Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 27-53. szám)

1888-07-29 / 31. szám

A közgyűlés elvileg abban állapodván meg, hogy az amerikai szőlőtelepnek egyik kisebb részlete termő szőlőteleppé, másik nagyobb részlete pedig szőlőiskolává alakittassék és hogy a telepen a legjobbaknak bizonyult, a tilloxerának biztosan elleutálló s közvetlen termelésre alkalmas, valamint a közvetlen termelésre nem, de a hazai szőlőfajták beoltására alkalmas szőlőfajták még a jövő 1889-ik év tavaszán kiültettessenek, mivel a tíl loxera rohamos terjedése vidékünkön halasztást nem tür, kebeléből egy bizottságot küldött ki azzal a megbízással, hogy a uzőlő berendezését, illetőleg tüzetes tervezetét és költségirányzatot készítsen el, melyek az anyaegyesület folyó évi julius hó 1-én Keszthelyen tartandó közgyűlésére elé lesznek jóváhagyás végett terjesztendök. A bizottság tagjaivá Deiniuger Imre, Riedl Ödön, Csanády Gusztáv és Buesy József tagtársak választattak meg; a telep felügyeletével Riedl Ödön, a telep kezelésével Bucsy József meszes-győrki tanitó bízatott meg. 3. A tenyészkanok beszerzésére kiküldött tagtársak nevében Hertelendy József ur jelenti, hogy Zathureczky Márton urnái Zsigmondházán a Kör részére két darab egy éves tenyészkant 40 írtért megvett és saját tenyészetéből egy kétéves kant 40 írton hajlandó .a Körnek átengedni. A közgyűlés köszönettel tudomásul veszi a jelentést és a három kan megvételét elhatározván, megbízza a a Kör pénztárnokát, fizetné ki a kanok árát, egyúttal pedig megbizta Kránitez Kálmán tagtársat a kanok átvételével. 4. Elnök jelenti, hogy a Kör részére megszerzett két szelelő rosta megérkezett s felkéri a közgyűlést, hogy a rosták elhelyezése iránt intézkednék. A közgyűlés határozatából az egyik rosta Pábok községnek adandó át, hol a körnek 20 tagja van s hol nem tagok a rostát 40 krnyi Dapidijért használhatják, a rosta pedig Kránitez Kálmán ur felügyelete alatt 'állund; a másik szelelőrosta pedig csak akkor adandó ki, ha annak átvételére olv község jelentkezik, melyben a körnek legalább 20 tagja van. 5. Elnök beterjeszti a Kör alapszabályainak átnézésére kiküldött bizottság jelentését. A közgyűlés az előterjesztett javaslatokhoz egyhangúlag hozzá csatlakozván, azokat oda óhajtja kibővi teni, hogy az alapszabályok 45. pontja, mely szerint a közgyűlések a lehetőségig ünnep vagy vasárnapon tartandók, oda módosittassék, hogy a közgyűlések, tekintettel a lelkészekre, lehetőségig hétköznapokon taetandók ; egyúttal elhatároztatott, hogy az alapszabályok megváltoztatására vonatkozó javaslatok jelen jeggzőkónyv alapján az anyaegyesület legközelebb julius hó 1-én tartandó közgyűléséhez beterjesztendó'k. 6. Elnök beterjeszti a veszprémmegyei gazdasági egyesület részéről hozzá érkezett átiratot, melyben körünk arra kéretik fel, hogy a folyó évi szeptember hó 27- és 28-án Devecserhen rendezendő mezőgazdasági termény és tenyészállat kiállításon részt ver.ni és magát ott képviseltetni szíveskednék. A közgyűlés örömmel tudomásul veszi a buzgó társegyesület szives meghivását és felkéri Bogyay Máté, Hertelendy József, Töreky Aladár ét Rajky Lajos urakat, hogy a kört a devecseri kiállításon képviselnék ; hogy pedig körünk tagjai figyelme e kiállításra felhivassék, titkár megbizatik, hogy a kiállítás prograinmja a kör Értesítőjében közzé tétessék. 7. Elnök következő hozzá beérkezett gazdasági szakmunkákat mutat be: Ruffy Pál. Házi állatok okszerű táplálása. Kovácsy Béla és ^Monostori Károly A ló és annak tenyésztése. — Bálás Árpád Általános növénytermelés 2 ik kiadás. Tudomásul szolgál, egyúttal elhatároztatik, hogy fennti müvekre a gazdaközönség figyelme a kör /értesítőjében felhivassék. 8. Kránitz Kálmán népszerű gazdasági szakmunkák terjesztését felette üdvös intézkedésnek tartván, inditVányozza, hzgy ilyenek a kör évi fizetéses tagjai között kiotztassanak. | A közgyűlés jelen indítványt elfogadván, megbízza a kör titkárát a célnak megtelelő gazdasági szakmunkák megszerzésével és kiosztásával; a felmerülő költségek tedezésére a kanok vásárlásánál megtakaritott busz forintnyi összeg élőirányoztatik. Egyéb tárgy nem lévén, elnök megköszöné a tagok szives türelmét és berekeszti a gyűlést. Kelt mint fent. Jegyzette Hensch Árpád. Tervezet a meszesqyörfci határban alakitandó amerikai szól öt elep berendezésére. Alulirott bizottság azon szempontból indult ki, hogy a telepen előállítandó gyökeres vessző árából annyit kellend bevenni, hogy a költség teljesen fedezve legyen minden nyerészkedés kizárásával ;"ezt 1890. év ben elérhetni reméljük. — A telep tehátía folyó 1888. és a jövő 1889. évben fog nagyobb költséget igénybe venni, melyre a költség előirányzat a következő: 1888. Két holdnak körül árkolása 250 öl 10 krral — — 25 Irt — kr. Sodrony kerítéshez 54 oszlop 80 krral 43 Irt 20 kr. 3 q. sodrony 10. 50 krral — 31 frt 50 kr. Balső árkok a viz elvezetésére 10 frt — kr. Forgatás 3200 fi »1 — 600 = 2600 frt 8 kr. — — — 208 frt — kr. Szernámbódé — — 100 frt — kr. összesen: 417 frt 70 kr. 1889. 1(500 amerikai gyökeres vessző az anyaszőlőbe — — 125 frt — kr. 4000 amerikai nina vessző az iskolába 100 frt — kr. Beállítási munka és fentartás 80 írtjával 160 frt — kr. Szomszédbeli lakósnak a felügyeletért 25 frt — kr. kiadás: 410 frt — kr. Bevétel üresen maradt helyek bevetéséből 50 frt — kr. tényleges kiadás: 360 frt — kr. Keszthely, 1888.junius 30-án. A kiküldött bizottság: Deininger Imre. Riedl Ödön. Or. Csanády Gusztáv. Képviselőtestületi ülés. A városi képviselőtestület f. hó 21-én Kovács Károly polgármester úr elnöklete alatt rendkivüli ülést tartott, melynek lefolyását következőkben adjuk : Dr. Czinder István ügyvéd és neje kérvényére az új utca és temető utca sarkán levő, a város tulajdonát képező 98 Q öl területű ingatlan birtoknak eladatása tárgyában a képviselő testület a tanácsot megbízta jelentéstételre az iránt, mennyiért vette a város amaz egész ingatlant, mennyibe került fJ öle s ugyanazon árért lenne a fenmaradt birtok Q öle eladandó. Az eladás végett az 1886. évi XXII. t. c. 110. §-a értelmében a képviselőtestületi ülés augusztus 22-én tartatik. Az újonnan nyitott utcából délről és éjszakról összesen fenmaradt 88•/,„ : öl ingatlannak Q ölét 3 írtjával számítva, eladatását a képviselő testület elhatározta s a szerződések jóváhagyás végett az aug. 22-iki gyűlés elé terjesztendök. A legelőbér fizetése tárgyában hozott képviselőtestületi ülési határozatot — fellebbezés folytán — mivel az 1886. évi XXII. t. c. 110. §-ában előirt követelménynek elég nem tétetett, a megyei törvényhatósági közgyűlés feloldván, ezen ügy a f. évi aug. 22-iki közgyűlés tárgysorozatába felvétetett. Olvastatott a honvédelmi miniszter leirata a még két század lovasság számára épitendő laktanya ügyében. — Hozta Isten az urakat! Tessék beljebb. De régen láttunk szolgabirót; el is felejtjük, hogy az Istenen kívül más is gondoskodik rólunk. — Pali bátyám ! hát mikor bántottalak én téged? engeszteli a szolgabiró, hát midet lopták el már meg, hogy igy berzenkedel ? — No csakhogy itt vagy ! s valahára én is hozzáfértem a bemutatás végett, mikor már a négy vadállatot a kert végén eltűnni láttam, no csakhogy itt vagy és cstskhogy vendéget is hoztál magaddal — s két kézzel szorította meg jobbomat, majd karon fogott mindkettőnket » úgy vezetett befelé. Ez hát „Pali bácsi !

u Lekötelező szivességgel fogadott. Mielőtt a vastag utiport lerázhattuk s lemoshattuk volna, szilvóriumot és triss, puha kalácsot rakott elénk. Mindjárt az elfogadáskor fölemiitette, hogy ha kedvem tartja, megnézhetem az ő „szerény gyűjteményét." Örömmel és köszönettel fogadtam a kinálást, de előbb magam kitisztogatásához kellett fognom, mert az uti por vastagon ült meg mindkettőnket. Egy kis benyílóba utaltak. Nőcseléd veit segítségemre, akin ijesztő módon voltak láthatók a borotvál kozás nyomai. Meghökkentem, de nem szóltam, hanem siettem széttekinteni egy pillanatra a portán, amire elég alkalmas nézőpontul kinálkozott a csinos veranda. Egyszerű, régi nemesi kúria volt a „Pali bácsi" portája, derékszögben fogva össze a tágas udvart, ahol mindjárt közelben sorakoztak a gazdasági épületek is, ezek mögött pedig nagykiterjedésű kert nyulakodott le egészen a kis réti patakig. Szép belsőtelek, csak az a kár benne, hogy levéssé van gondozva. A háztető íasindelyei révülték és itt-ott hézagosak is, vastag mohréteg és a fültü laza rózsái vettek tanyát rajtok. A kihasaló ablakrostélyokra cifra szulák vitte fel indáit kénye-kedve szerint. Né hány ablakon pedig meglátszott, kogy az üveges munka helyett deszkadarabokkal van bélelve; nyilván valami elhagyatott helyiségek lehettek mögöttük, Az utolsó ablakban pláne egy lármás kakas büszkélkedett, sikertelen kísérleteket téve a kiszabadulásra; innen még egyéb szárnyasok szava is hangzott ki. A ház előtt valaha szép kis kert lehetett; most kerítéséből is sokat kiharapott már az idő vasfoga. A főkapu sarkaiból messze kidobva hevert a bujanövésü papsajt között, olyan állapotban, hogy azt nem a hagyományos vendégszeretet, hanem a hagyományos tönkrejutás vagy legalább is elszegényedés kiáltó jelének vehetted. Visszasiettem a verandára, amely legkedvesebb pontja az ősi telepnek. Ott találtam a szolgabirót, aki ekkorra már szintén lerázta magáról az utiport. Együtt mentünk most be Pali bácsihoz, aki azzal fogadott bennünket, hogy a szolgabirót megölelte, összecsókolta, amiért neki ilyen örömet szerzett, s hogy az ő szegényes falusi magányát, hacsak egy-két órára is, megosztani jöttünk vele, vele 1 akit mindenki félreismer és igaztalanul birálgat. Aztán engem ölelt hatalmas mel lére, azzal a kedves megszóllitással, hogy : édes fiamuram, Isten hozta! Remélem, még sokszor meghozza nekem ezt az örömet, amely ma oly boldoggá tett. Szinte elérzékenyültem. — Hanem, folytatá szikrázó szemekkel fordulva a szolgabíróhoz, tegnap mikor megüzented, hogy jösz, másodmagaddal, azt gondoltam, hogy megint azt a haj szálhasogató papot hozod ide, aki a minap úgy fölingerelt. Kérlek, azt többé nem óhajtom a házamnál látni! Az bolond ember. Aztán akar valamit tudni az archeológiához, de még csak nem is konyít hozzá. Nem a ! Mondd el csak B. urnák, szólt a szolgabiró, hogy mutatta ki a foga fehérít . . — Az ostobaságát.' vágott közbe felindultan Pali bác.-i. — Hát akkor azt. (Vége köv.) A leirat szerint a város ajánlata a legközelebbi beosz tás alkalmával figyelembe vétetik. Előterjesztetett a megye törvényhatóságának leirata a természetbeni közmunkának és váltságdijaknak a város részére leendő átengedés tárgyában beadott fo folyamodványra. A leirat szerint a tolyó évre a sza bályszerii beosztás már eszközöltetvén, a kérelem nem volt teljesíthető, azonban a város kérelmével forduljon annak idején a computusi bizottság elé. Az ügyvédi kamara részéről tett, indokolt előterjesztésre elhatároztatott, hogy jövőre a képviselőtestületi ülések délután is tartatnak. Ory József, Szmodits Józset és Mórocz Károly ama kérelmükkel, hogy a hegyen leendő lakhatási engedély nekik adassék meg, elutasittattak. A piaci gabona mérésre nézve elhatároztatott, hogy árverés utján fog kiadatni, egyúttal határozatilag kimondatott, hogy aki piacra gabonát hoz s azt ott adja el, eladás előtt köteles azt megméretni s ez érdemben a tanács szabályrendelet készítésével megbizatott. A zala egerszegi kisdedóvoda egyesület alapszabályai előterjesztetvén, azok változatlanul elfogadtattak. A bor-, cukor-, hus- és söríogyasztási adónak a város által leendő kezelése tárgyában beadott fellebbezésre a képviselőtestület az eddigi eljárás fentartását kimondotta. Az utcák rendezése és elnevezése végett kiküldött bizottság jelentése előterjesztvén, a bizottság javaslata némi módosítással elfogadtatott. A városház udvarán levő kis épület lebontása a gazdaságtigyi és pénzügyi bizottság javaslata alapján kimondatott. A Szent-Ivánról Zala-Egerszegen át Csáktornyáig kiépítendő vasútra 110,000 forintos kölcsön felvételét a képviselőtestület elhatározta s ennek megszavazása az augusztus 22-iki közgyűlésre kitüzetett. A képvisetőtestiilet jóváhagyta a csatornázási bizottság által Hudecz József kőfaragóval a csatornázáshoz szükséges kövek előállítása és beszállítása iránt kötött és előterjesztett szerződést. A szénatér megnagyobbítása tárgyában beadott kérelem tárgyalása az augusztus 22-iki gyűlésre tűzetett ki. Adóügy. Radulovics Oerő ur, Zalamegye kir. adófelügyelője, a közigazgatási bizottság julius havi ülésén a megye adóügyéről a következő féléves jelentést terjesztette elő: „Az általam képviselt közigazgatási ág állapotáról szóló jelentésemet az 1888. év első felére az 1876. évi VI. t. c. 64. § a értelmében van szerencsém a következőkben előterjeszteni; Az 1887. év végével maradt hátraiák egyenes adóban 971,739 frt, az 1888. év első felére előirás 963,009 frt 42 kr., összesen 1.934,748 frt 42 kr.; hozzávéve az utólagos előírásokat 30,610 frt 59 kr., együtt 1.965,359 frt 01 kr., levonva a törléseket 19,063 trt 06

1 2 kr., marad helyesbitett tartozás 1.946,295 frt 34'/

2 kr. A folyó év első felében befizettetett 607,403 frt 99 kr., 8 igy marad t. évi junius végével hátralék 1.338,891 frt 35',

2 kr. Az 1887. év első felében a hátralék volt 1.296,635 trt, tehát a hátrálék emelkedett 1888. első felében 42,256 frt 35''

2 krral. Az 1888. év első felében egyenes adó cimén befolyt 607,403 frt 99 kr., az 1887. év hason időszakában 559,263 frt, tehát 1888. év első felében a befizetés 48,140 frt 99 krral kedvezőbb. Hadmentességi dij cimén 1887. év végével hátrálék volt 123,132 frt 31 kr., hozzáadva az utólagos előírást 473 frtot, összesen 123,605 frt 31 kr., levonva a törléseket 1541 frtot, marad helyesbitett tartozás 122,064 frt 31 kr. Az 1888. év első felében befizettetett 9,796 frt 45 kr., marad 1888. első felében hátralék 112,267 frt 86 kr. Az 1887. év első felének végével hátralék volt 103,262 frt 59 kr., e szerint a hátrálék emelkedett 9,005 frt 27 krral. Az 1888. év első felében befizettetett 9796 írt 45 kr., az 1887. év első felében befizettetett 8520 frt 78 kr., s igy 1888. év első felében a befizetés 1,275 frt 67 krral kedvezőbb. Az 1888. év első felében adófizetési halaeztás egy esetben sem, házadómentesség pedig 86 esetben engedélyeztetett. A közigazgatási bizottság végzései ellen fellebbezés egy esetben sem adatott be. Fegyelmi Ugy az 1888. év első telében nem fordult elő. A soproni kereskedelmi és iparkamara köréből A nagyméltóságú m. kir. pénzügyminisztérium f. évi julius 20-án 43,636 szám alatt következő hirdet ményt bocsátá közzé : „A czukoradóról szóló 1888. évi XX11I. t. c. 65 §-ának határozmányai értelmében mindazok, kik 1888. évi augusztus hó l-ső napján az idézett törvénycikk I. §-ának 1. pontjában megjelölt nemű adóköteles cukortermeivényekből (répacukor és minden hasonnemü cukorból és pedig akár a fogyasztási, akár nyers cukorból) 100 klgramnál nagyobb készlettel bírnak, kötelesek annak tiszta súlyát, valamint a helyet és a helyi ségeket, melyekben a cukor készletet tartják, 1888. évi augusztus hó 1-től számított 3 nap alatt az erre megjelölt pénzügyi közegeknek Írásban bejelenteni. Ezen bejelentési kötelezettség teljesítésének módja iránt a felek az egyes pénzügyigazgatóságok részéről kibocsátandó hirdetmények utján kellőleg tájékoztatni fognak, s e hirdetmény által csak arra figyelmeztetnek, hogy a törvény idézett határozmányai értelmében beje lentendo cukortermel vények készlete után fogyasztási adu illetőleg fogyasztási pótadó nem fizetendő, é« 'az eiu Intetii készletek bejelentését a törvény csupán abból a célból rendeli, hogy a cukor megadóztatásából az 1887 s