Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 27-53. szám)

1888-12-02 / 49. szám

2. Egerszeghegy a) Kápolna hegyhát b) becsali forduló, e) budai völgy. 3. Kis pálhegy, Egerszeghegy. 4. Gógánhegy és Czinke oldal. 5. §. Mindegyik járás a hegyi választmány által dűlőre osztályoztatik, a hány kerülő lesz abban a járásban alkalmazva. Közgyűlés. 6. §. A szőllő birtokosok közgyűlését a hegyi választmány elnöke hívja össze. 7. §. Rendes közgyűlés évenként kettő fog tartatni ; egyik február, a másik pedig szeptember havában. A közgyűlésen a választmányi elnök, akadályoztatása esetén helyettese, avagy ennek is akadályoztatása esetén a közgyűlésen megjelent legidősebb választmányi tag elnököl. 8. §. Rendkívüli közgyűlést az elnök legalább 20 szol lobi rtokos indokolt kérelme folytán bármikor tartozik összehívni, a meghívó hirdetményben azonban a rendkívüli közgyűlés összehívásának indokul szolgált tárgy határozottan kiteendó' lészeu. 9. §. Mind a rendes, mind a rendkívüli közgyűlés határnapja 14 nappal előbb a választmány által esetről esetre meghatározandó módon közhírré teendő. 10. §. .Érvényes határozat hozatalra az összes szőllő birtokosok közül 30-nak jelenléte szükséges, de ha a meghirdetett közgyűlési határnapon a szőllő birtokosok kellő számmal megnem jelenének, az újból meghirdetendő másik közgyűlésen a jelenlévők általános szótöbbsége határoz, azonban a másodszor egybe hívott közgyűlésnek más és ujabb tárgya nem lehet, mint a mi az első izben meghirdetett közgyűlés tárgya lett volna. 11. §. A közgyűlésen minden szőllő birtokos, vagy családbelije avagy Írásbeli meghatalmazással ellátolt sziotén szőllő birtokos megbízottja szőllő birtokának arányához képest szavazási joggal bir, és pedig 1 holdnyi szőllő területi birtok után mindenkit egy, 1 holdtól 10 holdig minden egyes hold után egy szavazat illeti meg, 10 szavazatnál azonban tübb szavazat sem személyes, sem meghatalmazott minőségben senkit meg nem illet; továbbá a közös társtulajdonosok egy személynek tekintetnek s csak egyikük bir szavazattal birtok arányuk szerint. 12. §. A közgyűlés intézkedése alá tartozik : a, az évi költségvetés megállapitása, b, a lefolyt év bevételei és kiadásai felett adandó számadás megvizsgálását foganatosítandó s három tagból álló számvizsgáló bizottság alakítása, c, a számvizsgáló bizottság véleménye alapján a megvizsgált számadás feletti határozat hozatal, d, a hegyi választmány alakítása, e, az általános szüret idejének megállapítása, f, a választmány által netalán teendő inditványok feletti határozás, g, január 20 és augusztus 20 napjáig írásban beadott netaláni inditványok feletti tárgyalás. 13. §. A 12 §. b, és d, pontja feletti határozat hozatal titkos szavazással, a többi pontok felett azonban a közgyűlés nyílt szavazásnál határoz — a 1. §. ban közvonalozott arány szerint. — A birtok arány szerinti szavazás ellenőrzésének módozatait a választmány határozza meg. A határozatok általános szótöbbséggel hozatnak, a szavazatok egyenlősége esetén az elnök szavazata döntő. A hegyi választmány. 14. §. A hegyi választmány 12 tagból áll. 15. §. A választmányi tagokat a közgyűlés általános szótöbbséggel három évre választja ugyan, de az első közgyűlésben alakitott választmány egy harmada a második, a második egyharmada a harmadik februáriusi közgyűlésen kisorsoltatván, uj választás alá esik, a harmadik egy harmada a negyedik közgyűlésen a választmányból önként kilép s ezek helyét ez fogja kipótolni. A banderisták pontosan megjelentek. Jött vagy tiz lovas, apró zászlókkal és vagy 9 kocsi nagyobb zászlókkal. Appen jó alkalom volt ez a zászlók kiszellőztetésére. A menet megindult. Bukóy fogatja ment legeiül. A kocsis mellett Bodó Péter tartotta a legnagyobb zászlót. Még rajta volt a legutóbbi győzelem száraz babérkoszorúja is; m

eg egy friss koszorú napraforgóból. Valóságos symbolum koszorú a politikusoknak. A menet lassú ügetésben haladt egész a bukófalvi erdő-szélig. Ott az ut kétfelé vált. Egyik ága Kaszaházára, a másik Göböljárásra vitt. A bandérium a hűs fák alá telepedett, egy őrt állítva a Kaszaházi útra, hogy mihelyt fogatot lát közeledni, jelt adjon. Egyszer csak vágtatva jő a kiállított őr, hogy jön a képviselő ur. A bandérium sorakozott. Bukóy köszörülte sorkát, igazgatta a rekvizitumát, hogy kellő poziturába csaphassa magát a képviselő úr előtt az elfogadó beszéd elmondásához. Állást foglalt s magában mormogta: — Nagyságos országgyűlési képviselő úr, igen kedvelt és szeretett barátom ! Hm ! — Na igen jó lesz. A közeledő fogat már csak 20—30 lépésnyire volt. A kocsis (valami ostoba siheder) nem hogy elegáns trappban hajtatott volna az elfogadók elé, meglassította a lovak haladását s lépésben közeledett. Bukóy kihajolt kocsijából s különféle jelekkel mutogatta, integette az ostoba kocsisnak, hogy gyorsan hajtson. De az bizony szemöldökre se vette a dolgot; csak bámult, mint a legostobább gyöcseji bakter. Mikor már egészen közelbe ért a kocsi, Bukóy hatalmas éljent kiáltott, mire a bandérium tagjai még hatalmasabb visszhangot adtak. A kocsi megállott. A felhúzott hintóból egy torzonborz fő hajolt ki. Bukóy majd leszédült kocsijáról. A végrehajtó állott ki a kocsiból. Utána meg egy patvarista. Ezen idő pont után a választmányi tagok megválasztatásuk sorrendje szerint lépnek viszza, megjegyezve, hogy a kisorsolt, vagy vissza lépő tagok ismét megválaszthatók. 16. A hegyi választmány elnökét és elnöki helyettesét önkőréből, tollvivőjél pedig tagjai körén kivül is egy évre önmaga választja és ügyrendét saját hatás körében maga állapítja meg. 17. §. A válaszmány havonként egyszer rendesen, szükség esetén pedig többször is ülést tart, melyben a hegybíró is mindannyiszor részt vesz. 18. §. /írvényes határozat hozatalra 5 tag jelenléte szükséges. 19. §. A hegyi választmány hatósága alá tartozik; a, szükséges közlekedési munkák felvétele és költségvetések előirányzata ; b, a hegyi pénztár állapotának megvizsgálása és annak ellenőrzése; c, a közgyülésileg jóváhagyott költségvetés határai között a bevételek és kiadások elrendelése ; d, a hegyi szabályok pontos megtartása feletti felügyelet; e, a hegybiró és kerülők alkalmazása ; f, a hegybiró által bemutatott költségvetések és tervezetek felett jogérvényes és kötelező határozat hozatal. Elnök. 20. §. A választmány által megvál osztott elnök vagy helyettese hatás köréhez tartoznak. a, a rendes és rendkívüli közgyűlések össze hívása, b, ugy a közgyűlések, valamint a választmány által hozott hntározatoknak végrehajtása feletti felügyelet, c, a hegyi pénztárnak a választmány által időről időre kikiildendő tagok jelenlétébenni megvizsgálása. d, a hegybiró napló , munka és jegyzőkönyvének havonkinti megvizsgálása és ellen őrzése, e, rendkivülí szüretelési engedély megadása, a közgyűléstől nyert megbízás folytán. (Folyt, köv.) Alsó-Lendva, 1888. november hó. Városunkban november hó 24-én egy, széleskörben részvétet keltő és igazán megdöbbentő trágikus eset fordult elő. Ugyanis az alsó-lendvai plébániának berezeg Eszterházy a patrónusa, ki is a mult évben főtisztelendő Dirnbeck Ferenc esperes-plebános kérelme folytán az idő által megrongált templom és torony fedelének helyreállítása céljából közel hét ezer forintot utalvá nyozott, mely összegből kijavítatott a templom teteje, a torony bádogból egészen új fedelet kapott, továbbá a torony íegfelső gömbje s a kereszt megaranyoztatott. Ily formán a templom külsőleg díszesre tétetett, de annál gyarlóbb kinézése volt a belsejének. Régi, rozoga padok, primitív festményekkel és szobrokkal, s a lehető legrosszabb karban levő padozattal. Főtisztelendő Dirnbeck Ferenc esperes-plebános urnák egyetlen óhajtása volt: ezeken a hiányokon is segíteni. De honnan vegye a pénzt ? Elhatározta, hogy egyelőre, ha mindjárt a saját költségén, a templom külsejének megfelelően díszessé téteti annak belsejét is, reménylve hogy a buzgó hivek adakozása folytán majd csak előteremti az arra megkívántató összeget. Meg is indultak a munkálatok már a mult nyáron s folytak lázas sietséggel egészen november hó 24-ig, s a templom csakugyan oly díszessé tétetett, hogy akár a fővárosban is megállná helyét. A munkálatok befejeztetvén, plébános ur november hó 25-én, midőn Lendván Katalin-bucsu is van, óhajtotta a templom ünnepélyes fölszentelését, mely ünnepélyre meg is hivta az alsó-lendvai főesperest, nagyságos és főtisztelendő Schwarcz Mihály kanonok urat. De fájdalom, a templom fölszentelését a buzgó, fáradA végrehajtó oda lépett Bukóyhoz és jelentette, hogy éppen hozzá mennek az árverés megtartására. Szegény ember kékült, ződiilt, sárgult a haragtól. A guta környékezte. Micsoda játékot iizött ővele az a Borágy Laci? Ez mégis impertinencia egy országgyűlési képviselőtől! Mit csináljon most? Ez rettenetes szatiszfakeziot kiván. Tűnődése alatt uj kocsirobogás hallatszott. A gőböljárási uton jött egy hintó. Mihelyt közelért, megismerték, ki ül benne? Rába Illés,gazdag bérlő volt Gőböljárásról. Megállott ő is; leszállt kocsijáról és első dolga volt a képviselő után tudakozódni. Nem volt sehol. Nézett szemre fejre. — Az lehetetlen. Itt van a levele. Tessék elolvasni! Átadta Bukóynak. A levél igy hangzott: „Kedves Barátom! A kérdéses ügyben nem végezhettem semmit. Ilolnap 9 órára jöjj a bukófalvi erdő-szélre. Ott találkozhatunk, hacsak pár pillanatra is s a dolgot bővebben megbeszélhetjük. Ölel szerető barátod: Borágy László orsz. képviselő." Ez bizony hatalmas felültetés, szégyenbe ejtő dolog. A fényes bandérium hosszú sorokkal indult viszsza, kénytelen, külletlen kisérve e végrehajtót. A végrehajtás megtartatott s Bukóy Algernon ingatlanai 17.000 frton keltek el. Rába volt az egyetlen árverező, ki a birtokot visszaadta Bukóynak, csupán a 17.000 frtot tábláztatta rá. Az összes követelés 30.000 forinton felül volt. A hitelezők legnagyobb része hoppon maradt. A végrehajtás elmultával érkezett meg Borágy, ki már a történtekről értesülvén, azonnal látta, hogy ő a leveleket fölcserélte. A képviselő Göböljárásra ment s így Rábának volt szánva a banderiumos levél. Bukóyt azonban — amint látjuk — éppen e csere mentette meg. Hanem azért megfogadta, hogy többé sohasem vezet bandériumot. Sokat is ért ez a fogadása! Ki is fizette Rábának a 17.000 forintot 10 év alatt. —yhatlan esperes-plebános már nem érhette meg. November hó 24-én este hat órakor — midőn készülődött a másnap tartandó ünnepélyre, midőn buzgó fáradozásainak gyümölcsét aratta volna, s midőn tudta azt, hogy Alsó Lendva derék polgársága is siet érdemeit elismerni a másnap tiszteletére rendezendő fáklyászene és több mint 100 terítékű bankettel — talán a nagy izgatott ság következtében, hogy hiveinek s magának mily nagy napja lesz a holnapi, gutaütés érte s már 9 órakor kioszenvedett 4G éves korában. Temetése nagy részvét mellett ment végbe nov. hó 27-én délelőtt. A beszentelést a kerületi főesperes végezte a vidékbeli papság segédlete mellett. A tenie tésen több mint kétezer ember vett részt. Ott voltak a helybeli róm. kath. iskola, valamint az alsó-lendvai fárához tartozó többi iskolák növendékei és a tanári kar élén a helybeli polgári iskola tanulói is. A kerületi papság a megrendítő esetről a következő gyászjelentést, adta ki :Az alsó-lendvai alesperesi kerület papsága legmélyebb fájdalommal jelenti szeretett és felejt jietlen alesperesének főt. Dirnbeck Ferencz alsó-lendvai alesperes plébánosnak folyó hó 24-én esti 10 órakor a haldoklók szentségének felvétele után, agyszélhüdésben történt gyászos elhunytát. A boldogult hűlt tetemei folyó hó 27-én reggeli 9 órakor fognak az alsó-lendvai temetőben nyugalomra helyeztetni, s egyúttal lelki üdveért is az engesztelő szent mise-áldozatok ugyan ekkor a Mindenhatónak bremutattatni. Alsó-Lendván, november 25-én. Áldás és béke poraira ! # * * Az alsó-lendvai Polgári Olvasó-egylet választmányának f. év. nov. hó 19-én tartott ülésen elhatároztatott, hogy ez évben az egylet helyiségében „Szilveszterestély" rendeztessék, melyen résztvehetnek az egyleti tagok családjaikkal együtt, valamint azok ís, kik erre az egyes tagok által meghivatnak. Belépti dij: Személyjegy 1 frt. Családjegy 2 frt. Kezdete '/

28 órakor. Zala-Egerszeg 1888. évi november hó. Tekintetes szerkesztő úr ! Tisztelettel kérem, becses lapjában méltóztassék tért engedni alábbi soraimnak, melyeket leginkább a bőr és szövet anyagokból dolgozó iparos társaimnak óhajtok becses figyelinökbe ajánlani. Mélyen tisztelt iparos társaim az 188G. évi április hóll-ik napján, amidőn városunkban az ipartestületünk végleg megalakult, egyhangúlag, az 1887. évi január hó 2-án 6 szavazat ellenében és az 1888. évi január hó 15-én ismét nagy lelkesedéssel egyhangúlag csekélységemet voltak szívesek megválasztani ipartestületünk elnökévé. Ezen nagybecsű bizalmukat akként óhajtottam önöknek t. iparos társaim lelkiismeretesen meghálálni, hogy én fokonkint a törvény adta jogainknál fogva egyengetni óhajtom azon utakat, amelyeken biztosan haladhatunk kitűzött céljaink m<fgvalósíthatása felé. És ezen legfőbb törekvéseim első része sikerült is; mert önöknek t. iparos társaim igen becses hozzájárulásaik folytán a már majd nem feloszlásnak indult csekély számú iparos ifjúsági önképző és betegsegélyző egyletet sikerült kötelezővé tennünk illetve átalakítottuk olykép, hegy a városunkban létező minden egyes iparos segéd munkás ifju akár akarja, akár nem, tartozik az ifjúsági egyletnek tagja lenni. Továbbá, hogy iparos ifjaink részére az utasfogadó szállót létesíthetnünk sikerült: ez uraim reánk nézve már a korral való haladás; mert mindezeknek már cz előtt százévvel meg kellett volna történnie városunkban, no de hát mégis jobb későn, mint soha. Mindezeknek megvalósítása t. iparos társaimra nézve egy kevés megodáztatás ugyan, de ezen csekély megadóztatás által majd biztosan uiegis fog jönni azon idő, amidőn mindezeknek hasznos és édes gyümölcseit az ifjabb iparos nemzedék örömmel fogja élvezhetni. Ez előtt 1G évvel, de különösen a mult és a jelen évben is akartain ipartestületünk összes tagjaira nézve kötelezővé tenni és létesíteni a betegsegélyezést és a temetkezést, ami szintén csekély megadóztatásunkba kerülne, azonban azon tisztességes előnyben részesülne az ipartestület minden egyes tagja, hogy betegségük esetén és a biztosan bekövetkezendő elhalálozáskor nem kellene az amugyis sajnálatra méltó nyomorult helyzetben tengődő igen szegény családnak orvosi, gyógyszertári és a temetkezési költségek fedezéséről gondoskodnia; fájdalom azonban, ezen valóban méltányos és üdvös indítványomat ipartestületünk közgyülésileg leszavazta. No de hát ezen még nem is igen csodálkozom, mert ezek mind olyan törekvések, amelyek némileg önmagunk megadóztatásával vannak egybe kötve; pedig minnyájan igen jól tudjuk, hogy habár krajcárokban kell is fizetni hetenkint avagy havonkint, vagy talán évnegyedenkint, de fizetni senki sem szeret, pedig mily jó volna betegség vagy halál esetén, ha a létesi tendő egyesületnél a szükséges anyagi segélyt megkapnók. És most következik t. iparos társaim, ami leginkább kényszerít a fentebbiek és a még alább követ kezendő soraimnak leírására. Amint méltóztatnak tudni, én már több 16 éve mindig azt hangoztattam városunkban, különösen a bőr és a szövetanyagokból dolgozó iparos társaimnak, mily sokszor meg beszéltem azt, hogyha városunk iparosai a hadsereg számára évenkint 5—6 ezer pár lábbelit, ugyan annyi öltönyt készíthetnének, évenkint legalábbis százezer forint forgalom lenne városunk iparosai között. Hogy mertnyi áldást árasztana ez reánk kis iparosokra, azt kevés iparos tudja elképzelni. Na de hát eu igen jól ismerem ezen ügyet és azt is tudom, hogy ez igen nehezen fog létesülni, nehezen leginkább azért, mert ami nagyjaink közt vannak nekünk Budapesten iparügyi álbarátaink, akik csak Ígértek, ezen életkérdéses ügyünkben semmit sem tettek.