Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 1-26. szám)

1888-02-05 / 6. szám

vetlenül megjelentek volna. Az első négyest 36 pár táncolta. Kanizsa halad. Hogy Nagy-Kanizsán mily mértékbeu növeszik a társulás iránti nemesebb érzék, mutatja az a körülmény, hogy az ottani „Polgá'ri Egylet" legutóbbi közgyűlésén határozatkép kimondotta, hogy jelenlegi impozáns épületét még egy szárny-épiilettel meg fogja toldani. Az épületszárny költségvetési terve 30.000 írtra rug. Eljegyzes. Sebő I. P. kaposvári kereskedő legközelebb tartotta eljegyzését Gyertyánfy Ilona kisasszonynyal, Morgenbesser János nagy-kanizsai polgári iskolai igazgató kedves leányával. Alapszabálymegerösites. A foldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium a „Zalaviz lecsapoló tár sulat" módosított alapszabályait-, továbbá a nagykanizsai ipartestület, kebelében az 1884. évi XVII. t. c. 142. §-a értelmében létesített „önképző'-, segélyző- és rokkant pénztár" alapszabályait a bemutatási záradékkal ellátta. A február havi kozigazgatasi bizottsági ülés határnapjául a január havi ülésben f. hó 1 l-e tüzetett ki. Tekintve azonban, hogy a foldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium a székesfehérvári méntelepből az állami méneknek a tedeztetési állomásokra való szétosztását í. hó 12-ére tűzte ki, melyen főispán úr őméltósága, mint a megyei lótenyeszbizottság elnöke, úgy alispán úr s a bizottság több tagjai a megyei lótenyész tés érdekében megjelennek: a február havi ülés határnapjául t. hó 2l-e tüzetett ki. A tapolczai kaszinó egyesület január 29-én tartotta évi rendes közgyűlését Székely Emil egyesületi elnök vezetése alatt. Elnök a közgyűlést a megjelent tagok üdvözlése után megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésével Takács Jenő és Reul Gusztáv tagokat bizta meg. Ez után Kovács Rezső titkár olvasta tel jelentését az egyesület évi működéséről, mely szerint az 1887. évben az egyesületnek 38 rendes és 1 ideiglenes tagja volt. Az egyesületi tagok száma az 1886. éviekhez képest szaporodott. Az év folyamában a tagok sorából kettő töröltetett. Igazgatósági ülések leginkább tagok felvételére s a folyó ügyekre vonatkoztak. Az egyesületnek rengelkezésére állott 3 politikai, 2 élclap, két képes lap s egy havi folyóirat. Majd a pénztári számadás olvastatott fel Vastagh János pénztárnok által. A számadás szerint a bevétel 354 frt 55 krt, a kiadás 258 Irt 40 krt tett s így a pénztármaradvány 96 frt 15 kr. Az 1888. évi költségvetés 480 frt 24 kr. bevé tellel, 337 Irt 03 kr. kiadással irányoztatott elő s így remélhető pénztármaradvány 143 írt 21 krt tesz. A számvizsgáló bizottság véleménye alapján a pénztárnoknak a közgyűlés a felmentést megadta. A folyó éri számvizsgáló bizottság tagjaiul kiküldettek: Szabó Déí es, Kesz.ler Gyula és Márton Sándor egyesületi tagok. Ezek után Székely Emil elnök megköszönve az eü;yeilet tagjainak az igazgatóság iránt folytonosan tauusitott támogatását, valamint az igazgatóság tagjainak az egyesület ügyeinek vezetése körüli fáradozásait és türelmét, az igazgatóság lemondását bejelentette s a közgyűlést az új igazgatóság megválasztására felhívta, a közgyűlés vezetését Szigly József korelnöknek adván át. A szavazatlapok beadatván, az eredményt a korelnök a következőleg hirdette ki: Székely Emil elnök, Oszterlmber László alelnök, Kovács Rezső titkár, Vastagh János pénztárnok, Takách Imre háznagy és könyvtárnok ; rendes tagok: Dr. Beszedits Ede, Takács Jenő, póttag: Árvay Lajos. A megválasztott igazgatóságnak a közgyűlésen jelenvolt tagjai a tagtársak bizalmát megköszönvén, elnök a közgyűlést befejezettnek nyilvánította. Esküvők. Vajnits Anna kisasszonynak, Vajnits keszthelyi honvédszázados szép és szellemdús leányának esküvője Tantossy Kálmán ui. kir. honvédhaduagygyal febr. hó 7-én leeiul Keszthelyen. — Dr. Ulés Ignác m. kir. honvédtőorvos Keszthelyen szintén febr. hó 7-én lép házas-ági frigyre Sopronban Galba Emília kisaszszonynyal, Galba Károly nyűg. gazd. intézeti tanár kedves leányával. Farsang. A keszthelyi iparos ifjak önképző- és betegsedélyző-egylete január hó 28-án ,az „Amazon" szálló nagytermében igen sikerült bált tartott. A bál anyai tisztet ifj. Reischl Vcncelné úrnő teljesité a tőle megszokott rendkívüli szeretetreméltósággal. A figyelmes rendezőség, melynek élén Kardos Gábor egyl. alelnök állt, gyönyörű csokorral kedveskedett a bál anyának, ki viszont 50 írttal váltotta meg belépő jegyét. Id. Reischl V. városbíró szintén 50 írttal lépett a felültizetők sorába, kik közt ott tündöklik még Unger Alajos orsz. képviselő neve is és több másoké. Általában elmondható, hogy e szép célú egylet megérdemlett pártolásban részesül. A négyeseket 40—50 pár táncolta s a táncosnők sorában igen sok szép leány foglalt helyet. A zala-egerszegi kir. erdöhivatal személyzete: Szántó István erdőmester; Kárpáti Lajos, Derzsi Gábor, Szalóki Hugó, Rignath Ödön, Sztokosza Gyula, Márton Sándor, Lator István erdészek. A kömives-, kőfaragó- és ácsmesteri kepzettség megvizsgálására Zala-Egerszeg székhelylyel szervezett bizottság elnöke Sturm György kir. főmérnök; tagjai: Főzmayer Lajos, Lányi Kálmán kir. mérnökök, Mitterer József kőmivesmester, Simmer József ácsmester. Fényes bankett volt febr. 2-án a nagy-kanizsai „Polgári Egylet" dísztermében. 120-an vettek részt. Felköszöntőket mondtak: dr. Bentzik a nemtagokra s az Egyletre; Rothschild Jakab a választmányra; Kováts Béla a polgári erények virágzására a Polgári Egyletben ; darai az iparosokra, kik a Polg. Egylet tagjai; Györffy a többi körök elnökeire. Felolvasas. A zala-egerszegi kereskedelmi kör helyiségében szép számú közönség jelenlétében tartott Breisach Sámuel helybeli könyvkereskedő úr sikerült felolvasást „A nő, mint anya és feleség" ciraű tétel felett s végezetül felolvasót élénk éljenzésben részesítették. Felolvasás után tánc következett, mely a legjobb hangulat mellett éjfélutánig tartott. Zalamegye törv. hatósági bizottságának a kisdedóvás-ügy általános felkarolása céljából a megye közönségéhez intézett felhívása következtében Gödé Lajos keszthelyi főszolgabíró Keszthely intelligens közönségét febr. hó 25-ikén értekezletre hivá meg, melynek tárgyát a fenti ügy képezendi. A csáktornyai nő-egylet szamodasa 1837. évről I. Bevétel. 1. Az 1886-ik évi zárszámodás szerint tett a vagyon 1547 frt 10 kr. 2. Tagsági díjakból betolyt az 1887. évben 273 frt 36 kr. 3. Adományokból 40 frt. 4. Tagsági díj hátrálék az 1886. évről 3 frt 08 kr. 5. Gyűlésen való meg nem jelenésért büntetésből 4 frt. 6. Tőke után kamat 75 frt 54 kr. Bevétel összesen: 1943 frt 08 kr. II. kiadás. 1. szegények rendes segélyezésére fordíttatott 255 frt. 2. Rendkívüli segélyre 42 frt 50 kr. 3. Szegény tanulók felruházására 40 frt. 4. Szolga fizetése 12 frt. 5. Kezelési költség 1 frt 59 kr. Kiadás összege 351 írt 09 kr. Levonva a bevételből a kiadást: a vagyon 1591 frt 91 kr. A muraközi önsegelyzö tiszti-szövetkezet mult hó 29-én tartotta évi rendes közgyűlését. Elnök az ülést megnyitván, miután az összes üzletrészek (570) birtokosainak, az alapszabályok szerint megkívánt ' 5-e (112) nemcsak hogy jelen van, hanem (130) még túl is szárnyaltatik, azt határozatképesnek nyilvánítja. Rövid bevezetés után jegyző által felolvastatja az elnöki jelentést. Ecsetelvén benne az alakulás nehézségeit, a tagoknak a szövetkezet irányában tanúsított indolentióját, mondhatni ellenszenvét, azon biztos reményének ad kifejezést, hogy az sokáig tartani nemfog, s hogy még beáll az idő, a midőn a szövetkezet teljes mértékben fog megfelelhetni ama célnak, amelyet alakulása alkal mával maga elé kitűzött. Jelenti, hogy a beirt tagok száma, 46, 590 üzletrészszel, kilépett kettő 20 üzletrészszel, vau tényleg 44 tag 570 üzletrészszel. A szövetkezet 20 igazgatósági és 3 (rendkívüli) közülést tartott. Ezeken 15 hosszú előleget 863 frtnyi összegben szavaztak meg, az elnök által személyi előleg cimén 9 esetben 90 frt utalványoztatott ki. .Érintkezésbe bocsátkozott igazgatóság a helybeli pénzintézetekkel is, hogy a tagok esetleges szükségleteit kielégítendő, olcsó pénz szerzé éiől gondoskodjék. Többször hangoztatott óhaj következtében fogyasztási osztály fölállításának eszméjével is foglalkozott igazgatótanács. A terv ki is dolgoztatott, csak életbe kellett volna léptetni, a midőn pártolás hiány következtében elbukott. Az elnöki jelentés élénk helyesléssel és tetszéssel tudomásúl vétetett. A fölügyelő bizottság jelentése szerint a kimutatott zárszámodás és mérleg correctnek, az ezeknek alapul szolgáló fő és mellékkönyvek helyesen és pontosan kezeiteknek találtattak. Fölügyelő bizottságnak a felment vény megadatik. A felügyelő bizottság tagjaiul ismételve Alszeghy Alajos, Németh István és Pálya Mihály választatnak meg. Igazgatósági póttagokul -•— miután egyik igazgatótanácsossá léptettetett elő, másik pedig ji leköszönt — első sorban Mencsey Károly, másod sorban Fischer Endre választattak meg. Az alapszabályoki nak ismerése okvetlenül kívánatos lévén, közülés szóI többséggel azoknak kinyomatását elhatározza. Ezek után még több kisebb nagyobb ügy intéztetett el, melyek után az elnök a gyűlést bezárta. Statáriális fogoly. Hirschel Gyula, muraszombati illetőségű festősegéd, ki a zala-egerszegi csendőr-parancsnokság által a Bak és Söjtör között elkövetett rablás miatt üldözve volt, január 30 án a nagy-kanizsai rendőrség által le lett tartóztatva. — A csendőrség, mely az elfogott ellen eddig a ny mozást vitte s így ellene több terhelő bizonyítékkal rendelkezik, a rendőrségtől átvette s átadta az illetékes bíróságnak. Kanizsai tudósításunk kiegészítéséül írhatjuk, hogy nevezett festősegéd a baki korcsmában iddogált s a másik asztalnál egy paraszt embert látva, kérdezte tőle, hova szándékozik menni s mikor ezt mondta: Kanizsa felé, hozzá ült az asztalhoz, tudatva vele, hogy ő is arra megy. Ekközben erősen boroztak s habár a paraszt jó becsípett állapotban volt, még egy liter óbort elfogyasztottak s úgy indultak útnak, de tanuk állítása szerint a paraszt annyira be volt csípve, hogy a korcsmából is alig tudott kimenni s a piktorsegéd folyton támogatta, végre. Bakot elhagyva s a szent-mihályi útra érve, eiu bérünket a buzgóság egészen elfogta s nem tudott tovább menni, ekkor tehetetlen állapatában vette el tőle a pénzt a piktorsegéd, úgy hogy itt rablásról — mint a hatóságilag teljesített eíőnvomozásból kiderül — szó sem lehet s az eset statáriális elbirálás tárgyát nem képezendi. Vannak gazdáink között sokan, kik azt hiszik, hogy a magárjegyzékek csak aziil a céllal birrak, hogy vevőket hódítsaanak a cégnek. Csakhogv ez a nézet nem helyes. "Magkereskedel miink teré'i a kimerítő és nagv gonddal kiállított árjegyzéknek az a feladat jut, hogv tájékoztatva a közönséget a masrüzlet összes viszonyairól, kiszorítsa az ügynököknek a cazdaközönség félrevezetésére irányuló szereplését, mert tudvalevő, hogy az árú ' isztasága, valódisága s megbízható forrásból való származása se hol se moly fontos és sehol ezzel oly sok visszaélés nem történik, minta magkereskedés terén, és épen ezért a gazdakúzönségnek egyenesen szolgálatot tesz az a cég, mely a inagüzletről a egrészletesebb tájékoztatás nyújtja árjegyzékeivel. E tekintetben hazánkban első helyen áll Mauthner Ödön magkereskedelmi telepe Budapesten, mely még a külföld legelső világcégeivel is vetekedhetik. az általa évenkint kiadott gazdag tartalmú és díszes magárjegvzékkel, melynek 1^8. évi folyama e napokban jele-t megEz árjegyzék egyszersmind Mauthner üztetének eddig senki által el nam ért nagy kiterjedését isi gazolja. mert csak ilv te kintélves üzletkörrel biró kereskedő van képesítve ily tökéletes árjegyzék kiadására, közvetve tehát ez árjegyzék annak jeléül is szolgál, hogv Magyarországban egyetlen iizlet sem részesül a gaz daközönség oly általános támogatásában, mint a nevezett cegé. A vetési időszak küszöbén nem lesz felesleges az érdekelt közön|| séget arra ffgvelmez etni, hogy a nevezett cég, mint a hazánkban fenálló üzletek egyik legrégibbje, már egymagában fen áll ás ának hosszú tartamában is snlídításának legiobb bizoI nyítékát nyírtja, de figyelmet érdemel továbbá az is. h'\g/ a magj üzlet összes reformtörekvéseit ez a cég kezdeményezne s ezzel a I mezőgazdaság ak oly fontos szolgálatot tett, mely a njvénytermeI lés haladását kétségkívül h ithatósan mozdította ''lő, amit az is 'i igazol, kogy alig van év, mely e cég kitüntetéseinek számát ne szaporítaná s így a lefolyt, évben is az országos kertészeti cgvesület nagy aranyér iné t nyerte el e cég, oly kitüntetést, melyre még e< dig egyeden cég sem találtatort erdemesuek. A ki a magkereskedelem terén felmerült javításokat megismerni kívánja, az e szempontból bizonyára a legtökéletesebb tájékozást merítheti Mauthner Ödön főárjegvzékéből. mely rendkívül gazdag tartalmában oly tájékoztató segédeszközt szolgáltat, ,i m; .övei eddig g.izdak i/.önségü ik lem rendelkezett. Mauthner főárjegvzékét az eddigi 96 old i ról 144 nagy quart ol dal terjedelemig nagyobította meg, a mi által a ga/daközönség minden irá.iyu igényeit kielégíthetőnek véá Külső disze p dig s... ját kertjének egy részletét tünteti fel. oly művészi és ízléses kivi télben, mely hazai nyomdaiparunknak (a Deutsch féle művészeti és könyvnyomdái intézetnek) valóban becsületére válik és a legilletékesebb szakköröknek osztatlan tetszését vívta ki magának. Jelen figyelmeztetésnek célja tehát az. hogy a gazdaközönség érdek lódését ezen szép és tájékoztat kiadván.ra felhívjuk, inegjegvezve, hogy a mennyiben azt még olyan >k, kik ez üzlettel rendes^üssze köttetésben még ni csenek, megisireri.i k váte ák, forduljanak ez iránt levelezőlapon a céghez, (Budapesten, koronaherceg-utca 18.) mely ismert előzékenységével föárjegyzékét postafordultával ingyei. és bérmentve Küldi meg. Erdőtervek jóváhagyása. A foldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium a nyavaládi erdőgondnokság, a nyavaládi rom. kath. iskola, Nvavalád közséf volt úrbéresei, a veszprémi káptalannak Pécsely, Vázsoly Felső-Ors, Csopak, Lovas és Paloznak községek határában fekvő, Alsó-Csőde és Felső-Csőde község volt úrbéresei, Felső Ors község volt úrbéresei, Alsó-Ors község volt úrbéresei, Alsó-Ors községi nemesi közbirtokosság, Csopak község közbirtokossága, Aráes község nemesi közbirtokossága, Aráes község volt úrbéresei erdeinek ideiglenes gazdasági terveit megállapította. Nevmayyarositas. Löwensohn Samu talián-dörögdi illetőségű ugyanottani lakós saját, úgy kiskorú Kamilla, Matild és Vilma gyermekei vezetéknevének „Ló'ké" re, kiskorú Hirschl Ignác nagy-kanizsai illetőségű ugyanottani lakós vezetéknevének „ Horvát

a-n\ kért átváltóz tatását a m. kir. belügyminisztérium megengedte. Megtamadott rendőr. Vajda Antal kis-kanizsai földuiives az ottani korcsmában mulatván, egyszer kiment s látta, hogy rendőri őrtárat is ott van a korcsma körül. Rögtön megtámadta a rendőröket, hogy kire leselkednek ? A rendőrök erélyes föllépésére pedig azzal válaszolt, hogy az egyik rendőrnek megragadta fegyverét. A rendőr védte magát s fegyverét kiszabadítva, a támadónak olyat csapott kezére, hogy az harcképtelen lett. Az ügy most rendőri vizsgálat tárgyát képezi. Koborciganyokat tartóztattak le a csendőrök NagyKanizsán, a jan. 30-iki országos vásár alkalmával. A cigányok — mint rendesen — megjelentek sovány, fürge lovaikkal a lóvásáron. A csendőrök szintén ott járván, ráismertek két körözött cigányra s feléjük tar tottak, hogy azokat letartóztassák. Amint ezt a cigányok megsejdítették, futásnak eredtek Kis-Kanizsa felé. A csendőrök titánok. Egyszer esak az egyik futó cigány visszafordult s fegyvert rántva elő, az őket üldöző csendőrükre lőtt, de nem talált. Erre a csendőr őrsvezető is utánuk lőtt a cigányoknak, de szintén eredménytelenül. A csendőrük végre látva, hogy nem érhetik el a futó cigányokat, engedték őket menekülni s visszatértek a többi cigányhoz, kik már szintén menekülni akartak. Ezeknél kutatván, találtak náluk 4 lólevelet és 5 lovat, s így szükségesnek látták letartóztatásukat. A letartóztatott cigányok átadattak a nagykanizsai rendőrségnek. Szívtelen hiéna anya. Vastag Klára keszthelyi nőcseléd beleharapván a tiltott gyümölcsbe, az nem maradt következmény nélkül. Terhes állapotát külünféle ürügyek alatt sikerült asszonya előtt eltitkolni az utolsó pillanatig. Jan. 25 én éjjel egy fiúgyermeket hozott világra s hogy bűnét tovább titkolhassa, az ártatlan magzatot megfujtotta. Asszonya azonban gyanúsnak találta, hogy cselédje oly sokáig fekszik ágyában, szülésznőt hivatott, ki a szörnyű tényt felderítő. A hiéna anya, ki nem tübb 18 évesnél, börtönbe került. A hideg aldozata. Haklin János 70 éves cserenesóezi lakós mult hó 31-én délután a szomszéd Zsizsekszer községbe indult rokonainak látogatása végett, útközben a zivatarban átfázott s a hóban elmerült; igy találták meg, azonban annyira átfázva, hogy még az nap meghalt. Balatonba fúlt. Kocsis József balaton edericsi lakós halász mult hó 23-án a Balatonba fulladott. Megégett. Szabó György kis-komáromi lakós mult hó 24-én a szőilőhegyre ment s mivel az nap nem jött haza, testvérje roszat sejtve, másnap reggel kiment a szőllőbe s a pincét nyitva és testvérét halva találta. A helyszinén teljesített orvosrendó'ri vizsgálat alapján kitűnt, hogy Szabó György a pincében magát leitta, a présház nyitott tüzelőjében tüzet rakott és a tűz mellé fekve, ruhája meggyulladott és ittas állapotban az égési sebek következtében meghalt. Szerencsétion felilőlés. Baksa Ferenc bánok-szentgyürgyi lakós, 29 éves, nőtlen gerencsér mult hó 23-án délután fát hozván haza, útközben szekere feldőlt s őt agyonütötte. Romáig és vissza cimű útirajzra hirdet előfizetést Bátorfi Lajos, a „Zalai Közlüny" szerkesztője, aki mint útirajz író, nem ismeretlenül lép a közönség elé. Részt vévén a római Il-ik zarándokmenetben, ez alkalommal Európa déli részén volt Nápoly-, illetve Pompejiig. Műve — mint előfizetési felhívásában írja, — nem tudományos kiadvány, hanem biztos kalauz mindazoknak, kik e szép utat megtenni akarják, édes visszaemlékeztető az ott jártak részére s lehető vonzó és ismeretterjesztő a többieknek. A kiadványt O szentsége igen sikerült arcképe díszíti. Március hóban diszes kiadásban jelenik meg úgy, hogv a húsvéti nagy napok alatt Rómába zarándokoló III. menet tagjai már használhatják. Előfizetési ára 1 frt, diszkütésben 2 frt. Gyűjtők minden 5 példány után tiszteletpéldányban részesülnek. Megfagyott. Jan. hó 29 én özvegy Benkő Ferencné 76 éves aggnő Döbrétéről Kökényes-Mindszentre akarván hazamenni, a túlságosan élvezett bor következtében a havas uton kimerült és másnapon megfagyva találtatott. A test apolasa és tisztántartása az egészség egyik tőkelléke. E célra legalkalmasabb a Brázay-féle valódi sósborszesz, melyet a fővárosban ily célra majd minden házban használnak. E sósborszesz a legjobb fejmosó szer; mert erősiti a fejidegeket ós eltávolítja a