Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 27-53. szám)

1888-09-02 / 36. szám

A lefolyt két ünnepségből, minők pedig az ország különböző részein évenként ITIGq lUGg újulnak, levonhatjuk a tanúságot. Az egyesületek tartsák mindenkor szigorúan szemük előtt kitűzött célúkat s mivel a legtöbb egyesületnél a cél megvalósításánál a főszerepet a pénz, az anyagi támogatás viszi, kerüljenek minden, nem a cél megvalósítására szolgáló kiadást. Kerüljék különösen az ily ünnepségeket, melyek nemcsak egy, hanem több hason irányú egyesületek vagyonát is csökkentik anélkül, hogy magának az eszmének nagyobb propagandát szerezhetnének. Csak igy tudják a közönségnek feléjük fordult bizalmát és támogatását továbbra is megtartani, csak igy gyarapíthatják folytonosan egyesületük pártoló tagjainak számát, míg az ily költségeskedések csökkentik a közönség érdéklődését és anyagi segélyezését. A „Zalainegyei gazdasági egyesület" hivatalos értesítője. Jegyzőkönyv. Felvéve A

7.-Lengyelben 1888. augusztus 19-én a n.-lengyeli gazdakörnek folyó évi augusztus hó 14-én összehívott közgyűléséről. Jelen levők: Tek. Skublics Jenő elnök, Horváth Alajos alelnök és pénztáros, Bándy László, Dospot Gábor, Kis István, Kis László, Hordós János, itj. és id. Győrfy József, Takó János, ifj. Jakab Ferenc, Bödör János, Szekeres György, Lakatos Ferencz, Kráusz Ignác, Lukács András, Galambos László, ifj. Sebestyén János, Bek György és több tag. Elnök ur üdvözölve a jelenvolt számos tagokat, a közgyűlés tárgysorához képest előterjeszti a tenyészállat dijjazás célját és a gazdaközönségre fontosságát s felhívja a jelenlevőket, nyilatkozzanak, valljon a tenyészállat kiállítást és díjazást folyó évben megtartani akai|ák-e és ha igen, ugy annak határideje- és kivitelére észrevételeiket adnák elő. Mire nézve Dospot Gábor, ifj. Győrfy József, Jakab Ferenc és több tag hozzászólása után határoztatott: 1. A n.-lengyeli gazdakör folyó évi szeptember 16-án délelőtt 10 órakor megnyitandó l-től 3 éves tenyész szarvasmarha és ugyan annyi idős tenyész ló dijjazást rendez, melyen az első rendűnek találandó, a gazdakör tagjai tulajdonát képező, azok által nevelt üsző és bika borjú, kanca és mén csikó egyenként egy aranynyal, 2-iknak ítélendő üsző és bika borjú, kanca és mén csikó egyenkint 2 ezüst frttal, Ill-ad rendűnek Ítélendő üsző és bika borjú, kanca és mén csikó pedig egyenkint egy ezüst Írttal dijjaztatik, a körnek nem tagjai tulajdonát és nevelését képező üsző és bika borjú, mén és kancacsikó, valamint a kör tagjai tulajdonát képező ökör tinó és herélt csikó pedig a nyerendő osztályzat szerint dicsérő okirattal dijjaztatik, e célból a kör közelébe eső minden községhez a körjegyzője által felhívás intéztessék, hogy a kiállítást kiki lehetőleg támogassa, s annak sikerét előmozdítani, egyszersmint állataik kiállításával és jelenlétükkel emelni szíveskedjenek. Igaz, könnyen segít a könnyelmű magán, Mert hát egyet ránt csak pisztolya ravaszán; Az élv után bomlók okosabban teszik, A pisztoly árát is inkább eldőzsölik. Kinél azonban tág a lelkiismeret, Mentségre gondol az, mely uj bűnbe vezet; Pisztoly, kötél ugyan megmentené hamar, De már ezekre csak gondolni sem akar. Mert hát amaz csuful szétzúzná a fejét, Emez meggátolná végkép lélegzetét; Így a menekülés csak egy módon lehet, Börtönbe megy, hiszen talál ott jó helyet. Nem oly nagyon régen, míg lábra nem kapott Dologtalanságban csak lopni a napot; Mig hivatásának mindenki megfelelt, S a munkatisztelet tölté be a kebelt; — A mig alattomos szédelgő utakon Vagyonra szert tenni nem törtek oly vakon, Nagyzási hóborttal nem volt fejünk tele, A cím betegségbe sem estünk még bele ; — Mig asszonyinknak is az volt legszebb zene, Ha jó vigan pergett a rokka kereke, Míg lányaink fontak szép vékony fonalat, S mellette megfogták a főző kanalat; — A mig hívatlan és hivatott egyaránt, Nem zörgetett késő estig a zongorán ; Mig egyszerűségben folytak le napjaink Es életuntakká nem lettek ifjaink : Addig mi ritka volt a szédelgők sora, Öngyilkos ifjúról nem hallottunk soha; Még akkor a nő is sütni főzni tudott, Arcára rózsaszint a konyhatüz adott. Es most?! de tán jobb lesz, ha erről hallgatunk, Hisz ugy is elhangzik a pusztában szavunk, Ugy is mivel jobbnak festém a multakat, Tudom az égbolt is a fejemre szakad. Szabó Samu. Különösen pedig a tek. megyei gazdasági anyaegyesület, a megyei és kerületi lótenyésztési bizottsági elnök urak e jegyzőkönyv erre vonatkozó részének megküldésével megkéretnek, hogy e kiállítást személyesen vagy képviselő által szerencséltetni méltóztassanak, a kör pénztárneka is megbizatik, hogy a tek. megyei gazdasági anyaegyesülettől e kör céljaira folyóvá tett 150 frtot felvenni és a dijakhoz szükséges pénzeket beszerezni szíveskedjék, egyszersmint bíráló bizottság elnökéül tek. Skublics Zsigmond ur, tagokul pedig Doszpot Gábor és Horváth Alajos n.-lengyeli, Maicz János és Vas Ferenc döbrétei, Váiszbekker János és Lukács András ormá.-dlaki, Boronyák József és Pödör Imre gellérházi, Takó János és Bödör János mileji, ft. Vallner István keresztúri, Sipos Ágoston liczkói, ifj. Nóvák István és Tulok Sámuel bollahidai lakos tag urak választattak meg és e tisztség teljesítésére felkéretnek. — Végre Horváth Alajos alelnök ur a kiál litási hely átengedése és az eddigi mód szerinti berendezéséi-e felkéretik. 2. A Petri-Kereszturon használatba volt konkoly választó rostát kijavítás végett N.-Lengyelbe hozatni Bödör János tag ur felkéretik; innét kijavítás után Rózsásszeg és Milej községben tagoknak fog használatba adatni. 3. Viosz Elemér és Huss devecseri gazdasági gépés vasraktáros urak jelenvolt utazó ügynökénél egy nagyobbszerü tirör-rosta megrendeltetett, mely állandóan Horváth Alajos alelnök urnái lesz elhelyezve és a használni óhajtó tagurak gabonájukat oda szállítva az elő legesen bejelentendő sor szerint ott helyben tisztithatják meg. 4. A hátralékos egy frtos tagok tartozásaik lefizetésére a kikiáltási napig felhivattak, az 5 frtos tagok pedig külöu irásbelileg felhivatni határoztatik. 5. Elnök ur előterjesztésére a gyakorlati mezőgazda cimü heti szaklap a hátralévő folyó évi évharmadra, ugy a jövő évre megrendelni határoztatott oly célból, hogy vasár és ünnepnapokon mise előtt a gazdasági kör jegyzőjénél minden tag olvashatja vagy felolvasásánál jelen tehet, év végén pedig a példányok távolabb eső községeknek bejelentési sor szerint bizonyos időre visszaadás kötelezettség mellett kiadatnak. Ezek után elnök ur megköszönvén a nagyszámú tagok részvétét, a gyűlést, más tárgy nem lévén, befejezettnek nyilváuitotta, mely után viszont a jelen volt tagok elnök urnák szives odadó fáradozását megköszönték. — K. m. f. Strauss Sándor, Skublics Jenő, jegyző. eluök. Szabályrendelet a Zala Egerszeg városi vágóhídon történendő el járásról. I Általános szabályok: 1. §. Köz- és állategészségi szempontból minden mészáros, hentes és korcsmáros, ki Zala-Egerszeg város és Ola külváros területén hust árulni akar, köteles a városi vágóhidon az előirt szabályok megtartása mellett a hus mérésre szánt marhát, borjut, juhot, kecskét és 6ertvést levágni vagy leülni annyival inkább, hogy ily módon ugy a hatósági felügyelet, a marha tulajdou és járlati levelek tekintetében, mint a marhák és egyéb leülni szándékolt állatok és az elárusítandó hus egészség és volta tekintetében kellő sikerrel gyakorolható legyen, mégis a város lakott határán kivül történő marha vágás által eddig a városban szét szórtan történ vágás által a városban a közegészségre történt veszélyes állapot és az ez iránti aggodalom megszűnjék. 2. §. Minden mészáros, hentes vagy korcsmáros köteles az 1874-ik évi XX. t. c. 22. §. értelmében a mint valamely más helyről származó szarvasmarhát, bor jut, juhot, kecskét vagy disznót Zala-Egerszeg város vagy Ola külváros határára hajt, a behajtástól számított 12 óra lefolyása alatt erről a városi hatóságnál jelentést tenni, a vett és behajtott barmokról szabályszerű járlati levelet egyidejűleg bemutatni, mely bemutatás igazolása a járlati levélen aláírással megjegyeztetik. 3. §. Az, aki oly eseteket jelent fel, melyből kitűnik, hogy valamely mészáros, hentes vagy korcsmáros az előző §-ban foglalt kötelmének meg nem felelt, 1 frttól 10 frtig terjedhető jutalomban részesül. 4. §. Oly szarvas marha, mely marhaigazolvánnyal, a jegyző hivatal által láttamozott járlati levéllel nem bir, senki által le nem vágatható, minek megtartására első sorban a hatósági állat orvos tartozik felügyelni, ki ezért egyszersmind felelős. 5. §. Ha bármi módon kiderül, hogy valamely mészáros oly szarvasmarhát vágott le, melyről szabályszerű bejelentést igazoló járlati levele vagy tulajdont bizonyító igazolványa nincs, az esetben a szarvasmarha csempészetnek tekintetvén, annak busa és tartalékai elkoboztatni fognak, a mészáros pedig ezenfelül a 15. §-ban érintett módon büntettetik, sőt az 1874. évi XX. t. c. 59. és 60 §§ ai alapján, miután a jogszerű tulajdon igazolva nincs, ellene a bűnvádi eljárás megindítása iránt a kellő intézkedések megtétetni fognak. 6. §. Minden mészáros köteles, mielőtt valamely marhát, borjut vagy juhot levágna, erről 24 órával előbb a városi pénztárnál jelentést tenni és a közvágóhíd használásáért járó dijat lefizetni, miről fizetési báicát nyer. 7. §. Semmiféle szarvasmarha, borjú, juh le nem vágható mindaddig, mig azt a hatósági állatorvos közvetlen meg nem vizsgálja, ezen vizsgálat azonban csak ugy érvényes, ha közvetlen a vágás előtt és alatt történik ; megelőző vizsgálat tehát ugy tekintetik, mintha az nem is teljesittetett volna. 8. §. Ha valamely mészáros marháját vizsgálat nélkül vágná le, a mennyiben a 2 ós 5 § ban előirtak megsértve nem lennének, esetről esetre 1 frttól 20 frtig büntettetik, ha pedig a lávágott marha húsát is elvinné vizsgálat nélkül, ezen büntetésen felül a szabálytalanul levágott marha busa is elkoboztatik. W. §. Minden mészáros tartozik magát cselédjei és szolgáival együtt a megszabott vágási rend és sza bályok hoz alkalmazni és azt akár maga, akár hozzá tartozói szegnék meg, esetről esetre 1 írttól 20 frtig büntettetik, mit még cselédei és hozzá tartozóiért is a mészáros tartozik megfizetni. II. Házirend. 10. §. Minden mészáros köteles a tisztaságra felügyelni, ennélfogva minden vágás után vágó helyét azonnal a vértől és mocsoktól megtisztítani, ellenkezőleg a 9. §. szerint elmarasztalva lesz. 11. §. Mielőtt valamely marha, borjú vagy juh levágatnék, az állatorvos által megvizsgálandó és a mennyiben egészségesnek jelentetik ki, vágható le, a levágott marha, borjú, juh husa szinte megvizsgálandó és csak az egészségesnek kijelentett hus használható elárusitásra. 12. §. A mennyiben a vágásra szánt marha, borjú vagy juh betegnek találtatik, a levágás tilos, ha csak a betegség nem olyan, hogy a levágást nem gátolja ; más esetben, ha a betegség az állat egészségre és küz egészségre nem ártalmas, a levágás csak teljes gyó gyulás után türténhetik, káros vagy veszélyes betegség vagy gyanuság esetén az 1874. XX. t. c. határozatai lépnek érvénybe. 13. §. Beteg és egészségtelennek talált hus azonnal megsemmisítendő. 14. §. A 2-ik §-ban előirt s a levágandó marhákra vonatkozó egészségügyi szabályok megtartását célzó intézkedés elleu elküvetott mulasztás az 5-ik §-ban emiitett visszaélés, ugy általában az 1879. XL. t. c. 104. §-ában meghatározott kihágások esetében minden mészáros az idézett törvény szakasza szerint büntetendő. 15. §. Az állat és hus vizsgálatot teljesítő állat orvosnak a vágóhidhoz vitele a fogattal biró mészárosok által felváltva és sorrend szerint teljesíttetik. 16. §. A vágóhid és hozzá tartozó épületek rongálása tilos, a kárttevő kártérítéssel tartozik és a segéd munkások, vagy a cselédek által okozott kárt a mészáros téríti meg. III. A fizetésről. 17. Minden levágandó szarvasmarha után, tekintet nélkül azon körülményre, vájjon az iisző-e vagy tinó, vagy kifejlett szarvasmarha, I frt azaz egy íbrint, minden darab borjú után pedig 30 kr., minden darab juh és kecske után 15 kr vágási dij fizetendő a városi pénztárban. 18. §. A vágási díj a 6-ik §-ban előirt jelentés alkalmával mindenkor előre lefizetendő. 19. §. Semmiféle marha, borjú, juh vagy kecske mindaddig le nem vágható, mig a vágási dij le nem fizettetett. 20. §. Ennek ellenőrzése teKintetébó'l az állatorvos a vágás előtt a fizetési bárcát előkivánni köteles és azt magánál meg is tartja és havi kimutatásai beterjesztésekor sorreudben a városi tanácsnál benyújtja. 21. §. A mennyiben valamely mészáros marhát, borjut, juhokat és kecskéket fizetési bárca átadása nélkül vágna le, nem csak a vágási dijat, de annak tízszeres összegét az ily módon történt levágást meg nem gátoló állatorvos téríti meg, sőt az elmozdításnak 2 §. oka is lehet. IV. Az állatorvos. 22. §. A városi állatorvos a városi közvágóhíd közvetlen felügyelője, a vágó marhák és árulásra szánt hus egészségi állapotának megvizsgálója. 23. §. E célból intézkedéseit mind a mészárosok, múld a vágóhídi szolga szorosan megtartani tartozik. 24. §. A városi állatorvos felügyel a) hogy a vágóhid és istállók általában tisztán tartassanak ; b) hogy a levágandó marha, borjú, juh és kecske egészseges állapotban legyen és beteges marba le ne vágassék ; c) hogy a levágott marha husa csak akkor vitethessék el kivágásra, ha az teljesen egészséges, ellenke zőleg, ha a hus beteg vagy egészségre ártalmasnak találtatnék, annak megsemmisítését rendeli el és lehető ségig ezen megsemmisítés végrehajtására felügyel ; d) ellenőrzi, hogy a mészárosok marhái tulajdonilag marha és járlati levelekkel ellátva legyenek, hogy a behozott marhák szabályszerű jelentése megtörtént-e ? és felügyel arra is, hagy a felmutatott járlati és marha levél a kijelelt és levágandó marhával teljesen egyezik ; gyanús, tolvajolt vagy csempészettnek látszó marhát lefoglal és jelentését a tanácsnak azonnal uiegteendi ; e) levágott marhákról egyidejűleg jegyzéket vezet és ezen jegyzék havi kivonatait minden hó 3-ig a tanácsnak bemutatja ; f) a vágóhidnál szükséges intézkedések vagy javaslatokról jelentést illetőleg javaslatot tesz; g) felügyel és ellenőrzi a vágási dijak szabályszerű befizetését és ezen szabályok szoros megtartását. 25. §. A fizetés ellenőrzésére tartozik az állat orvos a vágás előtt a fizetési bárcát előkivánni és azt átvenni. 26. §. A mennyiben hatáskörében oly kérdés me riilne fel, melyek sem ezen szabályok, sem rendelet vagy törvény intézkedése alá nem esnek, utasításért a tanácshoz folyamodik. 27. A városi állatorvos tartozik minden marhát, borjut, juhot és kecskét levágás előtt és levágás után megvizsgálni, e végből a vágó hídon minden nap, ha szükséges többször is megjelenni. 28. Ha az állatorvos a vizsgálat teljesitesét távollét vagy betegség miatt nem teljesíthetné, tartozik magát és pedig mulhatlanul helyettesíteni, annyival inkább, mert vizsgálat nélkül semminemű levágás vagy