Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 1-26. szám)

1889-04-28 / 17. szám

által nem voltak biztosíthatók, — s igy azon helyzettel állottam szemben, hogy ha az 1888. évi IV. t.-c. 10. §-ában íoglalt határozmányhoz ragaszkodva, a tényleges építési tőke legalább 35%-ának érdekeltségi hozzájárulás, illetve törzsrészvény-aláirás utján való fedezését követelem, — a vasút kiépítése, ha talán nem is hiusul meg, de mindenesetre bizonytalan időre elodáztatik. Hogy tehát e fontos vasút kiépítésére kínálkozó jó alkalom el ne mulasztassék, készségemet jelentettem ki az engedélyt kérő cég irányában arra nézve, hogy a pénzbeszerzésnek az idézett törvényes határozattól eltérő ilyetén kivételes módozatához a törvényhozás engedélyét kieszközölni megkísérelem, mi mellett azonban az engedélyt kérő céggel szemben kikötöttem, hogy a még hiányzó 5°/

0-nyi érdekeltségi hozzájárulás, illetve segély utólagos biztosítására is minden módon törekedjék, mely törekvés, ha sikerre vezetend, — önként 'érthetőleg a tényleges tőkének 65%-a erejéig fognám elsőbbségi részvényeknek kibocsátását engedélyezni. Az engedélyt kérő cég irányában tett kijelentésemhez képest a törvényjavaslat "2. §-ában tehát felhatalmazást kérek arra, "hogy a törzsrészvények utján beszerzendő tőkét kivételesen a tényleges építési tőke 30"/

0-ában állapíthassam meg, a mi a jelen esetben még azért is alkalmazhatónak mutatkozik, mert mig az utóbbi időben engedélyezett helyi érdekű vasutaknál az elsőbbségi részvények kibocsátási árfolyama 5°/

0-os osztalék mellett rendszerint 72%-ban állapíttatott meg, — addig a most szóban forgó helyi érdekű vasútra nézve az elsőbbségi részvényeknek kibocsátási árfolyamát 75°/

0-ban fognám megszabni. Áttérve ezek után a vasút engedélyezési, építési és üzleti feltételeire, — melyek az engedélyt kérő céggel reá nézve már kütelezőleg megállapíttattak, — a kővetkezőket van szerencsém előadni : A mintegy 121-5 kilométer hosszú helyi érdekű vasútvonal szabványos nyomtávval lesz kiépítendő s olykép berendezendő, hogy a pályán a vonatok óránként 30 kilométer legnagyobb átlagos sebességgel közlekedhessenek. A pálya alépítménye egy vágányra van tervezve, — a legnagyobb emelkedés vagy esés 10%

0, — a kanyarodások legkisebb félátmérője a nyílt pályán 250 méter. A sinek, melyek acélból gyártandók, folyóméterenkint 23-6 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek s függő sinkötés alkalmazása mellett oly sűrűn rakott talpfákon helyezeudők el, miszerint igénybevételűk 4,500 kilogramm keréknyomás alatt négyszög centimeterenként 1,000 kilogrammot meg ne haladjon. A pályán a cs. kir. szabadalmazott déli vasúttal s a csáktornya-zágrábi (zagoriai) helyi érdekű vasúttal közüsen használandó Csáktornya állomáson kivül még a következő állomások lesznek létesítendők, úgymint: Muraszerdahely, Alsó-Lendva (vizálloinás), Rédics, Csömödér (vizállomás), Gutorföld, Tófej, (hadi kitérő), 1 Bakk (vizállomás), Zala-Egerszeg, Zaía-Szent-Iván (vizállomás), Ollár, Szöpötke, Zalabér (vizállomás), Tűrje, Eötvös (rakodó állomás) és Ukk (vizállomás). A saját vonalon létesítendő ezen állomásokon kivül köteles lesz még az engedélyt kérő cég a boba-jánosháza-sümegi helyi érdekű vasút, illetve a magyar-nyugoti vasút boba-jánosliázai állomását a forgalom igényei nek megfelelő módon kibővíteni, s a Zala-Szent-Ivánon létesítendő állomást a cs. kir. szab. déli vasút ottani állomásával egy összekötő ívvel kapcsolatba hozni. A vasút az engedélyokmány keltétől számítandó két év alatt kiépítendő s a közforgalomnak átadandó. Egyebekben az engedélyezendő vasútra nézve a már engedélyezett helyi érdekű vasutak irányában érvényesített engedélyezési, építési és üzletberendezési feltételek állapíttatnának meg, s csupán azon kikötés nyerend a kiadandó engedélyokmányban még kifejezést, hogy más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használatára vonatkozó szerződéseket engedélyes csakis tőlem előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet, viszont azonban köteles engedélyes más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes vasútvonalához való csatlakozása, illetve csatlakozási állomások avagy vonalrészek közös használata akár engedélyokmány ilag, akár pedig külün engedélyemmel vagy rendeletemmel biztosíttatni fog. A vasútvonal tényleges építési tőkéje 3.808,000 frttal vagyis pályakilométerenként 31,341-56 forinttal állapíttatott meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére 291,600 frt, vagyis pályakilométerenként 2,400 forint lesz fordítandó. Az ekként a helyi telepviszonyokhoz képest elég mérsékelten megállapított tényleges építési tőke esetleg később még 180,000 forinttal felemelendő lesz az esetben, ha a fővonalból Türjénél kiágazólag mintegy 5—6 kilométer hosszban Zala-Szent-Gróthig szárnyvonal megépíttetnék. Tekintettel ugyanis arra, hogy ezen szárnyvonalra az érdekéltség súlyt fektet, annak megépítésére az engedélyt kérő cégnek a kiadandó engedélyokmányban előjog adatnék azzal, hogy ha engedélyes az engedélyokmány keltétől számítandó két év alatt ezen előjoggal nem él, az hatályát veszti. A vasút üzletének kezelését az 1880. évi XXXI. t.-c. 8. §-ának b), — illetve az 1880. évi IV. t.-c. 6. §-ának a) pontja alapján az engedély' egész tartamára a szabványszerződés mellett a m. kir. államvasutak igazgatósága fogja átvenni, s habár e megállapodás már egymagában is elégséges biztosítékot nyújt arra nézve, hogy ezen vasútvonal a hazai közgazdasági érdekeket megfelelő módon fogja szolgálni, — mindazonáltal az engedélyokmányban a hazai ipar és termelés, valamint a hazai kikötő érdekeinek védelmére szolgáló szokásos díjszabási kikötéseken kivül még azt is biztosítottam, hogy az átmeneti forgalomban a tarifák megállapításának jogát engedélyes a m. kir. államvasutakra átruházza, s hogy továbbá oly viszonylatokban, melyeknél a m. kir. államvasutak érdekelve vannak, engedélyes közvetlen díjtételeket csakis a m. kir. államvasutakkal állithat fel, illetve, hogy ilyeneknek felállításához^ a m. kir. államvasutak kívánságára mindenkor hozzá fog járulni. Az előadottak szerint ezen az átmeneti forgalom tekintetében is fontos helyi érdekű vasút megépítését az államnak aránylag igen csekély hozzájárulásával oly módon sikerült biztosítani, hogy a vasút üzletkezelésére s díjszabásainak megállapítására általam döntő befolyás lesz gyakorolható, ugyanazért, midőn a vasút engedélyezését, illetve az annak engedélyezésére vonatkozó felhatalmazás iránti törvényjavaslatot elfogadásra ajánlanám, tisztelettel megjegyzem, hogy miután az engedélyt kérő cég a kikötött engedélyezési biztosítékot, mint már fennebb említém, már közel két hó előtt letette, — s a vasútépítést a bekövetkezett — az építésre legkedvezőbb — tavaszi időszak alatt megkezdeni óhajtaná — a törvényjavaslatnak sürgős letárgyalása s mielőbbi törvényerőre emelése fölöttébb kívánatos. Budapesten, 1889. évi április hó 11-én. Baross Gábor sk., közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszter. A zalavármegyei önk. tűzoltó szövetseg közgyűlése. A zalavánnegyei önkéntes tűzoltó szövetség első rendes közgyűlését f. évi április hó 22-én tartotta meg Zala-Egerszegen, melyet megelőzőleg a helybeli önk. tűzoltó csapat által, a vidéki tűzoltók jelenlétében, a Kazincy-téren díszgyakorlat tartatott. A vidéki tűzoltó egyletek közül képviselve volt a b.-szt-lászlói Porpáczy Lajos és Petőfy István, a csáktornyai Szeiverth Antal és Morandini Bálint, a czirkovlyáni Kovács Ferenc, a keszthelyi Pöltz Pál, a a légrádi Kovács Gyula és Konkolyi József, a nagykanizsai Lengyel Lajos és Saller József, a novai Keszthelyi István, a sormási Grünfeld József, a süjtüri Puly István, a tárnoki Puly Gábor, a zala-lövői Schilldorfer Vilmos által, a zala-egerszegi önk. tűzoltó egyletet pedig hivatalosan Boschán Gyula e. elnök képviselte. A közgyűlés lefolyásáról adjuk a következőket : Kovács Károly ideiglenes elnök szívélyesen üdvözülvén az egybegyűlt bajtársakat, a gyűlést megnyi nyitottnak nyilvánította, egyúttal constatálta, hogy a közgyűlés az alapszabályok értelmében határozatképes. Ezután felolvastatott az ideiglenes elnökség eddigi működését röviden ismertető jelentés, mely tudomásul vétetvén, a közgyűlés a szövetségi ügyek ideiglenes vezetőinek jegyzőkönyvileg elismerést és köszönetet szavazott. A belügyminiszteri jóváhagyással ellátott, annak idején kinyomatott alapszabályok tudomásul vétel után irattárban elhelyeztetni rendeltettek. Az 1890. évben megtartandó szövetségi közgyűlés helyéül Nagy-Kanizsa város jelöltetett ki, a csáktornyai önk. tűzoltó egyletnek pedig a közgyűlés, miután székhelyét e célra szintén felajánlotta, szives meghivásáért köszönetét fejezte ki. Az ezt követő tisztújítás eredménye a következő: elnök: Kovács Károly z.-egerszegi főparancsnok, alelnök: Lengyel Lajos u. kanizsai egyleti elnök és rendfentartó osztály parancsnok, titkár: Hárich Béla zalaegerszegi alparancsnok és egyleti jegyző, pénztárnok: Stefanécz József z. egerszegi mászó szakaszvezető, választ mányi tagok: Saller Lajos n.-kanizsai főparancsnok, Szeivert Antal csáktornyai főparancsnok, Puly István söjtöri főparancsnok, Pöltz Pál keszthelyi h. főparancsnok, Konkoly József légrádi segédtiszt, Puly Gábor tárnoki főparancsnok, Miklós György b.-szt-lászlói oszt. parancsnok. Választmányi póttagok : Knortzer György n.-kanízsai, Morandini Bálint csáktornyai, Sersing József keszthelyi, Brüll Károly z.-lövői, Grünvald József, Hollósy János z. egerszegi és Vincze Gáspár novai működő tűzoltók. A költségvetés tárgyalása, néhány számlának kiutalása és a .szövetségi pecsét szövegének megállapítása után az elnökség által beadott indítvány folytán határoztatott, hogy a megyei tanfelügyelőség utján intéztessék kérvény a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumhoz az iránt, hogy engedtessék meg a zalavármegyei polgári fiu , reál-, gymnasiumi és tanítóképezdei tanulóknak az V. osztálytól kezdve, hogy az iskola székhelyén létező önk. tűzoltó testületnek működő tagjai lehessenek, annak gyakorlatain — a tanórák hátránya nélkül — egy megállapítandó szabályzat szerint részt vehessenek s a tűzeseteknél is tehetségük és erejük szerint némi kisebb segéd szolgálatot tehessenek. Szüvetségi titkár által kidolgozott tervezet szerint a pénztár-kezelés szabályai megállapíttattak. Végül Puly István süjtüri főparancsnok felszólalása folytán szöv. elnök megígérte, hogy a választmány mielőbb fog a belszervezés és ügykezelés tekintetében — mely a felszólalás tárgyát képezte — szabály tervezetek készítéséhez fogni s azokat a legközelebbi közgyűlés elé terjeszteni, minek utána a közgyűlés bezáratott s az összegyűlt tűzoltók egymástól szívélyes bucsut véve, a gyüléstermet s miután alapszabályaik értelmében minden ünnepélyesség mellőzve volt — kevéssel ez után városunkat is elhagyták. Zala-Egerszeg, 1889. április 22-én. Tisztelt Szerkesztő Úr! Emlékezni fog tisztelt szerkesztő ur, hogy a folyó ápril havában Zala-Egerszegen Breisach Sámuel nyomdász által egy füzetkében kiadott költeményeimnek legnagyobb része becses lapjában már megjelent; hihető, nem futotta el figyelmét a „Pesti Napló

u-nak költeményeimre vonatkozó azon kritikája (?) sem, ínely szerint egy tréfás versemből — két versszak kihagyásával — négy versszakot idézve, ezt a kritikát irja: „ennél csak ez a vers jobb : Eredj Samu, Mert a lianiuBa löklek" Nagyszerű éle nevemre! csak az a baj, hogy ezen névélcet már ez előtt 65 évvel pajkos gyermek társaim tói hallottam, tehát nem is eredeti. Eszembe jut itt, hogy egyszer egy társaságban hasonló rimelésekkel mulatva, egyik társunk az őt sértő versre igy vágott vissza: „Nem vagy okos, Hanem nagy osToba." Azért idézem ezen, a „Pesti Napló"-ba beillő verset, hogy a Napló kritikusa ezt is, mint saját éicét, alkalmilag felhasználhassa, mert — ugy látszik — nagyon tetszett maga-magának fent leirt hét országra szóló hires élce! Azt hiszem, hogy én rám — de még tisztelt szerkesztő úrra sem igen hizelgő a „Pesti Napló" fenthivatkozott kritikája. Rám nézve természetesen azért, mert költeményeimet oly silányaknak hiszi, hogy alapos birálatot nem is érdemelnek ; a tisztelt szerkesztő úrra nézve pedig azért, mert lapjában ily fércművet felvenni nem bprzadt vissza. En ugyan meg vagyok győződve, hogy költeményeimet sem a „Pesti Napló" szerkesztősége, sem kritikusa nem olvasták; mert ha csak az Előszót olvasták volna is: el nem kerülhette volna figyelmöket, hogy a szerző csak dilettantismusból foglalkozott a költészettel, s hogy mint 76 éves aggott ember, már csak azért is nagyobb kíméletet érdemelt volna, mert a kiadásból származó tiszta haszon jótékony célra ajánltatott fel. Vagy a „Pesti Napló" olyan szigorú bíráló, hogy a jótékony cél sem olvasztja fel szigorát? pedig hát láttam én már a „Pesti Napló"-ban sok gyengeséget, mert hiszen nem sok olyan régi előfizetője van, mint én vagyok. Vagy talán a „Pesti Napló" szerkesztője nem is szerkesztő, s lapja csak szerkesztődik ? Ez bizony nagyon elszomorító lenne a „Pesti Napló" előfizetőire! mert akkor ne várja a kiadó Athenaeum, hogy „Pesti Napló"-ját a közönség a komoly lapok közé sorozza s ne várja, hogy ily szerkesztődő lapra előfizetőket édesgessen ! Nem hiszem ugyan, hogy a „Pesti Napló" szerkesztője, vagy kritikusa tanácsomat elfogadja; még is adok nekik egy tanácsot: t. i. azt, hogy ha már rcs tellenek csak elolvasni is valamely munkát és csak ugy látatlanban kritizálnak : a magyar közmondásnak ne csak kezdetét, hanem végét is alkalmazzák, vagyis ne csupán az legyen szemük előtt: „üsd agyon", hanem az is : „de ne nagyon!" Azon másik tanácsot, hogy bírálatuk legyen alapos és megokolt: szintén nem hiszem, hogy kövessék, mert hiszen az nem oly könnyű, mint egy elkopott élcet kivágni! A tisztelt közönséghez is van egy kérésem : le gyenek szívesek felfüggeszteni Ítéletüket, mig a költeményeket el nem olvassák.! A „Zalamegye" tisztelt szerkesztőségét pedig arra kérem: szíveskedjék e cikkemet becses lapjába felvenni. Tudom én azt, hogy a szennyest otthon kell mosni, de hát a szennyezés a „Pesti Napló"-ban történt, az pedig cikkemet nem vette fel: kénytelen vagyok tehát a tisztelt szerkesztő úrhoz fordulni, hogy e sorokat becses lapjába felvenni szíveskedjék; mert igaz ugyan, hogy én is azt mondhatnám, mint ha jól emlékezem, Aesopus mondta: hogy „ha engem a szamár megrúg, csak nem rugóm vissza;" de mivel „P. Syri sententiae" egyik sorában az is olvasható: „calumniam nec ingeniuis tert, nec fortis facit", én is nem rugók vissza, hanem egy kis korbács ütéssel viszonzom a rúgást. Szabó Samu. Helyi, megyei és vegyes hirek. Nagyszombaton este a feltámadási körmenetnek az időjárás igen kedvezett. D. u. 5 órakor a Kálvárián volt az egyházi ünnepély, melynek végeztével a nép körmenetben jött be a nagy templomba, hol d. u. 6 órakor óriási közönség részvétele mellett tartotta ineg Balaton József esperes plébános a feltámadási szei tar tást. A mennyezet előtt zászlója alatt az önkéntes tűz oltó csapat haladt. A körmenetben részt vett Svastits Benó megyénk főispánja, a helyben állomásozó huszárszázad tisztikara, a csendőr parancsnok, ifj. Svastits Benó, dr. Hajós Ignác tartalékos tisztek, Kovács Károly polgármester, dr. Riizsicska Kálmán kir tanfelügyelő stb. Kivonult a huszár század diszőrsége is s a körmenet alatt sortűzet adott. A feltámadási ünnepélyt Keszthelyen dl'. Dunszt Ferenc Keszthely város új apát-plebánosa nagy szombaton este oly fénynyel és lélekemelőleg rendezte, melyhez hasonló még Keszthelyen nem volt. Kivonult a föltámadáson a helyb. állomásozó m. kir. honvédhuszárság egy díszszázada és az önk. tűzoltó egylet működő tagjai. Az ablakok mindenfelé, morre a kürmenet elvonult, fényesen ki voltak világítva; a huszárok kétszer díszlövést adtak. Meghívó. Az orsz. Vörös-kereszt-egylet z.-egerszegi tiókegylete a helybeli szegények és saját pénztára javára 1889. évi máj us hó 6-án a Zöldfa-szálloda nagytermében tánccal egybekötött közvacsorát rendez.'Kezdete 8 órakor. Belépti dij személyekint 1 frt 20 kr., családjegy 3 frt, gyermekjegy 30 kr., minden adag étel 20 kr., ital 10 kr. Etel és ital adományok a jótékonycél érdekében köszönettel fogadtatnak, beküldésük a mulatság helyiségébe május hó 6-án délutáni 4—6 óra közt kéretik. Jegyek Horváth Miklósnál és este a pénztárnál kaphatók. Képviselőtestületi ülés. A városi képviselőtestület Kovács Károly polgármester elnöklete alatt f. hó 25-én rendkivüli ülést tartott, melyen a tanács, a jogügyi és regáleügyi bizottságok által a regálék kártalanítása tárgyában szerkesztett kérvény előterjesztetvén, az elfogadtatott s a tárgyalásra Kovács Károly polgármester elnüklete alatt Horváth József városi ügyész, dr. Czinder István, Hajik István és Weisz Izidor képviselőkből álló bizottság küldetik ki. A kérvényben a város kijelenti,