Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 1-26. szám)

1889-01-06 / 1. szám

Vagy ha a Gondviselés súlyos,csapást mér reánk, "mennyivel könnyebben viselhetjük el azt, ha kétségbeesésünk közepette nem vagyunk kényszerítve máiok jószívűségére szorulni! A takarékosságra legjobban reá szoktathatjuk magunkat az önkénytes megadóztatás által. Ha ugyanis keresményünkből avagy fizetésünkből havonként illetve hetenként, egy bizonyos részt — amennyit t. i. rendes körülmények mellett, minden megerőltetés nélkül nélkülözhetünk — félreteszünk. Ha csekélység is talán az, amit hetenként megtakarítunk, ne vessük azt meg, idővel növekedni fog. Hisz tudjuk, bog)' a vizcsepp képes idők multán a kemény sziklát is kivájni. Ily hetenkénti önmegadóztatásra szolgálnak a takarékpénztárak és önsegélyző egyesületek. Részünkről oly helyeken, hol mindkettő létezik, ilynemű takarékosságra előnyösebbnek tartjuk a segély egyesületeket, vagyis oly intézeteket, melyeknél a heti befizetésre kötelezve vagyunk; mert ha megállapítottuk a hetenként háztartásunkban megtakarítható részt s azt takarékpénztárba szándékozunk helyezni, gyakran megtörténhetik, hogy magunk által támasztott talán álokok folytán — a betevést elmu'asztjuk, mig ellenben a segélyegyesületnél az önmegadóztatásunkra megállapított összeget kénytelenek vagyunk minden héten megfizetni, vagy ha elmulasztjuk is a befizetést az egyik héten, pótolnunk kell azt a következő alkalommal. H ha esetleg szükségünk van a betett öszszegre, a segélyegyesületnél ép úgy kikaphatjuk. Ily önsegélyző egyesület létezik városunkban is, mely már majd két évtizede áll fenn s az új évvel a tizennegyedik üzlet csoportra nyitotta meg az aláírást. Egy-egy üzletcsoport három évre szól s aláirója kötelezi magát, bogy hetenként három éven át minden vasárnap egy-egy részvény után 25 krajcárt fizet s az intézet a bár 311 év lejártával a betett összeget, a reá eső jutalékkal együtt kifizeti s egyúttal a résrvényeseknek —amint sorshúzás utján a sor reájuk esik — a részvények számához képest kölcsönt ad. Ugyanily segélyegyesületet nyitott a VasZalai első takarékpénztár is zala-egerszegi fióktelepénél; a heti befizetések a fiók telep helyiségében az üzleti órákban naponként eszközölhetők ; ugyanitt adatnak ki a kölcsönök a részvények számához kéjjest. Hasonlóan heti befizetéseket elfogad a gazdák és iparosok általános hitelszövetkezetének zala-egerszegi fióktelepe is s a befizetések arányának megfelelőeg kölcsönt is ad tagjainak. Cikkünk épenséggel nem akar reclam lenni, azért soroltuk elő a városunkban levő, ily heti befizetésekkel foglalkozó intézeteket. Kiki fordúljon ahhoz, amelyikhez bizalma legnagyobb, sőt ha a fenti érvelésünk — a segélyegyesületeket illetőleg — egyeseknek nem tetszik, örömmel üdvözöljük őket, ha megtakarításaikat akármelyik pénzintézetnél eszközlik. Mi mindkét, I égtére türelme elfogyottt Milánnak, Kurtán vete véget e patáliának. Kiewben ünnepelt pánszlávok tábora, (Nem hivatalosan;) úgy esett a sora, Hogy kilencszázados kereszténységének Oroszország örvend orthodox hitének. Nem voltak eléggé képviselve szlávok, Kedvetlenül vette ezt a pánszláv bajnok; 1 lazánkból is voltak egynémely bolondok. I gyanottan halt meg Drentelen tábornok. Szépen sikerült a pécsi kiállítás, *S'<üt fényesen ! — s ebbben nincs semmi nagyító Reális, morális eredmény egyenlő, Oly szép igyekezet nem maradhat meddő'. Király í! fólsége lent volt Belovárott, Hadgyakorlatokon; hanem történt más ott ! .. . Jó hazafi ezt nem fogja elfeledni: Strossmayer a mig él, fogja emlegetni. Csáky Albin grófot Trefortnak helyébe I 'Itette a király ministert székbe; Buzgó sáfárja a magyar kultúrának, A í volt főispánja szép Scepusiának. Haladunk mi szépen, csak ne bántson senkiLegyen veszteg muszka szomszédunk, (oh, Borki! . ..) Országgyűlésünk is megteszi a dolgát. Regále-váltságúl a pénzt csak úgy ontják! * Véghez vittem immár nagyszerű munkiíu.af, (Lesz ki elolvassa verses krónikámat!) Isten oltalmába ajánlom hazámat: És mivel végeztem : leiészem pennámat! Finisesetben elértük célunkat ha t,. i. sorainkkal egyeseket meggyőznünk s az önsegelyezés, illetve önmegadóztatás eme módjára reá birnunk sikerül. Alkalmazzuk hát az önsegélyezésnek ezen módját tehetségünkhöz képest. Igyekezzünk — bármily csekély mértékben is — heti megtakarítás utján magunkat a takarékossághoz szoktatni. hogy így a sors esetleges csapásai ellen is védve lehessünk. Ne riasszon vissza ettől bennünket, hogy elenyésző csekély mértékben gyakorolhatjuk. Ha a kezdet nehézségein keresztül estünk; ha megtörtük az utat: lassan bár, de biztosan óhajtott célunkhoz jutunk ! Megyei vasútügyünk. Lapunk egyik előző számának közleménye alapján értesült az olvasó közönség arról, liogy a megyei vasút létesítésére, amely vasút Csáktornyától Zala-EgerszegSzent-Ivánon át Boba Jánosházáig terjedve, megyénk egész hosszát érintené/ még egy tekintélyes összeg törzsrészvények utján fedezendő, hogy így a teljes garantiát nyújtó társaság a vasút építésébe belekezd hessen. Ugybuzgó alispánunk Csertán Károly úr, ki ezen ügy iránt oly meleg érdeklődéssel viseltetik s annak létesítésén teljes odaadással fáradozik, mint a vasútügyi bizottság elnöke, legközelebb a megye nagybirtokosaihoz a törzsrészvények alirása tárgyában a következő, lelkes felhívást intézte : „Az országos érdekű vasútvonalak építése alkalmával vármegyénknek mostoha osztályrész jutott. A déli vasútnak egyik vonala Zalavármegyét csak szélén érinti, másik vonala pedig Nagy-Kanizsától Szent-Ivánig keskeny részen szeli keresztül úgy, hogy Nagy Kanizsát és Csáktornyát kivéve a vármegyének összes városai, nagyobb forgalmi helyei a vasúti össszeköttetés előnyein kivül estek. A megye közönségének tehát minden törekvése arra irányult, hogy ezen nyomasztó helyzetből, melyben kulturális és anyagi fejlődése megbénult, kiemelkedhessek és elhagyott vidékeit a vasúti forgalom előnyeiben részesíthesse. Ezen törekvések életrevaló jelenségeként áll előttünk ma azon vállalat, mely a Csáktornyától Szentvánon át Boba-Jánosházáig terjedő vasútvonal kiépítését célozza. Eme tervezett vasútvonal a vármegye területét hosszában szeli keresztül, nevezetes forgalmi pontokat érint és nagyterjedeliníi elhagyott vidékeket nyit meg a közforgalomnak. A vármegye közönsége áthatva ezen vállalat nagy fontosságától, folyó évi május hóban tartott közgyűlésében helyi vasútaínak s ezek között különösen a most érintett vállalatnak segélyezésére 600,000 frtnyi összeget szavazott meg. De a törvényhatóságnak ezen, majdnem erejét felülmúló áldozatkészsége sem elegendő a vállalat sikerének biztosítására. A vasút által érintendő vidékek érdekeltjeinek hozzájárulása nélkül ezen mozgalom is csak a meddő kísérletek számát fogja szaporítani; ha pedig a vállalat sikere az érdekeltség közönyén törnék meg, akkor ezen reánk nézve étatkérdést képező vasútvonal létesítésének még csak reményéről is le kell mondanunk. Ezen körülmény késztet arra, hogy vármegyém közönsége nevében címed kegyességéhez folyamodjam s az említett vasútvonal létesítése kérdésében cimed érdeklődését kikérjem. A vállalat sikerének egyik legnagyobb biztosítékát azon erkölcsi hatásban helyezem, melyet Címed kegyes pártfogása az érdekeltségre gyakorolni fog, ezen erkölcsi hatást pedig nem nélkülözhetjük." Hiszszük, hogy alispán úr méltánylást érdemlő fáradozásának meg lesz az óhajtott sikere s a még hiányzó rész törzsrészvények utján fedezve lesz s leg közelebb azon örvendetes hírrel lephetjük meg olvasóközönségünket, hogy a vasút létesül! Addig, is azonban közöljük —• megszivlelésül és buzdító például — a megyében egyik nagybirtokos rend: a Csorna-premontrei kanonokrend praelatusa és prépostjának, dr. Kunc Adolf őnagyságának ez ügyben alispán úrhoz intézett hazafias szellemű s az ügy fontosságát méltató eme válaszát: „Nagyságos Alisp án Ur! Nagyságodnak hozzám intézett nagybecsű soraiban érintett kulturális vállalkozás messzeható nagy horderejét felismerem és méltán^ lom is, hogy sikerének biztosítására minden eszköz megragadtassák. jVIint hazaíi is, de kiválókép, mint Zalavármegye egyik nagybirtokosa, épenséggel csak kötelességemet teljesítem, ha tőlem telhetőleg mindent elkövetek e nagyfontosságú és a megyére áldásthozó vállalat előmozdítására. — Fogadja Nagyságod kiváló nagyrabecsülésemet, melylvel maradok kész szolgája dr. Kunc Adolt praelatus és prépost. Megyei vasútügyünk érdekében alispán ur f. hó 2-án megyei nagybirtokosainkhoz első levelének kiegészítéséül a következő iratot intézte : „A zalai vasutak ügyében (címhez) intézett felhívásom kiegészítéséül tisztelettel kérem, hogy miután az eredményt e hó közepéig tudnunk kell, becses hozzájárulási ajánlatát a folyó év és hó 16 ig hozzám annyival inkább beküldeni méltóztassék, mert csak is igy leszünk képesek megítélni, hogy a hiányzó tőkét összehozhatjuk-e, vagy pedig a vasút kivitelének kérdését Zalamegye nagy hátrányára végképpen el kell ejtenünk. En ez utóbbi feltevést egyelőre elfogadni hajlandó nem vagyok, és bizván a nagyérdemű közönség úgy a saját, mint megyéjének jól felfogott érdekében hozandó áldozatkészségében, a midőn becses figyelmét arra ismételten feliivom, kérem, hogy minél több törzsrészvényt aláírni szíveskedjék." A városi tanács köréből A városi tanács december hó 31-én tartott ülésében a polgármester előterjesztésére az 18.".-ik évre az ügyrend következőleg lett megállapítva : Kovács Károly polgármester, egyszersmind községbiró és közegéségügyi előadó- — Németh Klek v. főjegyző, egyszersmind helyettes polgármester, a köz igazgatási és iparügyek előadója. — Braunstein Józsej tanácsos, az árvaügyek előadója s egyszersmind megbízott községi biró — Vóczffóndy László v. aljegyző, a a közigazgatási és katonai ügyek előadója. — Ilárich Béla v. ellenőr, az adóügyek előadója. Rendszerinti tanácsülések : minden hó első hétfőjén d. e. 9 órakor teljes tanács ülés, egyébként közigazgatási ügyekben szerdán d. e. 9 órakor, árvaügyekben pénteken d. e. 9 órakor. Rendkívüli tanácsülés a po.gármester meghívására a szükséghez képest mindennap tartható. Tekintve, hogy polgármester úr sürgős teendői ! miatt a községbirói teendőit több esetben egymaga nem végezheti, előterjesztésére a tanács a polgármester, mint községbiró mellett Braunstein József városi tanácsost bízta meg a községbirói teendők végzésével. Pogármesler előterjeszté, hogy mivel a földinivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium rendelete szerint a marhalevelek kiállítási díjai a községet illetik, de azoknak kiállításával megbizott egyén díjazásáról a község tartozik gondoskodni s mivel ezen eljárás már 1889. évi január 1-én életbe lép : a tanács bízzon meg valakit a marhalevelek kiállításával. A tanács Vöczköndy László v. aljegyzőt bízta meg a város területén a marhalevelek kiállításával, aki köteles a kiállítás — és átírásról pontos nyilvántartási naplót vezetni. A városi pénztár megbízatott, hogy a szükséges járlati leveleket szerezze be s azokat elszámolás kötelezettsége mellett Vöezköndy László aljegyzőnek szolgáltasa ki, aki e járlati levelekről minden hó utolsó napján a városi pénztárnál elszámolni tartozik. —A szervezési szabályrendelet XVI. fejezet 55. §a értelmében a v. aljegyzőnek az orszzágos vásár alkalmából, mivel a hivatalosan megállapított órán kivül is elfoglalva van, 2 írt napidíj egyszer-s mindenkorra folyóvá tétetett. Mivel pedig a városi aljegyző ezen munkálataiért a tanács nézete szerint kellőkép nincsen jutalmazva : utólagosan a képviselőtestület elé méltányossági szempontból előterjesztést teend a városi aljegyző inegjutalmaztatása iránt. Ugyancsak a polgármester, mint elnök, előterjesztésére határozatilag kimondatott, hogy a város ügyésze a neki kiosztott ügyek mibenlétéről évnegyedenként, a város orvosa pedig a vásár, piac s mészárszékek megvizsgálásáról minden hóban szintén jelentést tenni köteles. — A városi tanácsosok a nekik kiosztott ügyekről minden hó végén tartoznak jelentést tenni. A tanács a képviselőtestület elé méltányossági szempontból előterjesztést teend, hogy minden kültanácsos évi 40 forint tiszteletdíjban részesíttessék. •— A városi számvevői hivatal teendőinek pontos végezhetése végett hetenként 3 szor t. i. kedden, csütörtökön és vasárnap d. e. 10—12-ig a városháza tanácstermében hivatalos órát tartani köteles. — A város tisztviselői, ha a város területéről 24 órán túl távol lenni óhajtanak, kötelesek szóval vagy írásban jelentést tenni s különösen a város orvosa helyettesét is tartozik bejelenteni. A tanács a polgármester előterjesztésére és a gazdaságügyi bizottságnak benyújtott véleménye alapján a felső erdőnek befásítását s különösen már az idén 40 holdnak akácfával leendő beültetését elhatározta s evvel kapcsolatban megbízta a polgármestert, hogy az alsó erdőn vágatás alá esett erdő részbeu levő, technikai fák eladatását nyilvános árverés utján eszközölje s erről a képviselőtestületnek jelentési tegyen. Előterjesztetett Nagy Sándor rendőrkapitánynak a rendőri őrmesteri állás eltörléséről s két tizedesi állás rendszeresítése tárgyában benyújtott javaslata, mely —* mivel újabb megterheltetést nem okoz —• a képviselőtestülethez célszerűség és helyesebb beosztás tekintetéből pártolólag terjesztetik. Zalamegye virilistái az 1889. évben. Alább közöljük megyénk 1889. évi legtöbb adófizetőinek névsorát, amint ez az igazoló választmány előterjesztése alapján a decemberi közgyűlés által megállapíttatott. A 300 virilista közül az elsőnek adója 37,397 írf 30 kr., az utolsóé 277 frt 42 kr. — 84-nek adója van kétszeresen számítva és pedig 54-nél ügyvédi oklevél, 7-nél mérnöki oklevél, 7 nél orvostudori oklevél alapján és 16 lelkésznél. A 300 virilista polgári állását illetőleg következőleg oszlik meg: 178 földbirtokos, (közülük 17 ügyvédi oklevéllel^, 48 kereskedő, 34 ügyvéd, 14 lelkész, 7 mérnök, 7 orvos, 3 prépost és apát, 3 közjegyző, 3 iparkamarai tag, 1 gyógyszerész, 1 állatorvos, 1 iparos; vagyis a virilistáknak 59'33%-ka földbirtokos, 16"/irka kereskedő, 11'33%-ka kereskedő, l'l"33%-ka tényleg működő ügyvéd, 4-66%-ka lelkész, 2-23%-ka mérnök, 2-33%-ka orvos, 1%-ka iparkamarai beltag és 1%-a gyógyszerész, állatorvos és iparos. Gróf Festetich Tasziló, gróf B^estetich Jenő, Harkányi Károly, Inkey László, Simon Zsigmond, Tarányi Ferenc, Etl István, Klein Lipót, Bogyay Háté, Baronyi Benedek, Oltay Guidó, Bogyay István, Klement Lipót, Türeky Aladár, Fürst Benedek, Koller István, gróf Batthyányi József, Lázár Bernát, Karczag Béla, Karczag István, Chernél Olivér, Bluin József, gr. Deyin Nándor, Tolnay Károly, Kaiser József, Hertelendy Ferencz, Krei ner Emil, Csutor Imre, Hirschmann Adolf, Tóth Lajos, Fábiánits Ignácz, Bedekovies Kálmán, Csertán Károly, dr. Friedmann Bernát, gr. Batthyányi Ernő, Mataszovits István, Baronyi Ede, báró Putheányi Géza, Guttmann László, Guttmann Henrik, Guttmiun Vilmos, Gnttmann Aladár, Isoo Ferenc, Kollár János, Ilirsclil Ármin, dr. Auguszt Zsigmond, Pulay Zsigmond, Barcza Folytatás 11 uiel Mi leten.