Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 1-26. szám)

1888-03-11 / 11. szám

A zalamegyei gazdasági egyesület hivatalos értesítője. Zárjelentés a Keszthely vidéki gazdakör 1887. évi működéséről. Körünk fenáliásának 5-ik évfordulójához érkezve, visszapillantásunk a lefolyt évben kifejtett működésére korántsem mutat fel fényes eredményeket. Tagjaink száma némi növekedést mutat ugyan, mint az alábbi összeállításból kivehető: Tagok minősége. Tagok száma. 1884 ben 1885-ben 1886-ben 1887-ben. Alapító tagok 55 55 55 54 Rendes tagok 59 61 64 64 Tiszteletbeli tagok 12 12 14 14 évi fizetéses tagok 71 6

7 59 87 Összesen: 197 196 192 219 Különösen az évi fizetéses tagok száma tetemes gyarapodást mutat fel, melyet azonban főleg a sümegi kör megalakulásakor megindult üdvös mozgalomnak köszönhetünk: ha a körünk által közvetlenül érdekelt községek jövőben is tartózkodó álláspontjuk mellett maradnak, félnünk kell, hogy tagjaink létszáma a jövő évben tetemesen meg fog apadni. Körünk működésére áttérve első sorban a vetőmag közvetítő intézményre kell rövid pillantást vetnünk; a lefolyt évben eme intézményt kilenc tagtársunk vette igénybe, kik számára következő magmennyiségek szereztettek meg: 710 kg. lóher 411 frt 80 kr. értékben, 280 kg. lucerna 207 frt 20 kr. értékben, 313 kg. répamag 137 frt 72 kr. értékben, 300 kg. árpa 27 irt — k

r. értékben, Öszs. 1603 kiió vetőmag 783 frt 72 kr. értékben. A körünk tulajdonát képező konkoly-választó rosták azokban a községekben voltak állandóan elhe lyezve, hol legtöbb tagunk akadt, nevezetesen Sármelléken, Páhokon, Zsidón és Meszes-Györkön; tagjaink díjmentesen használhatták ezeket a rostákat. Azonkivül megjzereztetett a kör részére két szelelő rosta, melyek azonban csak a következő évben fognak kiadatni, még pedig azoknak a községeknek, melyekben aránylag legtöbb tag fog jelentkezni. Hogy körünknek ezen intézkedése tisztább termények előállítására okvetlenül ki kell, hogy hasson, kétséget nem szenvedhet. A folyó évre tervezett árpakíállítás a kedvezőtlen árpa termés következtében nem jött létre. Befejezésül felemlítendőnek tartjuk, hogy úgy az annyira fontos gazdasági hitelügy szervezése, valamint a phylloxera elleni védekezés szempontjából nagy fontosságú amerikai szőló'telep létesítése érdemében az anyaegyesületnél az előkészületek megtörténtek, miszerint remélhető, hogy a jövő év az eddégieknél fényesebb eredményekkel fog lezáródni. Bogyay Máté s. k. elnök. A fóldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium országos tejgazdasági felügyelőségétől 1887. dec. 21-ről 2965. szám alatt a gazdasági egyesülethez következő felhívás intéztetett: Felhívás tehéntartóklioz tejük jobb értékesítése ügyében. Oly egyes gazdák, vagy községek, kik városoktól és nagyobb helységektől távol lévén, és kik ez okból nincsenek azon helyzetben, hogy tejüket közvetlen eladás által értékesítsék, a marhatenyésztés emelése érdekében figyelmeztetnek az iránt, hogy alkalmuk nyílik tejüket sajt és vaj készítés által értékesíteni. Ez utóbbi időben külföldi tejbérlők jelentkeztek, kik oly helyeken óhajtanak letelepedni, hol alkalmuk van elegendő, (naponta legalább 500 liternyi) tejmennyiséget rendes árban megszerezni. A nekik naponta beszállítandó tejért rendes időközökben (havonkint vagy félhavonkint) egy közösen megállapítandó literenkinti árt, mely a viszonyok szerint 3'/

2—5 krig változik, fizetni készeknek nyilat koznak. Oly érdekeltek, kik ily tejbérlőkkel összeköttetésbe lépni kivárnak, forduljanak az iránt az országos tejgazdasági felügyelőséghez. Egyúttal küldjék be oda a következő kérdésekre adandó teleletet is: 1. Hány liter napi tej beszállítására számíthat a bérlő télen át . 2. Hány liter napi tej beszállítására számíthat a bérlő nyáron át! 3. Hány termelőtől fogna ezen tej mennyiség beszállíttatni ? 4. A beszállítandó tejnek hányad része fogna tehéntejből ? hányad része bivaly- vagy juhtejből állani ? 5. A községben tartott tehenek túlnyomó számban a fehér, vagy a szines marhához tartoznak-e ? 6. Van-e a községben egy (3—4 közép nagyságú szobából és konyhából álló, száraz tágas piucével ellátott) alkalmas épület, mely átalakítható lenne sajtkészitő teleppé ? 7. Hány órányi távolságra van a legközelebbi vasút állomás, és mily karban van az oda vezető ut ? 8. Vannak-e szomszéd községek, vagy nagyobb birtokosok is, kik esetleg a közös tejszállításhoz hozzájárulnának (mily hozzávetőleges mennyiséggel s mily távolságból ?) 9.) Azon gazdák névsora, kik ezen tejbérlet! ügy iránt leginkább érdeklődnek. A fentebbi adatok beküldendők: „az országos tejgazdasági felügyelőség

u cime alatt Budapestre (Füldmivelési minisztérium.) Ezen felhívás oly értesítéssel tétetik közzé, miszerint a) az országos tejgazdasági felügyelőség kisérő levelében foglalt Ivözleménye szerint: „ha lennének olv vidékek, melyeket a tej feldolgozásának központjává lehetne tenni, az esetben minden esetre távol kellene esnie a várostól, mert ott, a hol kilátás van a tejet közvetlenül elárúsítás által értékesíteni, ott a sajt gyártás nem fizeti ki magát" b) hogy az adatok beküldését és általában a tejszállításra hajlandó érdeklődők és az országos tejgazdasági felügyelőség között az érintkezést a gazdasági egyesület hajlandó készségesen közvetíteni, — ez esetben tehát szíveskedjenek az illetők az adatokat és nyilatkozatokat ide beküldeni. Zala-Egerszegen, 1888. január hó 6-án. Háczky Kálmán s. k. ügyvezető elnök. A zala-egerszegi vörös-kereszt egylet közgyűlésé. Az országos vörös-kereszt egylet zala-egerszegi fiókja 1888. évi március hó 4-én tartotta rendes évi közgyűlését. Az elnök Svastics Paula a 'feletti sajnálkozásának adott évi jelentésében kifejezést, hogy az érdeklődés ezen valóban humanitárius egylet iránt oly csekély. A nagy tömeg úgymond az intézményeket azok közvetlen eredménye és hatása után bírálja. A vörös-kereszt egylet csendesen és szerényen működik céljai megvalósításán, s miután szabályai szerint csak rendkívüli és válságos időkben nyílik meg előtte a tér, a melyen minden emberbarátnak elismerését kivívhatja és kivívni fogja, az előkészítő munkálkodásai által olyan közvetlen eredményt — mely a nagy közönséget meghódíthatná — rendes körülmények között felmutatni nem tud. Nem óhajtom, hogy létünkre nézve a valódi működési tér megnyíljék, de túlságos optimismus kell ahhoz, hogy reménynyel kecsegtessük magunkat, miszerint e tér még hosszú időre zárva marad. A viszonyok mai nap olyan rohamosan fejlődnek, hogy nagyon is kell tartanunk attól, hogy a rettegett időszak, melyben a vöröskereszt egyletnek emberbaráti kötelességét teljesítenie kell, mindinkább közeledik. Kéri tehát az egylet minden egyes tagját, hogy a választmányt nehéz működésében támogatni szíveskedjék. — Az elnöki jelentés után felolvastatott Botfy Lajos pénztárnok úr jelentése, mely szerint 1887. évi összes bevétel 537 frt 60 kr., kiadás 338 trt 90 kr. s így a pénztármaradvány dec. 31 én 198 frt 70 krt tett. Tag sági díjakból befolyt 1884—1887. nyugták alapján 181 frt. — A tagok száma volt 201, kik közül 161 fizetett s igy az elhalt, elköltözött és még nem fizetett tagoknak 1887. évi beváltatlan nyugtáinak száma 38. iemény hidegben izgatottan várták az első vad megjeenését. A iák ágai csattogtak a hideg fagyos csókjától i a mindinkább magasabbra hágó nap aranysugarai a kopasz fákon képződött hólombozatot leperzselték s izok mindegyre zajt vertek az erdőben, a mint a száraz levelű bokrokra hullottak. A hajtók kurjongatva közeledtek a kitűzött ponthoz; a vadászok némán, mozdulatlanul állottak kijelölt helyeikre. Az erdő mélyéből egyszerre erős csörtetés hallatszott s rövid idő alatt eldördült az első lövés, mely zengve, zúgva csapkodott az erős dombokhoz s mély visszhangban halt el. . . . Kevés vártatva ismét durranások rezgeték meg a léget 5 a hatalmas vad vére pirosra festé a havat, melyben hörögve vonaglott s végre csöndesen kimúlt. Az első nap eredményével leszámoltunk. Más nap, a hajnali órákban lámpafény mellett nyomozásra indultam erdőőreimmel s déltájban már megtehettem a jelentést a főuraknak a hajnali barangolás eredményéről. Vaddisznó-nyomokra leltünk s a feketék élete fölött ki volt mondva az Ítélet. . . . A vadásztársaság d. u. 1 órakor már elállotta az erdőrész ama pontjait, melyeken, nagy valószínűséggel, a menekülő feketék megfordulnak. A kürt sikoltva, búgva rázta föl az erdő méltóságos csöndjét s a jelre megindultak a hajtók, kiket most közvetlenül én ellenőriztem. A lárma felköltötte a pihenő vadakat s azok menekülni óhajtván, erős ügetésben csörtettek át a pagony bokrai közt. A vadászok hamar meggyőződhettek arról, hogy a nap sikere fényes lesz; mert a hajtás megkezdése után mindjárt egy 6 darabból álló vaddisznó-talka ügetett erős iramban a 14 éves br. Wesselényi Ferenc felé, ki revolver-karabélyával csöndesen állott a kijelölt helyen s a szenvedélyes vadász egész izgatottságával várta a kemény ügetésben előtörtető vadakat. Különös és szép jelenet volt ez. Egy gyermek szemben 6 drb. vaddisznóval ! Ily körülmények közt a leggyakorlottabb vadász is érzi, hogy szíve van s a vér mind oda gyűl, hogy feszítse azt a parányi jószágot, mely különös alkotásainál fogva, az izgalom lázas perceiben hol nyugtalanul lüktet, hol nesztelenül zsibbad és elnémul. De e gyermek nem azért unokája a nagy Wesselényi Miklósnak, hogy félni tudjon! Meglepte őt a közelgő falka, — de nem rettentette meg. Revolver-karabélyát vállához szögezve a legnagyobb vadkan fejét célba vette s a mint a lövés lármás visszhanggal eldördült: a hatalmas vad tántorogva tett néhány lépést s vérrel himezve a patyolat hótakarót, élettelenül terült el a földön. . . . Az életben maradt falka szétriadt s lázas izgatottsággal igyekezett menekülni a lővonalon át. Kettő közülük a 16 éves (ismét egy gyermek!) br. Blomberg Frigyes előtt ügetett el, de az ifjú vadász nem azéi t állott ott, hogy nyugodtan nézze a menekülőket. . . . Lőtt s egy szép süldő lett áldozata az ügyes vadásznak. Br. Wesselényi Miklós egy szép kocát ejtett el kitűnő express-rifle fegyverével. Vaddisznót lőtt még Szvoboda Mihály erdész. A vadász-zsákmány aztán ünnepélyesen haza szál líttatott s a víg ebéd után a gyermek vadászok ősi szokás szerint felavattattak a szép Diána lovagjaivá. Leszelt és beváltatlan nyugta volt 1881-ről 11 db, 1882-ről 28 db, 1883-ról 55 db, 1884-ről 78 db, 1885-ról 83 db. és 1886-ról 47 db. Az egylet vagyona áll a ta karékpénztárban elhelyezett 830 frt 86 kr. alaptőkéből, a kis-komáromi fiók-egylet által küldött és szintén gyüinölcsözőleg elhelyezett 149 frt 48 krból és 10 db. magyar vörös-kereszt egyleti sorsjegyből, melyek közül 1 db. már 1883-ban nyereméoynyel húzatott ki. A pénztári jelentés szerint a központnak 1886. évi 68 frt 34 kr. illetménye az egylet 1887. évi bevételeiből nyervén fedezetét, a központnak 1887. évi 80 frt 50 kr. illetménye az 1887. évi pénztári maradványt, illetve az 1888. évi bevételeket terheli. Olvastatott Botfy Lajos pénztárnok úr által egybeállított vagyonkimutatás, mely szerint a fiókegylet vagyona áll 198 frt 70 kr. pénztári készletből, (J8U Irt 34 kr. takarékpénztáriig elhelyezett tőkéből és 90 frtot képviselő 10 db. magyar vörös-kereszt egyleti sorsjegyből, összesen 1269 frt 04 krból; teher: a központnak járuléka tagsági díj és adomány után 80 frt 50 kr., egyenleg mint tiszta vagyon 1188 frt 54 kr. Előterjesztetett a számvizsgáló bízottság jelentése a fiókegylet 1887. évi bevételei- és kiadásairól vezetett számadás megvizsgálásáról, mely jelentés alapján a közgyűlés pénztárnok urnák az 1887. évre a felmentvényt megadta. — Dr. Ruzsicska Kálmán úr indítványára az egyleti tisztviselőknek buzgó és fáradhatlan eljárásukért köszönet szavaztatott. — Miután a kilépett választmányi tagok egyhangúlag újból meg választattak, a vá lasztmány következőleg alakult meg: elnök: Svastics Paula ő méltósága, társelnök: főt. Balaton Józssf úr, alelnök: Skublics Jenőné ő nagysága, pénztárnok: Botfy Lajos ur, jegyzők : Boschán Gyula és dr. Zarka Zsigmond urak, ügyész: dr. Czinder István úr, orvos: dr. Isóó János úr. Elnök megköszönve az egyleti tagok szíves meg jelenését, az ülést bezárta. Közli: Boschán Gyula egyleti jegyző. A keszthelyi ipartesíüíet közgyűlése. A keszthelyi ipartestület folyó hó 4-én tartotta meg évi rendes közgyűlését, melyen, — miután Riersch .József elnök az ülés megnyitása alkalmával kijelentette, hogy ezen, most már 2-od izben egybehívott közgyűlés — tekintet nélkül a megjelenők számára — az alapszabályok 1 1-ik §-a értelmében jogérvényes — s a távollevőkre is kötelező — határozatot hozand, -- Pültz Pál ipartestületi jegyző az ipartestület 1887.-ik évi működéséről nagy gonddal egybeállított jelentést olvasta fel. Az évi jelentés behatóan foglalkozik az iparosok teendőivel, egyetértésre és zavartalan összműködésre serkentvén őket, hogy ez által működésükhöz az általános bizalmat megnyerhessék, s részükre a hatóság és közönség bizalmát biztosíthassák. Az évi jelentés ismerteti a testület és elöljáróság működését, mely után áttér a következő évi ügyforgalomra: Az 1887-ik évben tartatott egy közgyűlés, 10 elől járósági rendes- és egy rendkívüli ülés. Az elintézett ügydarabok száma 361 volt. Elküldetett 368 hivatalos levél. Kiadatott 127 muukakönyv és 10 ideiglenes igazolvány. Nyilvántartatott 336 mester, mely létszámból elhalálozás, elköltözés és ipar-felhagyás folytán,töröltetett 36, s így a tagok létszáma ez Idő szerint 300-at tesz. Iparossegéd nyilvántartatott 620. Elköltözött 258, tényleg alkalmazva van 362. A tanone-lajstomban nyilvántartatott 281 tanonc. Felszabadult 65, szerződés felbontatott 45 s így a tanoncok létszáma ez idő szerint 171. Az ipartestület békéltető-bizottságához beadott s jogérvényes határozattal elintézett panaszok száma 17. Az ipartestület könyvtára áll 804 kötet könyvből, melyek közöl 549 magyar, 255 német. A pénztári bevétel 512 frt 33 kr., kiadás 438 frt 96 kr. s így a maradvány 73 frt 37 kr. Az ipartestület vagyona áll 73 frt 37 kr. készpénzből, okmányokban 63 frt 90 kr. — 1885., 1886. és 1887 ik évi hátrálékos dijakban 1347 frt 30 kr., könyvtáralap 86 frt 94 kr. s így összesen 1571 frt 51 krból. Az ipartestület tisztviselőivé az 1888-ik évre a következők választattak. Elnökké: Ruzsicska János ; elöljárósági tagokká : Bischof Károly, Broskó János, Fülöp Antal, Heffler Antal, Laáb Antal, Nagy József, Neiger János, Neiger Károly, ifj. Reisehl Vencel, Talabér Károly, Veháp Lajos, Vilim Péter. Számvevőkké választattak: Nagy István, Stieder Kálmán, Hermán György. Az 1888-ik évi költség előirányzatot a közgyűlés változatlanul elfogadta. A szálló- és munkaközvetítő intézet felállítására vonatkozó elől járósági indítványt a közgyűlés oly kije lentéssel fogadta el, hogy az erre vonatkozó szabály rendelet elkészítésével az új elöljáróságot megbízta. A szegődtetési és szabadulási díjak életbeléptetése ügyében tett elől járósági indítvány általános helyesléssel elfogadtatott s a szegődtetési díj 2 írtban, a szabadulási díj pedig 3 frtban állapíttatott meg s egyidejűleg az elnökség megbízatott, hogy eme díjak szedését a jelen határozat jogerőre emelkedése után azonnal foganatosítsa. Az elöljáróság folyó hó 7-én tartott ülésében al elnökül Talabér Károly, pénztárnokul pedig Fülöp An tal választattak. —z.—1. Szabályrendelet a vasúti alkalmazónak minősítése tárgyában. Az érvényben álló vasúti üzletrendtartás 62. j a alapján s az 1876. évi már ius hó 6-án 268-, 1887. évi március hó 9-éu 20372 s 1881. évi november hó 3-án 16o06 számok alatt kibocsátott itteni rendeletek hatályon kívül helyezése mellett rendelem, amint következik :