Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 27-52. szám)

1889-11-24 / 47. szám

VIII. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1889. november 24. 47. szani. Előfizetési di> : Egészévre 4 t't., Félévre 2 tt., Negyedévre 7 t't. Hirdetmények: 3 hasábos petitsor egyszer 9 Ur., többszöri hirdetésnél 7 kr., l'élycgdij 30 kr. Nyilt In |»el itsora 12 kr. ZÁLÁMEGYE i i . y l rr\r i f si es i M A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez k iildendők. Mérnientetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. Kéziratokat nem kliliirink vissza. A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Városunk s a vasút. A városi képviselő-testületnek f. hó 16-án tartott ülésén egy, városunkra nézve bizonnyára nagy fontossággal bíró ügy fordult elő s képezte megbeszélés tárgvát, melyet e helyen is külön megemlíteni s részletesen ismertetni kötelességünknek tartjuk. Köztudomású azon, valóban elismerést érdemlő áldozatkészség, melyet városunk és közvetlen vidéke a Czáktornya-Zala-egerszeg-ukki helyi érdekű vasút létesítése alkalmával tanúsított, melynek legfényesebb bizonyítékául szolgál ama ténykörülmény, hogy maga a város — bizony erejét meghaladókig — száztízezer forintot szavazott meg s irt alá törzsrészvényekben s emellett magának a városi érdekeltség egyes tagjainak nláirása a harminc ezer forintot meghaladja. Oly tekintélyes összeg ez. minőt a nevezett vasút által érdekelt vidék egyetlen egy községe vagy városa sem irt alá s így városunk az áldozatok meghozatalánál közvetlen a megye után következik. Az áldozatot meghoztuk városunk jövő emelkedése, felvirágzása és kulturális érdekeinek " O előmozdítása végeit. Meghoztuk egyúttal annak tudatában hogy a vasúti társulat — tekintettel áldozatkészségünkre — a méltányosság elvénél fogva érdekeinket nemcsak figyelembe veendi. hanem azokat tőle telhetőleg egvuttal előmozdítandja. Ily méltányos kérelme városunknak, hogy a Csáktornya-Zala-egerszeg-ukki helyi érdekű vasút igazgatósága, esetleg üzletvezető-sége és az osztály mérnökség székhelye városunk leryen. Indokolja ebbeli kérelmünket városunknak a vasút létesítésére hozott nagymérvű áldozatá.i kivül az, hogy városunk a vármegye székhelye, hogy az említett vonal által érintendő városok között akár lakosainak számát, akár inteliigentiáját tekintve első s hogy városunk a vasúti I i vonalnak körülbelül középpontján fekszik s így innen a vasút igazgatása a leghelyesebben volna eszközölhető. De van emellett egy másik, szintén fontos és jogos kívánsága városunknak t. i. hogy a társulat a létesítendő vonalon a csatlakozásokat, érdekeinknek megfelelőleg rendezze be Forgalmunkat illetőleg ugyanis az ukki csatlakozás egyedfii irányadó nem lehet. E lenkezőleg, a zala-szent-iváni csatlakozás a kereskedelmi összeköttetés szempontjából fölötte fontos, majdnem nmlhatlanúl szükséges. De szükséges a zala-szent-iváni csatlakozás a személyforgalom szempontjából is. Ne feledjük ugyanis, hogy a vármegye közönségének egy jó része, igen sok megyebizottsági tag a zala-szt.-iváni csatlakozással juthat csak városunkba s ha e csatlakozás nem lesz meg, úgy elmondhatjuk, hogy e nagy közönségre nézve megyénk székvárosa a jövőben is olv hozzáférhetlen lesz s ugyanazon közlekedési mizériákkal juthatnak majd ide, mint jelenleg; mert a helyett, hogy esetleg órákig várakozzanak Szent-Ivánon a Zala-Egerszegre indulandó vonatra, inkább tengelyen jönnek be, pedig ép ezt, óhajtjuk minden áron elkerülni. Elkerülhetjük pedig egyedül úgy, hogy a megye nagy közönségének ezen speciális érdekeire való tekintetből Zala-Egerszeg és Szent-Iván között egy külön, úgynevezett helyi forgalom és menetterv állnpíttatik meg. E kettős cél sikeresebb elérhetése végett városunk képviselőtestülete f. hó 16-án tartott ülésének határozatából a vármegye törvényhatóságához fordul, hogy nagyon is méltányos kérésünket hathatós pártfogásával támogatni s városunkat ebbeli céljának elérésében gyámolítani szíveskedjék. Első kérésünk az üzletigazgatóság és osztálymérnökség székhelyét illetőleg látszólag tisztán városi ügynek tűnik fel, azonban tárgyilagosan véve a dolgot, talán jogosult a felfogás, hogy ezen megyei vasútnak üzletigazgatósága i a megye székhelyén legyen. A zala-szent-iváni közvetlen csatlakozást követeli megyénk érdeke. Szóval mindkét esetben városunk kérelme oly természetű, hogy az a vármegye közönségének érdekével nemcsak hogy összeegyeztethető, hanem azt a megye érdeke hangosan kivánja. Ep ez okból bizunk benne, hogy a törvényhatósági közgyűlés városunk jogosult kérelmét melegen fogja támogatni s a lehetőség határai között mindent elkövet, hogy a CsáktornyaZala-Egerszeg-ukki helyiérdekű vasút igazgatóságának székhelye városunkban legyen s egyúttal már az üzleti szerződés megállapítása alkalmával városunknak speciális forgalmi érdekei a zala-szent-iváni csatlakozásra vonatkozólag figyelembe vétetnek és erre nézve egy külön forgalom- és menetterv állnpíttatik meg. Képviselőtestületi ülés. A városi képviselőtestület Kovács Károly polgármester elnöklete alatt f. hó l(i án rendkívüli ülést tartott. Elnöklő polgármester üdvözölvén a megjelent képviselőket, az ülést megnyitá. Fájdalommal emlékekezett meg Hárieh Béla városi adóellenőr gyászos elhunytáról s tekintve az elhunytnak, mint volt városi tisztviselőnek tevékeny és buzgó működését, a közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezte ki részvétét elhunyta felett s özvegyének benyújtott folyamodványára — a temetési költségeket s három havi fizetést megszavazott. A képviselőtestület tudomásúl vette a városi tanácsnak az elhalálozás folytán üresedésbe jött városi ellenőri állásnak helyettesítés utján való ideiglenesen betöltését, egyúttal elrendelte, hogy ezen megüresedett állásra f. évi december hó I ig pályázat hirdettessék. Előterjesztettek a vármegye törvényhatósági bizottságának határozatai, melyekkel a város által megszavazott 200.000 forintos kölcsönnek megszavazását, továbbá a város, mint bérbeadó s az államkincstár, mint bérbevevő között a pénzllgyigazgatóság elhelyezése tárgyában kötött szerződést, a város tulajdonát képező lovassági laktanya bérbeadása tárgyában kötött szerződést, valamint a város tulajdonát képező „Arany Bárány" vendéglő bérdeadása tárgyában kötött szerződést jóváhagyta. A képviselőtestület jóváhagyta a város, mint bérbevevő s özvegy Kovács Kálmánné, mint bérbeadó között egy tiszti lakás kibérlése tárgyában kötött szerződést. „Zalamegye" tárcája. A tükör. — A . Zakmegye' eredeti tárcája — Kis normalista koromban olvastam, gondolom : éppen olvasókönyvemben, ezt a rendkívül szellemes rímes ta lányt: HJ rám nézesz, visszanészlek ; Ha rám nevetsz, kinevetlek Tiszta, igaz és hü vagyok ; Kedvedéit, én nem hazudok." Rengeteg elméjű norm»lista gyerek volt az, aki kitalálta; mert ott. volt alatta fordított betűkkel zárjelben, hogy : („•'<)>! m

u) Hát biz akkor még sokkal boldogabb fővel voltam, hogy sem az ilyen dolgok fölött elmélkedni eszembe julhatott volna. „Tiszta, igaz és hű vagyok ; Kedvedért én nem hazudok." Tessék csak Hát igaz : a igen kevés ember többnyire szebbne mutatja. Van egy ismerősöm, kinek olyan hatalmas orra vau, hogy egy kisebb növetii elefánt is inegresztálhatna v«-11-. E/. még eddig tudtommal minden tükröt kilngasolt, inert véleménye szerint orrát szerfölött kicsinek mulatta. Mert hát minden ember azt keresi a tükörben, amije igen kevés embernek van: az arányt, a szépséget, az összhangot. De az a hű, igaz tükör a legcsekélyebb disharmouiát sem födi, titkolja el. Sőt kérem, a tükörbe tekinteni ! tükör igazat mutat mindenkinek; de aka-l, aki hisz neki. Mert mindenki k hiszi magát, mint minőnek a tükör hogy igen sok embernek még azt is szemébe vágja, életében tengernyi sok bort ivott. Elképzelhetetlen kitörő örömmel ragadná meg és halmozná el csókjaival a rezes orrú, rezes képű emhc.r azt a tükröt, mely neki a mértékletes élet üdeségétől ragyogó arcot mutatna. De nem lehet. Ez ellen tiltakozik a tükör-igazság. Olyan ember általában kevés van, ki jogosan gyönyörködhetnék magában ; azért ritka ember mulasztja el: használatlanul hagyni egy kínálkozó tükröt. Tükörbe majdnem minden ember szeret nézegetni és csodálatos: azt még sem szereti, ha tükröt tartunk eléje. Arra a mindenesetre kellemetlen szerepre, hogy valaki elé tükröt tartson, s rnki sem váll ilko/.ik édes-örömest ; de sokszor kénytelen kelletlenül m kell tennie az embernek. A tükör a nők legkedvesebb, elválaszthatatlan barátja. Nőt tükör nélkül képzelni éppen úgy nem lebet, mint a Zaharát homok-szem nélkül. Valami angolflegmaju atyafi egy kereskedő kirakatába nagy tükröt tétetett s mögéje rejtőzve le-ste : hany nő fog abba beletekinteni s hány nem? Azt tapasztalta, hogy száz nő közül kilencvenkilenc, egészen megállott s úgy gyönyörködött magában, a századik csak futó pillantást vetett bele, de a nélkül ez sem birt elmenni; pedig oly rút-arcu volt, hogy az utcán csak sürün fátyolozva mert megjelenni. Valaki ennek alapján könnyen csodálkozhatnék azon: inért nem tart minden kereske lő e^y-egy tükröt a kirakatában? Ne tessék azon csodálkozni ! Nagyon praktikus emberek azok a kereskedő urak. Tu Iják ők igen jól, hogy akkor mindenki a tükörbe né/.n - és nem a kin katbau gyönyörködnék, hanem magában. A tükör igazmondása volna a legkiáltóbb „mementó móri," — ha az emberek legnagyobb része külsejébe is olyan szerelmes nem volna, mint a lelkiismereI tébe. Legnagyobb rész mindig a magáéval van legjobban megelégedve. Olyan tisztán, hűségesen megmutatja az a tükör: mint múlik el ifjuságunk. A göndör hajzat ritkul, szögessé, szárazzá lesz. A homok-redők szaporodnak. A szemek fénye vesz; a szemgolyó folyton nagyobbodó gyűrűs gödörbe sú'lyed. Az arc petyhüdtté lesz ; beesik ; elveszti harmatos elevenségét. haj és szakái erősen gyéritett erdejében telepesül, gyarmatot üt itt is, ott is a _dér". Igy van kérem. Nem képzeletből beszélek, éppen most léptem el a tükör elől. Lássák, kérem, én hiszek a tükörnek. En nem bánom, hogy hiszek. Az mondja meg nekem, hogy az ein észét szelleme miként végzi rajtunk földfeletti munkáját. A földalattira úgyis hiába volnék kíváncsi; azt nem fogom látni. Olyan csodás tükörig nem eresztette a/, elérhetetlen mindenhatóság a véges emberi elmét. És nem is fogja ereszteni. Meg vagyok én elégedve nagyon ezzel a tükörrel is, mely földfeletti rommá lételem lassú, de föltartóztathatlan lépéseit mutatja. Mementó móri ! Porból lettél, porrá léssz. Minden, ami körülöttel van, az a tengernyi porküzdelem, a porszemek vergődése a halhatatlanság utáu, mind „vanitatum vanitas", epigonok harca az egek ellen. Elj okosan ! A élet ki van mérve. Ne játszál vele. l)e zsugori se légy önmagad iránt! Cél után küzdj, de ne önérdekből ! A szeretet, béke szelleme kisérjen Hajtsd meg fődet «zelid alázattal!.... Ott munkál gyarló testeden az enyészet szelleme Szellemed ne keveredjék vele harcba .... Hiába volna minden ' Ember vagy Roskadozhatol a halhatatlanság babé. Mai szamunkhoz negyed iv melleklet van csatolva.