Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 27-52. szám)

1889-11-24 / 47. szám

Tudomásul vétetett jx számvizsgáló bizottságnak f. évi október lió 25-én tartott üléséről felvett jegyzőkönyv a városnak Wojacsek J. H. körkemeneeépítőve' való számadásának megvizsgálása tárgyában, mely szám adás a végleges leszámolás alkalmával figyelembe vé tetni batároztatott. Elfogadtatott a városi tanácsnak a vármegye törvényhatóságához intézett kérelme, melyben az Ukk Zala-Egerszeg-Csáktornyai helyi érdekű vasút vonalakra nézve a vasúti igazgatóság, esetleg az üzletvezetőségés osztálymérnökségnek Zala-Egerszegen leendő elhelyezése iránti méltányos kívánságát pártoltatni és elő segíttetni kéri. Felolvastatott s elfogadtatott a kereskedelemügyi miniszterhez intézendő azon kérvénye a városnak, melyben megengedtetni kéri, hogy az Ukk Zala-EgerszegCsáktornyai helyi érdekű vasúton addig is, mig az véglegesen a közforgalomnak átadatik, a teherszállítás eszközöltethessék. A városi temető-szabályzatot a miniszter helybenhagyván, a képviselőtestület a szabályzatban előforduló temető rendező bizottságot következőleg választotta meg : elnöke Kovács Károly polgármester, alelnöke Balaton József esperes-plebános, jegyzője Németh Elek városi főjegyző; tagjai: lláczky Kálmán, Isso Alajos, id. Czin der István, dr. Czinder István, Goldfinger János, Horváth Miklós, Fangler Mihály, dr. Isso János. Tekintve, hogy részint a városi, részint a közbirtokossági pénztárnak, nem különben a városi árvatárnak nagymérvű követelései vannak kinn, a városi tanács — a tett indítványra — utasíttatik, hogy amennyiben e követelések nem folytak be, behajtás végett a városi ügyésznek azonnal adassanak ki, melyek pedig máibehajtás végett az ügyésznek kiadattak, a városi ügyész felhivatik, hogy ezek állapatáról azonnal tüzetes jelentést tegyen. Zala vármegye adóügye. A zalavármegyei pénzügyigazgató — mint lapunk mult számában jeleztük' — a közigazgatási bizottság november havi ülésén részletes jelentést tett a megye adóügyi viszonyairól. Feltüntette mindegyik adónemnél a mult évről feninaradt tartozást, a folyó évi előírásokat, a különböző jogcímeken eszközölt törléseket, a folyó év tiz hónapjában eszközölt befizetéseket s a fen maradt tartozásokat. A nagyon tanulságos kimutatás alapján vármegyénk adóügyére vonatkozólag közöljük a következőket : Egyenes adóból a mult évről hátraiákban maradt 916.170 frt 22 kr., a f. évre előiratott 1,981.440 frt 33 kr., összesen 2,897.0lO frt 55 kr., melyből 34.654 frt 47 kr. leíratván, tartozásul inarndt 2,862.956 frt 07 kr., erre október végéig befizettetett 1,291.070 frt 98 kr. s igy maradt az év két utolsó hónapjára behajtandó 1,571.885 frt 09 kr. Hadmentesséqi díjból hátralék volt a mult évről 126.834 frt 80 kr., f. évi előírás 69.084 frt 50 kr., összesen 196.519 frt 36 kr., melyből a 3.700 frt törlést levonván, marad tartozásul 192.819 frt 36 kr., ebből október végóig befizettetett 27.125 fi t 30 kr. s így a a hátralék tesz 165.694 frt 06 krt. Szó'lSdézsmaváltság hátraiák volt múltévről 1,066.696 frt 07 kr., f. évi előírás 366.972 frt 24 kr., összes tartozás 1,433.668 frt 91 kr., melyből október végéig kifizettetett 96.397 frt 44 kr. s igy a hátralék 1,337.271 frt 47 kr. Bélyeg- és jogilletményekbó'l mult évről maradt 384.236 frt 45 kr., a folyó III ik negyedig bezárólag esedékes 240.272 frt 14 kr., összesen 630.50H frt 59 kr., október végéig befizettetett 267.265 frt 34 kr., hátralék 363.243 frt 25 kr. Illeték egyénérték hátralék volt a mult évről 10.865 frt 53 kr., folyó évi teljes előirás 18.897 frt 42 kr., összesen 29.762 frt 95 kr., befolyt október végéig 14.408 frt., maradt hátralékul 15.294 frt 95 kr. rai alatt .... utolsó édes nyugvásod mégis csak az elmúlás, mely annál csendesebb, minél inkább kibékült szellemed az enyészet szellemével. Ezeket mondja nekem az én tükröm, az igaz, a tiszta, a lu'í, mely sohasem hazudik sem az ón kedvemért, sem a máséért. Pardon! kedves olvasó! Hogy belevittelek az ón tükör szisztémámba. Nem modern dolog az ilyen. Nem járna igy gyönyörűséggel a tükörben való vizsgálódás. Pedig a tükröt mindenki a saját izemélyóben való gyönyörködésre szereti használni. A divathölgy órákig elnézi magát, hogy jól vannak-e rendezve hajfürtjei? a piperkőc-férfi negyedórákig rendezi bajuszát, szakálát, nyakkendőjét a tükör előtt ; a szinész tükör előtt tanulja szerepét és gyönyörködik azokban az arcjátékokban és plastikai mozdulatokban, mikkel a közönségre hatni kiváu. Még az öngyilkosok nagy része is tükörben búcsúzik el. Istenem! ha egy-egy tükör beszélni tudna; ha el tudná mondani azokat a gondolatokat, mik a beletek intők szemébe kiülnek! Buli roppant nagy psichologus lehetne egyik-másik ttlkör. De a tükör másnak nem árul el, nem mond el semmit. Némaságra van kárhoztatva tán azért, hogy édes anyjává lett a hiúságnak. Ördögi találmány. Roppant törékeny portéka. De inégis bizonynyal sokkal kevesebb tükör tört össze a feltalálás pillanatától kezdve korunkig, mint ahány szép nő kárhozatba rohant miatta. Azért mégis meg vagyok győződve, hogy ha valaki azt merné indítványozni, hogy minden tükröt össze kell törni, menhetetlenül őt törnék össze a nők. —y Bor-és hus fogyasztási adó hátralék mult évről 5.169 frt 73 kr., folyó évi tiz hóra 177.215 frt 86 kr., összesen 182.385 frt 59 kr., befizettetett október végéig 156.662 frt 68 kr., maradt befizetendő 25.722 frt 91 kr. Cukor- és sör fogyasztási adó hátralék 1.170 frt 34 kr., folyó évi tartozás 57.997 frt 22' 2 kr., összesen 59.167 frt 32'/2 kr., beszedetett 52.685 frt 04'kr., maradt október végén 6.482 frt 61 V

2 kr. A f. év tiz hónapjában teljesített befizetéseket a mult év hason időszakában teljesített összes befizetésekkel ha egy behasonlítjuk, a mult év első tiz hónapjában az összes tartozásokra befolyt 1,883.696 frt 66'/.

2 kr., a folyó évben pedig a tiz hónapon át 1,905.674 frt 78"., kr. s így a folyó évben 21.978 frt 12 krral kedvezőbb az elért eredmény. A kedvezőbb befizetési eredmény dacára a behajtandó kincstári követeléseknél a hátralék ez évben a jelentés szerint tetemesen növekedett; mert az 5.429,623 frt 61 kr. összes tartozásból a 38.354 frt 47 kr. leírást levonván, marad tartozás 5,391.269 frt 14 kr., melyre befizettetett 1,905.674 frt 79 kr. s így a tényleges hátralék október végén 3,485.594 frt 35 kr., melyet az 1888 ik évi októberi 2,511.143 frt 8 J kr. hátralékkal összehasonlítván, a hátralék a f. 1889. év tíz hónapjában 974.450 fit 55 krral növekedett. Az adóügygyei kapcsolatban a pénzügyigazgató egyúttal jelentést tett a földadó kataszter nyilvántartás terén ez év folyamán elért eredményről. A jelentés szerint a megye területén létező 120 körjegyzőség és 2 rendezett tanácsú város részéről október hó végéig 6.296 birtok változási eset jelente tett be. Ezek közül az egyéni birtokivekben keresztül lett vezetve 5.576 változási eset, inig 7-20 eset keresztülvezetett en. A keresztül vezetés elmaradása a kataszteri birtok iveknek kiigazítás alatt levő állapotával indokoltatott. A pénzügyminisztérium rendelete blytán a zalamegyei volt m. kir. adófelügyelő részéről tett azon intézkedés, mely szeriut a türjei, rigácsi, tapolczai, kapolcsi, csopaki, tördeiniczi, zala-apátii, szent balázsi, felső-miháloveczi, bánok-szent-györgyi és ságodi jegyző ségekben pályázat folytán jelentkező ügyvezetőket vélt a községek költségére alkalmazni — csak csekély részben nyert megoldást, amennyiben a jelentkezett pályá zók közül csakis Albert Pál lett a csopaki körjegyzőséghez tartozó Csopak, Paloznak, Arács és Balaton Kövesd, Kementhy Albert veszprémi mérnök pedig a község részéről a kapolcsi jegyzőséghez tartozó Monos tor-Apáti község kataszteri birtokiveinek kiigazításával megbízva. Még a türjei, rigácsi tördeiniczi, felső-mihaloveczi, bánok szent györgyi, ságodi, tapolczai, zala-ápátii és szentbalázsi jegyzőségekhez tartozó községekben volnának a kataszteri birtokivek kiigazítandók. Mithogy pedig a felsorolt jegyzőségekben — a zala-apátii, tapolczai és szent-balázsi jegyzők kivételé vei — új jegyzők alkalmaztattak, akikről feltehető, hogy saját hivatalos érdeküket szem előtt tartva, igyekezni fognak a zavart birtoklási viszonyokat mielőbb rendbe hozni, az újonnan alkalmazott jegyiők lennének megbizandók a kataszteri birtokiveknek a községek költségén eszküzlendő kiigazításával, inig a tapolczai, zala-apátii és szent-balázsi jegyzőségekben a helyi viszonyokkal ismerős szakavatott egyének volnának alkalmazandók. A zala egerszegi tanítói járáskör őszi közgyűlése. A zala egerszegi tanítói járáskör őszi közgyűlését Kiss Dénes járásköri elnök elnöklete alatt f. hó 21-én tartotta Zala Egerszegen a polgári iskola rajztermében. Részt vettek a gyűlésen dr. Gyalókay József kir. s. tanfelügyelő, Szigethy Antal iskolaszéki elnök, Balaton ,József esperes-plebános, Garath György csácsi plébános, .Jerger István, Kopcsándy Sándor zala egerszegi segédlelkészek s a járáskör tagjai közül 42-en. Elnök üdvözülvén a megjelenteket, a közgyűlést megnyitottnak nyilvánította. Ti lek László zalaegerszegi külvárosi tanító sikerült gyakorlati tanítást tartott növendékeivel ; a nyelvtan köréből a mondat főrészeinek: az alany és állítmánynak ismertetésével foglalkozott. Előadás után élénk eszmecsere támadt, melyben többen vettek részt. A tanítást elismeréssel fogadta a közgyűlés. Schmidt József zala egerszegi polgári iskolai tanár a vegytan köréből, Kiss Dénes zalaegerszegi polgári iskolai tanár a természettan köréből tartottak gyakorlati előadást. Előbbi a hydrogen, oxigeu és szénsav tulajdonságait ismertette kísérletekkel egybekötve, utóbbi a levegőről, annak nyomásáról s a levegő nyomásán alapuló tüneményekről tartott ugyancsak kísérletekkel egybekötve előadást. A közgyűlés mindkét előadónak jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetetét és elismerését a sikerült és tanulságos előadásért. A közgyűlés tekintettel ama kiváló szolgálatokramelyeket Gönczy Pál vallás- és közoktatásügyi államtitkár két évtizeden keresztül hazánk népoktatásügyé nek fokozatos fejlesztésire tett, őt azon alkalomból, hogy ő felsége érdemeinek elismerései!I a Szent-István rend kis keresztjével tüntette ki, melegen üdvözli s a nagy gyűlésen tiszteleti taggá való megválasztását indítványozza. A számvizsgáló bizottság jelentése szerint az egyesület számadásait a bizottság megvizsgálván, azt helyesnek találta s a pénztárnoknak a felmontvény megadását javasolta. A bizottság jelentése szerint a járáskör segélypénztárának vagyona áll: 349 fi t 12 kr. takarékpénztári betétből, 8 frt 81 kr. pénzkészletből és 877 frt 55 kr, váltókövetelésből s így összesen 1235 frt 48 krból. Ezen kivül tagsági díjakban 1889-iki év vé géig bezárólag 36 frt követelése van az egyesületnek. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette és a pénztárnoknak a folmentvényt megadta. Az Eötvös-alapot kezelő bizottság jelentése szerint újabb adomány nem folyt be s a beirt tagok nagyon gyéren fizetik tagsági díjaikat. Örömmel vette tudomásul a közgyűlés az elnök ama jelentését, hogy újabban Németh Mihály és Schill Imre rendes, dr. Szigethy Elemér, Jerger István, Kopcsándy Sándor, Briglevits Károly, Schmeizl József pártoló tagokúi léptek be a járásköri tagok közé. A közgyűlés elfogadta a járásköri választmány amaz indítványát, hogy a segély pénztárnál egy-ngy tag csak 100 frt erejéig lehet jótálló olykép azonban, hogy ha 50 frtot kölcsön vesz, jótállása csak 50 forint erejéig terjedhet; továbbá férjes tanítók, ha a segélypénztárból kölcsönt vesznek ki, nejükön kivül ínég két jótállót tartoznak bejelenteni. Végül a közgyűlés a jövő tavaszi közgyűlés helyéül Szepetket jelelte ki, ahol a helybeli tanító gyakorlati tanításán kivül Bokefi Elek zala-koppányi, Goldstein Miksa zala-lövői tanítók és Réthy Gábor zala egerszegi polgári iskolai tanár tartanak előadást. Flnök megköszönvén a vendégek, úgy a tagok szives türelmét, a közgyűlést 12. órakor bezárta. A községi pénzkezelésről és számvitelről szóló szabályrendelet tervezete. (Folyt.) A költségelőirányzati tételek megállapításánál alapul veendő egy részt a folyó évet megelőző számadási év eredménye, másrészt a folyó évre készített ós törvényhatóságiig jóváhagyott költségvetés. A költségvetés tervezetét rendezett tanácsú városokban a számvevőség, kis ós nagy községekben a községi illetve körjegyző készíti el. A törvényhatósághoz mindig két eredeti példányban bemutatandó, melyek egyike a törvényhatóság használatára szolgálván, a megyénél vissza tartatik, másika pedig a bemutatott a költségvetési tételek iga zolásául szolgáló okmányokkal együtt a községnek visszaküldetik. A költségvetés egy példánya felszerelendő a kép viselő testületnek a költségvetés felett hozott határozatával, az előző évi jóváhagyott költségvetés és leltárral, a községnek jelen évi leltárával; a költségvetésnek a szokott raWon való közzétételét követő 15 napon át közszemlére történt kitételét igazoló előljárósági b zony lattal, — mely a költségvetésre is reá vezethető; ha pótadó kivetése válik szükségessé : a községi pótadó kivetésének alap.Ául szolgáló állami egyenes adók kimutatásával, elkülönítve a községhez közigazgatásilag csatolt puszták, rendszeres üzemterv szerint kezelt erdők községi adóval terhelhető állami egyenes adóját; a községi pótaló mentesek táblázatával, melyben mind a pótadó mentes állami adónak összege, mind a men tességi jogcim kiteendő és végül az esetben, ha a közkiadások fedezése után jövödelem marad fenn, az ezen fölös jövödelem miként történendő felosztására vonatkozó kimutatással, illetve az ezen felosztási gyakorlatot megállapító községi szabályrendelet vonatkozó részének inásola tával. A költségvetés fedezeti és szükségleti részének minden tétele a lehetőség szerint okmánynyal igazolandó, Nagyobb építkezések esetén a költségvetés szülségleti részében előirányzott kiadási tételhez az építési terv, költségvetés s esetleg a vállalkozóval kötött szerződés melléklendő. A község pénztára csak biztonsági tekintetben is lehetőleg megfelelő hivatalos helyiségekben kezel tethetik. E helyiségben őrizendők az összes számadási okmányok, iratok ós könyvek, nem különben külön csakis e célra szolgáló, lehető bisitosságot nyújtó pénzszekrónyben a pénz és pénzértékek. Minden községi és község által köivetítőleg kezelt pénz és pénzérték csakis a község hivatalos helyiségében levő pénzszekrónyben tartaudók és őrizendők. Bsvételek és kiadások csak ezen hivatalos helyiségben és rendezett tanácsú városokban minden nap és a többi hivatalok számára kiszabott hivatalos időbe eső, nagy- és kisközségekben a helyi viszonyok igényei hez képest megállapított hivatalos órákban teljesíthetők. A pénzek ós pénzértékek rendezett tanácsú városokban és nagy községekben betörés- és tűzmentos vasszekrényekben tartandók, melyek legalább két külön zárral vannak ellátva. Rendezett tanácsú vórosokban az egyik kulcs a pénztárnoknál, a másik az ellenőrnél, nagy községekben egyik a péuztárnoknál, a másik a körjegyzőnél áll. Községi pénztárnok, pé nzkezelő csak tedhetlen jellemű községi lakos lehet ós minden esetre előnynyel bir az, ha a számviteli előjegyzéseket (naplót) (beszedési lajstromok stb.) iáját kezűleg végezni képes és ki tekintettel arra, h>gy a felelői nem csak azon károkért, melyeket hivataloskodása közben szándékosan okozott, hznem a mulasztásából vagy elnézéséből eredtekért is, a község határán belül oly értékű fekvő vagyonnal bir, mely a pénzkezelés esetleges hiányaiért némi biztosítékul szolgál. Rendezett tanácsú városokban a pénztárnok és ellenőr legalább egyévi fizetésükkel felérő biztosítékot tesznek I készpénzben vagy állampapírban, vagy megfelelő biztosítékot nyújtó földbirtokra vagy házra a város javára bekeblezhető óvadék — levélben. Minden óvadék a megyei pénztár őrizete alá helyezendő. Hogy a pénzkezelők kis és nagy községekben tegyenek-o le és rnsnnyi óvadékot, az 1886. XXII. t.-c. 65. §-u értei j mében maguk a községek szabályrendelctileg állaplt' ják meg. A pénztárnok (pénzkezelő) átveszi a pénztárhoz érkező ügydarabokat s azok elintézéséről gondoskodik ; kezeli a pénztárt, átveszi a pénztárhoz érkező és hivatalos pénzeket, pénzértékeket tartalmazó leveleket, teljesíti a bevételezéseket és kiadásokat, vezeti a szaknaplókat. (Folyt, küv.)