Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 1-26. szám)

1889-06-16 / 24. szám

A természetet célirányos működésében gyámolítani, nem pedig akadályozni, vagy hátráltatni feladata a kutató emberi észnek, miért is a természet. törvényeit szem elől téveszteni sohasem szabad — A "természet követelte arányosságot kell tehát fentartani az egyes fajoknál; ez lehet csak az egyedüli és fő irányelv, amely sikerre vezet; mert az egyoldalú intézkedésekkel, mint az uj törvény, célt érni lehetetlen, miután megzavarja a térmészet szülte egyensúlyt. A balatoni halállomány nagymérvű apadásának főoka a halászatnak lelkiismeretlen gyakorlása; a sűrű hálók által rengeteg mennyiségű apró hal fogatott ki, amelyek vissza nem dobatván, vagy felhasználtattak, vagy a kihúzás szinhelyén vesztek el. — Erre és egyéb irtó módokra, vonatkozólag azonban a törvény III. fejezete igen helyesen intézkedik, a fajonkinti tilalmi időszak meghatározásán kivül még azon egy esetnek kivételével mely szerint az úgynevezett zsákhálókra vonatkozólag a törvényszabta 4 cmt. méretet nem teszi kötelezővé. — A bekerített hal ösztönszerűleg, ameddig csak lehet, nem közelit a hálóhoz, ha mindjárt keresztül is férne annak nyilásain, hanem addig úszik a kihúzás helyétől hátrafelé, amig a zsákba téved, ahonnan a sűrű hálószemek miatt kimenekülni nem birván, kifogatik. A kifogott, bár visszaeresztett hal életben maradása, tekintve különösen a ragadozók (fogas, csuka, harcsa,) gyenge életét, nagyon bizonytalan, — miért is a kifogott, de tilalom alá eső halaknak, legalább 70% elvész, részben az ellenőrzés nehézsége, részben még ha visszaeresztetik is, a huzamosb ideig való szárazon lét miatt; mert minél nagyobb valamely halnak kopoltyunyilíisa, annál hamarabb megszárad kopoltyuja, következéskép annál hamarabb elveszti életét ; pl. a fogas. — Föltéve azonban, hogy él még a visszaeresztés kor, de a kifogás folytán vagy később pusztul el, vagy pedig beteg lesz, miáltal ívását rendesen nem végezheti. — Végre temérdek meny nyiségíí ikra semmisíttetik meg a halászat foly tonos gyakorlása által és nagy mérvben akadályoztatik az ikrák megtermékenyítése is. Az általános halászati tilalmi időszak foly tán az éjjeli halászat eltiltásának — a törvényszabta időben — nem volna értelme, amelyet a törvény csnpán amaz intézkedésével lehet indo kölni, hogy a faji tilalmi időszak alatt a sötétben nehéz az egyes fajokat felismerni, miért is esetleg sok olyan hal fogatnék ki, illetőleg nem dobat nék vissza, amelynek halászata ez időszerint tilos; — ezzel szemben az éj jel fogott hal sokkal tartósabb, következéskép szállításra sokkal alkal masabb a nappal fogottnál. Az említettek után könnyű belátni, hogy a balatoni halászat felvirágzásának egyedüli és kizárólagos feltétele az általános tilalmi időszak nak március, április és május hónapokra terjedő megszabása: — föltétlen tilalom alá esnek egyelőre a lazac kifogása — amely nélkül, vagyis — Méltóságos urain! — suttogá a legény halk, vésztjósló hangon és a férti vállára tette jobb kezét, — kedves-e előtte az élete? Ödön magánkívül vetette rá magát és minden erejével ugy taszította bátra, hogy az megbotlott és hanyatt esett; estében egy kiálló fatörzsbe (lté fejét, melyet azonnal elborított a vér. — Még fenyegetni mersz gazember! . . . — Még ő meri azt másnak mondani, hogy gazember 1 — nevetett fel rémesen a véres fejii ember, s a másik pillanatban már eldördült a fegyver s Ödön mellen találva rogyott össze. Péter pedig vállára vetette a puskát és a legelső csendőrállomásnál jelentkezett, hogy agyonlőtte gazdáját. * * Esztire oly megrázólag hatott e hír, hogy egy halott, idő előtti gyermeket hozott a világra. Ödön sokáig élet-halál közt lebegett, de végre győzött erős testalkata és vissza lett adva az életnek. Ez volt Péter szerencséje. Mert tekintetbe véve az enyhitő körülményeket, az erős tölindulást és az ügyvéde remek védbeszédét, tiz évi fegyházra Ítélték. Es midőn a tiz hosszú, nehéz év letelt, a börtönből kilépő rabot egy nyájas szempár üdvözölte, Eszti borult a nyakába. — Ertem szenvedtél Péter, — rebegé könyein keresztül, — engedd hát meg, hogy én legyek az. aki veled azt elfeledtesse. Ha megtudsz nekem bocsátani, engedd meg, hegy életemet neked szentelhessem ! Kisírták magukat egymás keblén, az után elmentek messze, egy idegen kis faluba, ahol nem ismerte őket senki. Évek múlva, szorgalmuk által kis vagyont szereztek maguknak és a ház is megélénkült vidáin, mosolygó gyermekek zsivajától; boldogok voltak nagyon, de a multat nem hozták elő soha, mintha az csak egy gonosz, rosz álom lett volna. a faji tilalommal nemcsak hogy nem emeltetik és fejlesztetik ezen őstermelési ág, hanem ható rozottan elhanyagoltatik, vagy helyesebben a jövő rovására kizsákmányoltatik; mit különben be fog igazolni néhány év múlva a következmény, ha ugyan arra bízatnék eme gyakorlati tapasztalat- és elméleti igazságokon alapuló feltevés helyességének elbírálása, amely egyértelmű volna a saját kárunkon való tanulással Megyei elet. A megyei közigazgatási bizottság junius havi ülését Svastits Benő főispán őméltóságának elnöklete alatt f. hó 11-én tartotta. Felolvastatott s helyeslőleg tudomásúl vétetett a megyei közigazgatás egyes ágaiban május hóban előfordult eseményeket részletesen feltüntető alispáni jelentés. Tekintve, hogy a megyei csendőr őrsállomásokra megállapított létszámban több őrsállomáson nincs meg a tényleges létszám, ami csak is a közbiztonság kárára szolgál: a közigazgatási bizottság feliratilag megkeresi a m. kir. belügyminisztériumot, hogy megyénk területén minden egyes őrs-állomásra megállapított létszámot állandóan fentartani, illetve hol a létszám hiányzik, [azt sürgősen kiegészíteni kegyeskedjék. A zsidi kántortanító a járási szolgabiróságnál községét bepanaszolta, hogy ez az 1887. évi augusztus hóban kiállított díjlevele értelmében segédtanító ellátására megállapított évi 100 frt kifizetését megtagadta. A főszolgabíró a községet ez összeg megfizetésére kötelezte s alispáni másodfokú határozattal ez helybenhagya tott. A község a közigazgatási bizottsághoz felebbezett s mivel felebbezésében oly körülmény hozatott fel, melyről az első két végzés meghozatalakor nem volt szó t. i. a díjlevél szabályos kiállítása alapos indokokkal kifogásoltatott, a közigazgatási bizottság az első és másodfokúkig hozott végzés feloldásával az ügyet az illetékes egyházmegyei hatósághoz terjeszti annak elbírálása végett, vájjon a szóban forgó díjlevél csakugyan szabálytalanúl állíttatott-e ki vagy sem? A bonczódföldi iskola- és tanítóilak kéményseprési díjaira nézve kimondatott, hogy fele részben az iskolát íentartó község, fele részben pedig a tanító tartozik a költségeket viselni. Mivel Szent-Mária, Draskovecz és A. Kraljeveez községekben nagymérvű huslogyasstás van, a közigazgatási bizottság a földm.velés-, ipar-és kereskedelemügyi miniszter urat feliratilag megkeresi, hogy nevezett községeket közvágóhíd felállítására utasítani kegyeskedjék. Panasz tétetvén az iránt, hogy a Kemend és Ollár közt a Zalán átvezető hid rozzant állapotban van, a község képviselőtestülete a hid építésre vonatkozólag költségvetés készítésére s a költségeknek arányos felosztására utasíttatott. A képviselőtestület a hid költségeit 600 frtban állapította meg, a költségek felosztását illetőleg pedig kimondá, hogy fele részét fizesse az urodalom, másik fele pedig adó arányában vettessék ki az urodalomra is. Ezen határoza tot az urodalmi bériőség megíelebbezvén, az alispáni hivatal a főszolgabiróságot a csoportosítás eszközlésére s egyúttal a költségek arányos megosztáaa érdemében az érdekelt községekkel értekezlet tartására utasította. Ezen értekezlet — illetve tárgyalásról felvett jegyzőkönyv egész részletében felolvastatván, a közigazgatási bizottság a fenforgó viszonyok tárgyilagoj elbírálása alapján oly értelmű határozatot hozott, hogy a hid felépítési költségei Kemend, Ollár, Pókafa, Vöezkönd községek adó alapja arányában osztandók tel. Szent-Iván s a lieuyei malom közt levő s a Zalán átvezető hid életveszélyes állapotban levén, a kö»igazgatási bizottság Orosz Pál bizottsági tagot s a járási főszolgabirót az ügy megvizsgálása s annak kiderítése végett, váljon a szóban forgó hid használtatik-e közszolgálatra s ez érdemben arra csakugyan szükség van-e kiküldi azzal, hogy ez utóbbi esetben egyúttal a közigazgatási bizottsághoz javaslatát adja be. Alsó-és Felső-Szent-Erzsébet, Puszta-Szent Péter, Kerka-Kutas, Péntek-falu községek folyamodtak a közigazgatási bizottsághoz, hogy a zala-lövő—baksai állam útra a közlekedés érdekében egy rendes ut vezettessék ki. A közigazgatási bizottság erre a csoportosítási eljárást megindította, melyre folyamodó községeken kivül még Kerka- Németfalu, Radamos és Szent-György-Völgy községek is meghivattak. A kiküldött bizottság a közlekedés érdekében a szóban forgó út létesítését szükségesnek nyilvánította, azonban a községek a költségek fedezéséhez hozzájárulni vonakodnak. A közigazgatási bizottság ez ügyben az újbóli tárgyalás eszközlése végett Farkas József bizottsági tagot s a járási főszolgabírókat kiküldi, miről az érdekelt községek azon felhívással értesíttetnek, hogy amennyiben a kitűzendő tárgyalásra meg nem jelennek s kívánságukat be nem mondják, ez ügyben nélkülök is hoznak határozatot. Tudomásul vétetett a közmunka-és közlekedésügyi minisztériumnak leirata, melyben megengedtetett, hogy Epstein Vilmos és ifj. Sheiber Lipót sümeghi körkemence tulajdonosok Sümegtől a gyárukig egy vágányt építhetnek ki. A szorgolással járó munka apasztása s az ügyvitel gyorsítása tekintetéből a járási főszolgabirák végzé sileg felhívatnak, hogy jövőre a hozzájuk leküldött ügyiratokat a kitűzött záros határidőre elvégezve, arról jelentéseiket pontosan beküldjék s amennyiben egyes ügydarabokat a kitűzött határidőre elintézni nem lehet, az elintézést gátló körülményről terjesztendő be a jelentés. Rédics község az iránt folyamodott, hogy mivel a Csáktornya—ukki vasút a bak-regedei államuttal parallel halad s igy földjeik úgy az államut, valamint a vasút által átmetszetnek s értékben nagyban veszítnek, e veszteség elkerülése végett a vasút a megyei uton vezettesék. Folyamodó község kérelme teljesíthető nem volt, mert a vasútvonal iránya a műtanrendőri bejárás alkalmával tüzetesen megállapíttatott s azt most már nem lehet megváltoztatni, kártérítési igényeiket az ónban a kisajátítás foganatba vételekor érvényesíthetik. Mivel a beliczai és langvizi postahivatalok fentartására vonatkozólag beérkezett tárgyalási jegyzőkönyvek- és főszolgabírói jelentésekből kitűnik, hogy a beliczai postahivatal hiányának fedezésére Landau Horac ottani nagybirtokos kötelezte magát, Langvíz pedig körjegyzői székhely, miért is a közigazgatási bizottság ezen két postahivatal fentartását szükségesnek tartja. Hasonlóan Szoboticzán, Szent-Adorjánon, Gyetyánoson, Felső Szemenyén, P.-Magyaródon, Zsiden, mint mely községek körjegyzői székhelyek, Zalavár községben, mint csendőr őrs-állomás helyen, a már kimondott elvi határozathoz képest okvetlenül, habár áldozatok árán is, Kis-Görbőn, mely esperességi székhely s a körjegyzőségtől távol esik s a főszolgabíróval posta utján érintkezik, Merenyén azon okból, mert az érdekelt községek a hiány fedezésére kötelezik magukat : a posta hivataloknak további fentartását a közigazgatási bizottság szükségesnek tartja, ellenben Gutorföldön és Zaia-Halápon, mint közigazgatási tekintetben nem oly fontos helyeken s az érdekeltek a hiány fedezésére nem kötelezték magukat, a postahivatal beszüntetését javasolja. A Lenti és Nova közti egyenes posta összeköttetés tárgyában a közmunka- és közlekedésügyi tuinisz ter leirata előterjesztetett, mely szerint azt azon okból nem létesíti, mivel a Csáktornya—ukki helyi érdekű vasút megnyitásával azt ugy is be kellene szüntetni s addigi fentartása tetemes költségbe kerülne. Kir. tanfelügyelő havi jelentésében előadá, hogy a minisztérium a tanítói nyugdíjról 1875. évi XXXII. t.-c.-nek haladék nélküli módosítását elhatározván, az ehhez szükséges tanulmányok és számítások foganai tosítása céljából minden jellegű és fokozatú népoktatási intézetben működő tanítókra, tanítónőkre, óvónőkre, óvókra, ezek nejeire, illetve gyermekeikre vonatkozó adatok felterjesztését elrendelte. Ezen adatoknak az egész vármegyéből begyűjtése immár megindittatott. — A minisztérium arra való tekintetből, hogy az állami tanítóképezdék mellett létesített szőlőiskola főrendeltetése az levén, hogy a képozdei növen dékek az amerikai szőlőtajok művelését s általában a phylloxera ellen való védekezést gyakorlatilag annyira tanulják meg, hogy mint tanítók a népet arra is taníthassák, elrendelte, hogy a képezdei növendékek a szőlő körül végzendő minden munkát elejétől végéig nemcsak végrehajtani lássák, hanein az erre rendelt tanerő tevékeny részvéte mellett maguk is gyakorlatilag a munkábau vegyenek részt. E célból a tavaszi és őszi időben a gazdasági és kertészeti gyakorlatok és elméleti tanulmányok mellett fennmaradó szaba I időnek egy része a szőlőmiveiéj gyakorlatára fordítandó, melyből a növendékek az év végén épen úgy elmé leti ós gyakorlati vizsgálattételre kötelezendők és a gazdasági egyéb ismeretekkel együtt osztályozandók, mint a képeidében tanított többi gyakorlati tárgyból. A tanév végén a szőlőtelepen végzett munkáról, a szőlőművelés tanítására fordított időről és a tanításánál követett eljárás ós tervről és a tanítás eredményéről részletes jelentés terjesztendő tel a minisztériumhoz. —- A minisztériumnak egy konkrét esetből kifolyó meghagyásához képest a vármegye összes iparos tanonc iskoláinak építő iparos tanoncai ügyében illetékességük tüzetes kimutatására hivta fel az igazga tókat oly célból, hogy ezen tanoncok téli hontartózkodásuk alkalmából az ugyanott fentartott ismétlő iskolába járásra szigorúau köteleztessenek s abban ellenőriztessenek. — Ezen időszakban a megyei számvevőség a bagladi, bessenyői, csapii, gánicsai, fitye házai, kesithelyi, nagypálii, pórszombati, perlaki, nagykanizsai, molnárii, stridói, egyedutai, zalaegerszegi zánkai, zala-erdődi állami, államilag segélyezett községi ós községi elemi iskolák, illetve felsőnép és polgári iskolák ötven tanévet telölelő s általa megvizsgált számadásait tette át a kir. tanfelügyelőséghe/. további intézkedés céljából. — Cseh Sándor miniszteri iskolalátogató jelentést tett a gondjaira bízott iskolák állapotáról. Intézkedés vált szükségessé a lovasi helv. hitvallású iskola épülete, felszerelése és bútorzata ügyében. — A zala-egerszegi járás főszolgabirája a a zala-lővői községi iskola épületén veszélyeseknek mutatkozó bajok tolytán szakértői szemlét tartatott. — A tapolczai járás főszolgabirája a közigazgatási bizottság végzését végrehajtotta, illetve Rozsies József és a tagyoni róm. kath. hitközség közt évi segélye ügyében történt békés megoldásról szóló jegyzőkönyvet beterjesztette. A keszthelyi járás főszolgabirája a közigazgatási bizottság végzéséből kifolyólag jelenté, hogy a meszes-györki róm. kath. iskola és tanítóiUk újjáépítése folyamatban van s az épület még a szorgalmi idő kezdete előtt teljesen készen lesz. — Á pacsa i járás főszolgabirája özv. Dolánszky Nándornénak ZalaApáti község részéről esedékes évi segélyének kiszolgál tatása ügyében az iskolaszéki elnök által megtett kezdemények kapcsán a kerületi esperességet elsőfokú intézkedés céljából megkereste. Németh József baki, Lengyel Ferenc szentliszlói, Strobel Zsigmond nagy pálii községi iskoki tanítóknak illetményeik pontatlan kiszolgáltatása iránt benyújtott, a járási főszolgabíróknak az érdekeltek meghallgatása után megállapítandó hátralékok behajtása és az illetményeknek jövőre pontos kiszolgáltatása ügyében megfelelőnek mutatkozó további intézkedés céljából azzal adatnak ki, hogy eljárásuk eredményéről tegyen ek jelenté* t. A gel'.énházai iskolamulasztók névsora szabályszerű eljárás s annak eredményéről jelentéstétel céljából a járási főszolgabirónak kiadatik. Barla Vilma perlaki áll. elemi népiskolai tanítónőnek első ötödéves korpótlék ügyében beadott kérvénye a közoktatásügyi minisztériumhoz pártolólag telteijesztetik.