási tisztviselők neveit. Ennek alapján az értekezlet h-lkes éljenzések között következőleg teljesítette az egyhangú kijelölést: alispán: Csertán Károly, főjegyző: Gózony László, aljegyzők: Botfy Lajo», Czukelter Lajos, Vizy Géza, Vass Lajos, tiszti főügyész : Arvay Lajos, főpénzt,-írnok : Skublics Zsigmond, alpénztárnok : Tomasicb Sándor, árvaszéki elnök: Csesznák Sándor, ülnökök: Horváth Bertalan, Thassy Kristóf, Braunstein Pál, dr. Zarka Zsigmond, Trsztyánszky Ödön, Málits József, tapolczai járási főszolgabíró: Szentmiklóssy Gyula, .szolgabirák : ifj. Kovács Rezső, Székely Emil. * Eiöértekezlet a tisztújítás tárgyaban. A keszthelyi járásban lakó megyebizottsági tagok mintegy 35-eií, köztük gróf Festetics Tassiló is - folyó hó 7 én d. e. 9 órakor Keszthelyen, a városház tanács termében eloértekezletet tartottak a megyei tisztújítás tárgyában. Elnökül Bogyay Máté, jegyzőül Csirke Iván választatott. Központi tisztviselők ül az eddigiek egytől-egyig kijelöltettek. A keszthelyi járásra főszolgabíróul: Takács Imre, szolgabiróúl: Hennán Vincze jelöltetett ki. # Jarasi ertekeziet Szent-Groton. A megyei tiszt viselők kijelölése céljából tartandó járási értekezletre folyó lió 3 ik napjának d. e. 9 órája tüzetett ki, azonban a közbejött óriási hóviharok miatt beállott közlekedési akadályok következtében megtartható nem lévén, ugyancsak f. hó 9-ére tüzetett ki a társaskör helyiségébe. A megjelent Rezsőffy György, Sorisch János, Rimmer Lajos, gróf Batthány József, gróf Batthány Ernő, Vcledics Lajos, Szabó Károly, Varga Károly, Solcz Károly, Német Zsigmond, Koller Ignácz, Pály János, Zathureczky Márton járásbeli bizottsági tagokat Kozáry Aurél üdvözölvén, röviden ismertető az értekezlet célját s felkérte a jelenlevőket, hogy azokat, kiket a központban tisztviselőkké megválasztani óhajtanak, jelöljék ki., Erre egyhangúlag kijelöltettek : alispánná : Csertán Károly, főjegyzővé: Gózony László, I. aljegyzővé: Botfy Lajos, II. aljegyzővé: Czukelter Lajos, III. aljegyzővé: V4zy Géza, IV. aljegyzővé: Vass Lajos, főügyész: Arvay Lajos, föpénztárnok : Skublics Zsigmond, alpénztárnok : Tomasich Sándor, árvaszéki elnök : Csesznák Sándor, ülnökük: Horváth Bertalan, Thassy Kristóf, Braunstein Pál, dr. Zarka Zsigmond, Trsztyánszky Ödön, Málits József, árvaszéki jegyző: Nagy Lajos, árvaszéki pénztárnok : Mayer János. — Járási főszolgabíróvá: Botka Eerencz. Kimondatott továbbá, hogy azon esetre, ha Vass Lajos alsó-lendvai szolgabiróvá megválasztatnék, helyébe IV. aljegyzőül Tuboly Sándor csonka hegyháti lakóst kívánják meg választat ni. Végül elhatároztatott, bogy a megye összes bizottsági tagjaihoz következő felhívás intéztessék : „T. bizottsági tag úr! A zalaszentgrót.i járási bizottsági tagok által mai napon tartott értekezletén a járás íőszolgabirájául egyhangúlag Botka Ferencz jelen legi főszolgabíró jelöltetett ki, felkérjük tehát t. bizottsági tag urat, hogy becses szavazatával a megválasztáshoz hozzájárulni szíveskedjék. Szént-Grót, 1889. évi dt ezember 9 én. Az értekezlet." Elnöklő Kozáry Aurél a-jelenlevőknek szives fáradozásukért köszönetet mondván, az értekezletet leloszlatottnak nyilvánítja, mire azután társasebéd következett a helybeli nagy vendéglőben. begyei eiet. ..I megyei közigazgatási bizottság december havi ülését Svastits Benő főispán őméltóságának elnöklete alatt f. hó 10 én tartotta a nagy megyeház i/i/ülesterinében. Az alípáni havi jelentés telolvasá-a és tudomásul vétele után folyó ügyeket tárgyaltak. A zalamegyei ipartanácsba az 1890-ik évre Hajmásy Gyula és Horváth Miklós rendes, Dervalics Lajos és Gombás István póttagokúi megválasztattak. Szelinát, amint kifogyhatatlanul kiabálta az álló tükörbe az „Elemér" t. Valamikor hallotta Jászai Marit „Medeá"-ban, mikor Jasont háromszor egymásután szólítja, kifejezve e három kiáltásban egész lelki világát. Ez lebegett Szelina előtt. Azért kiabálta tele a türelmes álló tükröt Elemérrel. * * * Este a „Magyar király" nagy terme, hol a színpad állott, zsutolásig meglelt hallgatósággal. Már a műkedvelői előadásoknak csak meg van a néző közönsége. Nagyban vannak képviselve azok a gonosz veséjü emberek is, akik erősen tenik fogukat a lámpalázasokra. Szerencsyné ott iilt az első sorban. Diadalmas tekintetét, melyet arcára a jövő tapsok reményében előlegezett, körülhordozta a terem közönségén, mintha mondta volna: „Szerencsinét, a szerencsés anyát keresitek ? Itt vagyok. Igen, akit ti tapsoltak, akit ünnepeltek, akiért rajongtok, azt én hordoztam a szivem alatt; abbau az én vérem buzog. A legboldogabb anya én vagyok." Szerencsy is ott iilt neje mellett. Nem látott, nem hallott semmit. Lelke folyton a védbeszéddel fogalkozott. Megszólalt a jelző csengetyü .... egyszer .... kétszer .... háromszor .... A függönyt felhúzták. Szerencsyné a rizsporra gondolt a sok rizsporos arctól. Gyorsan férjéhez hajolt és súgva kérdé : — A rizsport nem feledted el bele tenni Szelina bőröndjébe? — Nem! Egy skatulyába tettein neki kiilön használatra. Másik részét a patikai skatulyában hagytam s mikor csomagolt, bőröndjébe tettem. — Jól van aranyos apja! A „Kisvárosi nagyságok" cimű vigjáték jelenetei gyorsan gördültek egymásután. Vége lett az első lelvonásnak. Ebben Szelinának csekély, jelentéktelen szerepe volt. Jött a második felvonás. (Diszlet: női társalgó terem. Balról toilett-tiikör, melyen rizsporos skatulya van). Mihelyt a függönyt felhúzták, Szerencsyné a rizsporos skatulyát kereste tekintetével. Ott volt. — Az az papa? Szerencsy nyugodtan bólintott a fejével. Csakhamar következett a ..rizsporos jelenet". Most lesz még csak a frenetikus taps ! Szerencsynének talán még a szive is megállt figyelni, annyira elnémult a verése. Szelina csakugyan nagy hatással kiálltott háromszor Elemér után. Azután a leplezetlen öröm ragyogásával arcán, a tükörhöz lépett és moudta szerepét. — Ali, mégis vissza jön. Hol is van rizsporom ? Be kell hinteni arcomat, hogy ne lássa könyeim nyomát. (Itt gyorsan fölnyitotta a skatulyát, a rizsporozost.. E pillanatban óriási kacagásban tört ki a publikum) Szerencsy sápadtan ragadta meg neje kezét. - Végünk van, elcseréltem a dobozokat. A tintaporozós skatulyát tettem a bőröndbe. Az előadást nem lehetett folytatni. Szerencsyué elájult. Szelina öngyilkosságot emlegetett. Rögtön haza mentek. Szerencsy irodájába vonult s befejezte védbeszédjét. Másnap, a hatalmas védbeszédben kifejtett okok ilapján Szerencsy védencét a törvényszék kötél általi mlál helyett (mit a közvádló indítványozott) tíz évi [egyházra ítélte. Mindenki gratulált a szép sikerhez. Csak Szerencsyné itélte volna őt is szivesen „kö élr c-" * —y. Tudomásul vétetett a kereskedelmi m. kir. miniszternek leirata, melyben tudatja, hogy Zalavármegye a 13 ik középitészeti kerületből a II ik kerületbe helyez tetett át. E kerületbe tartoznak még Somogy, Sopron és Veszprém megyék. Előterjesztetett Csács- Bozsok község panasza, melyben előadják, hogy a képviselőtestület a községi elöljáróságot csupán a fogyasztási adó kivételével bizta meg, mivel azonban a pénzügyi biztos csak is az esetben volt hajlandó a községnek a fogyasztási adót kiadni, ha egyúttal a regale jogot is, még pedig évi 357 frtért kiveszik, az elöljáróság, habár az összeget túlmagasnak tartotta, hogy a fogyasztási adót is megtarthassa s egyes esetleges bérlő részéről e tekintetben a község zaklatásnak kitéve ne legyen, a regálé jogot is kivette, amit azonban a képviselőtestület, mivel az elöljáróságnak e részben megbízása nem volt, nem fogadott el. Az iratok a zalavármegyei pénzügy igazgatóságnak azzal adattak ki, hogy az ügyet tüzetesen megvizsgálván, a vizsgálat eredményét az illetékes hatósághoz terjeszsze be. Tudomásul vétetett a pécsi pósta- és távírda igazgatóságnak leirata, melyben tudatja, hogy Merenyén a posta beszüntettetik, mivel az érdekelt községek a posta fentartásához szükséges évi 147 irtot tiz éven át nem hajlandók fizetni. Nagy-Bakónakon a beszüntetett posta hivatal a a pécsi posta- és távírda- igazgatóság jelentése szerint december hó 1 én újból megnyittatott. Bazsi község a postahivatal fenntartásához tiz éven át évi 120 frtot az esetben hajlandó megfizetni, ha az általa megnevezett egyén neveztetik ki postamesternek. A pécsi posta- és távírda igazgatóság előterjesztésére nevezett helyen a postahivatal továbbra csak az esetben tartatik fenn, ha az évi 120 frt fizetését nevezett község minden teltétel nélkül hajlandó megfizetni s e részben a süineghi járás főszálgabirája által a község újabb nyilatkozat tételre hivatik fel. Tekintve, hogy Zala-Egerszegen a posta forgalom évről évre jelentékenyen emelkedik úgy, hogy a napjában négyszer érkező posta küldeményeket két kézbesítőnek a kellő időbeu kihordani lehetetlenség, a kerületi póstaigazgatóság megkerestetik az iránt, hogy a zala-egerszegi postahivatalnál még egy kézbesítő alkalmaz tassék. A kir. tanfelügyelő havi jelentésében előadta, hogy a perlaki állami elemi fiú és leányiskola céljaira foga uatba vett építkezések befejeztetvén, ezen időszakban az összes ottani bérlielyiségek felmondhattak. Az új helyiségek a kikért orvosi szakértői vélemény alapján végrehajtandó egészségügyi intézkedések után január elején aggodalom nélkül lesznek igénybe vehetők. — Ezen időszakban hagyta jóvá a vallás- és közoktatás ügyi m kir. miniszter a molnárii állami iskola bérszerződését. — A vallás- és közoktatásügyi miniszter meghi vására szerencséje volt részt venni azon értekezleten, mely ezen időszakban (a népoktatási statisztikai munkálatok egyszerűsítése, a nyugdíjügyekkel kapcsolatos ügyek, népiskolai mulasztások és egyéb nagy fontosságú ügyekben több napon át a közoktatásügyi minisztériumban tartatott.— Rezsőffy György miniszteri iskolalátogató jelentést tett a gondjaira bizolt iskolák állapatáról. Ertesíté egyidejűleg, hogy dr. Kuncz Adolf prépost a rendeltetésének már átadott türjei r. k. iskola építéséhez 1500 frt adománynyal járult, nem különben a türjei és szalapai tanítókat 50—50 frt évi segélyben részesíti. — Hivatalos beavatkozás vált szükségessé a tekegyei r. k. iskola helyisége ügyében. — A sümegi járás szolgabiróságától vett értesítés szerint az óhidi r. k. iskola bezáratása nem vált szükségessé; mert a község a hely szilién megtartott szemlével egybekötött intézkedései folytán az iskolai épületet in gfelelőleg helyreállította. — A hányi r. k. iskolánál a ker. esperestől vett értesítés szerint a tanító számára új szoba épült, a tantermek tavaszszal leendő kiépítése iránt a mostani tanterem is a tanító használatára fog adatni. Az anyagok hordását már elrendelték. — Meglátogatta a ságödi r. k. iskolát, mely alkalomból az iskola fentartása és a csatlakozási viszonyok ügyében felmerült panaszok dologi és földrajzi mozzanatai felől a további intézkedés elbirálhatása céljából tájékozást szerzett. — Ezen időszakban gyűjtettek be az adatok a véderőről szóló 18H8. évi 40. t.-c. 2íi. §-a szerint a hadsereg és honvédség kötelékében álló, vagy a népfelkelés kötelékéhez tartozó, a felügyeletére bizott állami és községi jellegű, minden fokozatú népoktatási tanintézeteknél s állami képezdénél alkalmazott azon tanárok-és tanítókról, kiknek a katonai szolgálattétel alól mozgósítás esetén az 1890 ik évre leendő felmentését az illető intézet érdeke mulbatlanúl megkivánja. Ugyanezen időszakban terjesztetnek fel az 1888 9-ik tanévi népoktatás állapatát felölelő statisztikai munkálatok. Az udvarnoki r. k. tanító földjének ügyében a közigazgatási bizottság végzése alapján felvett jegyzőkönyv az összes iratokkal együtt a fenforgó ügyben véleményes előterjesztés tétele céljából a t. ügyésznek kiadatik. Nagy Béla szent-liszlói, György József zánkai és Czéder Gyula ebergényi tanítók állásukban a közigaz gatási bizottság által megerősíttettek. Magyar-Szerdahely község kérvényét az államsegélye után esedékes törlesztési részletek fizetésére kitűzött határidő meghosszabítása tárgyában a közigazga tási bizottság a miniszterhez pártolólag terjeszti tel. Az orebovesáki, petriventei állami, a bucsutai és bessenyői államilag segélyezett községi iskolák 1889 90. évi költségvetései, valamint a zala-lövŐi izr. hitközségnek az országos izr. alapból nyerendő segély iránt benyújtott kérvénye pártolólag terjesztetnek fel. Papp Mihály bakónaki és Hermann János bottornyai tanítók kérvényei hátralékos járandóságaik ügyében illetékes intézkedés céljából a járási szolgabiróknak kiadatnak. Előterjesztetett a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter lendelete az italmérési jog megváltása következtében sok helyen az italmérési jog gyakorlásahoz