Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 1-26. szám)

1888-01-22 / 4. szám

lítási jelentések, az iparügyekben hozott elvi jelentőségű !| határozatok, az állami ipariskolák terjedelmes ismerte­tései ^s a „Találmányok leírása" címén mellékletii! meg­jelenő mű adatai. Mindezek alapján ismételten melegen aláníjuk a „Közgazdasági Értesítő "t érdekelt köreink figyelmébe, megjegyezvén: hogy a félévre 5, egesz évre 10 irtot tevő előfizetési pénzek a Pesti könyvnyomda részvény­társaság irodájába (Budapest, Hold utca 7. sz. I. emelet) küldendők. Sopron, 1888. január 9-én. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. Helyi, megyei és vegyes hirek. Gyászhír. Özvegy Svastits Jánosné szül. Csertán Krisztina, főispán úr Őméltóságának köztiszteletben állt anyja, f. hó 1 ;> én 84 éves korában jobblétre szenderült. A boldogult hosszú életén át legfényesebb példányképe volt a gyermekei s unokái iránt rajongó szeretetnek és önfeláldozó gondoskodásnak, a nemes egyszerűségnek, szivjóságnak és léleknemességnek. — A ravatal a fő­ispáni lak földszinti szobájában, mely egészen be volt vonva feketével, vi-lt felállítva, virág' kkal díszítve s koszorúkkal ékesítve. Koszorút tettek a ravatalra: A gyászoló család „a legjobb anyának" felirattal, Cser­tán Károly és neje — tisztelete jeléül, Kalivoda János családja — tisztelete jeléül, Gaal Endréné — a legjobb barátnénak, Rosenberg Henriette nagyságos Svastits Krisztinának, a Nőegylet választmánya nagyságos Svas­tits Krisztinának, a Zala-egerszegi karácsonyfa egylet választmánya. A temetés f. hó 18-án d. e. 10 órakor volt roppant nagy számú közönség részvéte mellett. Megelőzőleg a boldogult lelki üdvéért gyászmise tarta­tott 1 jlO órakor; a templom zsúfolásig meg volt telve ájtatoskodókkal. A temetésen képviselve voltak a hely­ben székelő hivatalok, hatóságok, testületek, egyesüle­tek, a huszár tisztikar, a tűzoltó csapat, uagy számmal a megyebeli intelligentia. A beszentelés után hosszú menetben vonult ki a közönség a kálvária temetőbe, ahol a már elkészített új sírboltba helyezték el örök nyugalomra. Áldás és béke lebegje körül a megdicsőült drága porait! család a következő gyászjelentést bo­csátotta ki : Alulírottak fájdalomtól tört szivvel jelentik, hogy forrón szeretett kedves anyjuk, illetve napjuk és nagyanyjuk özvegy Svastits Jánosné született Csertán Krisztina asszonyság f. 1888. évi január hó 15-én esti 9 órakor, példás és önfeláldozás teljes életének 84-ik évében végelgyengülésben a halotti szentségek ájtatos felvétele után az örök életbe átköltözött. A drága el­hunytnak hűlt tetemei f. 1888. évi január hó 18-án délelőtti 10 órakor a zala-egerszegi sírkertben Cseplits E. temetkezési vállalata által helyeztetnek örök nyuga­lomra, az engesztelő szent mise áldozat pedig f. január hó 18-án délelőtti 9' . 2 órakor fog a zala-egerszegi rom. kath. plébánia templomban a Mindenhatónak bemutat­tatni. Áldás és béke hamvaira! Zala-Egerszeg, 1888. január hó 16-án. Svastits Károly és neje Bogyay Pau­lina - — Zoltán, Géza, Arpaelin, .Jola és Janka gyerme­keikkel. Svastits Betió és neje Svastits Paulin — Benó, Pál, Imre, Eugénia, Roza, Mihály, Gyula és Jenő gyer mekeikkel. Svastits Hugó és neje Vizlendvay Viktória — Irén, József, Ödön, László és János gyermekeikkel. Svastits Ilona és férje Varga Imre — Jenő, Magda és Károly gyermekeikkel. Svastits Roza és férje Spúr Já­nos János és Istv án fiaikkal, ugy ezek gyermekeivel. Svastits Emilia és férje Juhász Kálmán — Béla és Lenke gyermekeikkel. Kinevezés. A m. kir. igazságügyminiszter dr. Túry Sándor budapesti gyakorló ügyvédet és dr. Fritz József zalaegerszegi kir. törvényszéki aljegyzőt a z.-egerszegi kir. törvényszékhez jegyzővé nevezte ki. — A pénzügy­minisztérium id. vezetésével megbizott m. kir. minisz­terelnök Kaminrr Károly budapesti dohányárudaraktári tisztet a nagy kanizsai in. kir. dohányárudaraktárhoz ellenőrré nevezte ki. A csaktornya jotékony egyset három éves cyc­lusa a mult évben lejárván, f. hó 18-án újból megala­kult. A tagok száma 65. A tiszti kar következőleg választatott meg: dr. Krasovecz Ignácné einök, Sárossy Lászlóné alelnök, Kolarits Mihályné jegyző, Pálya Mi­liályné pénztáros, Joney Gusztáv titkár Az egylet ügy­védje Sárossy László. A zala-egerszegi ipartestület f. 1888. évi január hó 15-re kitűzött közgyűlése tagok hiányában megtart­ható nem volt; a felvett tárgyak letárgyalására az új közgyűlés f. hó 22. délután I órára a polgári iskola rajztermében oly megjegyzéssel tűzetik ki, hogy az alapszabályok II. § a értelmében a jelenlevők számára való tekintet nélkül a közgyűlés határozatképes lesz. Zala-Egerszeg 1888. január 15. Meskó József elnök. Gönczy Pál vallás és közoktatásügyi miniszté­riumi államtitkár pályája ötvenéves ünnepének alkal­mából létesítendő árvaházi alapítványhoz Zalavármegye tantestülete is megindította körében a gyűjtéseket. — Ez utón is tudomásúl hozzuk érdekelteknek, hogy gyűjtői vek következő igazgató uraknál vannak letéve: Bánfy Alajos Sümeg, Dr. Bartha Gyula Alsó-Lendva, Morgenbesser János Nagy-Kanizsa, Nagy Aron Balaton­Fiired, Pálya Mihály Csáktornya, Rédl Gusztáv Tapol­cza, Tóth Sándor Perlak, Udvardy Ignác Zala-Egerszeg, Udvarhelyi Gyula Keszthely. A gyűjtő ivek február hó 15 én záratnak le. Kinevezés. Főispán úr őméltósága Greibel Győző zalaegerszegi lakós, magán mérnököt balaton-füredi utbiztossá, Németh Antal nyugalmazott postaszámvizs­gálót a megyei gyámpénztárnál eszközlendő több rend­beli munkálatok keresztül vitele végett a törvényható­sági bizottság által belügyminiszteri jóváhagyással rend­szeresített ideiglenes állásra kinevezte. Névmagyarosítas. Berger Vilmos gelsei lakós vezetéknevének „Kovács l í-va, Nagy József nagy-kanizsai lakós vezetéknevének „Vörös u-re kért átváltoztatását a belügyminisztérium megengedte. Alapszabálymegerösités. „A nagy-kanizsai keresz­tény jótékony egyleta nagy-kanizsai kereskedelmi és ipar kaszinónak alapszabályai a m. kir. belügyminisz­térium által a bemutatási záradékkal elláttattak. A magyar gazdák és iparosok általános szövet­kezetének keszthelyi fiókja f. hó 15-én alakult meg. A fiók elnökévé Szijártó Károly ottani segédlelkész lett megválasztva. Felhívás Balatonmellék szőlőbirtokosaihoz! A székesfehérvári állami amerikai szőlőtelep vezetője Deák Tamás ur indítványa folytán Tapolczán „phylloxerának ellenálló amerikai szőlővesszőttermelő szövetkezet" ala­kulván, az előmunkálatok teljesítésével s a szövetkezet szervezésével megbizott alulirt bizottság 300 drb. 20 forintos részvénynek kibocsátását határozta el, melyek aláírására Balatonmellék érdeklődő szőlőbirtokosai tisz­telettel felkéretnek. A részvények jegyzése Tapolczán alulirt bizottság elnökénél vagy jegyzőjénél szóval vagy levélileg történhetik folyó évi január 30-ig. Ámbár a szövetkezet szüksége és célszerűsége indokolásra nem szorul, mégis jónak látjuk megemlíteni, hogy az eddigi tapasztalatokra alapított tervezet szerint évenként mint­egy 400,000 darab phylloxerának ellenálló gyökeres vessző lesz termelési áron a részvényesek között a részvények számaránya szerint kiosztható, melyek eset­leg a megrendelők kivánatához képest a legjobb hazai fajokkal be is nemessittetnek. Kelt Tapolcza, 1888. január 8-án. A bizottság:_Takács Jenő, b. elnök. Vas tagh János. b. jegyző. Árvay Lajos, Nagy Aladár, Frisch Lipót, Csébi Antal, Dr. Beszedits Ede, Szigli József, Handlery Gusztáv, Dr. Esső Gyula, Csendes József, Berger Jakab, Mojzer Ferenc. A zala egerszegi munkasok betegsegelyezó fgye­süíete évi rendes közgyűlését t. hó 15-én tartotta Árvay István úr elnöklete alatt. Elnök úr előterjeszté, hogy az egyesület a lefolyt évben igyekezett az alapszabá­lyokban előirt kötelmeknek megfelelni. Sajnálattal em­líti fel, hogy az egyesületi tagok kevesbedése mellett az évi jövödelem folyton apad, úgy hogy a tagok lét­számának folytouos apadása mellett az egyesület nehe­zen valósíthatja meg nemes feladatát: a betegség folytán munkaképtelenné vált tagok segélyezését s az elhalt egyleti tagok és családtagjainak tisztességes eltemetését. Örömmel tudatja az egyesülettel, hogy kerületünk or • szággyűlési képviselője Radocza János úr, méltányolva az egyesület nemes irányú törekveseit, az egyesületet 50 forintnyi adományban volt kegyes részesíteni. - A közgyűlés örömmel értesült országgyűlési képviselőnk e nemessziviiségéről s ezért jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét, melyről irásilag fogja értesíteni kegyes jó­tevőjét. — Bemutattatott az 1887. évi számadás, mely szerint az egyesület bevétele volt: rendes tagsági dijak­ból 327 frt 60 kr., pártoló tagok díjából 35 frt, Rado­cza János képviselő úr adománya 50 frt, 1886. évi pénztármaradvány 556 frt 72 kr., összesen 969 frt 32 kr. Ezzel szemben kiadatott: segélyezésekre 60 frt 20 kr., temetési költségekre 153 írt 24 kr., gyógyszer- és orvosra 303 frt 89 kr., vegyesekre 14 frt 80 kr., ösz­szesen 532 frt 13 kr., melyet levonva a bevételből, a pénztármaradvány 1887. év végén tesz 437 frt 19 kr. — A számadás felülvizsgálat végett Udvardy Ignác, Sanits Sándor és Graner Géza urakból álló bizottságnak adatott ki. — A választás következőleg ejtetett meg: Arvay István elnök, Udvardy Ignác alelnök, Kiss Dénes jegyző, Ory István pénztárnok, Rigó Ferenc egyleti orvos. Választmányi tagok : Isoo Alajos, Sanits Sándor, Graner Géza, Nagy Sándor, Bedő József, Kulcsár Sán­dor, Varga Márton, Vingler Mihály. Póttagok: Emrik Pál és Bakos Lajos. Statárialis eset. A zala-egerszegi kir. törvényszék, mint rögtönitélő bíróság a jövő hétfőn tog összeülni Csóka János és neje gutorföldi és Cseke Józséf mikefai lakó­sok rablási bűnügyének tárgyalása végett. A közigaz­gatási hatóság által előzőleg teljesített vizsgálat szerint Csóka János és Cseke József vitték véghez mult hó 21-én este 6—7 óra között Zala-Egerszeg határán So­rok József béresnél a rablást. Beismerték, hogy egy pár női és egy pár férfi csizmát, egy bögre zsirt elra­boltak, Csóka maga húzta le az asszony lábáról a csiz­mát s távoztukkor az asszonyt a kamarába, a férfit a szobába bezárva hagyták. E hó 7-én este 8—9 óra kö zött pedig Sárhida határában az útszéli csárdában Kl(i­ger .Jakab csárdást rabolták ki, hol velük volt Csóka János felesége is. Beismerték, hogy mindkét rablást előre oda haza Gutorföldön Csóka János lakásán meg­beszélték s ugy indultak útnak. Mindkét helyről elrab­lott tárgyak náluk megtaláltattak s egyuttul Sorok és neje reájuk ismertek, mint kik náluk a rablást elkö­vették. Mindkét helyen pisztoly- és fejszével fegyver kezve jelentek meg s ezek lettek árulóik. Ugyanis f. hó 14-én é)jel Csóka János Cseke .Józseffel Milejbe men­tek, hol egy kamarát akartak feltörni, a gazda azonban észrevevén, kiment, Csókát megfogta, míg Cseke meg­ugrott. Az elfogott Csókát a csendőrségnek átadta, je­lentve egyúttal, hogy egyiknél pisztoly, másiknál fejsze volt. Panajoth csendőr főhadnagy urnák — mivel a másik két rablásnál ugyancsak a pisztoly és fejsze szerepeltek — e körülményből azon gyanúja támadván, hogy a másik két rablást is ugyanezek követték ei, vallatóra vette az elfogott Csókát, ki is végre beis­merte, hogy csakugyan ő volt társaival együtt a tettes. Társai elfogatván, hasonlóan bevallották vétküket. Ha­sonló beismerő vallomást tettek — mint említők —• a vizsgálatot teljesített közigazgatási hatóság előtt is. — A tízparancsolat negyedikét brutális módon szegte meg egy elzüllött úriember, Nagy-Kanizsán. A legutóbbi napok egyikén részegen ment haza az esteli órákban. Ekkor anyját megtámadta, hogy adjon neki pénzt. Mi­vel pedig nem kapott, anyját ütni, verni kezdte s végre kidobta az utcára. A zajra nagy néptömeg csődült össze és rendőrökért futottak. A dühöngő fiút a rend­őrségre kisérték, hol nemsokára anyja is megjelent s kérte a rendőrséget, hogy ne ereszszék haza, mert még beváltja ígéretét: agyonüti a nagy fejszével. A rendőr­tisztviselő a síró anyának aggodalmát alaposnak látván, a brutális embert letartóztatta. Az elzüllött egyén né­hány év előtt postamester volt. Évi bérleti menetjegyek a m. kir. államvasuta­kon. Az utazó közönség által rendkívül felkapott éves bérleti jegyek az 1888-ik évre is kiadatnak a m. kir. állam-vasutak vonalain. Ezen bérleti jegyek azon előny­nyel járnak, hogy bármily vonalra illetve a m. kir. államvasúti hálózat bármely részére válthatók s e mel­lett árai oly alacsonyakra vannak szabva, hogy több­szöri utazásnál jelentékeny menetdíjmérséklés mutatko­zik. Nagy előnye e jegyeknek az is, hogy nem kell velük, lebélyegzés végett a pénztárhoz fordulni. E je gyek a keleti expressvonat kivételével az összes vona­tok, tehát a gyorsvonatok használatára is feljogosítják birtokosaikat, s ezenkívül 25 kg. podgyász szabadsulyra adnak igényt. Ami e jegyek árát illeti, azok aránylag annál olcsóbbak, minél nagyobb távolságokra váltatnak, így például a budapest-brucki vonalra (221 kim.) egy bérleti jegy ára az I. osztályban 218 frt, a II. osztály­ban pedig 170 frt; a budapest-kolozsvári vonalra (400 klm.i az I. osztályban 235 frt, a II. osztályban pedig 184 frt; a budapest-biassói és budapest-rutkai vonalon pedig (1044 kim.) az I. osztályú bérletijegy 316 frt, a II. osztályú pedig csak 245 torint. Ezen éves bérleti jegyek a m. kir. államvasutak városi menetjegy-irodájá­ban rendelhetők meg (Budapest Hungária szálloda; még pedig posta utján is, a mely es tben a megrendeléshez a bérletösszeg s egy névjegyal iku arckép csatolandó. A részletes díjszabás, mely e bérleti jegyekre nézve kimerítő felvilágosítással szolgál, a m. kir. államvasutak igazgatóságának személy-díjszabási ügyosztályában (Bu­dapest, Audrássy-ut, 75) valamint a fentjelzett városi menetjegy-irodábau is díjmentesen kapható. Budapest, 1888. január 6 án. Az igazgatóság. „Leányok Lapja" cimű közkedveltségü képes lap, melyet Dolinay Gyula ritka tapintattal szerkeszt, uj évvel már 14-ik évtolyamába lépett. Első száma előt­tünk fekszik. Diszes, elegáns lap, telve gyönyörű ké­pekkel és jeles közleményekkel, melyek ismert nevű Írónők és írók tollából valók. Közleményeket hoz Sziklav Jánostól, Szabó Endrétől, Vörös Adéltól, Perényi Kál­mántól, Nogáll Jankától, Gaál .Mózestől és még többek­től. Ez egyetlen füzete tizennyolc féle érdekesebbn I érdekesebb olvasni valót tartalmaz, melyekből a serdülő korú fiatal lányok sok szépet és jót tanulhatnak. A Lányok Lapja a iniveltebb családoknál szívesen látott vendég, több izben ajánlotta a kultuszminiszter úr i , másfél évtizedi fennállásával csakugyan bebizonyította életrevalóságát. Előfizetési ára felette csekély: negved évre 1 frt, félévre 2 frt. Megrendelések Ikidapest, kecs­keméti u. 12. sz. Dolinay Gyula szerkesztő nevére cimzendők. Cherbuliez Victor-nak, a nálunk is jól ismert, kitűnő francia regényirónak eg\ ik leghíresebb regénye: „Iloldenis Méta" magyar fordításban is megjelent a Singer és Wolfner-féle közkedveltségü „Kgyetemes Re­gény tár"-ban. Lz a két kötet a legfinomabb, legérde kesebb és legbájosabb elbeszélést tartalmazza, mely valaha Cherbuliez tolla alól kikerült. A genfi költő ennek a „Iloldenis Metá"-nak köszönheti, hogy körül­belül öt évvel ezelőtt a franciti akadémia tagjává vá­lasztották. Egy eszes, ügyes, nagyravágyó svájezi lány történetét beszéli el benne, a ki egy milliomos diploma­tával feleségül akarja niagát vétetni, mellesleg azonban egy festővel is kacérkodik, s utoljára két szék közt a pad alatt marad. Szellemesebben s érdekfeszítőbben lehetetlen volna ez ármányt bonyolítani, mint a hogy Cherbuliez teszi. El lehet mondani, hogy e munka le­fordítása kiváló nyereség irodalmunkra nézve, —- külö­nösen ily fordításban, minő az Ambrus Zoltáné. A két kötet ára piros vászonkötésben egy frt. Nem mind arany ami fénylik. Mindenki ismeri a kereskedésben előforduló közkedveltségü úgynevezett gyógyfüszappant, fogpasztát, fogport, szájvizet sat. Az ember egyszerűen a legközelebbi üzletbe vagy gyógy­tárbp fordul, kéri a kívánt szappaut, szájvizet vagy iogport és megelégszik azzal an.it kap, csak olcsó legyen. A közönség azt hiszi: az egyik olyan mint a másik, pedig ez a közömbösség a bőr vagy szájkonzerváló orvosi szerek megválasztása körül, a legnagyobb vétek önmaga ellen. Egy darab Pop|>-téle gyógyfiiszappan 30 krba kerül és ez a szappan, mely minden gyógytárban kapható, mégis feltűnően különbözik a többi szappan­féléktől. Első rendben nem dréga, mert egy darab, egy négy személyből álló család részére több mint négy hétre elég. E szappan kitűnő szolgálatot tesz minden­nemű bőrbajoknál, a bőrt tinómmá teszi és gyógy tulaj­donságai mellett a legfinomabb pipere szappan. Dr. Popp udvari fogorvos egyéb készítményei, mint Anatherin szájvize, fogpasztája és fogpora oly különlegességek, melyek a számos ártalmas hamisítványok dacára, vagy épen ezek folytán általánosan kedveltetnek, az egész világon el vannak terjedve, minden gyógytárban kap­hatók és kiváló gyógyhatásúk miatt, melyekkel minden száj- és togbaj ellen használtatnak, egyedül kipróbált szájkonzerváló szereknek tekin;hetők. Magától értetődik, hogy hamisításoktól óvakodni kell és ósak Popp-léle készítményeket kell elfogadnunk. Helyben kapható: Kaszter S., Unger D. gyógyszertáraiban, Heinrich \V. és L. kereskedőnél. Hatasos gyógyszerek. Ma, midőn mindenféle kon­tárkodó ember ajánl u. n. „hatásos" gyógyszereket, nem eléggé ajánlható, hogy csakis szakemberek által készített szereket vásároljanak, mert ezek csak hosszú búvárlatok után és képzettségüknek megfelelő komoly­sággal bocsátják szereiket a közönség elé. Fáczányi Ármin igen tekintélyes bpesti gyógyszerész úr ezelőtt másfél évtizeddel hosszú tanulmányozás után állította össze a most már országszerte ismeretes magyar édes mustárját, mely mindennemű gyomorbaj és ezekből származó betegségeknél bámulatos eredményt mutat fel. E sorok írójának volt alkalma a több ezer számra menő köszönőlevelekbe tekinteni, melyek legtöbbje 1—2 heti

Next

/
Thumbnails
Contents