Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 27-53. szám)

1888-11-11 / 46. szám

Az egyes cikkek katonai raktár, vagy pedig hajóés vasut-álloiuásra, esetleg a szövetkezet saját raktárába történő szállítása felett esetről esetre az igazgatóság határoz, nem különben a felett is, hogy a cikk vasúti szállítási díját a szövetkezet, vagy az illető tag ledezi. Az igazgatóság által megállapított ajánlat elfogadása, vagy visszautasítása táviratilag rögtön, de a kincstár által elfogadott ár magassága csak az esetben lesz rögtön közölve, hogy ha e közlés által egyéb még függőben levő ajánlati tárgyalások ügyének ártva nem lesz. A szállítás eszközlése után azonban a tag teljes felvilágosítást nyerend. A szállítási ár a kincstár által eszközölt kifizetés után, legrövidebb idő alatt az esedékes levonások betudásával lesz a szövetkezet által kiállított részletes számla melléklésével megküldve. Mozgósítás és háború esetén ez alapszabályoknak, a szállítás mikéntje és módozataira vonatkozó része helyett az igazgatóság külön ügyrendet állapít meg. 10. §. A tagdíjak, kiadások fedezése, tartalékalap. A tagdíjak és a katonai kincstár által kifizetett átadási ár egy fél percentje, az üzlet folyó költségeinek fedezésére a szövetkezet pénztárába folyik. A mennyiben a költségek fedezésére e bevételek nem leunének elegendők, azt a tagok a szállítás mérve szerint tartoznak pótolni. Az üzleti év lezártával netalán felmerült felesleg hovalordítása iránt az igazgatóság ajánlatára a közgyűlés határoz. Ezen felesleg egy része azonban okvetlen tartalékalap képzésére fordítandó. Tartaléktőke képzését azonban az igazgatóság az esetben is elhatározhatja és annak végrehajtása jogában álland, ha e célból üzleti felesleggel nem rendelkeznék is. E tartaléktőke képzésére azonban a kincstár által kifizetett átadási árnak egy nyolcad percentjénél többet nem vehet igénybe. A tartalékalap rendeltetése: oly előre nem látott üzleti hiányok, esetleg uj berendezések költségeinek fedezése, melyekre a rendes bevétel nem elegendő. 11. §. AJ üzletév zárszámadása. Az üzletév október hó l étől a következő év szeptember hó 30-áig tart; leteltével, tehát minden év szeptember hó 30-án zárszámadás készítendő, mely alkalommal kimutatandó : a tagok száma, a kilépett, kizárt és elhalt tagok feltüntetésével; a szállításra benyújtott és külön a kincstár által helybenhagyott ajánlatok ; a szállitott mennyiség minden egyes cikkben összszesen és tagok szerint; a kincstár által kifizetett átadási ár s a tagnak tijztán maradt értékesítés összesen, a főbb cikkekre pedig tagok szerint is. Mérleg készítendő, melynek felállításánál a következő szabályok lesznek mérvadók : a szövetkezet vagyona, leltár, pénztári készlet stb. azon értékben veendő fel, mely az üzleti év utolsó napján az egyes tárgyak értékének megfelel; a kétes követelések valószínű értékük szerint veendők számításba, a behajthatlanok pedig lejegyzendők ; a cselekvő és szenvedő állapot összehasonlításából eredő nyereség vagy veszteség a mérleg végén különösen kiteendő; a közgyűlés elé terjesztett évi mérleg helyes felállításáért az igazgatóság és felügyelő bizottság tagjai egyetemlegesen felelősek. 12. §. A közcyülés. Mindazon jogokat, melyek a tagokat a szövetkezet ügyei tekintetében illetik, a tagok összesége a közgyűlésen gyakorolja. A szövetkezet tagjai évenkint, legkésőbb december hóban, rendes közgyűlést tartanak, melynek napját és helyét az igazgatóság tűzi ki s erre a tanácskozás tárgyának, az igazgatóság évi jelentésének s a zárszámtartó tüzelés után déli 12 órakor azt beszüntette s a harcot befejezte. Mindez folyton szakadó esőben ment véghez. S most a harc végével roppant esőben, étlen, szomjan és kifáradva, a 18 órai szakadatlan oda- és visszamenet, az ellenség előtt meg nem hátrálva, a derekas munka után és egészen keresztülázva, esti 6 órára Csáktornyára vonultak vissza. Bogáthy Ferenc Hunyadi-csapatbeli tiszt följegyzése szerint: mintegy 200 ágyúlövés váltatott a harcban; ezek közül 16 egyedül a Hunyadiakra történt, a többi pedig a Zrínyiekre és az ágyuk közt egymásra. A magyarok közül egyetlen egy ember sem halt meg ; megsebesült azonbán 16-nál több, de csak 6-ot lehet ellenségtől szánnazottnak tulajdonítani, mert a többi, akik 10 -en felül vaunak, a Zrinyi-csapat saját vitézeit vigyázatlanságból önmaga sebesíté meg; elfogattak négyen közülünk. Ezen felül megsebesíttetett egy ló, egy ágyú pedig tetemesen megrongáltatott. A németek vesztesége: elesett 20-nál több, csak tüzéreik közül 7, aztán 4 nehéz lovas, kiket a huszárok vagdaltak össze; a többi pedig gyalog. Hány lett megsebesítve? nem tudni; azonban elfogatott 47," kik között sebesültek is vannak. Parragh Gábor — a Zrínyi-zászlóaljnál segédtiszt ekkor —följegyzése szerint pedig: az ellenség vesztesége 50—60 halott, 5 dragonyos ló. Mienk 1 halott és 1 1 kisebb nagyobb mértékben sebesült. És még 2 sebesült Hunyadi vitéz, kiket társaik egy darabig elhoztak az ellenség elő), de később, mert nehéz volt a teher, az elleuséguek hagytak martalékul. — Az ellenség előnye volt a szerencsés fekvésű hely, tájismeret, vadászok s gyakorlott katonák; — mienk a váratlan meglepés, harcvágyó és határozott ifjúság s — vezéreink.' E nap dicsősége Gáspár őrnagyé, Gaál Miklós alezredesé, de különösen Szeleidits István őrnagyé, kinek vezérlete alatt volt a magát kiválóan kitüntetett Zrinyizázslóalj. Azt találom egy helyütt adatam között, hogy midőn az ellenség a mienkhez közeledett, fegyverüket lövésre emelve, közölök három előre futott, a sor előtt adásnak közlése mellett a tagokat legalább 14 nappal előbb az igazgatóság hívja meg. Ezenfelül rendkívüli közgyűlésnek összehívását az igazgatóság bármikor elhatározhatja s e határozatát végrehajtja; ezeu közgyűlésekre is a meghívás ; a napirenddel együtt legalább 14 nappal előbb, az igazgatóság teszi meg. Ezenfelül rendkívüli közgyűlésnek összehívását az igazgatóság bármikor elhatározhatja s e határozatát végrehajthatja; ezen közgyűlésekre is a meghívás a napirenddel együtt legalább 14 nappal előbb kiadandó. 10 tag a közgyűlés egy behívását az okok írásbeli megjelölése mellett bármikor követelheti, s ha e kívánságának az igazgatóság, vagy ennek vonakodása esetén a felügyelő bizottság 8 nap alatt meg nem felel, az érdekeltek kérelmére a közgyűlés egybehivását az illetékes törvényszék eszközli. Minden egyes közgyűlésre a meghívás minden egyes tagnak külön megküldendő. Határozatképességre az összes tagok szavazatának legalább egy negyed része szükséges. Ha ennyi szavazat nem lenne képviselve, 14 napi időközzel ujabb közgyűlés hívandó össze azon figyelmeztetéssel, hogy ezen közgyűlés, tekintet nélkül a megjelenők számára, határozatképes leend, de csak azon tárgyak felett határozhat, melyek az első közgyűlés napirendjére voltak kitűzve. Minden tag a magáéval 5 (öt) szavazatot képviselhet a közgyűlésen; a meghatalmazás minden egyes meghatalmazó által külön kiállított és két tanú aláírásával ellátott igazolványnyal mutatandó be. A határozatok nyílt szavazás utján általános szótöbbséggel hozatnak ; szavazategyenlőség esetén az elnök dönt. — 5 tag kívánatára titkos szavazás alkalmazandó. A választások titkos szavazás utján történnek, mely alkalommal viszonylagos szótöbbség győz; szavazategyenlőség esetén - ha szükséges — a sors dönt. A közgyűlésről jegyzőkönyv lesz vezetve, melyben a jelenlevő tagok nevei ós az általuk képviselt szavazatok száma felveendő. E jegyzőkönyv, melyet az elnök, jegyző s a közgyűlés által hitelesítésre kijelölt két tag ír alá, az igazgatóság által az illetékes törvényszéknek eredetiben vagy hiteles másolatban haladéktalanul bemutandó. 13. §. A közgyűlés hatásköre. Azon ügyek, melyek felett a közgyűlés határoz, a következők : 1. A szövetkezet elnökének, ki egyszersmind az igazgatóság elnöke, továbbá az alelnököknek, az igazgatóság többi tagjainak és a felügyelő bizottságnak titkos szavazás utján való megválasztása és elmozdítása. 2. A könyvek és számadások megvizsgálása, a mérleg megállapítása s az üzleti felesleg hováfordítása iránti határozathozatal a 10. határozmányai szerint. 3. Az évi kiadások előirányzatának megállapítása. 4. Netaláni egyesülés más egylettel. 5. A szövetkezet feloszlása s ennek folytán a felszámolás elhatározása és a felszámolók kirendelése. 6. Az alapszabályok módosítása. 7. A tagok által teendő indítványok tárgyalása. Szükséges azonban, hogy oly indítvány, mely az alapszabályok módosítását, vagy a szövetkezetre valamely teher vállalását foglalná magában, négy héttel előbb az igazgatósághoz írásban nyujtassék be, hogy a legközelebbi ülés napirendjére kitüzethessék. Azon közgyűlési határozatok, melyek az alapszabályok módosítását, a szövetkezet feloszlását, vagy más egylettel való egyesítését tárgyalják, az igazgatóság által a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetés végett a törvényszéknek bejelentendők. A bevezetés megtörténte előtt, az érintett határozatok joghatálylyal nem birnak. 14. §. Igazgatóság. Az igazgatóság áll az elnökből, 2 alelnökből és 7 rendes tagból, kik mindnyájan a szövetkezet tagjai közül 2 évre választatnak. Ha az elnöki állás az üzletév folyamában megürül, akkor azt a legközelebbi közgyűlésig az egyik alelnök tölti be. megfordultak és saját embereikre siiték fegyvereiket, s golyózápor kíséretében a mieink közé futottak. Mind hárman olaszok voltak a Vimpfen-ezredbŐl. A foglyok közül rögtön ajánlkoztak az olaszok és néhány vadász magyar szolgálatba. Be is vetettek. Egy friedaui vitéz elbocsájtátott, 21 pedig Pest felé indíttatott. A megyéhez küldött jelentés szerint azonban Friedaunál 33 esett foglyul az ellenségből. Erdekos még e hadjárásról Perczelnek napi- és hadiparancsa, melynek kivonatát Parragh Gábor zászlóalj! segédtiszt igy közli: „Csáktornya, nov. 10. — A 8 iki fáradtságteljes had járás ismét uj tanúságot adott a parancsom alatt álló seregnek vitézségéről és lankadást nem ismerő jelleméről. E hadjárás megerősítendi a haza előtt ama jó hirt, melylyel seregünk már előbb három ízben meg érdemlett. Elismerést és köszönetet mondok Gáspár őrnagy urnák, mint az első dandár parancsnokának, és Gaál Miklós alezredes táborkari főtisztnek; de különösen ki kell emelnem Szeku/its őrnagyot, és a parancsa alatt álló Zrínyi zászlóaljának szinte bámulásig terjedő harcias bátorságát, mely még a bérceken álló ellenségi ágyuk tüzelésétől seui rettenve meg, azokat szuronyt szegezve iizé el erős állásukból Meghagyatik Szekulits őrnagy urnák, hogy a magukat főleg kitüntetett egyé nek neveit minél előbb bemutassa, . . . stb. Perezel Móric." A friedaui hadjáratról még olvassunk egy kis kritikát is Asbóth Lajos tábornok illetékes tollából, mely „Emlékiratai'-ban jelent meg. O hibáztatja és elitéli Perczeit, mint aki meggondolatlanul cselekedett, sőt Perezel e hadjáratát .,a rendelkezhető erőkkel semmi arányban nem álló haszontalan friedaui had járat"-nak declarálja. Hanem hát halljuk magát Asbóth Lajost. Perezel megszállta Friedaut, azonban Buritsot nem üldözte tovább azon aggodalomból, hogy Csáktornyávah j összeköttetését elvágják, mi azon esetben, ha a Varasdnál álló cs. hadsereg határozottan föllép, könnyen megtörténhetik. Ha az üzletév folyamábau a rendes igazgatósági tagok létszámában áll elő csökkenés, akkor azok a legközelebbi közgyűlésen választatnak, ha pedig számuk 4-en alul szállana, az igazgatóság kiegészítésére közgyűlés hívandó össze. Az igazgatóság az ügyek intézését saját belátása és a tapasztalatok alapján megállapított ügy- és üzletrend szerint és a szükséghez képest tartandó üléseken végezi, hol is határozatképességre, az elnökkel együtt, legalább 3 tagnak jelenléte szükséges. Ez ülésekről jegyzőkönyv vezetendő. Az igazgatóság tagjai a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetés végett az illetékes törvényszéknek haladéktalanul bejelentendők. Egyidejűleg a bejelentéssel az igazgatóság tagjai ugyanott aláírásaikat hitelesíttetni, vagy hitelesített alakban bemutatni tartoznak. Az igazgatóság tagjai állásukból a közgyűlés által bármikor elmozdíthatók, de viszont lemondásuk is csak a közgyűlés felmentvénye után lép érvénybe. A felelősség az igazgatóság határozataiért és intézkedéseiért azon igazgatósági tagot nem terheli, ki a határozat vagy intézkedés ellen, mihelyt arról tudomást nyer, tiltakozik s ebbeli tiltakozását a felügyelő bizottságnak irásbelileg bejelenti. Az igazgatóság a szövetkezettel szemben köteles azon korlátozásokhoz alkalmazkodni, melyekhez képviseleti joga az alapszabályok, vagy közgyűlési határozatok folytán köttetett. Ha az igazgatóság tagjai megbízásuk határain túl mennek, ha a törvény határozatai vagy az alapszabályok ellen cselekszenek, minden ebből eredő kárért a károsultak egyetemlegesen felelnek. (V<íge köv.) A zala egerszegi tanitói járáskör öszi közgyűlése. A zala-egerszegi tanítói járáskör őszi közgyűlését Kiss Dénes járásköri elnök elnöklete alatt f. hó 8 án tartotta Felső-Nemes Apátiban, melyen a járásköri tagok legnagyobb részt mind megjelentek. Vendégként jelen volt a közgyűlésen Hannig Endre szent-íváni helyettes lelkész. Szalay József helybeli tanító gyakorlati tanítást tartott az írva olvasásból az első osztályos növendékekkel. A sikerült előadásért a közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezte ki helyeslését és elismerését. Kovács György alsó-nemes-apátii tanító gyakorlati előadást tartott az egésztégtanból. A közgyűlés örömmel győződött meg azon szép sikerről, melyet saját növendékeivel az egészségtan köréből tanultakból felmutatott. A gyakorlati előadások befejezése s azok tüzetes és részletes megbirálása uián járásköri elnök a tulajdonképeni közgyűlést megnyitva, meleg hangon emlékezett meg azon nagy veszteség feleit, mely első sorban a tanügyet, de másod sorban az egész hazát érte Trefort Ágost vallás- és közoktatásügyi miniszter gyászos elhunytával s inyítványára a közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezte ki részvétét a nagy hazafi gyászos elhányta felett. liéthi Gábor zala-egerszegi polgári leányiskolái tanár értekezését olvasta fel e tétel felett: A uevelés mely tényezői biztosítják legjobban a nő boldogságát ?" A gonddal egybeállított, csinos irályú s tárgyát egészen felölelő értekezést a közgyűlés általános figyelem közt hallgatta s felolvasónak jegyzőkönyvileg fejezte ki elismerését. Sszámvizsgáló bizottság jelentése szerint segélyegyesület vagyona áll: 1009 trt 62 kr. követelésből, 104 frt takarék pénztári lag elhelyezett tőkéből és 1 frt K0 kr. készletből s így összesen 1115 frt 42 krból, mely jelentés örömmel vétetett tudomásul. A magyar vezér akkor, a Csáktornyán őrizetül hagyott csapatok levonásával csak 4 zászlóaljjal, két század lovassággal s 8 ágyúval rendelkezhetett. (Asbóth ezen adatai hibásak ; én Perezel hadi jelentéséből, Parragh és Pogáthi tudósításából, uiint akik részt vettek az ütközetben, írtam ki fönnebb az erről szóló adatokat. Nóvák.) Ila a császári sereg nov. 4-én (ez sem igaz; 8-ika értendő,) Friedau, Vaiasd- és Légrádnak mindhárom pontjáról határozott támadást intézett volna, ugy a Nedeliez és Alsó-Dombom közti hosszú vonalnak oly csekély erőveli megtartására még csak gondolni sem lehetett volna, és a visszavonulás a Mura folyó mögé komolyabb csata elfogadása nélkül annak idején történik meg. Azonban ha Muraközt meg kellett tartani, ugy egy gyors csapással az ellenfélt Friedaunál egészen szét kellett volna verni, s a Csáktornyán hagyott csapatnak Varasd ellen kell vala nyomulnia, s a varasdi hadtest átkelését a Dráván egész erélylyel meggátolnia. S miután Perezel a es. hadsereget Grosz-Szontagba nem üldözé, s Csáktonyán még csak a Festetics felé várat sem erősíté meg, így nedelici visszahúzódási vonalát egészen feladta, mi őt nagy veszélybe döntheté, hogy ha az osztrák vezérek gyorsan háta mögé kerülnek A horvát vezérnek, ki Varasdon az egész népségnek parancsolt és több ágyúval rendelkezett, Perezel vigyázatlan bevonulása Friedauba nem kerülheté el figyelmét, sőt ha neki magának nem is voltak tudósítói, mi a muraközi rokon népfajnál neui volt nehéz, a nov. 3 iki (helyesebben : 8 iki) ágyúzás Friedaunál eléggé tudatta ő vele. A varasdi hídnak gyors helyreállítása tehát, melyről csak a talpfákat szedték el, oly állásba helyezhette volna őt, hogy a Perezel háta mögött csak 1

1 , órányira fekvő Nedeliez helységet megszállhatá, mig Bunts szemközt intézve támadást, Perczeit két tűz közé szorlthatá és biztos megsemmisítését eszközül hette volna. — Egy zászlóalj elég leendett a hátul fekvő Csáktornyát schakban tartani; azonban a császáriak ehuulaszták ezt tenni és Perezel veszély nélkül tért vissza Csáktornyára.