Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 1-26. szám)

1888-03-04 / 10. szám

illetékesebb kezekből fog kibocsájtatni. Mindez csupán bevezetés, helyesebben indokolás akar lenni a következőkben általam előadandókhoz: Mindenki fog emlékezni, hogy városunkban, ZalaEgerszegen az 1877. év végén és "az 1878. év elején a Zala-Egerszegen építeni szándékolt színház alaptőkéjének javára egy műkedvelő színtársulat működött s az 1877. november 24 én, november 27-én, december 15 én s az 1878. évi január 2-án és 3-án sikerült szini előadásokat s ezekkel kapcsolatban kedélyes táncestélyeket rendezett. Ezen műkedvelő társulat, működésének megszüntetése után, nevezetesen az 1878. évi november 30-án, midőn alólirottnak, ki a társulat pénztárnoka és ügyvezetője voltam, számadását megvizsgálta és jóváhagyta, nem intézkedett aziránt, hogy a társulat leltárilag üszszeirt s 3(56 írt 64 krra becsértékelt színházi felszerelése és az ezen télül levő, a zala-egerszegi takarékpénztárban elhelyezett készpénze hova fordittassék és kinek kezére adassék át ? Sőt a társulat tagjainak ez érdemben határozás végett összehozása ismételt kísérlet dacára sem sikerült. így történt azután, hogy a szinházi felszerelés leltározott tárgyait, kellőleg csomagolva, a polg. iskolai igazgató úr szives engedelmével a polg. iskolaépület padlásán helyeztettem el; mig a számadás idejében 114 Irt 98 kr. volt készpénzről szólott takarékpénztári könyvecske mai napig kezemen maradt. Ennélfogva engedje meg a tekintetes szerkesztő úr, hogy e sorok utján felkérjem a fennebb nevezett volt műkedvelő színtársulat igen tisztelt tagjait, hogy a takarékpénztárban elhelyezett s a kamatokkal együtt a folyó 1888. január 1-én már 173 frt 53 krra rugó összegnek hova fordítása, ennek és a szinházi felszerelésnek kinek kezére leendő átadása iránt határozathozatalra a folyó 18S8. évi március hó 4-én délután 2 órakor a polg. iskolai tanácsteremben megjelenni szíveskedjenek. Minthogy pedig tudomásomra a Zala-Egerszegen építeni szándékolt színháznak alaptőkéje még nincs, amelynek gyarapítására a takarékpénztári könyvecskét és a társulat szinházi felszerelését átadhatnám: —- egyúttal kijelentem, hogy amennyiben az épen jelzett he- j lyen és időben a volt társulat tagjai közöl senki meg | nem jelennék és így ez uton a pénz hova fordítása és II a szinházi felszerelés kinek kezére adása iránt utasítást nem nyerhetnék, feljogosítottnak tekinteném magamat, hogy a szinházi felszerelési tárgyakat Zala-Egerszeg rend. tanácsú város hatóságának adjam át, a takarékpénztári könyvecskén fekvő pénzt pedig az ujonan szervezendő kisdedóvodaalap gyarapítására illetékes kezekbe tegyem le; mert mint fenebb kifejtéin, ezen összeg szebb cél előmozdítására ez idő szerint alig volna fordítható; másrészről a Zala-Egerszegen építeni szándékolt állandó szinház eszméje még igen sok időt kíván, hogy testet öltsön magára. Hazafias üdvözlettel vagyok kész szolgája: Dr. Czinder István. A za!a egerszegi takarékpénztár közgyűlése. A zala-egerszegi takarékpénztár részvénytársaság évi rendes közgyűlését február hó 25-én tartotta a társulat helyiségében. Dr. Graner Mihály elnök úr a megjelent tagokat üdvözölvén, a társulatnak az 1887. évi iizlet forgalmáról, az igazgatóság működéséről, a tisztviselők buzgó tevé 1 kenységéről, s az ezek folytán kihozott hasznos évi íj eredményről készített jelentését bemutatta s egyúttal felkérte a tagokat, hogy az alapszabályok értelmében a közgyűlés vezetésére maguk közül elnököt szívesked jenek választani. Ezen előterjesztésre Arvay István úr egyhangúlag || a közgyűlés vezetésére elnöknek megválasztatott, ki a' uenno helyezett bizalmat megköszönve, az elnöki széket elfoglalta s mindenekelőtt az alapszabályok értelmében a jelen volt részvényesek szavazatainak összeszámítását kérte foganatosíttatni, mely megtörténvén, eredményként kitűnt, hogy a jelen volt részvényesek összesen 103 szavazatot képviselnek, melynek folytán a közgyűlés az alapszabályok értelmében határozatképesnek eluökileg kimondatott. A felolvasott elnöki jelentés szerint az intézet minden üzleti ágában az 1887. évben minden irányban tért hódított. Ugyanis a pénztári forgalom a megelőző évekhez képest emelkedett 423,812 frt 59 krral, a kezelési vagyon gyarapodott 60,409 frt 82 krral, mig a jövödelmi kimutatás a mult évihez viszonyítva 3917 frt 62 kr. szaporodást mutat fel. Z?s hogy mégis jóval kisebb az idei tiszta nyeremény, mint az előző évben, ennek magyarázata az, hogy a közterhek tetemesen emelkedtek, hogy az év végén a láthatáron mutatkozott háború eshetősége az intézet állampapirainak árfolyamát nevezetesen csökkentette; végre, hogy a gazdasági viszonyok az elmúlt évben még kedvezőtlenebbekké váltak; mert nemcsak hogy a gazdaközönségnél a tőke törlesztés nagy nehézséggel járt, hanem a kamathátrálék is nagyobb összeget mutat fel, mint 1886-bati. Ha mindezen elháríthatlan kedvezőtlen befolyások okozta kárt a jövedelemből nem lettek volna kénytelenek levonni, az osztalék a tavalit minden esetre elérte, sőt túl is haladta volna. Örvendetes eseményként hozza fel a jelentés, hogy a lefolyt évben a társulat igazgatóságának közbenjárása folytán az Osztrák-Magyar-Bank városunknak azon kedvezményt adta, hogy a bank határozmányainak megfelelő szilárd házakra hosszabb idejű törlesztési kölcsönöket legolcsóbb kamatláb mellett engedélyez. Az egyes üzletágak főbb mozzanatait a jelentés a következőkben tünteti fel: pénztári forgalom. Pénzkészlet 1887. jan. 1-én 17,405 frt 06 kr.,' év folytán be vételek 3.302,134 frt 88 kr., összesen 3.319,539 frt 94 kr., kiadás év folyamán 3.305,225 frt 15 kr., maradvány az év végén 14,314 frt 79 kr. Betétek : állomány 810,565 frt, év közben betét 402,975 frt 04 kr., tőké sített kamatok 23,394 frt 02 kr., összesen 1.236,934 frt 06 kr., év folyamán kivétetett 446,151 frt 20 kr., állomány év végén 790,782 frt 86 kr. — Leszámítolási üzlet-, váltótárca állomány 612,355 frt 61 kr., év közben leszámítoltatott 2.404,496 frt 26 kr., összeg 3.016,851 frt 87 kr., év közben beváltatott 2.354,995 frt 05 kr., állomány év végén 661,856 frt 82 kr. — Jelzálog kölcsön: állomány 174,620 frt, év közben kiadatott 45,750 frt. összeg 220,370 frt, év közben visszafizettetett 10,6*5 frt 50 kr., év végén állomány 209,684 frt 50 kr. — Előleg értékpapírokra: állomány 13,245 frt, év közben kiadatott 7775 frt, összeg 21,020 frt, visszafizettetett 11,825 frt, állomány év végén 9195 frt. — A mérlegben kitüntetett 9553 frt 76 kr. tiszta jövedelemnek felosztására nézve a felügyelő bizottsággal egyetértőleg a jelentés javasolja, hogy az alapszabályok értelmében az elnökség, számvizsgáló bizottság és az intézeti hivatalnokok részére tisztelet díj címén kiosztás végett 15

n„-ot levonva, 2" „ a különleges tartalékalapra, 10° (

l a rendes tartalékalapra, 5° „ közhasznú célokra, 5° „ jótékony célokra fordittassék, melyek levonása után fenmaradó összegből egy-egy részvényre osztalék cimén 33 frt esnék. A megyei és városi jótékony célokra eső, 406 frt 03 krt kitevő 5" ,,-ra nézve a jelentés a következő felosztást javasolja: év közben e eitnen kiosztatott 27 frt, a zala-egerszegi kórház felszerelésére 50 frt, a Steril B. kórház javára 50 frt, a zala-egerszegi kisdedóvoda javára 50 frt, a zala-egerszegi tűzoltó egyletnek 50 frt, a z.-egerszegi nőegyletnek 50 frt, a z.-egerszegi karácsonyfa egyletnek 20 frt, a z. e. Chanuka egyletnek 20 írt, a z.-e. betegsegélyező egyletnek 15 frt, a z. e. alsófokú kereskedelmi iskolának 15 frt, a z.-e. Vöröskereszt egyletnek 15 frt, a z.-e. iparos tanoncok ösztöndíjára 10 frt, a z.-e. iparos ifjak önképző és betegsegélyező egyletnek 10 frt, a z.-e. tanuló ifjúsági önképzőkör egyletének 10 frt, a néptanítók országos árvaháza javára 10 frt, a zala-egerszegi szegények között valláskülönbség nélkül azonnali kiosztás végett 23 frt. Az elnöki és ügyészt jelentések felolvasása és tudomásul vétele után határozatikig kimondatott, hogy az alapszabályok 48. íj ának 2-ik bekezdése és a 100. §. 3-ik bekezdési pontjaiban előirt eljárás az igazgatóság által a lehető legszígorúabban betartassék. A bemutatott üzletforgalmi kimutatás, záruiérleg és felügyelő bizottsági jelentés felolvastatván, tudomásúl vétettek s ezek alapján úgy az igazgatóság, mint a felügyelő bizottság az 1887. évre vonatkozó kezelésükre és hivatalos működésűkre nézve minden további felelősség terhe alól felmentetlek. Az 1887. évre esett 9553 frt 76 kr. tiszta nyereménynek az elnöki jelentésben indítványba hozott mikénti felosztása a közgyűlés által beható tárgyalás és megvitatás után egész terjedelmében elfogadtatott s ennek alapján minden egyes részvényre 6

Ü ,,-os kamat fejében 12 frt, osztalék tejében 33 frt, összesen 45 frtnak az eredeti szelvények visszavétele mellett február hó 28-tól kezdve leendő kifizetésére az elnökség felhatalmaztatok. A felügyelő bizottsági tagoknak az 1887. évi fáradozásaikért dijazásképen tejenként 80 frt az 1888. évi üzleti költség terhére megszavaztatott s euuek kifizetésére az elnökség felhatalmaztatott. Az igazgatóságnak megbízatása lejárván, annak szakszerű, buzgó s az intézet javára és előmenetelére szolgált működéséért jegyzőkönyvileg köszönet szavaz tátott s az ujabbi választás eszközlésére Arvay István úr elnöklete alatt Csutor János és Thassy Kristóf urak szavazatszedő biz ittsiggá magvála-iztatván, a szavazás foganatosíttatott. — A beadott szavazatok összeszámláltatván, a szavazás eredményéhez képest igazgatósági tagokká 3 évre megválasztattak: dr. Graner Mihály, Bosehán Gyula, Rosenberg Sándor, Bosehán Emil, Graner Jakab, Horváth Miklós, Szalay Ferenc, Thassy Kristóf, Weisz Sán lor, Nagy Károly, Szabó Samu, Reehnitzer Miksa, Kaiser József, Rosenthal Ignác, Weisz Ede, Schütz Sándor, Heinrich Vilmos és Fischer László urak. Közegészségügy. Dr. A fan gin Károly megyei főorvos ur a megye területén január hóban észlelt közegészségi állapotról és eqyéb, a közegészségügyet érdeklőkről a közigazgatási bizottság február hó 21-én tartott ülésén a következő jelentést terjesztette elő: Időjárás tekintetéből a lefolyt hónap teljesen téli jelleggel bírt; a hőmérő rendkívül alá szállt; a hideg idő 3—4 enyhébb nap kivételével a hónap végéig kitartott; bő havazás mellett nem ritkán észleltettek északi szelekkel összekötött erős zivatarok, melyek a közlekedést hosszabb időre megakadályozták. A feljegyzett meteorologiai észleletek szerint a légnyomás maximuma volt 766'3 11

1 m, minimuma 740-2 m , havi közép 757-1 m/m. A léghőmérsék maximuma f 5-8°R., minimuma —17°R., havi közép —3'3"R. Közép nedvesség százalékokban 85-6° '„. A csapadékok havi összege 17-2 n> ni. Szelek irányára nézve leggyakrabban észleltetett É, EK, K, DK és DNy, valamivel gyérebben ENy. A közegészségi állapat felnőtteknél a megye legnagyobb részében kielégítő volt, csupán a perlaki járásban, valamint N.-Kanizsa és Z.-Egerszeg városban volt kedvezőtlenebb a mult havinál; mert ez említett helyeken nemcsak számra szaporodtak nagyobb fokban a megbetegedések, hanem a súlyosabb kóresetek is nagyobb mennyiségben észleltettek; különösen a tüdőgümőkór szerepelt nagyobb százalékként a halálozásoknál. A különféle kórnemek közt az egész megyében a légzőszervek bántalinai kerültek legnagyobb számmal gyógykezelés alá, nevezetesen a heveny tüdőhurutok, továbbá a tüdőlobok, ez utóbbiaknak nem ritkán súlyos esetei. Ezeken kívül észleltettek a csúzoknak különféle nemei, itt-ott hasi hagy máznak egyes esetei, néhány orbánc. A gyermekek közegészségi állapata oly községekben, hol járvány nem uralgott, majdnem mindenütt teljesen kielégítőnek mondható. Ezek közt is a légző szervek hurutos és lobos bántalmai kerültek legnagyobb számban gyógykezelés alá, melyek azonban nagyobb részben enyhe lefolyást vettek. Ezen bántalmakon kivül egyes vidékeken különböző kórnemek észleltettek; igy Bonczódföldön vörhecsnek 10 enyhe lefolyású esete, a pacsai járásban szelid természetű mirigydaganatok, SzentAndráson a szembetegségnek különféle neme trachoma kivételével, Lendván több hökhurut, Egerszegen 4 torokgyik eset, ezek közül kettő gyógyulással. Szősz községben pedig több heveny gyomor- és bélhurut, melynek indító oka azon körülményben találta magya rázatát, hogy a községbeliek az ivó vizet a Dagyobb távolságban — a hegyen — fekvő kutakból levén kénytelenek vinni, a viz hőfoka a nagy hidegben tetemesen alá szállt és azonnali ivás által a fentemlített betegségek felléptének okozója lett. A heveny fertőző kórok közül az elmúlt hónapban a vörheny 3 községben uralgott járványosán, nevezetesen Tallián-Dörögdön, Gyulakeszin és LesenczeTomajon; e 3 községben a járvány fellépte óta összesen megbetegült 2 férfi, 2 nő és 64 gyermek =68; ezek közül meggyógyult 2 férfi, 2 nő, 46 gyermek =50, meghalt 10 gyermek (47-7° „), a hónap végén két községben további ápolás alatt maradt 8 gyermek. TaliánDörögdön a járvány megszűnt. A kanyaró kilenc községben öltött járványos jelleget. Ugyanis Gardinoveczen, Nován, Lentiben, TóthSzent-Mártonban, Sormáson, Boczt'öldön, Sárhidán, Bakon és Kallóson. A járvány, mely egyáltalán a legszelídebb lefolyásúnak mondható, az elől említett 3 községben a hónap végére megszűnt. A kilenc községben összesen megbetegült 271 gyermek, kik közül meggyógyult 173, meghalt 8 és a hónap végén 6 községben további ápolás alatt maradt 90. Himló'járvány csakis Tihanyban volt, hol megbetegült 1 nő, 24 gyermek 25. Ezekből meggyógyult 14 gyermek, meghalt 2 gyermek, a hónap végén további ápolás alatt maradt 1 nő, 8 gyermek = 9. Boncvizsgálat teljesíttetett összesen három esetben. Egyszer gyermekgyilkosság esetében törvényszéki megbízatás folytán, hol a halál oka fuladásnak bizonyult, kétszer pedig rendőri tekintetből, melyeknél a halál legközelebbi okául mérgezési gyomorlob és belső elvérzés állapíttatott meg. Külső hullaszemle ejtetett 6 esetben; súlyos sértés I bejelentetett 4. Öngyilkosságot 3 egyén követett el, kik közül 2 (Szabó István Tördemiczen és Hullai Emília cseléd Csabrendeken) phosphor oldatot ivott, egy pedig (Rosenberg Izrael N.-Kanizsán) pisztoly lövéssel vetett véget életének. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 13 egyén esett áldozatává és pedig ur gfagyott 5 (Hermann Márton tapolczai, Zsohár János puszta szent-péteri, özv. Benkő Ferencné kökényes-mindszenti, Tollár Gáborné zala-szent-lászlói és Hadászi István tüske-szent-péteri); favágáskor a ledőlt fa által véletlenül agyonüttetett 5 (Doniján János p. magyarodi, Baksa Ferenc bánokszent-györgyi, Lándzsák József bakónaki, Tersztenyák Vince muraszerdahelyi és Nóvák Imre goricsáni); részeg állapatban a hegyi hajlékban égett 1 (Szabó György kiskomáromi); feldüléskor agy roncsolást szenvedett 1 (Vuk László); a Balatonba fúlt 1 (Kocsis József b.edericsi). Veszettség gyanújában volt eb Alsó-Zsiden, valamint Nedeliczen is kóborolt; mindkét helységben több kutyát, sőt Zsiden 3 sertést is megmart; a megmart ebek elpusztíttattak, a sertések pedig 3 hónapra elkülöníttettek és felügyelet alatt tartatnak. Gyermekgyilkosságnak egy esete merült fel Keszthelyen, hol Vastag Klári cselédieány újszülött gyermekét megfojtotta. Helyi, megyei és vegyes hirek. Személyi hír. Svastits Benó főispán úr őméltósága február hó 26. és 27-én Keszthelyen tett hivatalos látogatást. Köszönetnyilvánítás. A február hó 17-én Kaszaházán rendezett jótékony célú piknik tiszta jövödelme: 30 frt a „Chanuka" egylet javára átadatván, ez öszszegért forró köszönetet mond az egylet elnöksége. Helyettes főszolgabíró. Az elhalálozás folytán megüresedett keszthelyi járási főszolgabírói állásra Takács Imre tapolczai járási szolgabíró főispáu úr őméltósága ájtal helyettesül kineveztetett. Állandó gazdasagi tudósító. A földmivelés-, iparés kereskedelemügyi m. kir. miniszter által Baudiss Ernő kis-komáromi lakós a nagy-kanizsai járásra nézve állandó gazdasági tudósítói tiszttel bizatott meg. A „Keresztény Jótékony Nőegylet" végleg megalakult Nagy-Kanizsán. Az alapszabályok fölterjesztése és megerősítése sok ügygyei, bajjal ment. Végre valahára azután még is csak megtörtént. Az alakuló ülés m. hó 26-án ment végbe a g\ mnasiumi rajzteremben, hova szép számban, mintegy 150-en gyűltek egybe a tagok délután 3 órára. Az ideigl. elnöki tisztet Fesselhofer Józsefné, a titkári tisztet pedig Bátorfi Lajos teljesítette. Az egylet elnökéül Bátorfi indítványára egyhangúlag Olement Lipótnét választották ineg. Erre egy, Bogyayné és dr. Farnekné úrnőkből, meg Somsich Lőrinc és Bogyay urakból álló négytagú bizottság elment a megválasztott elnöknőt meghívni; ki is megjelenvén, zajos éljennel üdvözöltetett. Elnöki székét elfoglalván, meghatottan köszönte meg a közbizalmat s 50 írttal az alapító tagok sorát megnyitotta. Ezután következett a szavazatszerinti választás. Megválasztattak titkárul: Baboss László, Il-od titkárul: dr. Hauzer János; ügyészül: Faics Lajos; orvosul: dr. Szekeres József; — választmányi tagokul: Bogyay Ödönné, Benézik Ferencné, Dauscha Ottoné, Marko Ántalné, Sebestény Lajosné, Wittinger Antalné, Erdődy Lajosné, Janda Károlyné, Somsich Lőrincné, Miltényi Sándorné, Knausz