Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 27-52. szám)
1889-07-07 / 27. szám
jobban értékesíthetne s így külön még nem megvetendő haszon is háramlanék reánk, amit figyelmen kivtil hagyni épen nem szabad. De meg mert iskola számára — a legzajosabb helyen levén — legkevesbbé alkalmas, nem is számítva, hogy ha a mostani új épületre új tetőt tennénk, az" épületet új ablakokkal, ajtókkal látnók el s a termeket mind újból kipadlóznók s így ezen temérdek költségbe kerülő újítást ha meg is tennők, még emellett sem felelnek meg a tantermek — sziik voltuk r ai a tt — tulajdonképeni rendeltetésüknek s a polgári leányiskola ez esetben sem rendelkeznék megfelelő helyiséggel. Az elemi iskola részére új, még pedig mind a fiú , mind a leányosztályokat magában foglaló, a padegogia igényeinek teljesen megfelelő épüietet állíthatnánk a nagyvendéglő második udvarában, ha a polgári iskola udvarára néző dísztelen s eddig is csak ritkán használt istáló lerontatnák s ennek helyére építenénk. Ezáltal elérhetnők azt is, hogy az egy igazgató alá tartozó fiú- és leányosztályok egy épületben lennének elhelyezve; az iskolának elegendő udvara is lenne, melyet befásítván, kellemes üdülő helyül szolgálna gyermekeinknek a tanítás közben rendelkezésükre álló szabad perceikben. Ez esetben az izr. hitközség által a községi népiskola számára átadott épületben — mely eddig az elemi iskolai leányosztályok befogadására szolgált — el lehetne igen célszerűen he lyezni a polgári leányiskolát, mely így szükségleteinek egészen megfelelő épülettel birna. Ezúton véljük mi legcsekélyebb kiadással és legsikeresebben megoldhatni az iskola építésének most már elodázhatlan kérdését. Szívesen meghajtunk az ellenkezőnézet előtt s ha az célirányosabbnak bizonyul, készséggel elfogadjuk. Annyit azonban, mint a nyilvánosság organuma, a közönség nevében kélhetünk, de sőt követelhetiinle, hogy ha már meghozzuk a rengeteg s csaknem erőinket meghaladó áldozatot : úgy ne csak a tiszta, kézzel fogható haszon vezessen bennünket, hanem legyünk tekintettel gyermekeink jövőjére is és ragadjuk ki őket mielőbb azon türhetlen állapotból, melyben éveken keresztül sinlődnek. A közutak mellékeinek befásítasa. A közutak mellékeinek befásftása tárgyában 11.955 szám alatt a bekövetkező alispáni rendelet bocsáttatott ki: „A közutak mellékeinek belásítása tárgyában 1741/7 jk. sz. alatt alkotott megyei szabályrendelet a nmltóságú m. kir. belügyminisztérium t. é. junius hó 10-én 3(5.2()9. sz. a. kelt rendeletével megerősíttetvén, annak végrehajtása körül a következőket rendelem: 1. A községi elöljáróságok ezen szabályrendeletet azonnal a legtágabb módon kihirdetni kötelesek. 2. A szabályrendelet 11. §-ában előirt beültetési tervezetet a községi elöljáróság az 1887. évi ápril hó 4-én tartott megyei közgyűlés 6413 8. jk. sz. alatt kelt határozatával kinevezett laiskola-gondnokok közbenjöttével a kiadott minta szerint azonnal megállapítani I „Én kedves kisasszony", mondá „minthogy két gyermekem van, azon kényszerhelyzetben vagyok, hogy újra kuli nősülnöm. Midőn őket növuldébe adtam, inin denütt hiányoztak, a hol megszoktam már őket látni, azon csókkal kezdve, melylyel reggelenként üdvözöltek, azon leirhutlan szép percekig, midőn késő este haza térve, hálószobájukba mentem és rózsás lábaikat betakargattam, sőt még csintalanságukat és pajkosságukat is fájdalommal nélkülöztem." „Mily nevetségesen rendes maradt szobám egéiz napon át. Papírkosaram mellett nem voltak többé az összetépett boríték-darabok, a szőnyegeu az épületkövek, sőt szivar asztalomon egy darabka baba ruhát sem találtam. — Nem viselhettem el többé; haza hozattam a gyermekeket. Csak most tudtam meg napról-napra jobban, hogy boldogult nőm, kinek tétlensége fölött annyiszor panaszkodtam, mivel lehetett egész napon át elfoglalva. Mert a gyermekek most majd itt, majd amott szenvedtek hiányt. Valami mindig nem volt rendben, vagy ruhájuk, vagy kabátkájuk, egészségük 4s végre lelkük is". „Azon nap, midőn Liszkát először hazugságon rajta kaptam, elhatároztam, hogy újra nősülök. De megjegyzem, hogy ezt kizárólagosan a gyermekek kedvéért tevém. Mert a mennyit én a szerelemből enyémnek mondhattam, a legkisebb gyöngédségig elköltöttem, nem birtam és nem akartam többé szeretni. Midőn azután egy egyedül álló nőt ajánlottak, ki gyermekeimnek lelkiismeretes nevelőuőjévé lenni Ígérkezett, midőn kegyed annyi bátorsággal birt, házamba jönni, mondám magamban, hogy már ön végett is nem tarthat soká, mig önuek oly helyzetet nyújtok, mely minden kételyt kizár, habár csak érdekházasság jöhet szóba". Körülbelül ezen szavakkal ajánlotta fel neki kezét pár héttel új állása elfoglalása után. Talán nem tudta ez ember már akkor, vagy büszke megközelíthetlenségében nem akarta tudni, hogy és a járás főszolgabirájához szept. hó l-ig 2 példányban beterjeszteni köteles. A 9509 40. jk. számú megyei szabályrendelet értei- , mében az alsó-lendvai, perlaki és csáktornyai járásokban a faiskola felügyelő ' intézmény léptettetvén életbe, ott az idézett közgyűlési végzéssel kinevezett faiskolagondnokok tiszte megszűnt, minélfogva a befósítási tervezet ezen járásokban a faiskola-felügyelők közbenjöttével állapítandó meg. 3. A befásítási tervezet megállapításával egyidejűleg- a községi elöljáróság kimutatást készít azon magán tulajdonosokról, akik a befásítandó útvonalra Hűlő birtokaik befásítását saját költségükön kívánják eszközolui. 4. A szabályrendelet elvül tiizi ki, hogy az utak mellé első rendben hasznos gyümölcsfák s a hol a talajviszonyok vagy egyéb helyi körülmények hasznos gyümölcsfák ültetésére nem kedvezők, a községek által kizárólag szederfák ültetendők. Egyéb fák tehát a községek által akkor sem ültethetek, ha a községi faiskolában jelenleg elegendő gyümölcsfa, vagy szederfa készlet nem léteznék, mert azon esetben a községi faiskolák csemete készlete minden kitelhető módon szaporítandó ugy, hogy az a szükségletet már a közel jövőben fedezze. 5. A csáktornyai, perlaki és alsó lendvai járásokban, hol a selemtenyésztésre igen kedvező előfel tételek léteznek, az utak a lehetőség szerint csakis szederfákkal szegélyezendők. E tekintetben a kellő utmutatást az ezen járásokban kinevezett faiskola felügyelők, a kik az országos selyemtenyésztés felügyelőséggel közvetlen összekötte tésben lesznek, fogják a községeknek megadni. 6. A járási főszolgabiró urak a beültetési tervezeteket hozzám 1. é. szept. hó 10-ig tartoznak beterjeszteni Zala-Egerszeg, 1889. julius 1. Csertán Károly sk., alispán. Képviselőtestületi ülés. A városi képviselőtestület Kovács Károly polgármester elnöklete alatt f. hó 1-én a városház tanácstermében rendkívüli ülést tartott, melynek lefolyását a következőkben adjuk: Elnöklő polgármester üdvözölvén a szép számmal megjelent bizottsági tagokat, a közgyűlést megnyítottnak nyilvánította. A tárgysorozat tárgyalásának megkezdése előtt meleg hangon emlékezett meg a képviselőtestület egyik, érdemekben gazdag elhányt tagjáról, Árvay Istvánról, méltatta annak érdemeit s indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvileg örökíté meg az elhunyt emlékezetét s erről a családot jegyzőkönyvi kivonatban értesíteni elhatározta. Ezután a polgármester szóval jeleutést tett a Budapesten járt küldöttség működéséről, mely jelentés helyeslőleg tudomásul vétetett. Előterjesztetett a laktanya építő bizottság által f. évi junius hó 27-én a laktanya kibővítése és a fedett lovarda építési munkálatainak árlejtés utján történt kiadása alkalmával felvett jegyzőkönyv, mely szerint beadatott 3 ajánlat, melyek közül Rechnitzer Salamon vállalkozó a 24027 frt 59 kr. előirányzatból 2*/ 0-ot, Hajmásy Gyula vállalkozó semmit, Pick Henrich és társa Gráner Géza vállalkozók 6 2 ' l n° ,,-ot leengedve, hajlandók az építkezést elvállalni. A bizottság Pick és társa ajánlatának, mint legelőnyösebbnek elfogadását javasolja. A képviselőtestület a bizottság javaslatához képest az építkezőit Pick és társának adta ki. Olvastatott a csatornázó bizottság 1889. évi junius hó 5-én tartott ülésének jegyzőkönyve, melyben egy városi mérnöki állás szervezését ajánlja. A közgyűlés a javaslatot elfogadta ? a városi tanácsot megbízta, hogy 600 frt évi fizetéssel javadalmazott építészmérnöki állásra a szabályszerű pályázatot hirdesse ki. Dr. Czinder István ügyvéd és neje Egerváry Mariska zala-egerszegi lakósoknak kérvénye a 2432. feloldhatlan kötelék fűzi már hozzá? hogy ,előkelő biztossága elbájolta? Bárhogy volt, nejévé lelt. És hogy jöhetett a dolog alig egy év lefolyása után ennyire? Elmulasztott az asszony valamit? Miben vétett? Nem környezte-e férjét szeretetteljes gondosságával ? Nem tanulmányozta-e titokban művészies foglalkozásának minden részleteit, hogy férje törekvéseit megértse? Téuy, hogy a szerető nő minden erélyét arra használta fel, hogy többet találjon fel benne, mit a mennyit gondolt. De a férj nem látta, nem hallotta, hogy csak érte él, csak ő reá gondol, csak ő benne összpontosul minden reménye. A férj csak azt vevé észre, hogy nézete részint nem jó anya. Pedig épen ez utóbbit oly könnyűnek vél'e e szegény nő. Hisz úgy gondolá, ehez esak becsületes jóakarat szükséges. Mindazon házakban, melyekben eddig, mint nevelőnő kenyerét kereste, kiválóan meg voltak vele elégedve. Fényes bizonyítványai nem eléggé tanusitják-e ? Talán merné valaki állítani, hogy e gyermekekkel —• az ő gyermekeivel — nem bánik oly hiven és lelkiismeretesen, mint bánt egykor az idegenekéivel? Mennyire igazságtalanok volnánk akkor. Midezek dacára nem voltak alaptalanok a szemrehányások, melyekkel férje őt, kimondva vagy elhallgatva, illette. Nem lehetett tagadni: valahol nein vágott össze a dalog. Végre Irén is belátta, hogy nem lehet csak amúgy egyszerre jó anyává lenni, hanem hogy arra oly módon kell törekeni, a hogy a természet a jó anyát képezi. Valamint a csira lassanként fejlődik, mig mint érett gyümölcs a fáról lehull: csak ugy következik az auyai boldogság érzetéből, az anyai kötelességek tudata, s végre az anyai szeretet. A nő gondolata és érzete már korán a nehéz óra előtt összeszövődik a kis lény iránt való gondoskodással. És midőn először lélekzik, a fiatal anya már régen tisztában van, hogy j 1888. és 764T889. számú gyűlési határozatok módosítása i tárgyában előterjesztetvén, a kérvényben foglaltak értelmében hozott a képviselőtestület határozatot. A hegyrendőrségi szabályrendeletet, melyet a tanács egybeállított, az illető szakbizottság beható tanácskozás mellett letárgyalt s mely előzőleg a képviselőtestület tagjainak megküldetett, a képviselőtestület egyhangúlag minden változtatás nélkül elfogadtat. Végül a képviselőtestület 43 szavazattal (1 tag uem szavazott) s így egyhangúlag elhatározta, hogy a pesti magyar kereskedelmi banknál 200,000 forintos kölcsönt vesz fel a pénzügy igazgatóság részére szükségelt palotának, a laktanya kibővítésének, az iskola s az „Arany Bárány" vendéglő felépítésének költségeire olykép, hogy minden egyes építkezésre fordítandó összeg külön-külön terjesztendő elfogadás végett a képviselőtestület elő s a tanács utasíttatott, hogy az egyes építkezésre így esetről-esetre megszavazott összeg kizárólag a kitűzött célra fordítandó és semmi más kiadás fede zésére. Ez ügygyei kapcsolatban főispán őméltóságának indítványára a polgármester elnöklete alatt középítke zési bizottság alakíttatott, melynek tagjaivá Boschán Gyula, Faugler Mihály, dr. Graner Mihály, Hajik Istváu. Háczky Kálmán, Horváth Miklós, Isoó Alajos, Kovács László és Udvardy Ignácz városi képviselők megválasztattak. A közgyűlés éljenzéssel fogadta főispán őméltóságának lekötelező igéretét, hogy e bizottsági üléseken részt venni s a bizottságot nemes feladatában hathatós támogatásában részesíteni kegyeskedik. Elismerést az érdemnek Néhai Kaiser Zsófi örökösei, jelesen Kaiser Józsefné és Leitner Ignácné, tekintetes Kaiser József úr helybeli birtokos képviseletében, úgyancsak az ő kezdeményezésifolytán a zala-egerszegi takarékpénztárnál, a zala egerszegi izraelita temetkező egyesület számára 10 drb. 100 frtos összesen 1000 frt o. é. egységes papírjáradéki kötvényt letétbe helyeztek azon célra, hogy ezen értéktárgy kizárólag Zala Egerszegen zala-egerszegi szegény, elaggott hit sorsosok számára lételesitcndő ápolda gyümölcsöztetendő első alapítványi tőkéjét képezze. Hitelt érdemlő forrásból tudjuk, hogy az illető temetkezési egyesület f. é. junius hó 20-án és 23-án folytatva tartotta ez ügyben tárgyálásait, a melyekből a közönség körébe kiszivárgott annyi, miszerint az egyesület a szép és üdvös eszmét magáévá téve, az ajánlt alapitvány kezelését s a rendeltetésével kapcsolatos teltételeket nemcsak egyszerűen elfogadta, hanem tek. Kaiser József úrnak, a nemes emberbaráti szeretet eme újabbi tényével szemben, de tekintettel azon bokros érdemekre is, melyeket az egész Kaiser család ezen község ós jótékony czélú intézményei körűi magának szerzett, hálája s elismerése jeléül alapszabályainak 19. §-a értelmében Istenben boldogúlt Kaiser Zsigmondné lelki üdvéért örök időkön keresztül a főűnnepek alkalmával a nyilvános lelkiemléküunepély megtartását el rendelte. Es mi is őszintén üdvözöljük ezen örvendetes eseményt, annyival is inkább, mert községünkben után zandó nemes például szolgálván, egy hasonló intézetnek régen érzett szüksége a megvalósuláshoz közel hozatott, de azért is, mivel ezen szegény községben vajmi ritkán észlelhető a nagylelkűségnek hasonló mértékű nyilvánulása ! Fogadják tehát a nemeslelkü alapitók a humanismús és a gyámoltalan aggok nevében szivünkből fakadó leg tisztább hálánkat. Az ég áldása növessze fel magasztos intézkedésük zsenge csemetéjét terebélyes fává, melynek jótékony és üdítő árnya alatt a gyámoltalanok még századok multán is áldólag emlékezzenek meg az alapitóknak alkotásuk által halhatatlanná tett nevéről. Több egyleti tag az a piciny lény mit vár, mit követel jogosan tőle. Minden tenyérnyi nagysággal, melylyel a kis ingecskék nagyobboduak, az anyai szeretet tudományában egy lépéssel halad előre. Azon kis teremtés, melyet eleinte csak tisztán és jóllakva kellett tartani, nem sokára világosságot és levegőt követel. Szineket, alakokat, megfigyelést, tanítást, gyengédséget és szerelmet. De még íöbb, nem sokára bekövetkezik azon idő, midőn mind ezen áldozatokat természetszerű kötelességeknek tekinti, mert ezek az apróságok szivtelen, soha ki nem elégíthető egoisták. De minden a mit értük teszünk, velük együtt nő. az erő, melylyel minden követelményeknek megfelelhetünk, a folytonos gyakorlattal erősbödik. Irén pedig, midőn egy szép napon egy hét. éves és egy öt éves leánykát elébe állítottak, azon megjegy zéssel: „Légy anyjuk", csakhamar legyőzhetlen nehézségeket talált. De nem lehetett megismernie, hogy azok miből állanak. Eddig a kicsikéket, kiknél nevelősködött, reggel készen felöltözve bevezették hozzá, este elbocsátá őket, átadá a cselédleánynak. Soha más gondja nem volt, mint fölöttük őrködni, őket tanítani, jó modorra szoktatni. Az a szolgáló pedig behatolt a száz felé kívánságok, óhajtások, szükségletek titkaiba, egy szóval a gyermekek lelki éietébe, mely első sorban külsőségekben nyilvánul. Új körülményei között a fiatal asszony ezeket csak akkor vevé észre, midőn már késő volt; midőn a gyermekek mindig a konyhába, a cselédszobába igyekeztek, midőn atyjuk elégedetlensége őket akaratossá és dacossá tette. — Ez időtől kezdve meg tízszereseden a teher, melyet könnyelműen Gatal vállaira vett. A békétlenség bevonult a házba. A férj gyakrabban a külső mulatságokat kereste, hazulról elmaradt, Folytatás a mellékleten.
