Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 1-26. szám)

1888-03-25 / 13. szám

összeget kitevő kiadást nem utalványozhat ki. A vendéglő bérlője köteles a város által a kaszinónál tett átalakítás költségeinek, úgy a két kályha árának 10%-át a rendes bérösszegen teliil fizetni. A Casino kifestése és egyéb átalakításra előirányzott 450 frtot a képviselő testület nem szavazta meg. ügygyei kapcsolatban a képviselő testület felhatalmazta a számvizsgáló bizottságot, hogy vizsgálat alkalmával ha érdemleges észrevételei vannak, azokat jegyzőkönyvbe foglalja s e jegyzőkönyvek időről időre a képviselőtestületi üléshez terjesztessenek be. Tárgyalás alá vétetvén a pénz-, gazdaságügyi és építészeti bizottság által í. hó 10-én a város csatornázása, a gyalogjárdák mikénti kiépítése s az ezekre vonatkozó pénzfedezet megszerzése tárgyában felvett jegyzőkönyv, a képviselő testület a bemutatott, Káromi csatorna készítő által egybeállított részletes tervezetet a csatornázásra nézve, mely szerint — az utcák magasabb vagy mélyebb fekvése szerint nyílt vagy zárt csatornák lesznek — elfogadta s mivel ezen tervezet szerint a költségek 29—30,000 frtot tennének, a csatornázás költségeinek fedezése végett 30,000 frtos 50 év alatt törlesztendő kölcsönt vesz fel a város, melynek évi annuitása pótlék utján lesz beszerezve úgy, hogy a jelenlegi egyenes adó mennyiség szerint most egy adó forint után 5 kr. esnék. Mivel a csatornázás nem egyszerre, hanem időnként eszközöltetik, a végzett munkamennyiség árához képest lenne a kölcsön felvéve. A csatornázási muakálatok árlejtés utján adatnak ki. A további intézkedés megtétele végett az összes, ide vonatkozó ügyiratok az építészeti bizottság tagjai, továbbá Szabó Samu, Szigethy Antal, Sturm György, Krosetz János, dr. Háry István, Fangler Mihály, Rozenkrancz József és Osztreicher Márkus urakból álló bizottságnak adatnak ki. Hasonlólag elfogadtatott a bizottsági javaslat a gyalogjárdáknak a fő utcákon keramit vagy kő szegélylyel, a mellék utcákon kő vagy tégla szegélylyel való kirakása és azon belül kövecscsel való meghordása iránt. A téglát a szegélyhez a város adja, a háztulajdonosok csak a lerakás költségeit tartoznak fizetni, ami tutómeterenként 30 krba kerül. Az idei méntelep elhelyezése tárgyában tett tanácsi eljárás jóváhagyólag tudomásul vétetett. A fehérkép utcánál a hiányzó részen a befásítás és a Dr. Kele-féle házhelytől kezdve kétsorosán, valamint a temető utca befásítása elhatároztatott s annak foganatosításával a tanács megbízatott. Olvastatott a számvizsgáló bizottság jelentése a polgármester által hivatalos ügyekben tett utazások költségeiről egybeállított számadásnak megvizsgálása tárgyában. A jelentés tudomásúl vétetett s a jelentésben foglalt javaslathoz képest a polgármester utasíttatik, hogy ha jövőben a város érdeke ily utazást szükségelne, úgy előbb az a képviselő testülethez bejelentendő. Előterjesztetett és tudomásúl vétetett a ragály-kórház átvétele alkalmával felvett jegyzőkönyv. Olvastatott dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelőnek a városhoz intézett irata, melyben tudatja, hogy a magas kormány a zala-egerszegi áll. segélyezett pol gári és középkereskedelmi iskolát nem hajlandó államivá tenni. A városi szolgák és rendőrök ruháinak kiadása tárgyában felvett árlejtési jegyzőkönyv, úgy a temető utcán nyitott új utcában eladott házhelyek elárverezésében felvett jegyzőkönyv előterjesztetvén, jóváhagyólag tudomásúl vétettek. Előterjesztetett és jóváhagyatott a város és dr. Mangin Károly megyei főorvos között a lovassági százados elhelyezése végett kötött lakbérleti szerződés. A képviselő teutület tudomásúl vette az iskolaszék azon intézkedését, hogy az Ola külvárosi iskolában volt 4. 5. és 6. osztályú tanulók a belvárosi iskola osztályaiban helyeztettek el, a külvárosi II. és III. osztályú leáuynövendékek pedig hetenként kétszer bejárnak a belvárosba a női kézimunka órákra. Miután a volt Ola község az ottani iskola tanítóját 50 frt tiszteletdíj mellett a r. k. tanulók vallások tatásával megbízta, az illető tanító részére a tiszteletdíj folytatólag megszavaztatott, illetve a vallástanítással újabban megbízatott. Olvastatott Kontor Mihály kántor tanítónak kérvénye, hogy részére a dijlevélben megállapított 120 frt lakbér továbbra is kiut.altassék, mivel Szent-Györgykor saját házába szándékozik menni. Kérelmének az esetbén kész a képviselő testület eleget tenni, ha a részére kijelelt leányiskolái lakásba egy, a tanács által elfogadható bérlőt állít. A helybeli mészárosok ama kérelmének, hogy a képviselő testület által felemelt vágóhídi vágó díjak szállíttassanak le, a képviselő testület helyt nem adott. Előterjesztetett a belügyminisztériumnak a kórház ügyében érkezett leirata, valamint a kórházi bizottság által a leiratban foglalt szempontok figyelembe vétele alapján készített ez évi költségvetés, mely jóváhagyatott, a magas minisztériumhoz felterjesztetni határoztatott s mivel a költségvetés szerint ez évre, míg t. i. a kórházi jelleg el nem nyeretik — 284 frt 20 kr. segély igényeltetik, ez összeget a képviselő testület megszavazta. Olvastatott Szántó István állami erdőmesternek átirata, melyben a várostól 10—12 holdnyi területet kér az állam részére 10—15 évre méltányos feltételek mellett facsemete iskola részére bérbe. A magas kormány ugyanis, hogy a dunántúli kerületben levő kopár és használatlan területek és vízmosások befásítását eszközölhesse, ily csemete iskolát szándékozik városunkban létesíteni, honnan azután Dunántúl a jelzett célra e csemeték elszállíttatnának. A képviselő testület e célra az úgynevezett szabad Csácsban hajlandó 10 hold földet bérbe adni 15 évre holdanként 5 frt évi bér, valamint a 24 frtot kitett földforgatási költségek megtérítése mellett. Melléklet a „Zalamegye" 1888. éri 13-ik számához. Helyi, megyei és vegyes hirek. A régi es uj Magyarország újra születésének 40ik évfordulóját a keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet hallgatói rnárczius 15-én igen szépen megünnepelték, de velők együtt ünnepelt az intézet tanárkara és a keszthelyi lelkes közönség is. Az „Amazon" szálloda termében folyt le az emlékezetes ünnep, mely zsúfolásig megtelt közönséggel, melynek bokrétáját szép hölgyek képezték. Az ifjúság dalosköre a „Hymnus"-t zengé el bevezetésül, Hárs P. a „Talpra magyart" szavalta, Králitz alkalmi beszédet tartott, Hauer a „Gólyához" cimü költeményt szavalta, majd záradékul a daloskör a „Szó zat"-ot éneklé szép összhangban Molnár karvezetése alatt. Az utcán végezetül az egész ifjúság Kosuth Lajos szép nótáját hangoztatta. \ alóban oly szép és magasztos volt e márc. 15-iki ünnepély, hogy kívánatos, miszerint az ifjúság minden évben ismételje. Hazasság. Viosz Béla móri kir. aljárásbiró, végzett gazdász, f. 17-én Keszthelyen — szentszéki engedélylyel házasságra lépett Gáspár Magdaléna kisasszonynyal, Hencz Antal keszthelyi építész nejének testvérével. Dr. Ruzsicska Kálmán, megyénk kir. tanfelügyelője, f. hó 20-án Nagy-Kanizsára érkezett, hogy a vidék néhány iskolájáben látogatást tegyen. Eljegyzés. Király Lajos szent-kereszti ispán a napokban váltott jegyet Luperszbek Lina kisasszonynyal, Luperszbek József csáktornyai urodalmi tiszttartó szép leikii leányával. Gyászhír. Millutinovics Szvetozár kir. kúriai bíró, a pesti görög keleti szerb egyház község elnöke márc. 18-án elhunyt. Haláláról a következő családi gyászjelentés adatott ki : Özv. Millutinovios Szvetozárué szül. Kirovics Mária ugy saját mint gyermekei: Vidimir, Károly, Olga férjezett Ivacskovics Szvetozárné, Darinka férjezett Szerényi Kázmérné, valamint vejei Ivacskovics Szvetozár, Szerényi Kázmér, Molnár Ödön és az összes rokonság nevében fájdalmas szívvel jelentik Millutinovics Szvetozár kir. kúriai biró sa pesti gör. keleti szerb egyház-község elnökének folyó hó 18-án éjjeli 1 órakor, élte 68-ik évében rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei f. hó 20-án, délutáni 3' 2 órakor fognak a budapesti (zöld-utcza 29. sz.), gör. kel. szerb templomba szállittattni és beszenteltetni s onnan a kerepesi ut melletti temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Budapest, 1888. márczius 18-án Béke hamvaira! Festetics Tasziló gróf, mint patrónus a Somogy csurgói plébániát Szijártó Károly keszthelyi káplán és hitoktatónak adományozta. Halálozas. A nagy-kanizsai társadalmi életnek egy igen kedvelt alakja dölt ki Gulyás Miklós törvényszéki bíróban. A derék munkás férfin f. hó 22-én hunyt el hosszas szenvedés után. 44 évet élt. Nyugodjék békében. A sümegi önképzőkör küldöttségé tisztelgett márc. 18-án Sándor napján Eitner Sándor országgyűlési képviselő, mint a körnek elnökénél Sümegben, névnapja alkalmával. O a küldöttséget igen szívesen fogadta, a beszélgetés főtárgyát a Boba-Jánosház-sümegi vasút képezte, mely most a várost legjobban érdekli. A Kisdedóvodák felállítása érdemében Takács keszthelyi járási h. főszolgabíró f. hó 27-ére ujabb (mint hogy már két izben részvét hiány miatt megtartható nem volt) — járási értekezletre küldött ki lelkes meghivást, melyet az érdekeltség bizonyára figyelmén kivül nem hagy. A keszthelyi csónakázó egylet évi rendes közgyűlésen a tisztújítás következőleg ejtetett meg: dr. Csanády Gusztáv elnök, Csesznák Miklós alelnök, Kiss József hajóparancsnok, Sparszáu Pál jegyző, Csirke Iván pénztárnok. A gyermek menhelyek és ovodák felállítása ügyében Csáktornyán tartott értekezleten a járásra nézve elnöknek Szele Ignác c. kanonok és esperes- plébános, jegyzőnek Kollay Lajos választattak meg. Egyúttal községenként bizottsági tagokul az illető lelkészek, jegyzők és tanitók lettek megválasztva. Ezen a köznépre nézve oly nagy fontosságú ügy iránt a megválasztott elnök Szele Ignácz őnagysága meleg érdeklődésének adott tényleg kifejezést amaz éljenzéseel fogadott kijelentésével, hogy a székhelyén : Dráva-Vásárhelyen megválasztandó óvónő részére a sajátjából az első évben 100 frtot és hetenként 3nap élelmezést ajánlott fel. Vajha e nemes példa buzditólag hatna azokra, kiket a gondviselés vagyonnal megáldott s igy minden megerőltetés nélkül meghozhatnák e nemes ügynek az áldozatot/ Keszthely város képviselő-testülete f. hó 24-én ülést tart, melynek tárgyait képezik az 1887. évi pénztári számadások felülvizsgálata, iskolaszék megalakítása, több beadott fizetés felemelés iránti kérvény tárgyalása stb. Az ülés lefolyásáról jövő számban. Magyar tengerünk a Balaton elvesztette a mult héten vastag jégburkolatát. Csak hogy e veszteség egyeseknek és társulatoknak kárt is okozott. Ugyanis a jégzajlás következtében a balatonparti fürdőháznak, ugy a keszthelyi csónakozó egylet kikötője is igen megrongálódott. Szt.-Gróthon és vidékén a gyors hóolvadás következtében olyan nagy árviz van, minő évtizedek óta nem volt. A Zala mentén fekvő rétek mind viz alatt állanak, mi bő szénatermésre ad kilátást, mert a Zala melletti rétek csak akkor bőtermők, ha vizáradás van. Az árviz többhelyen elszakította az utakat, Ivustánynál pedig a nagy fahíd egy részét sodorta el. Korai villámlás. Tolyó hó 19-én este 8—9 óra között Szent-Gróton nagy villámlás látszott délnyugat tói, mit néha menydörgésszerü robaj kisért. A villámlás több izben ismétlődött. Csaló. Ricser A

Tilmos nagyatádi illetőségű fiatal ember, hihetőleg tanulmány tárgyul választotta a világvárosok cégereinek furfangjait, melyekről a lapok nem ritkán bőven referálnak, az elméleti tanulmányt praktice akarta a mult héten Keszthelyen alkalmazni. „Berényi" majd „Bogyay álarcok alatt jelent meg egyes házaknál és egyéneknél s mint hidvégi gazdatiszt gőböly marhákat adott el, bort vásárolt a javából (persze pénz nélkül), szállást leginkább Bronner kávésnál óhajtott volna, sejtelme volt, hogy Br. ötezer és néhány száz frtot nyert, arra fájt a foga. A csendőrség azonban neszét vette a nagyreményű „tettes„-nek s elfogta. Már illetőségi helyére kisérték a jámbort s bizonyára az eltéveledett juhot jobb útra térítendik. Kapolna kirablás. Bezerédtől északra, mintegy 1 , órai távolságra eső fensikon, a szőlőhegyen kivül, százados fák árnyában áll egy kis kápolna. A bezerédi parochiához tartozik és a kegyuraság tartja fen. Számtalan legenda fűződik e kápolnához és é.1 a nép közt, mik szájhagyomány utján maradtak egyik generációról a másikra. Többek közt beszélik, hogy a hatvanas években, mikor Dunántúlt a rablók ellepték, gyakran használták a kápolnát tanyául a rablók és sok kincset halmoztak itt fel. Tudta ezt a vidéken sok ember és akadt is, ki a rablókat üldöző csendőröknek ezt besúgta. No volt is aztán zene-bona. Egy zimankós éjelen, midőn a rablók legkevésbbé féltek a megtámadtatástól, rajtuk ütöttek, a rablók fegyvert fogtak, miből aztán heves tusa támadt a rablók s csendőrök közt, uiig végre legyőzettek. Többeket agyonlőttek köziilök, mások megsebesültek, a sértetlenül maradtak pedig elmenekültek. E kis kápolnában évenkint a védszent nap ján tartatik istentisztelet, mikor a falu apraja, nagyja elmegy lelkivigaszt keresni. — Nyáron ál, mikor a közeli hegy a munkások zajától visszhangzik, s a fák sürü lombjai éneklő madarakkal vannak tele, a kápolna tája is népes, de ősszel és télen elhagyatva áll, csendes körülte minden. Ezt az alkalmat használták fel idegen gazok, hogy a kápolnába hatoljanak és ott rablást kövessenek el. Folyó hó 12-én virradóra ugyanis ismeretlen emberek álkulcscsal felnyitották a kápolna ajtaját, bementek és azon hiedelemben, hogy a perzselyben pénzt találnak, erre rohantak — de csalódtak, mert a perselyben úgyau kevés pénzre akadtak. Ekkor levették az oltárról a díszes fehér terítőt, elvittek egy másik fehér, piros sávos oltárterítőt s a gyertyatartókból kiszedett gyertyákat. A csendőrség megindította ugyan a nyomozást, de eddig sikertelenül. Hirteleu halál. Tóth János nagy-kanizsai kovácsmester f. hó 18-án délután Kristofoletti nevű tanoncával kiment Förhéncre, a szőlőhegyre, e nála már régtől szokásos vasárnapi áhitatosságot elvégzendő a pinceszeren. E közben azután annyira extázisba jött, hogy egyik pint a másik után ürült, s végre kovácsmester úr irgalmatlanul beszedett. A tanonc se volt teljesen józan állapotban, de azért annyira még is megőrizte potenciáját, hogy magával teljesen tehetetlen gazdáját egy ideig támogathatta. A részeg majsztrom azonban annyit esett kelt, hogy az inas megunta a mulatságot s gazdáját elhagyva, haza sietett s lefeküdvén, elaludt. Másnap reggel keresik a majsztromot; nem volt sehol a háznál. Erre az inas keresésére indult a förhénci uton, hogy talán ott elaludt valahol. Meg is találta holtan a lazsnaki téglagyár közelében, íélmezitelen állapotban, félig egy trágyaboglya alá rejtve. Az esetről rögtön je lentés tétetett a rendőrségnek, mely a vizsgálóbírót értesítvén, a nyomozást azonnal megindította. E közben azután az iltetőnek nadrágszíját, nadrágjának és lábravalójának foszlányait az uton megtalálták. Hogy ezek miként kerültek oda s hogy Tóth miként került a trágyaboglya alá? mind ez ideig titok. A törvényszékileg megejtett boncolás azonban gutaütés következtében beállott halált constatált s kizárja a gyilkosságnak lehetőségét. Porul járt betörö. Matalics (Murzsa) Antal kiskanizsai egyénről már annyiszor zengett a kérlelhetetlen hírlapi szózat, hogy nevét már lapunk olvasói is jól ismerhetik, mint hírhedt betöiő tolvajét. Ez idő szerint is valami 10—12 betöréses lopás miatt van folyamatban ellene a törvényszéki vizsgálat, egyébként — amint a kis-kanizsalak mondani szokták — „jóravaló, becsületes" ember. Ennek a „becsületes és jámbor Matalicsnak az a szokása, hogy a munka-időt használja föl „müveletekre." Mikor úgy szólván az egész falú mezei munkán van, akkor ő elindul „kalandra.'' Igy tett f. hó 20-án is. Fölment Horváth (Anek) Lászlóné padlására s az ott levő ládát feltörvén, kezdte vámolni az abban levő vásznat, melybe 10 frt is volt rejtve. Ezt is nagy örömmel zsebre rakta s távozni készült. Hajh, de a nemezis uton érte. A szomszédból Horváth Ádám észrevette Matalics gondtalan garázdálkodását és szépen a padlás-ajtóhoz lopózkodva, azt a tolvajra zárta. Mikor házlakói hazajöttek a mezei munkából s fölmentek a tolvaj keresésére, nem találták sehol. Hova tűnt? hova lett? Nézték a tetőt; nem volt felbontva sehol. Tetővizsgálat közben azután még is megtalálták az egyik tető-gerendához lapultan. Elfogták s átadták az odahívott rendőröknek, kik a nagy-kanizsai kapitánysághoz kisérték be a javíthatlan "betörőt. A megyei csendörséy február hóban letartóztatott gyilkosságért 4 egyéut, emberölésért 4-et, súlyos testi sértésért 6-ot, betöréses lopásért 2-őt, betöréses lopás gyanújáért 1-et, lopásért 14-et, lopás gyanújáért 7-et, orgazdaságért 1-et, csalásért 1-et, igazolvány nélküli csavargásért 4-et, okirat hamisításért 1-et; feljelentett 9-et lopásért, 2-őt súlyos testi sértésért, 3-at lopás gyanújáért, 1-et méhmagzat elhajtás gyanújáért; bejelentett 1 rablást, 5 betöréses lopást, 6 lopást, 5 kárégést, 8-szor lovak bitangba jutását; szolgálatot teljesített 5-ször letartóztatásnál, 24-szer segély szolgálatot végzett, 23-szor rabkiséretet teljesített, 6-szor póstafedezetet, 1-szer személy kíséretet, 33-szor fogoly Őrizetet, 4-szer elővezetést végzett; egyéb szolgálatot teljesített 50-szer, éjjeli őröket ellenőrizte 439-szer, vasúti ügyeletet végzett 18-szor, vásárokra felügyelt 10-szer, búcsúkra 2-szer.