Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 27-53. szám)

1888-12-09 / 50. szám

ben,) közforgalomban, rend szerint mérték és ár szerint meghatározva adandó el, mértéken alól (csekélyebb súlyban, illetve mennyiségben) azaz hiányosan mérik a vevőnek mértékben való megkárosítását célozzák — amennyiben cselekményük az 1878. évi V. t.-c. 379. §-a értelmében csalást, vagy az 1889. évi XI. t.-c. 138. § ban körülirt kihágást nem képez — száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel, visszaesés esetében pedig tizenöt napig terjedhető elzárással és száz frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. Ezen rendelet a legkiterjedtebb módon közhirré teendő, és az adott esetek, ha az tűnik ki, hogy a vevő ravasz fondorlattal megtévesztve károsíttatott meg s e miatt panaszt emelt, és igy az 1878. évi V. t.-c. 370. és 39 §-ai értelmében a csalás tényálladékának fenforgása látszik : a kir. bírósághoz haladéktalanul átadandók, egyébként a közigazgatási hatóságok által kellő szigorral megtorlandók." Zala-Egerszeg hegyi szabályok. (Folytatás.) Hegybiró. 21. §. A hegybírót a választmány 3 évre választja s megerősítése végett a városi hatósághoz jelentést tesz. ' 22. §. A hegybíró fizetése évenként 50 írtban állapíttatik meg. 23. §. Tisztében álland: a) jelen hegyi szabályzatban körülírt kötelezettségeket pontosan teljesíteni; b) a vinczelléreket és ezek család tagjait nyilvántartani, az összes őrködő személyzet eljárására s általában a hegyi biztonság és rend megóvásán; felügyelettel lenui, s ezek felett időnként szemlét tartani; c) a hegyi közlekedés jóállapotban tartására folytonosan gondot fordítani, az e részben szükséges miitervezeteket és költségvetéseket a választmány által kiküldöttek, szakértők és az érdekelteknek a helyszínén leendő meghallgatása után elkészíteni és a hegyi választmány elé terjeszteni. Jogában állván az érdekeltségnek kiküldöttei által az utcsináltatási munkálatokat, annyagbevásárlásokat, a felhasznált napszámokat és a tett kiadásokat ellen őrizni; d) eljárásáról rendes naplót, jegyző és munkakönyvet vezetni, azokat havonkint az elnökségnek megvizsgálás és ellenőrzés végett bemutatni. — A különböző utcsoportokra vonatkozó utcsináltatási pénzeket külön számadási kötelezettség mellett kezelni; e) a szőlőbirtokosok közt felmerülő vitás kérdések ben, ha azok maguk kívánják, béke bíráskodást gyakorolni és ezen eljárásról jegyzőkönyvet vezetni, s azt felek kívánatára hiteles másolatban kiadni; 24. §. Azon esetben, ha eme szabályok módosítást igényelnének, lehető észrevételeit és véleményjelentését a választmány elé beterjeszteni. Kerülők. 25. §. Kerülők a közgyűlés által megállapítandó létszámban következő feltételek alatt fogadtatnak fel : a) a felfogadás a hegybíró ajánlata folytán a hegyi választmány által történik; b) kerülő csak fedhetlen életű, önálló s elegendő vagyonnal biró lehet; c) a felfogadott kerülők közül egy a hegybíró közvetlen rendelkezése alatt áll, a többi pedig a választmány által a hegybíró meghallgatása után fog az egyes járásokba azok terjedelméhez és helyi viszonyaihoz képest beosztatni; d) a kerülő évi fizetése 100 írtban állapíttatik meg, mely a hegybíró által láttamozandó nyugtára fog havonkint utólagosan a hegyi pénztárból kifizettetni; e) mindegyik rendes bérlevéllel láttatik el; f) a járásonkintí kerülők a felvigyázatuk alá bízott egy egy járásra nézve az abban gondatlanságuk miatt felmerült kártételekért felelősek, és a károkat mindannyiszor tartoznak megtéríteni, valahányszor a kártevőt törvényszerűen kimutatni nem képesek ; g) a kártevők bírói elmarasztalása esetén a kerülők felelőssége megszűnik. ezt a junói termetet s tündéri aranyhajat, hogy ha nem azért, mikép azok előtt minden férfi imádattal leboruljon? és pajzánul kacag a könnyebb vérű kis Gizella. Különben is sziv ügyed koránt sem áll oly rosszul, mint képzeled. Epp tegnap hallottam Nclli nénitől, hogy Mihályod nem sokára megkéri kezedet . . . — Igazán ? — Ah, 'mint megörvendeztetsz! De ha szeret ő is, akkor miért nem mutatja? — Feleded, édesem, hogy Mihály büszkeségében mennyire sértve találta magát'a múltkori táncmulatság alkalmával tanúsított ludeg viseleted által? — De hisz azóta már értésére adtam, hogy az esak puszta szeszély volt tőlem, melyet már meg is bántam ! — No hisz nem is neheztel már. Dc egy kis dacot csak mutathat tán a férfi is? — Egyébként ma hallottam valamit édes atyámtól, azt azonban neked el nem árulom : hadd legyen örömöd váratlan . . . — Na, ne kémleljük tovább e két kis csicsergő madárka titkait. Menjünk a helyett S— mezőváros egyik legelőkelőbb polgárának házába, ahová minket is tán beeresztenek, mint azt a 14—15 jó barátot akik a házi gazdával együtt egy tág terem asztala körül, melyen néhány borral telt üveg és megfelelő szánni pohár áll, —- épp most telepednek le. Megindul a beszélgetés és kvaterkázás. Egyszer csak felhangzik Várnay Emil városi jegyző szava, mire a tübbbi elhallgat és figyelve ő reá tekint. — Szi ves házi gazdánk, amint tudjátok édes barátaim, azért hívott össze bennünket vendégszerető asztalához, hogy itt megbeszéljük, miként ama szép kitüutetéssel szemben, mely városunkat holnapután a méltóságos és szeretett megyei főispán urnák becses látogatása által érendi, örömünknek és hódolatunknak hogyan és mily módon adjunk külsőleges kifejezést? 2G. §. A kerülők kötelességeik lelkiismeretes betöltése az 1840. IX. t. c. értelmében a város kapitányi hivatal előtt leteendő esküvel is köteleztetni fognak. 27. §. Szolgálatából a hegyi választmány által azonnal elbocsáttatik, s ily minőségben többé nem lesz alkalmazható a kerülő: a) ha részeges, b) ha engedetlen, c) ha a szőlőbirtokosok irányában sértést követ el; d) ha mulasztásban, visszaélésben és annál inkább vétségben, melyért a törvény fenyítéke alá lesz átadandó, éretik utol. Vincellérek. 28. §. Vincellért minden szőlőbirtokos tarthat; azt azonban csak a hegybíró tudtával szegődő levél mellett — mely szegődő levél a felfogadott vincellér bizonyítványával vagy cseléd könyvével együtt, a félfogadástól számított 8 nap alatt a hegybírónál 5 frttól 10 frtig terjedő pénzbüntetés terhe alatt bemutatandó lészen — szabad felfogadni és időközben elbocsájtani. —- A vincellérek felett a nyilvántartást s rendőri felügyeletet a városi kapitányi hivatal gyakorolja, kötelesek ezért a szőlőbirtokosok vincelléreiket a félfogadás alkalmával az 187G. évi XIII. t. c. figyelembe vételével a városi kapitányi hivatalnál bejelenteni. A szegődés feltételeinek a jelen szabályrendelet korlátai közötti meghatározása a gazda és vincellér szabad egyezkedésére hagyatik ugyan, a mennyiben azonban a megállapítandó bérnek részben napszámok is képeznék egy részét, az ily napszámok az egész év tartamára az egyesség létre jöttekor határozott összegben lesznek megállapitandók. 29. §. A vincellérek félfogadásának rendszerinti határnapjául ezentúl mindenkor az év január hó 1-ső napja állapíttatik meg. A már meglevő, azonban nem ezen határnapon kezdődő bérlevelek ezen határnapra kiigazítandók lesznek. 30. §. Az önhibája folytán szolgálatából elbocsátott vincellér többé Zala-Egerszeg hegyen sehol sem lesz felfogadható. 31. §. A vincellérek a hegybíró felügyelete alatt állanak, ki ezen felügyeletet kerülők által gyakorolja. 32. §. A vincellérek gondozása alatt álló szőlőkben alkalmazott munkások által okozott károkért a vincellérek felelősek, ha csak a kárt okozott munkást megszerezni nem tudják, mert különben a kárttevő tartozik kártalanítással. Hegyi rendészet. 33- §. A hegyre vezető utak el zárására a közös hegyi pénztár kültségén sorompók, kapuk, ajtók és egyéb óvszerek készíttetnek. 34. §. Az elzárt hegyterületén belül eső utak, hidak és egyéb közlekedési eszközök és óvszerek kirekesztőleg azoknak aránylagos költségén készíttetnek és igazíttatnak, akik azokat rendesen használni szokták, — minélfogva a hegyi ut csoportozatok 1888. január l-től a hegybíró előterjesztése alapján a választmány által végérvényesen megállapítendók lesznek. 35. §. Szomszéd községek és hegyek lakosai és szőlő gazdái, kiknek rendes utjok a zala egerszegi szőlőbegyen vezet keresztül, — szorosan ezen rendes útnak használatára korlátozandók, idegenek pedig a hegyi közlekedéstől általában eltiltandók lesznek. A hegyi utak szüret idejét kivéve a terhek kifuvarozására csak olyankor használhatók, midőn ez az úttest rongálása nélkül történhet, ezen szabály áthágóí a hegyi pénztár javára 2 frttól 20 frtig terjedhető pénz büntetéssel fenyíttetnek. — A rongált úttest a hegyi pénztár számlájára kiigazítandó. Rendkiviili szükséglet esetén a hegybíró a kifuvarozásra engedélyt adhat. 36. §. Ki a kapukat és gyepüket áthágja, ki ezeken rést csinál, vagy ebet s más állatot beereszt, ki másnak a szőlőjébe avagy földjére helyes ok nélkül áttér, az a kártérítésen felül 20 frtig terjedhető pénzbüntetésben elmarasztal tátik. 37. §. A más szőlőjébeni tallózás 2 frttól 20 frtig terjedhető büntetés terhe alatf tiltatik. 38. §. Az utakat és közös tereket felvágatni s azokból a földet felhuzatni és a szőlőbe felhordatni, — En a magam részérői azt indítványozom : állítsunk fel diadal-kaput és összeseregelvén a körül minél többen, valamelyikünk üdvözölje ő méltóságát, melyre aztán az egész gyülekezet kiáltson egy harsogó „éljent". Helyes, elfogadjuk az indítványt, — szólal fel Bársony Dömötör úr, a város harsány hangú kántortanítója, — de én ezenfelül még indítványozom, hogy adjunk fáklyás-zenét is ő méltóságának, ünnepi szónoknak ajánlván Várnay barátomat. — A'ljen ! — felel rá az egész kar, mire telt poharaikat összeütvén, meg is pecsételik egészségüket. — Barátaim ! nekem is lenne egy szerény indítványom, — jelentkezik egy hatalmas testalkatú, közép korú, barna férfiú. — Halljuk ! — En azt vélem, hogy jó lenne a tűzoltó-egylettel is diszkirukkolást csinálni . . . — Hahaha ! — szakítja félbe a szólót Bársony úr, — hiszen az egész egyletből mindössze te magad vagy csak : főparancsnok úr ! — Az igaz ! — hagyja helybe a társaság. - De hát engedjetek beszélnem ! Az igaz, hogy ami különben elég szégyen és gyalázat városunkra nézve — a már 7—8 év előtt megalakult egyletünk immár leolvadt annyira, hogy csak én magam vagyok tagja egyedül; de egy jó eszmém van, melynek valósi tásával kettős célt érünk el. Egyik az, hogy ő méltóságának az elismerését kivívjuk ; másik meg az, hogy az által a tűzoltó-egyletet is újból szervezhetjük és pedig erősebb alapokon . . . Hogy — hogy? kiált közbe Várnay úr. — Indítványozom, liogy a szomszéd T— község béli virágzó tűzoltó egyfet főparancsnokát kérjük fel, mikép rukkoltassa ki az alkalommal itt díszbe ültüzött csapatát. En is közibük állok. Aztán, ha majd látja a vagy a közös utakat elfoglalni, vizvezető árkokba féket ültetni nem szabad. Az ezen szabály elleni vétség a teljes kártalanításon kívül még 2 frttól 20 frtig terjedhető pénzbüntetéssel sújtandó. 39. §. A vízfolyásnak fenntartóztatására vagy a víznek a más földére vezetése által okozott kártételeket az illető felek között a hegybiró barátságosan kiegyenlíteni megkisérlendi, minek nem sikerültével a felek a törvény útjára utasítandó!?. 40. §. Minden szőlőtulajdonosnak kötelességébe tétetik,;: a) kerítését vagy gyepiijét jókarban tartani; b) szőlőjében s főként az utakhoz lenyúló barázdák és sorok végére az utakat különben elárasztható iszap felfogása végett alkalmas vizfolyókat, gödröket készíttetni ; c) a szőlőjében levő gyümölcsfákat és eleven sövényeket évenként idejében lehernyóztatni, utóbbiakat annyiszor, a mennyiszer szükséges, egy méternyi magas ságra vissza illetve levágatui. Ha ezen pontokban foglaltak elmulasztatnának, azok az illető szőlőbirtokos költségére a hegybiró által teljesíthetők s ezeken kivül a mulasztók még 2 frttól 20 frtig terjedhető pénzbüntetéssel is sujtandók. (Vége köv.) Hivatalos rovat. Zala-Egerszeg rend. tan. város tanácsa részéről tekintetes Ilubay György úr „E!eonora

u nászajándék alapítványának ez évi 100 frt jutalék elnyerhetéseért 1888. évi december hó 31-ig pályázat hirdettetik. Pályázhatnak az ez évben férjhez ment szegénysorsu és fedhetlen erkölcsű zala-egerszegi lakós fiatal asszonyok. Megjegyeztetik, hogy a kérvények a város taná csánál nyújtandók be, s a később érkezettek tekintetbe vétetni nem lógnak. Zala-Egerszegen, 1888. évi december 5-én. Kovács Károly polgármester. Helyi, megyei és vegyes hirek. Egyházi kinevezesek. Ő felsége a király Pribék István lorymai felszentelt püspököt és olvasókanonokot a veszprémi székeskáptalan i' i;yprépostjává nevezte ki, s ugyanezen székeskáptalanuál: Tallián Lázár pharosi választott püspöknek és éneklőkanonoknak az olvasókanonokságra; Kemenes Ferenc őrkanonoknak az éneklőkanonokságra ; Palotay Ferenc Szt. Mihály arkangyalról nevezett hantai prépostnak és székesegyházi főesperesnek az őrkanonokságra; Vogronícs Antal zalai főesperesnek a Szt. Mihály arkangyalról nevezett hantai prépostságra s a székesegyházi főesperességre ; Devics József somogyi főesperesnek a zalai főesperességre; Jánosi Ágoston pápai főesperesnek a somogyi főesperességre; Magyar János següsdi főesperesnek a pápai főesperességre és dr. Fejérvári József idősb mesterkanonoknak a següsdi főüsperességre való fokozatos előléptetését jóváhagyta. Gyászhír. Megyei társadalmunk egy ritka derék, becsületes, munkás tagja hunyt el Nagy-Kanizsán, Tersanczky József nagy-kanizsai járásorvosbait. A tevékeny szakférfiú 44 év óta szakadatlanul orvosa volt a nagy-kanizsai járásnak, hol lankadatlan buzgalmat fejtett ki a közegészségügy érdekében. Járásának egy községe : Légrád, határozottan tanulmánya tárgyát képezte. Annak monográfiáját meg is irta egészségügyi szempontból. A működése alatt felmerült járványok alkalmával rendkívüli erélyt fejtett ki mindig s akárhányszor sikerült is a vészt terjedésében feltartóztatnia. Irodalmilag is működött; orvosi, szőlőszeti, borászati szakmunkákat irt s egy művét az érdekelt szakminisztérium 300 frttal Folytatása a mellékleten. város közönsége, hogy minő impozáns dolog lesz az. bizton merem állítani, mikép a legelső felszólításra üzünölni fognak a — zászló alá. Nincs-e igazam ? — Igazad van, főparancsnok úr ; — de az mégis egy kicsit szégyenletes história lenne ám ! — vélekedik Bársony úr. — Szégyen ide, szégyen oda I — de a célt elérjük. Már pedig most az egyszer „a cél szentesíti az eszközt 1" — Hát legyen ! — adja meg magát a társaság, az indítványt helyeseljük és elfogadjuk ! — Ugy is lett minden. A szomszéd egylet is kirukkolt s helyét megállta pompásan, s mint mondják, ő méltósága meg is dicsérte érte S— városát. S— város közönsége pedig a meg nem érdemlett dicséretet szépen zsebre rakta ; de aztán nyomban fel is ébredt közönyös ségéből : nem telt bele két hét és a tűzoltó egyletet nagy lelkesültséggel újból megalakította. A főparancsnok pedig elégülten dörzsöli kezeit. Hisz ő csakugyan kettős célt ért el : megmaradt újra (s ez úttal valóságos) főparancsnoknak s másrészt kedves, csintalan Gizella leánya hő vágyát is botölté. Az egész mesterség ugyanis ennek a kis boszorkának a műve volt. T. i. a T—1 tűzoltó-egylet főparancsnoka Déli Mihály, nem lévén senki más, mint Mariska barátnőjének a kedvese, rábeszélte apuskáját, l'ogy a T—J tűzoltó-egylet parádéjának kikölcsönzésé'/ eszközölje ki. Es alig hogy megérkezett Déli úr díszcsapatával, Gizella apja rögtön karon ragadta őt s vitte házához, ahol akkorra Gizella már teljesen elkészült az ő furfangos tervével, melynek egyik legelső részlete az volt, hogy Déli mindjárt belépte után szemközt találta magát — Mariskával.