Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 1-26. szám)

1888-01-29 / 5. szám

somnak rongyos a csizmája, szüksége van ra, míg az ember ott állt mellettem a baltával, én a küszöbön lehúztam a csizmámat és átadtam neki; ezután felnyitotta a lisztes ládát, abból kivett egy nagyobb fazék és egy kisebb pohár zsírt s egy kis bögre vajat s azokat az uraságnak egy ott levó' csalán-zsákjába, melyet velem tartatott, bele rakta a csizmával együtt, azután engem bezárt a szobába és azt mondta, kutya kijöhetsz, majd ha a feleséged kiereszt, addig majd mi a felesé geddel a kamarában vacsorálunk. Ezután többet nem láttam már őket. A feleségem eresztett ki, úgy fél óráig voltam bezárva. Tanú ezután a hozzá intézett kérdésekre előedja, hogy sem a pisztolt, sem a fejszét nem emelték fél. el lenünk, azonban a nagy bejszu arra utasította a másikat, hogy lőjön agyon, ha megmozdulok. Igen meg voltam ijedve, csakúgy remegtem, különösen, mikor külön lezártak bennünket, azt hittem, hogy mindkettőnkét meggyilkolnak. A konyhában álló másik idegen nek több szavát nem hallottam, mint mikor feleségemmel a kamarából visszajött, társa kérdésére: mit találtak, azt mondta: hogyan láttam volna sötétben A nagy bajszú igen keményen beszélt, de nem bántott, ütéssel nem fenyegetett; mert mindenben engedelmeskedtem neki. Szembesítés. Szembesítésnél Csóka tanúnak szemébe mondja, hogy mindent jól beszélt, de nem igaz, hogy kutyának hitam, meg hogy Csekének azt mondtam volna: liid agyon, ha megmozdul; az sem igaz, hogy mikor a disznó árát kerestem, azt mondtam volna: lia megtalálom, szenvedtek. Tanú vádlott eme mondásával szemben fentartja előbbi vallomását. Cseke szembesítésnél tagadja, hogy valamit hallott volna, én nem hallottam semmit; mert az ajtó félig meddig be volt téve. Tanú nak az a vallomása sem igaz, hogy őt ('sóka arra utasította, hogy lője le Sorokot, ha megmozdul. Tanú fentartja előbbi vallomását. Január 25-én. Sorok Józsefné tanú 47 éves, r. k. vallású, nős, a december 21-én náluk elkövetett rablásra nézve ha sonlóan vall, mint férje Sorok vallott, ő is hallotta, mi kor a kamajábá lemenésnél a konyhában állónak mondta uramra mutatva: lőd le azt a kutyát, ha megmozdul; más felé akarván a kamarába levezetni, mint merre felmentek, kérdezte, mért nem arra vezetem s azon szavaimra, hogy erre könnyebben leérünk, baltájával megfenyegetett és azt mondta: mész arra, merre én akarom. Azt is mondta a kalapos: ha találok valamit, a mit eltagadtál, akkor szenvedsz; mikor rám parancsolt, hogy kutya, add oda a csizmámat, mondtam, hogy nehezen jő le , magam nem tudom lehúzni, a férjem szokta azt lehúzni, kész volt rá és mind két Iá bamról lehúzta a csizmát és távozott. Az ujjamat az ütköző elé toltam s így csak egyszer fordíthatta rá i zárt, melye} agy késsel, mikor már gondoltain, hogy a rosz emberek eltávoztak, kinyitottam, félve felmenteni a konyhába, uramat szólítottam, ki kiáltott hogv nvis sam ki az ajtót, mivel a kulcsot rajta hagyták bezá ráskor, az ajtót felnyitottam és nyári csizmáinkat felhúzva, azonnal bejöttünk Egerszegri s a csendőrségnél jelentést tettünk. Vallja, hogy tettlegesen nem bántót ták egyiket sem, hanem a nagy bajszú szóval erősen fogott bennünket, ha megtalál valamit, amit eltagad tunk. Mindenben készségesen engedelun skedtek nekik, mert az életüket féltették. Szembesítésnél Csóka tagadja, hogy 1 frt 20 krnál többet vittek volna el s nem igaz, hogy agyonlövess! fenyegette őket. Az igaz, hogy azt mondtam Sorok né nak, hogy szenvedtek kutyák, lia megtalálok valamit, amit eltagadtatok. Mikor az asszonyt a kamarába ki sértem, igaz, hogy a baltát felemeltem, de nem azért, hogy megfenyegessem. Az alatt, hogy szenvedtek, az volt szándékom, bogy j >bban megijedjenek s oda adják, hogy ne kelljen velük verekedni. Cselce szembesítéskor szintén nem ismeri el, hogy Csóka mondta <0]iia, hogyha megmozdul, agyon lője. Tanú ezzel szemben megmarad állítása mellett. Kluger Jakabné, Holczer Betti tanú, '21 éves, izr. vallású, korcsmárosné. Este 7' ., órakor jött be. hozzá, hon ő és sógornője voltak s mikor már — beteges levén — az ágyban feküdt, két férfi és egy nő. A szőke bajuszu vitte a szót. A szobában a nő folyton befogta a száját zsebkendővel s azt hitte, hogy ez férfi lehet női ruhában, gyanakodni kezdett, hogy ezek rosz emberek és sógornéját. aki a megrendelt pecsenye sütése végett a konyhában ment, bekiáltotta s németül közölte vele e gyanúját s kérte, menjen Fiszterékért segítségért, ez ki is ment, a nagy bajszú azonban utána ment, kis idő múlva visszajöttek, a másik férfi-és nő is, kik kin voltak, bejöttek s a nagy bajszú parancsára egy liter pálinkát mért nekik üvegükbe sógornőm, mikor az üveget ez vissza akarta tenni, a nagy bajszú azt mondta: adja ide mind s mindkét üveget a tarisznyájába tette. Ekkor kértem sógornőmet, adja oda ruhám, hogy felkelhessek és kimehessek, de a nagy bajszú azt mondta, inkább kimennek ők, csak végezzem itt benn dolgomat. Sógornőm ruhámat az ágyra dobta, felöltöztem; sógornőm is rájuk támadt, hogy ereszszenek ki s ő — felhasználva az alkalmat, az ajtón kisurrant, azok mindhárman utána szaladtak, ekkor én is kifutottam a ház mögé, egy darabig ott álltam, neszt nem hallva, előbbre jöttem, de meglátván őket, szaladni kezdtem és tüzet, rablót kiáltottam. szőke bajszú utánom szaladt, hanyatt lecsapott a hóba és fojtogatott, azt mondván: hallgass kutya ! En könyörögtem neki, hagyja meg életemet; pénzemet, mindenemet oda adom. Erre a szőke bajszú bevezetett, a másik férfi mellettem jött, mikor beértünk, a másik férfi és az asszony a szoba ajtóba állt, mely félig nyitva volt. Én az ágyra ültem, a szőke bajszú pedig a sifonér ajtót feltárta és annak fakjaiból háromszor nyalábolt fel ruhát és azt az ajtóban állókhoz kivitte. A 3 ik fordulónál azt mondta: no most jó van kutya és elmentek. A ruhák közt 48 frtjuk volt 43-at elvittek, 4 frtot ott találtak meg távoztuk után \ a földön. ! Tiszta lelkiismerettel mondja, hogy a szőke bajszú, úgy vágta a hóba és fojtogatni kezdte, de megfojtással nem fenyegetett. A szobában, mikor a ruhát nyalábolta, nem használt semmi erőszakot. Nem szólt nekem semmit, nem is tett velem semmit. A fojtogatás nvoma akkor nyakán meglátszott s attól a gégéje most is fáj. Pénzemet nem követelték, én mondtam a fojtogatás folytán, hogy ne bántsanak, oda adom mindeneI met, tőlem nem követelt. Azért fojtogatott, hogy ne kiáltsak. Puskát, baltát nem láttam náluk. Szembesítésnél Csóka azt vallja, hogy ő pénzt nem látott, meg ő nem fojtogatta az asszonyt, mire hozzá ért, már elesett a hóba s inkább ő segítette fel onnan. Tanv ezzel szemben megmarad előbbi vallomása mellett. Kluger Betti tanú hasonlóan vall sliogy mikor kiment, az egyik idegen férfi megfogta s azt mondta: csak vissza, mert itt az életed, ha nem hallgatsz, mikor másodszor kisurrantam, mind hárman utánam jöttek, de a kertnél eltévesztettek s visszamentek, én meg hátra menve a falu felé kerülve Weltnerékhez mentein, lármát ütöttem, ekkor ezek átmentek, én meg náluk maradtam. Mikor az idegen kin volt utánam, nem fenyegetett, nem láttam náluk mást, mint botot, mikor a sógornőmet elfogták, nem láttam s nem is halottam segélykiáltását. Mikor eltávoztuk után én is visszamen tem, sógornőin panaszkodott, hogy az alacsonyabbik fojtogatta és lenyomta a hóba. A nyaka a fojtogatás tói megződült, láttam azt másnap. Fülem hallatára sógornőmtől semmit sem követeltek. Azért szaladtam cl, mert a sógornőmet zaklatták, mikor a konyhában voltam, de hogy mivel, azt nem tudom. * Szembesítéskor Csóka azt vallja, hogy mikor tanút az utcáról visszakísérte, nem mondta neki, vége életednek, hanem csak vállánál megfogta, azt mondta, ne menjen, jő jön vissza, süsse a húst. Az sem igaz. hogy a sógornőjét a hóba lökte, nem is zaklatta egy rosz szóval sem. Tanú előbbi vallomását fentartja. Weltner Ignác, Fiszter József, Fiszter János tanuk egybehangzóan vallják, hogy mikor Kluger Betti ijedve átment hozzájuk, hogy rablók vannak náluk, jöjenek segitségre, mire átmentek, a rablók már eltávoztak. Mást nem láttak, mint hogy a sifoner üres volt s a földön 3—4 db. ruha volt. Klugerné panaszkodott, hogy kin fojtogatták, a fojtogatás nyomát a nyakán nem látták; mert nem vizsgálták. Ezután Vízy Mihály tanú mondta el a nála megkisérlett betörését Csóka és Csekének s hogy mint fogta el Csókát. Január 2G-án. Dr. Ihíry István törvényszéki orvos szakértői véleményét előterjeszti, mely szerint vádlottak szellemileg épek és egészségesek. A hozzá intézett kérdésre folytatólag előadja, hogy a fojtogatásnak nyomait, ha másnap megtekintjük, az kék foltot hagy később lesz az sárga. A délelőtti időt ezután a 30 ívet meghaladó tárgyalási jegyzőkönyv felolvasása vette igénybe, mely 2 , óránál tovább tartott; a délutáni ülésen volt a vád- és véd beszéd. Mind Bessenyey György kir. ügyész, mind dr. Czinder István, Hajik István, Boschán Gyula és dr. Szigethy lemér védő ügyvédek jeles és szakavatott vád-, illetve védbeszédet tartottak, sajnáljuk azonban, hogy a nagy adathalmaz miatt azokat még kivonatban sem közölhetjük. Bessenyey György kir. ügyész vádindítványában indítványozza, miszerint Csóka János, mint 2 rablásra felbujtó s mint tettes a btk. 344. 345 347. 70. 69. 1. pont és a rögtön bírósági szabályok 7. §. 1 p., a 22. i; 1. bekezdés, a btk. 21. §-a alapján kötél általi halálra ítéltessék. Cseke József, 2 rendbeli rablás bűntettében mint tettes , a btk! 344. 345. 347. 70. §-a alapján, a rögtönbirósági szabályok 7. §-a 1.) pontja s a 22. §. 2-ik bekezdése alapján ; - Csóka Jánosné, mint egy rablás bűntényének részese , a btk. 344. 345. 62. 2. pont, a 347. §-a, a rögtönbirósági szabályok 7. 4. pontja s a 22. §. 2. pontja alapján halálbüntetés helyett szabadság vesztés büntetésre Ítéltessék, Cseke Józsefné, mint orgazda a rögtönbirósági eljárás alá nem tartozván, ennek ellenében ügye a rendes bünutra áttétessék. A vád- és védelem előterjesztése után elnök az itéUt kihirdetését január hó 27-ének d. e. II órájára tűzte ki. Január 27 én. ítélet hirdet é s. 1). e. 11 órakor elnök a felfüggesztett ülést megnyitván, felolvastatott a rögtönbiróság tagjainak szavazásáról felvett terjedelmes jegyzőkönyv, mely után elnök a következő Ítéletet hirdette ki : A kir. törvényszék rögtönbiróságánalc illetékessége megállapíttatik és letartóztatott Csóka János, Cseke József, Csóh 'a Janosne és Cseke Józsefné vádlottak a törvény rendes útjára utasíttatnak. Ugyanis arra nézve, hogy vádlottak rögtönbiróságilag elitéltessenek, a bűnösség tökéletes bebizonyítása, arra nézve pedig, hogy vádlottak, vagy egyik vádlott halálra Ítéltessék, a rögtönbirósági elnök és négy biró szavazatából legalább 4 szavazat kívántatván, minthogy a jegyzőkönyvbe vett szavazatok szerint egyetlen vádlott ellen sem volt a halálos büntetéssel sújtandó rabi ás vagy az abban való részesség teljes bebizonyítására a megkívántató négy szavazat elérhető; minthogy továbbá vádlottak ellen részint egyhangú, részint a birák többségének véleménye szerint gyanuokok maradtak fenn: vádlottak a rögtönbirósági szabályok 21. §a szerint a törvény rendes útjára voltak utasítandók. Helyi, megyei és vegyes hirek. Radocza János kerületünk köztisztelet- és küzsz. retetben álló képviselője azon alkalomból, hogy az iparos ifjak önképző és betegsegély, ző egyesülete köszönő iratot küldött hozzá az egyesület részére küldött 100 Irt adományért, nevezett egyesület elnökségéhez a következő, méltán megfigyelésre méltó levelet intézte: „A/, iparos osztálynak jelentőségéről, ezen osztálynak hazánk társadalmi, közgazdasági életében elfoglalt fontos állása ról, már többször volt alkalmam nyilatkozni- és min (lenkor arra törekedtem, hogy ezen osztálynak érdekeit az iparnak, mint nemzeti megizmosodásunk << vik hatályos tényezőjének fejlesztését, előmozdítsam.^'Ezen cél elérésére igen üdvösnek tartom az iparosok egyesülését, s hazafias örömmel üdvözlöm a zala-egerszegi iparos ifjak egyletét, melynek bizonyára magasztos feladata -. n vallásosság és erkölcsösség legbiztosabb véd pajzsa alatt a társadalmi téren az önképzés, a haza polgárai iránt faj, és valláskülönbség nélkül, a kölcsönös tisztelet, szeretet ápolása, a magyar hazafias szellemnek, a haza iránti lángoló szeretetnek a tökély legmagasabb fokára emelése a törvények, törvényes intézkedések és hatóságok iránt tartozó tisztelet, engedelmesség fokozása és az ipari tevékenységre, a becsüleles munkára való folytonos serkentés. Meg vagyok győződve, hogy ezen cél és feladat megvalósítására irányzott nemes törekvésüket siker fogja koronázni, s a midőn a mélyen tisztelt egyletet arról biztosítanám, hogy működésük iránt mindenkor meleg rokonérzelemmel viseltetem, s érdekeik előmozdításán erőmhöz képest jövőre is igyekezem, vagyok hazafias üdvözlettel a tekintetes Elnökségnek Bpesten, 1888. január 22-én alázatos szolgája Radocza János. A zala-egerszegi önk. tüzoito egylet a helybeli izr. iskola termében folyó 1888. évi február hó 5-én d. u. 2 órakor tartja rendes közgyűlését a következő tárgysorozattal: /ívi jelentés felolvasása. Tisztviselők választása. Költségvetés megállapítása. Számvizsgáló bizottság jelentése. Farkas Márton e. szolgának fizetés javítás iránt beadott kérvénye feletti intézkedés. Indít ványok tárgyalása. Amennyiben a közgyűlés nem leend határozatképes, az a f. 1888. évi február 19-én fog tekintet nélkül a megjelenendő tagok számára — megtartatni. Köszönetnyilvánítás. Simon István egervári plébános úr 4 kötetes „Találmányok" cimű becses ajándékáért, valamint Kenyeres Gyula tanuló s Tivold Ferenc egyl. tag úr egy-egy az iparos ifjúság egyleti könyvtárának ajándékozott művekért, fogadják ez utón is az egyletnek hálás köszönetét. Az iparos ifjak önképző- es betegsegélyezö egyesületének f. hó 5-én saját pénztára javára a kereskedelmi kör helyiségében tartandó, tánccal egybekötött felolvasási, szavalati ünnepélyért dr. Wekerle László kir. segéd tan fel ügyelő úr „A magyarok ősi vallása és szertartásaid ról tart felolvasást. Kik esetleg tévedésből nem kaptak meghivót, szíveskedjenek ez érdemben az egyesület helyiségébe ez iránt fordulni. A csáktornyai kisdedövo egyesület f. hó 22-én d. e. tartotta meg évi rendes közülését. Fontosságát emelte ezen ülésnek ama körülmény, hogy vele az alakul ásnak első 3 éves eyklusa befejeztetett, s 2-ik megalakulás ismét 3 évre kimondatott. Ziegler Kálmán elnökölt, ki rövid vonásokkal ecsetelvén az egyesület működését a múltban, tömörülésre kérte a társadalmat a jövőben. Hogy Csáktornya városának közönsége mennyire szivén viselte eddig ez intézetének ügyét, kitűnik abból, hogy dacára az építésbe befektetett nagyobb mérvű tőkének, még is közel 1000 frtnyi kész pénze van, a mely hivatva van alapját képezni az egyesület vagyonának. Meg vagyunk győződve, hogy az intézet ügye most már meg van szilárdítva, s ezzel a magyarosítás eme egyik hatalmas tényezőjének jövője biztosítva van. A tisztség a jövő 3 évre következőleg alakult meg: Ziegler Kálmán elnök, Sárosi Lászlóné alelnök, Zrínyi Károly titkár, Polyák Mátyás pénztáros, Wollák Rezső ügyész, dr. Schvarcz Albert orvos. A választmány tagjai: Fischer Endréné, Pálya Mibálvné, Tódor Józsefné, Wollák Rezsőné, Ziegler Kálmánné; Ángyán Kálmán, Belánvi Tivadar, Hochsinger Sándor, Margitai József, Pruszácz Alajos. A számvizsgáló bizottságba választattak: Gráner Miksa, Mencsey Károly, Németh István. A körmendi athletikai-k'ub f. évi február 11-én a körmendi „Korona" vendéglő dísztermében zártkörű táncvigalmat rendez. Belépti-díj: család-jegy 4 frt, személy-jegy 2 frt. Kezdete 8 órakor. A keszthelyi gazdaszok bálja jan. 21-én volt az ottani nagy vendéglőben. Az elite-bál fényesen sikerült. A tiszta jövedelem, mely a gazd. tanintézeti hallgatóság segélyegylete javára for'dittatik, a 60 frtot meghaladja. Az első négyest 18 pár lejtette. A hölgyek közt láttuk — irja tudósítónk — Bendekovics lstvánnét, H'-mv. Antalnét; ott voltak még Reischl Lina, Vértesy i,ové rek, Szalay lika, Garger Eugen, Saary Piroska, Csuroa Lujza, Szeligtnann Izabella, Emeez Gizella, Kummi r Roza stb. k. a. A bál óta sokaknak nincs meg az előbbi nyugalmuk, azért e, hogy ott voltak, azért-e, hogy a bálra nem mentek el ? — bajos volna megmondani ! Elég az hozzá, hogy a jelen voltak igen jól mulattak, csak az volt a kár, hogy a nap, az a vén égitest, nagyon kihívó módon viselte magát a fiatalság iránt; ugy tetszett, mintha az egyszer előbb odahagyta volna nvugágyát és a vígkedvű fiatalságnak egy kis dorgatóriűniot akart adni, de . . . szerencsére neszét vették az öreg szándékának, s mikorra a nagyvilágon (Keszthelyen! körültekintett, a bálosokat mind "a szokott,'csendes nyugalomban találta. . . Ugy jár .az, aki reggel 5 éráig bálozik ! '? A nagy-kanizsai társaskör e hó 21 én saját he lyisegében igen sikerült táneestélyt rendezett, mely jó kedv és tüzes tánc mellett reggelig tartott. Az estél ven részt vettek: Belus Terka, Dauseha Ottoué, Dezsényi