Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 1-26. szám)

1889-05-26 / 21. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1889. évi 21-ik számához. A köigyülés e gyakorlati s hiáuyt pótló mű bemutatójának köszönetet szavaz s a szakbizottságot kiküldi azzal, hogy véleményes jeleutését a f. évi júliusi gazdasági egyesületi gyűlésre beterjessze, hogy a mű a jövő évre már íuegjelenhessék. A bizottságba választattak: Háezky Kálmán iigyv, elnök, tagokul: Ivöniginayer János, Skublics Jenő, Szily Dezső, Sümegi Kálmán, Orosz Pál egyesületi tagok. Ezen gyűlésnek egyéb tárgya nem lévén, miután ügy vezető' eluöit ur e megjelent tagok érdeklődését megköszöni, az ülést bezárja, a jegyzőkönyv bezáratik és hitelesíttetik. Kmf. Orosz Pál Háezky Kálmán titkár. ügyv. elnök. Hitelesítjük : Skublics Jenő Thassy Miklós egyl. tag. egyl. tag. Közegészségügy. Dr. Manyin Károly megyei főorvos úr a megyei közigazgatási bizottság május havi ülésén a megye területén április hóban észlelt közegészségi állapotról és egyéb, a közegészségügyet érdeklőkről a következő jelentést terjesztette eló: Az időjárás a hónap első telében nagyon változó volt, a gyakori esőzések és éjszaki szelek erősen le hütötték a levegőt; a hideget a hónap második felében minden átmenet nélkül majdnem túlságos meleg váltotta fel, mely azután a hónap végéig megmaradt. A feljegyzett meteorologiai észleletek szerint a légnyomás maximuma volt 756'1 m, m., minimuma 735'7 m/m., havi közép 745'3 m m. A hőmérsék maximuma +22'5" (J, minimuma +2" C, havi közép +11-2" C. A közép nedvesség százalékokban 73%! a csapadék havi összege 81 m/m. Szelek irányára nézve leggyakrabban észleltetett E, azután DK, DNny, D. A közegészségi állapot az elmúlt hónapban az egész megye területén már örvendetesen javult úgy, hogy nemcsak kielégítő, hanem több helyen teljesen kedvező volt. A megbetegedések száma általában csökkent és a halálozási százalék is alább szállt. A gyógykezelés tárgyát képezett kórnemek közt még mindig a légző szervek különféle nemei szerepeltek legnagyobb számmal, továbbá csúznak esetei, gyermekek közt pedig a pacsai járásban többhökhurut, itt-ott kanyarónak néhány szórványos alakja, a novai járásban két egyénen dyphteritis észleltetett; ezek egyike gyógyulással végződött. A heveny fertőző kórok közül a márciusban járvá pyosan Szent-Gróthon uralgott vörheny és Sényen észlelt hökhurut április hónap folyamán megszűnt. Ugyanezen hónapban Csáktornyán a kisdednevelő növendékei közt a bárányhimlő öltött járványos jelleget, de a hónap végére ez is megszűnt úgy, hogy jelenleg megyénk teljesen járványmentes. A fentebb említett járványok közül Szt-Gróthon vörhenyben megbetegült 38, ezek közül gyógyult 22, meghalt 6. Sényen a hökhurut 38, Csáktornyán a bárányhimlő 14 kóresetet mutat; úgy azok, mint ezek is mind gyógyulással végződtek. A védhimlőoltás a megye legnagyobb részében megkezdetett és tekintettel a népnek a tavaszi munkával való elfoglaltságára, elég rendben foly. Boncvizsgálat összesen 10 esetben teljesíttetett, négyszer törvényszéki megbizatás folytán, hatszor rendőri tekintetből. A halál legközelebbi okai voltak amazokénál : 2 belső elvérzés, 1 tüdőhűdés, 1 elvérzés, l tüdőgümő és 1 agyrázódás. Külső hullaszemle rendőri tekintetből teljesíttetett 7; súlyos sértés ejtetett 7. Öngyilkosságot 4 egyén követett el, kik közül 2 (Salamon Lajos Tapolczán, Gyenes János Tihanyban) fegyverrel, 1 (Juhász József Szent-György-Völgyén) felakasztással vetett véget életének, egy 14 éves hajadon (Menczigán Háni) a robogó vonat elé feküdt. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak öt egyén esett áldozatává és pedig 1 (Deusch Gyula Kanizsán) a reá dölt szekrény súlya által agyrázódást szenvedett, 1 (Fájli Teréz Karoson) kocsi által elgázoltatott, 1 (Gerebicz Mariska Cserencsóczon) az árok vizébe fult, 1 (Kovács György szombatfai), a Mura malomban őrléskor a malomkerék közé jutván, összezúzatott, 1 pedig (Lukács József né Pákán) a csorda egyik tehene által hasba szúratván, a szenvedett sebzés következtében halt meg. Elmekórnak 3 esete lett hivatalos beavatkozás tárgya; egyik beteg a kórházban meggyógyult, a másik, mint csendes őrült, házi gondozás alatt hagyatott, a harmadiknak, mint közveszélyesnek az országos tébolydába való szállítására nézve az intézkedések megtétettek. Veszettség gyanújában állt eb Tüske-Szt-Péteren mart meg egy egyént; az illető gyógykezelés alá vétetett; Szent-Mártonban is több egyén megmaratott, gyógykezeltetnek is, de — mint hirlik — a marást elkövetett eb nem volt veszett. A vármegyei tűzoltóság köréből. A zalavÁrmegyei ónk. tűzoltószövetség választmánya által legközelebb tartandó ülésre a rangjelzés egyszerűsítése és a műszaki tiszti létszám Icevesbítése ügyében Puly István söjtöri tűzoltó főparancsnok s a megyei szövetség választmányi tagja a következő indítványt terjesztette be: Azon folytonos gúnyolódásoknak, melyekkel egyleteink működő csapatának ünnepélyes kivonulások alkalmával találkozniok kell, oka — tapasztalataim nyomán szerzett meggyőződésem szerint — az igen feltűnő rangjelzésünkben keresendő, mely különösen s leginkább a gúnytárgyául szolgáló ércsisak s annak szokatlan forgója és az aranygallér körül összpontosul. Ez okozza egyúttal azon óriási közönyt is, melylyel ezen, kiválólag humánus intézménynek egy évtizedet meghaadó időn keresztül folyton küzdenie kell. Beösmerem én azt, hogy az eszme, melyért harcolunk, megérdemelné a legértékesebb ós legtündöklőbb cégért, do mivel ezt — a közmondás szerint — még a jóravaló bornak sem szokás adni, s nem szabad a humánismust szembe állítani a szerénytelenséggel, mindezek oly szokatlan és visszatetsző dolgok, melyek képesekké voltak a közönség zömét ií velünk szemközt állítani. Szövetségünk célja: a tűzoltó ügy terjesztése és fejlesztése, tehát kell, hogy elodázhatlan kötelességének ismerje megszüntetni minden legcsekélyebb okot, mely kitűzött magasztos célunk megvalósításánál akadályul szolgál. Rangjelzésnek kell lenni, mert egyenruhát viselünk, és mert szükséges, hogy rangfokozatot alkalmazzunk, de legyen ezen rangjelzés egyszerű, semmit nein feltűnő és olcsó, s mivel az országos szövetség legutóbbi közgyűlése által ez ügyben hozott határozat azoknak éppen az ellenkezőjét bizonyítja, tehát indítványom a következő: A működő csapatnak mászó, szivattyús és rendfentartó (megmentett vagyon őrző) osztályokra való fel osztása folytán elkerülhetetlenül szükséges, hogy minden osztály külön, de csak egy parancsnokkal birjon, beszüntetve, mint fölöslegest a szakparancsnoki tiszti állásokat; ezeknek teendőjét szakaszvezető altisztekre kellene bizni s így az egész műszaki csapat tisztikara egy fő-, egy alparancsnokból és 3 osztályparancsnokból fog állani, kik a zubbony galléron szegélykép, az ujjakon pedig, a magyar jelleget kifejezőleg, vitézkütést viselnének arany zsinórból, de ezen zsinórnak 4 milliméternél szélesebbnek lenni nem szabad. Vállzsinór, hasonló szélességű zsinórból, csak a bal vállon viselendő s csak is 3 karikás. A valódi rangjelzés a galléron történik, kis sárga rózsák által, melyekből az osztályparancsnok kap egyet, az alparancsnok kettőt, a főparancsnok pedig hármat. A sisakok közül a fényes (és méregdrága) ércsisak forgójával és haszontalan pikkelyes cifraságaival együtt végkép elvetendő, helyette szintén bőrsisak viselendő, még pedig a rangjelzéshez aránylag, az osztály parancsnok sima réztaréjjal, az alparancsnok oldal rezezéssel, a főparancsnok pedig kevésbbé szélesített taréjjal. Az ö. t. betiik, monogramm alakban, minden sisakon csakis azért viselendők, mivel a tűzrendészeti kormányrendelet is háromféle tűzoltót különböztet meg, fölösleges azonban, hogy ugyanazon hetük a zubbonyon is legyenek. Az altisztek fehér cérna, vagy csont rózsát kapnak. A nadrág szélein csak a szokott piros szegély hordható. Az egylet tisztviselői (elnök, alelnök, titkár, jegyző, pénztárnok, orvos, sat.) ha nem működők is, jogosítva vannak egyenruhát viselni az előirt arany zsinórzattal, de minden rangjelzés, vállzsinór és sisak nélkül, melyek kizárólag a működő tagok jelvényeikép tekintendők. A rangjelzés ezen egyszerűsítése és a tiszti létszámnak kizárólag a legszükségesebb létszámra való leszállítása nem csak tetemes költségkímélést fog eredményezni, hanem egyúttal hatalmas cáfolatul is fog szolgálni azon igazságtalan vád ellen, mintha mi feltűnési viszketegben szenvednénk. S végre még azon remény is vezérelhet bennünket ez irányú törekvésünkben, hogy a közönség részéről ezen túl talán rokonszenvesebb fogadtatásban részesülendünk; mert bizony, bizony, most még mindenütt inkább a phylloxera, lépfene, vagy cholera terjesztőinek, mint az emberbaráti szeretet ingyenes gyakorlóinak tekintenek bennünket. Kimutatása a kamara 1888 évi tényleges bevetéleinek és kiadásainak. A) Belételek: frt kr. 1. Pénztári maradvány az 1887. év végével 17.860 97 '/

2 2. Illeték fejében befolyt . . . 15.391 49 3. Kamat fejében időleg elhelyezett tőke után 1094 76 4. A kamara helyiség egy részének albérlete fejében .... 250 — 5. Védjegylajstromzási díj fejében . 75 — 6. Visszefizetetl előlegek ... 75 — 7. Kereskedelmi és iparkamarák leírása cimű mű utáni elárusitási provisio . 2 — Bevételek összege: 34.749 22' 2 B) Kiadások: frt kr. 1. Lakbér a kamara helyiségéért 1030 — 2. Evi fizetések, lakpénzek és napidíjak 6567 42 3. Irodaszerekre , 216 84 4. Nyomtatványokra 1038 05 5. Könyvek, hírlapok és könyvkötő mun63 kákra ...... 450 63 6. Fűtésre 209 90 7. Világításra 41 86 8. Póstabérre 110 — 9. Járulék kereskedelmi- és ipariskolákhoz 680 — 10. „ a nyugdíjalaphoz 3488 80 11. Ösztöndíj iparos szakoktatást hallga470 tóknak . 470 — 12. Utazási költségekre 257 56 13. Hírlapi hirdetésekre 489 20 14. Előre nem látható kiadásokra 322 48 15. Fizetési előlegek 200 — 16. Adólajstromok másolásáért . 306 70 17. Túlfizetések után visszatérített kamarai illetékek 10 76 '/

2 Kiadások összege: 15.890 20'/, Pénztári maradvány 1888. év végével 18.859 02 Sopron, 1888. december 31-én. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. Színészet. Szombaton (18-án) telt ház mellett szinre került a „Nebánts virág

u operette, mely meglepő és mulattató fordulatokban valóban gazdag. Serfőzy Etel (NebánU virág) és Nyilasai (Celestin orgonista) e darabban valóban remekeltek; a zárdában, a színpadon s a kaszárnyában előfordult jeleneteiket a közönség sűrű tapsai és zajos helyeslései közt játszták el ; Kiss (Chateau) a féltékeny őrnagy szerepét helyesen töltötte be; Káró lyiné Emilia az ájtatos fejedelemasszonyt, Krémer a primadonnák szeszélyeitől gyötört színigazgatót, Bérczy Erzsi a megsértett szerelmest élethiven adták. Vasárnap (19-én) két előadás volt. Délután fél helyárakkal a „Peleskei nótárius" bohózatot adták nagy közönség jelenlétében, melynek fő részét gyermekek képezték. Este az „Ingyenélők" népszínmű került szinre, mely seinmű a napjainkban oly eklatánsan nyilvánuló érdekházasságnak és egyúttal a szerfeletti nagyravágyásnak ostorozását célozza. Nyilassi (Borosa) a munkája által meggazdagodott, azonban múltját nem szégyenlő, óvatos korcsmáros hű mintaképe volt, a nála megszokott természetességgel és routinnal játszott a közönség sűrű tapsai között; Szigeti Lujza egyszerű falusi kis leány szerepében egész otthoniasan érezte magát s nem egyszer keltett élénk játékával közderültséget; ^.itner lika (Gangos Eszter) mai szerepében fényesen beigazolta, hogy kitűnő drámai színésznő, igazi érzéssel előadott szerepével egészen magával ragadta a közönséget; Németh (Jani) az együgyű, fülig szerelmes, de szerelmét megvallani oly nehezen tudó paraszt fiú szerepét helyesen oldotta meg; Krémemé Matild (Mari) a korcsmárosnéból lett dölyfös uri nőt hűen adta; Kiss (Bódi) érzéssel játszott; Bérczy Erzsi (Lujza), Szinay (Weiner), Halasi (Balog), Szilágyiné Mari (Fürge Döméné) jól alakítottak. Meg kell még emlékeznünk a „Csengőére" dalkör tagjairól, kik az ingyenélő, lump népet hű és természetes képben mutatták be s általános derültséget idéztek elő. Kedden (21-én) Serfőzi Ételnek, a társulat köz kedveltségü primadonnájának jutalomjátékául zsúfolt ház mellett „Lili és a szerelmes trombitás* francia énekes posse-t adták. A művésznőt színpadra léptekor zajos tapssal, virágcsokrokkal és koszorúval fogadták. A jutalomjátékossal karöltve a főbb szereplők : Nyilassi (Bauinpan), Halasi (Plenchard), Szinai (Batelliéres), Girétli (ííevé) a legjobb akarattal törekedtek a darab sikerét biztosítani, a közönség azonban nem volt képes felme legedni s csak sajnálta a művésznőt, hogy e darabot választotta jutalomjátékául. Szerdán (22-én) „Nap és hold

a operette-t adták csckély részvét mellett. Serfőzi Etel (Manola) ügyesen alakított, kellemesen énekelt; Szigeti Lujza (Beátriksz) érzéssel játszott, szépen énekelt; Nyilassi (Pikratesz) routinirozott játékát, kiváló alakítását e darabban is zajos helyeslés és taps kisél te ; Kiss (Don Brazero) kitűnően alakított; Németh (Miguel) szépen énekelt, jól játszott Az egész előadás összevágóari folyt le a kaisikerült éneke mellett. Csütörtökön L'Arronge kitűnő vígjátékát: „Doctor Klausz

u-t adták közép számú közönség jelenlétében. A darab igen mulattató volt, telve megkacagtató jelenetekkel, melyeknek főmestere a társulat közkedveltségü komikusa Nyilassi volt, aki (Lubovszky) szerepében egyik újabb, kitűnően sikerült alakításával a közönséget sokszor zajos derültségre ragadta. Mind ő, mind a többi szereplők: Krémer (Griesinger), Aitner lika (Júlia), Szinai (Báró Boden Miksa), Sárdi (Dr. Klausz), Krémemé Matild (Mari), Bérczy Erzsi (Emma), Giréth (Gerster), Károlyiné Emilia (Marianna), Szigeti Lujza (Anna) összevágó helyes és érzéssel adott játékukkal a közönségnek élvezetes estét szereztek. Károlyi Lajos igazgató (Colmár pór) rövid szerepével igazán remekelt s csak fájlalnunk kell, hogy igazgatói bokros teendői miatt nagyobb szabású szerepekben nem szemlélhetjük művészi alakítását. Hivatalos rovat. Zala-Egerszeg rendezett tanácsú város tanácsa részéről felhívatnak mind azon birtokosok, a kiknek birtoka a város területén átvonulandó vasút irányába bele esik, hogy a kisajátítási tárgyalásra 1889. évi május hó 26-án délelőtt 9 órakor a városháza tanácstermében saját jól felfogott érdekeiket tekintve, megjelenni el ne mulaszszák. Zala-Egerszegen 1889 május 20. Kovács Károly s. k. polgármester Helyi, megyei és vegyes hirek. Bérmálási körút. Hidasy Kornél szombathely egyházmegyei püspök őméltósága megyénkben f. hó 31-én Bellatincon, junius 1-én és 2-án Turnischán, 3-án Dobro. nakon, 4-én Alsó-Lendván, 5-én Csesztregen szolgáltatja ki a bérmálás szentségét. Ifjúsági majális. A zala-egerszegi polgári fiúpolgári leány és középkereskedelmi iskola ifjúsága az ifjúsági könyvtár és az ifjúsági segélyegyesület javára junius hó 1-én a kaszaházi kertben tekeversenynyel egybekötött tavaszi táncmulatságot tart. Belépti díj 50 kr. ;egy tekejegy 3 dobásra 15 kr. Külön névre szóló meghívók nem bocsáttatnak ki. Hiszszük, hogy a jótékony cél iránt való tekintetből a szülők és tanügybarátok ez évben is tömegesen fogják látogatni a tanuló ifjúság e mulatságát. Érettségi vizsgálat. A zala-egerzsegi polgári iskolával kapcsolatos középkereskedelmi iskolánál az 1888 9 tanévi érettségi vizsgálat írásbeli része junius hó 3. és 4., szóbeli része junius hó 13. napján tartatik.