Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 1-26. szám)
1889-05-19 / 20. szám
Melléklet a -ZALAMEGYE" 1889. éri 20-ik számához. Stnodics Elek rendes tagok és Villási Pál tisztelebeli tagok haltak el. Kiléptek pedig az 1888-ik évben tizen s igy a mult évben 17 tagot veszítettünk. Örömmel jelenthetem ellenben, hogy az elmúlt évben egyesületünkbe 21 rendes, 1 tiszteletbeli s igy összesen 22 tag lépett be. Az egyesületnek 1887-ben alapitó tagja volt ..... 136 rendes tagja 235 1 frtos évdijastagja 4 tiszteletbeli tagja 14 közreműködő tagja 16 összesen 405 Az 1888-ik évben elhalt a rendes tagok sorából . . 6 kilépett . . . . . . . . . 10 elhalt a tiszteleletbeli tagok . . 1 összesen 17 ezek leszámítása, ellenben az 18884k évre belépett 21 rendes, 1 tiszteletbeli összesen . . 22 tag hozzá számitá sával volt az egyesületnek: 1888-ban alapitó tagja 136 rendes „ ....... 250 évdijas „ ....... 4 tiszteletbeli tagja ...... 14 közreműködő „ . . . . . 16 összesen 420 tehát szemben az 1887-ik évvel több 15 tel. Az 1887-ik évben volt a kesztliely-vidéki gazdakörnek . . 87 nagy-lengyeli gazdakörnek ... 87 sümeg vid. gazdakörnek .... 63 1 frtos évdijas tagja igy összesen 237 Az 1888-ik évben pedig volt évdijas tagja a keszthely-vidéki gazdakörnek . . 70 a nagy-lengyelinek 78 a sümeginek . 63 összesén 211 évdijastag s igy 26 taggal kevesebb mint 1887-ben. Egyesületünk az első magyar biztosító társaságtól 1888-ik évre tűzkár biztosítási jutalék cimén kapott . . . . . 298 frt 90 krt. Ugyan attól 1888-ra jégkár bisztosítási jutalékot . . . 122 frt 59 krt összesen tehát 421 frt 49" krt. Az egyesület vagyonáról, annak bevételei, kiadásairól szóló részletes jelentést a számadás vizsgáló bizottság folyó évi január hó 27-én tartott közgyűlésre terjesztette be. A közgyűlés azokat, mint kellő pontos ságal veze tetteket, helyben hagyta; igy tehát jelenleg csak összegezve van szerencsém jelenteni, miszerint az egyesület vagyona 1888-ban 38.712 frt 29 kr. 35 tiz frankos arany és 12 drb: 2 frtos tallér. Bevétele volt az egyesületnek 1888-ban . . . . 6188 frt 31 kr. 35 arany és 12 drb tallér. Kiadása volt 1888-ban . . 5533 frt 02 kr. ennek levonása után marad . . 655 frt 29 kr. 35 drb. 10 frankos arany és 12 drb 2 frtos tallér; ezen összeg pedig mint pénztár maradvány az 1889 ik évre vétetett iel. Az egyesületi ügyvéd ur jelentése szerint a hátralékból 399 frt hajtatott be s az egyesületi pénztári urnák át is adatott. Ezekben volt szerencsém az 1888-ik évrőli jelentésemet előterjeszteni. Orosz Pál Háczky Kálmán titkár. agyvezető elnök. A jelentés elismeréssel fogadtatván, annak az „Értesítőben" leendő kinyomatása elrendeltetik. Skublics Jenő tagtárs ur indítványozza, miszerint jövőre az évi jelentésbe a vidéki gazdakörök működése és vagyoni állapota is vétessék fel. Ezek ugyanis eddig csak az „Értesítőben" lettek közzétéve mindig akkor, midőn azt az illető körök beküldötték, jövőre azomban az évi jelentésbe is felvétetnek. Ugyan Skublics Jenő ur indítványozza, hogy a nmlts. foldmiv. ip és ker. ügyi m. kir. miniszter úrhoz a gazdasági egyesület megkeresőleg irjon fel, hogy a phylloxera vész által elpusztított és folyton nagyobb arányba pusztuló Balaton mellék létérdekébeu mielőbb egy szakközegét kiküldeni méltóztassék, a ki a megyei gazdasági egyesület által kiküldött bizottsággal a szederfa müvelésre alkalmas vidékekről jelentést tegyen, hogy a selyem termelés mielőbbi életbe léptetése által a phylloxera vészszel sújtott vidéknek, — a hol a gabona termelés haszonnal úgysem űzhető — ezen kereseti forrás mielőbb megnyíljon. Az indítvány helyesléssel találkozván, a nmtósgú miniszter úrhoz ez érdemben felirat küldetik. Folytatása következik. Megyei élet. A megyei közigazgatási bizottság május havi ülését Svastits Benő főispán őméltóságának elnöklete alatt f. hó 7-én tartotta. Előterjesztetett a belügyminiszter leirata, melylyel az alispáni hivatal által másodfokúlag hozott azon végzést, hogy a Szent-András községhez tartozó úgynevezett Mexikói csárda fürdő vendégei félgyógydíjat tartoznak fizetni, indokainál fogva jóváhagyta. Boczföld, Sárhida, Csatár községek az iránt folyamodtak a közigazgatási bizottsághoz, hogy eszközölje ki számukra, miszerint a létesítendő Csáktornya-Ukki vasútvonalon a nevezett községekhez legközelebb levő ponton, a Bogárdi csárda közelében megálló- és lerakodó hely létesíttessék. Mivel a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium által nevezett helyi érdekű vasút létesítése tárgyában a képviselőházhoz beterjesztett törvényjavaslat indokolásában az állomások az eszközölt közigazgatási bejárás alkalmával felvett tárgyalások alapján tüzetesen meg vannak jelelve s ez idő szerint a szükségesség által a szóban forgó helyen megálló- és lerakodó hely létesítése nincs indokolva, a közigazgatási bizottság a kérelmet ez úttal nem pártolja. Tudomásul vétetett a déli vasút leirata, mely szerint Pap Károly és érdek társainak ama kérelmét, hogy a déli vasút gyorsvonata Komárvárosnál is megálljon, nem teljesítheti. A boba :—jánosháza—sümegi helyi érdekű vasút igazgatósága a közigazgatási bizottság utólagos jóvá hagyását kéri az iránt, hogy két elhagyott út átjárót egy ői'ház előtt egygyé egyesített és egy áteresztőt létesített, mindkét munkálat az érdekelt birtokosak bele egyezésével történt. A közigazgatási bizottság ezen utólagos jóváhagyást azzal adta meg, hogy jövőben előforduló esetekben a munkálat foganatosítása előtt, vagyis előlegesen kéressék ki a közigazgatási bizottságnak, mint illetékes hatóságnak beleegyezése. Tudón 1 asúl vétetett a ker. póstaigazgatóságnak lejirata, melyben tudatja, hogy a Lenti és Nova között a közérdek kívánalmainak megfelelő postai összeköttetés létesítése iránt javaslatát a közlekedési minisztériumhoz felterjesztette. Ezzel kapcsolatban a Köves-Kálla és B.-Füred közt létesítendő célirányosabb postai összeköttetés Ugye azzal sürgettetik meg, hogy az lehetőleg a fürdő-idény beálltára eszközöltessék. Olvastatott a közmunka- és közlekedésügyi miniszternek leirata, melyben tudatja, hogy a közigazgatási bizottságnak az iránti kérelmét, miszerint az 1890—1896-ik évekre a kavicsszállítás az államutakra nyilvános verseny kizárásával a megyének mint vállalkozónak kiadassék, nem teljesítheti. A kir. tanfelügyelő havi jelentésében előadta, hogy a perlaki Filanda épületnek iskolai célokra átalakítása ügyében tervezett munkálatra hirdetett árlejtés ezen időszakban megtartatván, a legelőnyösebb ajánlatot tevő vállalkozókkal a szerződés megköttetett s jóvahagyás céljából a minisztériumhoz felterjesztetett. — A minisztérium a zala-egerszegi iparos tanonc-iskola részére a kir. kincstárból és vármegyei ipar-iskolai alapból 100—100 frtot, a sümegi, keszthelyi és tapolczai iparos tanonciskolák részére a vármegyei iskolai alapból 145, 250, illetve 300 frtot utalványozott. — A közigazgatási bizottság végzéséhez képest a csabrendeki állami elemi iskola hátralékos számadásai ügyében emelt panaszok folytán a további intézkedések megállapítása céljából az iskolai gondnoksággal a helyszínén tárgyalást tartott; ugyanitt az áll. fiú- és leányiskolát meglátogatta, végül pedig az iskola helyisége bérletének felmondása folytán a kérdéses osztályoknak már a legközelebbi tanévben elhelyezhetése ügyében a fenforgó lehetőségek felől tájé kozást szerzett. —• Meglátogatta a batyki r. k. iskolát, megtekintette a szalapai róm. kath. iskolai tanitói lakásán eszközölt javitást s a tűrjei r. k. iskola új épületet. — Meglátogatta a sümegi iparos tanonc iskolát. — Jelenté, hogy a pacsai járás főszolgabirája a kerecsenyi iskolamulasztások ügyében hozott végzést végrehajtotta. — Ezen időszakban a nagy-kanizsai izr. hitközség egy általa fentartandó s az előirt szervezetnek minden irányban megfelelő középkereskedelmi iskola engedélyezése ügyében nyújtott be kérvényt a minisztériumhoz. — Bucsa község egy általa önállóan fentartandó iskola és tanítói lakás helyiségeinek még e nyár folyamában felépítését jelenté be. Kir. tanfelügyelő bemutatta az 1889. évi április 30-án megejtett bánok-szent-györgyi községi iskolai tanítói választásról szóló jegyzőkönyvet s az összes pályá zók okmányait. Tekintve, hogy a választásnál 4 pályázó elégtelen ok miatt záratott ki; tekintve továbbá, hogy a választásra bocsátott 32 pályázó közt úgy elméleti képzettség, valamint hosszabb szolgálat által igazolt gyakorlat címén a megválasztottnál jelesebb tanítók találtattak: Balog Antal megválasztása nem hagyatott jóvá s új választás rendeltetett el, melyre elnökül járási főszolgabíró küldetik ki. Rozsics József volt tagyoni róm. kath. tanító kérvénye nevezett hitközség terhére megítélt és 1883. évi novembertől esedékes 79 frt 40 kr. évi segélye ügyében előterjesztetvén, szabályszerű eljárás végett a járási főszolgabírónak kiadatik. Tormaföld, Kis-Lakos, Iklód és Gosztola községeknek a közigazgatási bizottsági végzés ellen beadott felfolyamodványa a minisztériumhoz felterjesztetek. A dráva-szent-iváni iskolamulasztás ügye szabályszerű eljárás végett a járási főszolgabírónak kiadatik. Kir. tanfelügyelő bemutatta a csabrendeki állami elemi iskola hátralékos számadásainak ügyében emelt panaszok folytán a közigazgatási bizottság végzésével elrendelt és a hely színén általa megtartott tárgyalás, illetve vizsgálat eredményét feltüntető jegyzőkönyvet. A hátralékos számadások összes mellékleteikkel együtt a megyei számvevőségnek azon felhívással adatnak ki, bogy azok a bemutatott jegyzőkönyvre való tekintetből megvizsgálhatván, az ezen vizsgálat eredményét feltüntető jelentéssel együtt a közigazgatási bizottsághoz, illetve a kir. tanfelügyelőséghez a további intézkedések érdemében teendő előterjesztés céljából visszatétessenek. Előterjesztetett a szent adorjáni áll. elemi iskola összes hátralékos számadásainak benyújtására a közigazgatási bízottság végzésével kitűzött határidő meghosszabbítása tárgyában benyújtott kérvény. Tekintettel ezen. számadások összeállítására rendelkezésre állott idő hosszúságára, a kérelemnek hely nem adatott. Egyidejűleg a járási főszolgabíró felhivatik, hogy nevezett áll. iskola gondnokságának s amennyiben szükségesnek mutatkoznék, az iskolailag egyesült községek elöljáróságának meghívásával ezen számadásoknak a hely szinén megvizsgálása, szabályos felszerelése, lezárása és sürgős beküldése ügyében a gondnoksággal egyetemben a kellő intézkedéseket megtegye. Felhivatik továbbá a járási főszolgabíró, hogy a tapasztalandókhoz képest, nevezetesen az állami iskolai gondnokságok ,részére kiadott „Utasítás" 26—30. §-aira való tekintetből, a szóban forgó állami iskola pénztárát, nem különben a kir. kincstárt megillető tételeknek biztosítására szükségeseknek mutatkozó törvényes intézkedéseket megtegye, illetve azok megtétetele céljából az illetékes hatóságot megkeresse. Kir. tanfelügyelő előterjesztést tett a közoktatásügyi minisztériumnak a magyar-nyelv tanítását elrendelő 1879. évi XVII. t.-c. határozmányainak minél tökéletesebb foganatosítását célzó magas leirata ügyében. Tekintettel arra, hogy a nem magyar tannyelvű iskolákban a magyar nyelvet sikeresen oktató tanítók és a magyar nyelv elsajátításában jeleskedő növendékek kitüntető megjutalmazása céljából Zalavármegyében egyesektől s testületektől begyült adományokból már is jelentékeny összegek osztattak ki — erről a minisztériumhoz jelentés tétetik; a jövőben rendelkezésre állandó s e jutalmazást mennél szélesebb alapon lehetségessé tevő fedezet megszerzése érdemében ezen, megyénket legközvetlenebbül érintő nagyfontosságú ügyben a vármegye, főispánjának elnöklete alatt, lehetőleg a vármegye minden vidékéről meghívandó tagokból álló értekezlet) fog a viszonyok tekintetbe vételével a további teendőkre nézve megállapodni. A kir. adófelügyelő jelentése szerint adóhátralék volt 1.124,625 frt 06'/ 2 kr., melyhez a 494,033 frt 86'/i krt tevő Il-ik negyedi előirást hozzávéve, az összes adótartozás 1.618,658 ftt 93 kr., melyből április hóban 48,354 frt 81 1/ 2 kr. befizettetvén, maradt hátralék 1.570,304 frt 11'/ 2 kr. — Bélyeg- és jogilleték, szőlődézsmaváltság, fogyasztási adó, hadmentességi díj és egyéb tartozékok cimén április hóban befolyt 206,984 frt 38 1/ 2 kr., melyet a mult évi április hóban befolyt 188,583 írttal egybehasonlítván, a folyó év hason szakában 18,402 frt 38 '/ 2 krral folyt be több. Április hóban fizetési halasztás egy esetben sem, házadómentesség 38 esetben engedélyeztetett. Színészet. * Vasárnap (12-én) „A paraszt kitfisszony^-t, Bérezik népszínművét adták ; közönség közép számmal. Szigeti Lujza (Jolán) paraszt kisesszony szerepét helyesen oldotta meg, élénk játékával a közönség figyelmét folyton lekötve tartotta, sikerült dalait sűrű tapsok között közkívánatra többször ismételnie kellett; Németh (Fátyol Gergely) élethűen alakított; Károlyiné Emilia (Matild) a nagyravágyó nő hű mintaképe volt; Giréth (Rezeda) a fővárosi dandy szerepében jól megállta helyét; Kremerné Matild (özv. Gönczölné) nehéz szerepével sikeresen megküzdött; Nyilassi (Sánta Matyi) a falusiak igazi hirharangjának mutatta be magát; Sárdy (Kelemen) a neje járma alatt nyögő férjét jól személyesítette. Hétfőn (13-án) a szombatról az eső miatt elmaradt „Eleven ördöge-öt, Konti operette-jét adták telt ház mellett. Serfó'zi Etel (Letoirrieres) hosszú szerepét játszi könnyűséggel s egész biztosssággal oldotta meg, kellemes éneket sűrű taps kisérte; Szigeti Lujza (Marianna) a kacér menyecskét élethiven adta, hévvel játszott, szépen énekelt; Mátrai Margit (Hermin) kedves énekét a közönség tapsai kisérték; Nyilassi (Deperrieres) kitűnően alakított, többször zajos derültséget keltett; Giréth j (Tribul) rontin-nal játszott; Kremer (Pomponius) a kedves | növendékén rajongással csüngő mester szerepét helyesen töltötte be; Károlyiné Emilia (Veronika) élethíven játszott ; Kremerné Matild (A hercegné), Sárdy (Soubise herceg), Szinai (Grevin), Bérezi Erzse (Margit) szerepeiket jól megoldották; a kar éneke összevágó volt. Kedden (14-én) „ Gasparone a operette került színre telt ház mellett. Mátrai Margit (Carlotte) kellemes énekével, szép játékával sok tapsot aratott; Szigeti Lujza (Sora) csupa tűzzel játszott, dalait sűrű taps kisérte; Károlyiné Emilia (Zenobia) duenna szerepében valóban excellált és közderültséget keltett; Nyilassi (Babaleno) a kapzsi podestát híven személyesítette; Németh (Benozzo) a ravasz csempész szerepét helyesen adta, érzéssel énekelt; Kiss (Erminio), Gireth (Sindulfo) ügyesen alakítottak. Szerdán (15-én) „A vasgyáros"-t Ohnet színművét adták ismét telt ház mellett. Bérezi Erzse (Claire) nehéz szerepét kitűnően oldotta meg, mély érzéssel játszott, többször részesült a köznöség tapsaiban; Halasi (Derblay) helyesen alakított, routinnal játszott; Aitner Ilka (Athenais) eleven játékát taps kisérte; Kremerné Matild (Baulieau), Giréthné Terka (Susanna), Nyilassi (Maulinet), Gireth (Octave), Szinai (Bligny), Szántó (Pretont), Sárdi (Bachelin) helyüket mind derekasan megállták. Csütörtökön (16-án) „Mikádó" látványos operette-et adták díszes kiállításban; az előadás rendkívüli mulattató volt s gazdag tréfás és megkacagtató jelenetekben; a jelmezek Ízlésesek és csinosak valának; Serfó'zi Etel (Jum-Jum), Mátrai Margit (Pithy-Sing), Szigeti Lujza (Katischa), Bérezi Erzse (Peb-Bo), Nyilassi (Koko), Németh (Nanki-Poo), Kis (Pis Tusch), Gireth (Pooh-Bah), Szinai (Mikádó) ügyes, eleven, teljesen összevágó játékukkal, kellemes énekükkel a közönségnek élvezetes estét szereztek s egyes dalaikat többször kellett zajos tapsok között ismételniök. Helyi, megyei és vegyes hirek. József főherceg ezüst mennyegzőjét f. hó 12-én ülte meg Alcsathon. Ez alkalomból Kovács Károly polgármester városunk nevében s mint a zalavármegyei tűzoltó szövetség elnöke, a szövetség nevében üdvözlő iratot küldött a népszerű főherceghez, a kí a figyelemért következőleg fejeztette ki köszönetét: „ Kovács Károly polgármester urnák. Zala-Egerszeg. Fogadja a saját, ugy a város nevében kifejezett üdkivánataiért ő cs. és kir. fensége József főherceg úr benső köszönetét. Báró Nyáry altábornagy, főudvarmester." — „A Zalavármegyei önkénytes tűzoltó szövetség elnökének. Zala-Egerszeg. A kifejezett jó kivánatokért József főherceg úr ő cs. és kir. fensége meleg köszönetét nyilvánítja. Udvarmesteri hivatal.
