Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 27-52. szám)

1889-12-15 / 50. szám

pályára szánja, az kezdetben beadhatja az ottani fó'gymnasiumba s így ilyenek a beszüntetés ál­tal mit sem veszítenek. Aki iparos pályára szánja gyermekét, az — a mai viszonyok s a tapasz­talás szerint — legjobb esetben négy polgári iskolai osztályt végeztet vele s azonnal iparra adja; mert ha esetleg tovább is járna a fiú, mái­nem iparos, hanem úr szeretne lenni. Aki keres­kedésre akarja gyermekét adni, az is legtöbb esetben négy polgári osztályt végeztet vele, vagy ha mégis folytatólag akarja előzetesen oktattatni, az fia jövőjét szem előtt tartva nem adná a polgári fiúiskola V. éz VI. osztályába, hanem észszeriileg adná a IV. osztály bevégeztével közép­kereskedelmi iskolába, ahol az általános ismere­tek mellett szakszerű ismeretekre is tesz szert s emellett az érettségit letevén, egy évi önkény­tességi kedvezményben is részesül. A nagy-kanizsai polgári fiúiskola V. \ I-ik osztályának beszüntetésével tehát sem azok nem veszítenek, kik .gyermekeiket tudományos pályára szánják, sem kik gyermekeikből iparosokat vagy kereskedőket óhajtanak nevelni. Veszítene leg­felebb az az egy-két szülő, aki gyermekével a polgári iskola V. és VI. osztályát azért óhajtja elvégeztetni, hogy oly életpályára adja, mely­nek elnyeréséhez a minősitési törvény értelmé­ben hat polgári iskolai osztály elvégzése szük­séges, ezek azonban a megyénk területén levő többi polgári iskolában e céljukat, elérhetik. Ebből láthatjuk, hogy a nagy-kanizsai pol­gári fiúiskola V. és VI. osztályának beszünte­tésével sokkal csekélyebb kár háramlik egyesekre, mint amennyi haszonnal járna az egész város közönségére az ennek árán nyerendő négy osz­tályú polgári leányiskola. Ajánljuk e javaslatunkat az iskolaszék be­cses figyelmébe. Ha az iskolaszék ezen ügyet tárgyalás alá vévén, az e sorokban kifejtetteket részletes és egy cikk keretébe nem foglalható indokolással, memorandum alakjában a közoktatásügyi minisz­terhez felterjeszti, hisszük, hogy népoktatás ügyünk iránt oly meleg érdeklődéssel viseltető miniszterünk a méltányos kérelmei; teljesíteni fogja s így Nagy-Kanizsa városának a közel jövőben sikeriilend a, leányoktatás terén rég óhajtott célját elérhetni. Járási ertekezletek a tisztújítás targyaban. Az also-lendvai jarasi értekezletről vesszük a következő sorokat: A küszöbön álló megyei tisztújítás alkalmából e lió 2-án Alsó-Lendván t. Mocsár} János elnöklete alatt tartott értekezleten központi tisztvise lőkiil a jelenlegiek, járási tisztviselőkül pedig a jelen­legi főszolgabíró és szolgabíró mellett még a járás fő­szolgabirájául Sziuodics Viktor főispáni titkár, szolga­bírónak pedig Vass Lajo • megyei aljegyző jelültettek ki egyhangúlag." Tisztújítási elöertekezlet Tapolczau. A tapolczai járásbeli bizottsági tagok f. hó 6-áu eloértekezletet tar­tottak a küszöbön levő vármegyei tisztújítás tárgyában. A járásbeli bizottsági tagok az értekezleten igen szép számmal jelentek meg. Az értekezleten Skublics Gyula földbirtokos elnökölt, ki is annak célját és teendőit ha tásos és élénk tetszéssel fogadott szavakban tolmácsol­ván, előterjesztette a megválasztásra ajánlott központi cs járási tisztviselők neveit. Ennek alapján az értekez­let h-lkes éljenzések között következőleg teljesítette az egyhangú kijelölést: alispán: Csertán Károly, főjegyző: Gózony László, aljegyzők: Botfy Lajo», Czukelter Lajos, Vizy Géza, Vass Lajos, tiszti főügyész : Arvay Lajos, főpénzt,-írnok : Skublics Zsigmond, alpénztárnok : Toma­sicb Sándor, árvaszéki elnök: Csesznák Sándor, ülnö­kök: Horváth Bertalan, Thassy Kristóf, Braunstein Pál, dr. Zarka Zsigmond, Trsztyánszky Ödön, Málits József, tapolczai járási főszolgabíró: Szentmiklóssy Gyula, .szolga­birák : ifj. Kovács Rezső, Székely Emil. * Eiöértekezlet a tisztújítás tárgyaban. A keszthelyi járásban lakó megyebizottsági tagok mintegy 35-eií, köztük gróf Festetics Tassiló is - folyó hó 7 én d. e. 9 órakor Keszthelyen, a városház tanács termében elo­értekezletet tartottak a megyei tisztújítás tárgyában. Elnökül Bogyay Máté, jegyzőül Csirke Iván választa­tott. Központi tisztviselők ül az eddigiek egytől-egyig kijelöltettek. A keszthelyi járásra főszolgabíróul: Takács Imre, szolgabiróúl: Hennán Vincze jelöltetett ki. # Jarasi ertekeziet Szent-Groton. A megyei tiszt viselők kijelölése céljából tartandó járási értekezletre folyó lió 3 ik napjának d. e. 9 órája tüzetett ki, azon­ban a közbejött óriási hóviharok miatt beállott közle­kedési akadályok következtében megtartható nem lévén, ugyancsak f. hó 9-ére tüzetett ki a társaskör helyisé­gébe. A megjelent Rezsőffy György, Sorisch János, Rimmer Lajos, gróf Batthány József, gróf Batthány Ernő, Vcledics Lajos, Szabó Károly, Varga Károly, Solcz Károly, Német Zsigmond, Koller Ignácz, Pály János, Zathureczky Márton járásbeli bizottsági tagokat Kozáry Aurél üdvözölvén, röviden ismertető az értekez­let célját s felkérte a jelenlevőket, hogy azokat, kiket a központban tisztviselőkké megválasztani óhajtanak, jelöljék ki., Erre egyhangúlag kijelöltettek : alispánná : Csertán Károly, főjegyzővé: Gózony László, I. aljegy­zővé: Botfy Lajos, II. aljegyzővé: Czukelter Lajos, III. aljegyzővé: V4zy Géza, IV. aljegyzővé: Vass Lajos, főügyész: Arvay Lajos, föpénztárnok : Skublics Zsigmond, alpénztárnok : Tomasich Sándor, árvaszéki elnök : Csesz­nák Sándor, ülnökük: Horváth Bertalan, Thassy Kristóf, Braunstein Pál, dr. Zarka Zsigmond, Trsztyánszky Ödön, Málits József, árvaszéki jegyző: Nagy Lajos, árvaszéki pénztárnok : Mayer János. — Járási főszolga­bíróvá: Botka Eerencz. Kimondatott továbbá, hogy azon esetre, ha Vass Lajos alsó-lendvai szolgabiróvá megválasztatnék, helyébe IV. aljegyzőül Tuboly Sándor csonka hegyháti lakóst kívánják meg választat ni. Végül elhatároztatott, bogy a megye összes bizott­sági tagjaihoz következő felhívás intéztessék : „T. bizottsági tag úr! A zalaszentgrót.i járási bi­zottsági tagok által mai napon tartott értekezletén a járás íőszolgabirájául egyhangúlag Botka Ferencz jelen legi főszolgabíró jelöltetett ki, felkérjük tehát t. bizott­sági tag urat, hogy becses szavazatával a megválasztás­hoz hozzájárulni szíveskedjék. Szént-Grót, 1889. évi dt ezember 9 én. Az értekezlet." Elnöklő Kozáry Aurél a-jelenlevőknek szives fá­radozásukért köszönetet mondván, az értekezletet lelosz­latottnak nyilvánítja, mire azután társasebéd következett a helybeli nagy vendéglőben. begyei eiet. ..I megyei közigazgatási bizottság december havi ülé­sét Svastits Benő főispán őméltóságának elnöklete alatt f. hó 10 én tartotta a nagy megyeház i/i/ülesterinében. Az alípáni havi jelentés telolvasá-a és tudomásul vétele után folyó ügyeket tárgyaltak. A zalamegyei ipartanácsba az 1890-ik évre Haj­másy Gyula és Horváth Miklós rendes, Dervalics Lajos és Gombás István póttagokúi megválasztattak. Szelinát, amint kifogyhatatlanul kiabálta az álló tükörbe az „Elemér" t. Valamikor hallotta Jászai Marit „Medeá"-ban, mikor Jasont háromszor egymásután szólítja, kifejezve e három kiáltásban egész lelki világát. Ez lebegett Szelina előtt. Azért kiabálta tele a türelmes álló tükröt Elemérrel. * * * Este a „Magyar király" nagy terme, hol a szín­pad állott, zsutolásig meglelt hallgatósággal. Már a mű­kedvelői előadásoknak csak meg van a néző közönsége. Nagyban vannak képviselve azok a gonosz veséjü emberek is, akik erősen tenik fogukat a lámpalázasokra. Szerencsyné ott iilt az első sorban. Diadalmas te­kintetét, melyet arcára a jövő tapsok reményében elő­legezett, körülhordozta a terem közönségén, mintha mondta volna: „Szerencsinét, a szerencsés anyát keresitek ? Itt vagyok. Igen, akit ti tapsoltak, akit ünnepeltek, akiért rajongtok, azt én hordoztam a szivem alatt; abbau az én vérem buzog. A legboldogabb anya én vagyok." Szerencsy is ott iilt neje mellett. Nem látott, nem hallott semmit. Lelke folyton a védbeszéddel fogalkozott. Megszólalt a jelző csengetyü .... egyszer .... kétszer .... háromszor .... A függönyt felhúzták. Szerencsyné a rizsporra gondolt a sok rizsporos arctól. Gyorsan férjéhez hajolt és súgva kérdé : — A rizsport nem feledted el bele tenni Szelina bőröndjébe? — Nem! Egy skatulyába tettein neki kiilön hasz­nálatra. Másik részét a patikai skatulyában hagytam s mikor csomagolt, bőröndjébe tettem. — Jól van aranyos apja! A „Kisvárosi nagyságok" cimű vigjáték jelenetei gyorsan gördültek egymásután. Vége lett az első lelvonásnak. Ebben Szelinának csekély, jelentéktelen szerepe volt. Jött a második felvonás. (Diszlet: női társalgó terem. Balról toilett-tiikör, melyen rizsporos skatulya van). Mihelyt a függönyt felhúzták, Szerencsyné a rizs­poros skatulyát kereste tekintetével. Ott volt. — Az az papa? Szerencsy nyugodtan bólintott a fejével. Csakhamar következett a ..rizsporos jelenet". Most lesz még csak a frenetikus taps ! Szerencsynének talán még a szive is megállt figyelni, annyira elnémult a verése. Szelina csakugyan nagy hatással kiálltott háromszor Elemér után. Azután a leplezetlen öröm ragyogásával arcán, a tükörhöz lépett és moudta szerepét. — Ali, mégis vissza jön. Hol is van rizsporom ? Be kell hinteni arcomat, hogy ne lássa könyeim nyomát. (Itt gyorsan fölnyitotta a skatulyát, a rizsporozost.. E pillanatban óriási kacagásban tört ki a publikum) Szerencsy sápadtan ragadta meg neje kezét. - Végünk van, elcseréltem a dobozokat. A tinta­porozós skatulyát tettem a bőröndbe. Az előadást nem lehetett folytatni. Szerencsyué elájult. Szelina öngyilkosságot emlegetett. Rögtön haza mentek. Szerencsy irodájába vonult s befejezte védbeszédjét. Másnap, a hatalmas védbeszédben kifejtett okok ilapján Szerencsy védencét a törvényszék kötél általi mlál helyett (mit a közvádló indítványozott) tíz évi [egyházra ítélte. Mindenki gratulált a szép sikerhez. Csak Szerencsyné itélte volna őt is szivesen „kö élr c-" * —y. Tudomásul vétetett a kereskedelmi m. kir. minisz­ternek leirata, melyben tudatja, hogy Zalavármegye a 13 ik középitészeti kerületből a II ik kerületbe helyez tetett át. E kerületbe tartoznak még Somogy, Sopron és Veszprém megyék. Előterjesztetett Csács- Bozsok község panasza, melyben előadják, hogy a képviselőtestület a községi elöljáróságot csupán a fogyasztási adó kivételével bizta meg, mivel azonban a pénzügyi biztos csak is az eset­ben volt hajlandó a községnek a fogyasztási adót kiadni, ha egyúttal a regale jogot is, még pedig évi 357 frtért kiveszik, az elöljáróság, habár az összeget túlmagasnak tartotta, hogy a fogyasztási adót is megtarthassa s egyes esetleges bérlő részéről e tekintetben a község zakla­tásnak kitéve ne legyen, a regálé jogot is kivette, amit azonban a képviselőtestület, mivel az elöljáróságnak e részben megbízása nem volt, nem fogadott el. Az iratok a zalavármegyei pénzügy igazgatóságnak azzal adattak ki, hogy az ügyet tüzetesen megvizsgálván, a vizsgálat eredményét az illetékes hatósághoz terjeszsze be. Tudomásul vétetett a pécsi pósta- és távírda igaz­gatóságnak leirata, melyben tudatja, hogy Merenyén a posta beszüntettetik, mivel az érdekelt községek a posta fentartásához szükséges évi 147 irtot tiz éven át nem hajlandók fizetni. Nagy-Bakónakon a beszüntetett posta hivatal a a pécsi posta- és távírda- igazgatóság jelentése szerint december hó 1 én újból megnyittatott. Bazsi község a postahivatal fenntartásához tiz éven át évi 120 frtot az esetben hajlandó megfizetni, ha az általa megnevezett egyén neveztetik ki postamesternek. A pécsi posta- és távírda igazgatóság előterjesztésére nevezett helyen a postahivatal továbbra csak az esetben tartatik fenn, ha az évi 120 frt fizetését nevezett köz­ség minden teltétel nélkül hajlandó megfizetni s e rész­ben a süineghi járás főszálgabirája által a község újabb nyilatkozat tételre hivatik fel. Tekintve, hogy Zala-Egerszegen a posta forgalom évről évre jelentékenyen emelkedik úgy, hogy a napjá­ban négyszer érkező posta küldeményeket két kézbe­sítőnek a kellő időbeu kihordani lehetetlenség, a kerü­leti póstaigazgatóság megkerestetik az iránt, hogy a zala-egerszegi postahivatalnál még egy kézbesítő alkal­maz tassék. A kir. tanfelügyelő havi jelentésében előadta, hogy a perlaki állami elemi fiú és leányiskola céljaira foga uatba vett építkezések befejeztetvén, ezen időszakban az összes ottani bérlielyiségek felmondhattak. Az új helyiségek a kikért orvosi szakértői vélemény alapján végrehajtandó egészségügyi intézkedések után január elején aggodalom nélkül lesznek igénybe vehetők. — Ezen időszakban hagyta jóvá a vallás- és közoktatás ügyi m kir. miniszter a molnárii állami iskola bérszerző­dését. — A vallás- és közoktatásügyi miniszter meghi vására szerencséje volt részt venni azon értekezleten, mely ezen időszakban (a népoktatási statisztikai munká­latok egyszerűsítése, a nyugdíjügyekkel kapcsolatos ügyek, népiskolai mulasztások és egyéb nagy fontos­ságú ügyekben több napon át a közoktatásügyi minisz­tériumban tartatott.— Rezsőffy György miniszteri iskola­látogató jelentést tett a gondjaira bizolt iskolák álla­patáról. Ertesíté egyidejűleg, hogy dr. Kuncz Adolf prépost a rendeltetésének már átadott türjei r. k. iskola építéséhez 1500 frt adománynyal járult, nem különben a türjei és szalapai tanítókat 50—50 frt évi segélyben részesíti. — Hivatalos beavatkozás vált szükségessé a tekegyei r. k. iskola helyisége ügyében. — A sümegi járás szolgabiróságától vett értesítés szerint az óhidi r. k. iskola bezáratása nem vált szükségessé; mert a község a hely szilién megtartott szemlével egybekötött intézke­dései folytán az iskolai épületet in gfelelőleg helyreállí­totta. — A hányi r. k. iskolánál a ker. esperestől vett értesítés szerint a tanító számára új szoba épült, a tantermek tavaszszal leendő kiépítése iránt a mostani tanterem is a tanító használatára fog adatni. Az anya­gok hordását már elrendelték. — Meglátogatta a ságödi r. k. iskolát, mely alkalomból az iskola fentartása és a csatlakozási viszonyok ügyében felmerült panaszok dologi és földrajzi mozzanatai felől a további intézkedés elbirálhatása céljából tájékozást szerzett. — Ezen idő­szakban gyűjtettek be az adatok a véderőről szóló 18H8. évi 40. t.-c. 2íi. §-a szerint a hadsereg és honvéd­ség kötelékében álló, vagy a népfelkelés kötelékéhez tartozó, a felügyeletére bizott állami és községi jellegű, minden fokozatú népoktatási tanintézeteknél s állami képezdénél alkalmazott azon tanárok-és tanítókról, kiknek a katonai szolgálattétel alól mozgósítás esetén az 1890 ik évre leendő felmentését az illető intézet érdeke mulbatlanúl megkivánja. Ugyanezen időszak­ban terjesztetnek fel az 1888 9-ik tanévi népoktatás állapatát felölelő statisztikai munkálatok. Az udvarnoki r. k. tanító földjének ügyében a közigazgatási bizottság végzése alapján felvett jegyző­könyv az összes iratokkal együtt a fenforgó ügyben véleményes előterjesztés tétele céljából a t. ügyésznek kiadatik. Nagy Béla szent-liszlói, György József zánkai és Czéder Gyula ebergényi tanítók állásukban a közigaz gatási bizottság által megerősíttettek. Magyar-Szerdahely község kérvényét az államse­gélye után esedékes törlesztési részletek fizetésére kitű­zött határidő meghosszabítása tárgyában a közigazga tási bizottság a miniszterhez pártolólag terjeszti tel. Az orebovesáki, petriventei állami, a bucsutai és bessenyői államilag segélyezett községi iskolák 1889 90. évi költségvetései, valamint a zala-lövŐi izr. hitközség­nek az országos izr. alapból nyerendő segély iránt be­nyújtott kérvénye pártolólag terjesztetnek fel. Papp Mihály bakónaki és Hermann János bottor­nyai tanítók kérvényei hátralékos járandóságaik ügyé­ben illetékes intézkedés céljából a járási szolgabirók­nak kiadatnak. Előterjesztetett a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter lendelete az italmérési jog megváltása követ­keztében sok helyen az italmérési jog gyakorlásahoz

Next

/
Thumbnails
Contents