Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 1-26. szám)

1888-01-22 / 4. szám

VII. évfolyam. Zala-Es:erszeg, 1888. január 22. 4. szára. )í Előfizetési díj: Egészévre 4 ft., Félévre 2 ft., Negyedévre 7 ft. Hirdetmények: 3 hasábos petitsor egyszer 9 kr., többszöri hirdetésnél 7 kr., Bélyegdij 30 kr. Xyiltfér pclilsoiii 12 ki'. A lap szellemi és anyagi részét illető közlemén vek a szerkesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. Kéziratokat nem kiil<lfl!ik vissza. társadalmi, kíziÉsisí es gazdássatí hetilap. A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. A nyomor. Az uralkodó nyomor megfigyelésére legalkalmasabb a tél. Ilyenkor mutatkozik az be leginkább s pedig különböző alakokban. Az enyhébb évszakok alatt nem tárul elénk olyan > közvetlenül, olyan irgalmat, könyörületet kiáltó módon. Nyáron minden bokor szállást ád a nyomorgónak s egyúttal mód is jobban kinálkozik — ha erős verejtékezés árán is — a mindennapi kenyér megkeresésére. Egészen másként van télen. Kevés ilyenkor a munka; nincs keresetmód. A szegény, két keze munkája után élő napszámos ember hiába ajánlja föl két kezét munkára; csak elvétve akad számára kenyérkereset. Ilyenkor azután két ut áll előtte. A koldulás és a rablás, lopás. Egyiktől visszatartja a szégyen ; a másiktól a lelkiismeret. Aliiig birja koplal, nélkülöz; biztatja, vigasztalja nyomorgó családját és a végső inség óráiban térdre hull a mindent rendező és látó Mindenhatóság előtt, hogy mentse meg őt és családját; adjon nekik módot a megélhetésre ; adja meg nekik azt az édes mindennapi kenyeret. Ha azután azt tapasztalja, hogy az imádság, az alázatos kérés — ha közvetlenül a jó Istenhez intézi csak — még nem ad kenyeret éhező családjának: akkor kezébe veszi a koldusbotot és elmegy imádkozni az emberek elé irgalomért. Tiz ház közöl kilencből elutasitják. Mit akar? Ingyen élősködni? Ep, erős, egészséges ember; menjen dolgozni! A tizedik házban mégis adnak neki talán egy fillért, talán egy darabka kenyeret. Megy tovább. De nem igen szed össze két három fillért vagy ugyanannyi darabka kenyeret; jön a csend- és rend őre; nyakon csipi; beviszi a dutyiba. Jogtalanul koldult. Hiába mondja, hogy nem bírt már élni, hogy családjának, Istenhez kiáltozó nyomora adta kezébe a koldusbotot. Iszen ha munkája van, szivesen dolgozik s megkeresi a mindennapi kenyeret. Mind hiába van. A nyomor nem ad jogot a koldulásra. Engedély kell; hatósági engedély! Azt meg- egészséges, ép embernek nem adnak. A hatósági engedély nélküli házalás pedig elzárást von maga után. A szegény nyomorgó embert, kinek midőn a szégyen és bűn között kellett választania, habozás nélkül az arcpirító koldulást választotta, — ezzél azután a bün útjára kergeti a törvény szigora. Ha azt a 24 órát, mit reá szabtak büntetésül, leülte, az iránt biztos lehet mindenki, hogy azt többé nem fogják hatósági engedély nélkül való kolduláson érni. Előtte áll a sokkal jövedelmezőbb, kényelmesebb ut: a betöréses lopás. El kezd vele az ördög társalogni imigyen : „Látod milyen ostoba voltál, hogy az emberek irgalmához, könyörületéhez fordultál. Remegve, arcpirulva mentél koldulni és gorombán elutasítottak s még rá be is csuktak. Alamizsnád sincs; mégis büntettek. Mért nem loptál? Amit az emberek önként oda nem adnak, vedd el tőlük! Jobb lopni okosan, mint koldulni szégyenkezve. Ha ügyesen végezed, örök titok marad s te általa egyszerre abba a helyzetbe jutsz, hogy a telet kitöltheted családoddal nyomorgás, éhinség nélkül. Még egy kis fát is vehetsz ; ami szigorú télben — második kenyér. Nem fogtok éhezni; nem fogtok dideregni." Vájjon lehet-e csodálni, ha az a szegény ember, kit ilyenformán a nyomornak ezer ördöge kisért. megtántorodik; ráté

r az útra, mely a másikhoz képest majdnem teljesen rögtelennek " Ígérkezik. így termi a tél, különösen az ideihez hasonló szigorú tél a nyomort; a nyomor a bűnt. Azok, kik sem koldulni, sem lopni nem képesek, azok vagy elvesznek étlen, hidegtől megvetten, vagy öngyilkosokká lesznek. Jól mondta a budapesti főkapitány évi jelentésében, hogy az ily nyomorokozta állapotokon nem segit a törvény szigora. Ezek az o ./ o állapotok egyenesen az emberi szivhez, az emberi irgalomért kiáltoznak. A piruló, a rejtett nyomor enyhítésére kellene alakulni egyesületeknek. Szükségesebbek ezek minden irodalompártoló és niagyarnyelvte rj esz tő egy es ü I ete k n é 1. Úgy tudjuk, hogy a legutóbbi nyár folytán megyénk egyik élénk pontján: Nagy-Kanizsán nagymérvű mozgalom indult egy keresztény jótékony nőegylet alakítása iránt s azt is tudjuk, hogy a beiratkozott tagok száma is ritka tekintélyes volt. Ez az egyesület főcéljául a rejtező nyomor kipuhatolását és enyhítését tűzte ki s működését a vidékre is kiterjesztette volna. Hogy e valóban szép és magasztos intenczióju egyesület végleges megalakulását mi gátolta meg? nem tudjuk. Igen nagy kár volt meg nem alakulnia ; meit később a tagok számának szaporodásával s az egyesületi vagyon gyarapodásával megyénk egyes élénkebb helyein fiók-egyesületeket is lehetett volna szervezni s ez által legalább megyénkben eleinte enyhíteni s később meg is lehetett volna szüntetni azt a nyomort, mely a szegény nép között erkölcsi és anyagi szempontból egyaránt erősen dézsmál. A ..Balatoni H;ílászszövetkezet' közgyüíése. A ,,Balatoni Halászszövetkezet" f. hó 10-én tartotta évi rendes közgyűlését Bogláron gróf Széchenyi Imre szövetkezeti elnök úr elnöklete alatt, szép számú tagok jelenlétében. Elnök melegen üdvözölvén a megjelent tagokat, megnyitó beszédében előadja, hogy az egyesület buzgó működését hármas irányban fejtette ki tehetségéhez s a körülményekhez képest. E hármas irány: a halállomány fogyásának korlátozása, a halállomány szaporítása s a vízmagasság szabályozása. A rault közgyűlés hatá rozatához képest az elnökség felkérte Veszprém, Somogy és Zala megyék alispáni hivatalait, hogy az alkotott szabályrendeletek betartásának ellenőrzését közegeik által szigorúan eszközöltessék. Ez intézkedésnek hogy kellő hatása megvolt, igazolja részben ama körülmény, hogy az orvhalászokra kirótt büntetéspénz birsága két akkora, mint volt az í886-ik évben. — A halállomány szaporítása érdemében az elnökség megtette a szükséges lépéseket aziránt, hogy egyes partbirtokosoktól, kiknek területén a haltenyésztés céljának megfelelő tavakat talált, ezeket megszerezze; nevezetesen a veszprémi káptalan birtokán levő Sástó és Czinegei tó lett volna alkalmas e célra, de ezeket a káptalan nem engedte át a szövetkezetnek. Zichy Lidia grófnő világosi pusztáján a célnak megfelelő kis költő tavat bocsájtott a szövetkezet rendelkezésére, melyért jegyzőkönyvileg fejezte ki a szövetkezet köszönetét. Jelenté folytatólag elnök úr, hogy a közmunkaés közlekedésügyi minisztérium a Sión új zsilipet szándékozván építeni, kikérte e tárgyban a szövetkezet véleményét. Az elnökség véleményének beterjesztéskor felhívta a minisztérium figyelmét a zsilip építésénél egy hallétra létesítésére, hogy a Sión felúszó halak a Balatonba juthassanak, amit a magas minisztérium meg is igért s egyúttal tudatá, hogy a Sió zár kezelésére uj alapszabályt dolgoztatott ki, mely szerint ivás ideje alatt vizet leereszteni a zsilipen nem szabad. — Az elnöki jelentés örömmel vétetett tudomásúl. Nedeczky Jenő szövetkezeti igazgató úr jelenti, hogy a társulat által a hínár kiirtására megszavazott 500 frt nem használtatott fel, egy részt mivel a déli vaspálya társulattól a baggerozó gépet nem kapták meg, más részt meg a hínár annyira elszaporodott, hogy ily csekély összeggel célirányosan nem is lehetett volna a kiirtást eszközölni. Ezután tanulmányi útjáról tett részletes jelentést, melynek alapján azon nézetének adott kifejezést, hogy mivel a Balaton területén hal

as tavak (növesztő tavak) haszonnal nem létesíthetők, a Balaton vizét akként kellene a Sió-zár által kezelni, hogy márciustól juniusig a viz szine emeltessék s igy a kis halak a viz emelkedése által elborítandó száraz réteken találnák meg élelmüket s itt a nagy halak falánkságától is óva lennének. Minél több költő tó lenne létesítendő, hogy igy minél nagyobb mennyiségű kis hal jusson a Balatonba; mert sok elpusztul belőle, számtalant megemésztenek a ragadozó halak és azért is, hogy a nemesebb halfajnak takarmányhalat adjunk. Egyelőre a ponty tenyésztését ajánlja, mit ez évben minden rendelkezésre álló eszközzel megkísérel a szövetkezet. — A közgyűlés éljenzéssel fogadta az ügybuzgó igazgató jelentését. A számadások megvizsgálására kiküldött bizottság jelentését előterjesztvén, a számadás rendben találtatott s pénztárnoknak a felmentvény megadatott. A közgyűlés az 1888. évi előirányzatot helyben hagyta 21 14 frt 71 kr. bevétellel és 16H7 frt kiadással. Ezzel kapcsolatban a hátrá'.ékosok újból felszólíttátnak hátralékaiknak f. évi február hó 28 lg eszközlendő befizetésére, mely határidőn túl a követelések behajtás végett a szövetkezet ügyészének adatnak ki. Egyúttal határozatilag kimondotta a közgyűlés, hogy a bérlők, ha bérösszegük változik, a szövetkezet pénztárnokánál tegyenek jelentést, hogy az új béröszszeghez képest vettessék ki a díj. A közgyűlés elnök úr indítványára Hermann Ottó tudóst, aki a halászat terén korszakot alkotó művet irt, egyhangúlag tiszteletbeli tagnak választotta. Hasonlóan tiszteletbeli tagoknak megválasztattak Kenesse;,- Miklós enyingi és Ehn Sándor tani járási főszolgabirák a fennálló törvények szigorú végrehajtása által a balivás terén szerzett érdemeiknek el isiibe rése ÜT. Domanek Alajos igazgatósági tag ez állásáról lemondván. helyébe Bertalan Alajos kegyesrendű áldozár lett igazgatósági tagnak megválasztva. A közgyűlés ezen túl április elején fog megtartatni. Végül elnöklő gróf úr megköszönve a tagok szives részvétét, a közgyűlést bezárta. Közegeszsrfjügy. Dr. Mangin Károly megyei főorvos ur a megye területén 1887. évi december havában ész'elt közeqészséqi állapatról és egyéb, a közegészségügyet érdeklőkről a következő jelentést terjesztette elő a közigazgatási bizottság január havi ülésén : Az időjárás minden tekintetben nagy változásokat tüntetett fel; a hónap első vészében ködös, esős napok és szél felváltva észleltettek; utóbb kemény fagy állt be, mely a hónap végéig tartó; t; a hőmérsék —l7°Kre is alá szállott; a hónap utolsó harmadában bő havazás és erős éjszaki széllel járt zivatar több napig megakadályozta a közlekedést. A változó időjárás, különösen a hosszan kitartó rendkívüli hideg a közegészségi állapatra is káros hatást gyakorolván, ez egyes vidékeken nem volt teljesen kielégítő, különösen a szent g óthi, letenyei és perlaki járásokban, hol az előző hónapihoz arányosítva megszaporodott a betegülések száma; a megye egész területén legnagyobb számmal a légzési szervek hurutos és lobos bántalmai kerültek gyógykezelés alá, mint gége és tüdő hurut, mandola és tüdőlobok, továbbá a csúzos bántalmaknak különféle nemei és itt-ott hasi hagymázuak egyes esetei. A gyermekek közegészségi állapata körülbelül megegyez a felnőttekével; ezeknél is a hurutok fordultak elő legnagyobb számmal, továbbá elszórtan a kanyarónak, vörhenynek és hökhurutnak szórványos esetei, Egerszegen 3 szerencsésen végződött torokgyik, dyphteritisznek Csáktornyán 3, a lendvaí járásban 2 esete. A ragályos heveny fertőz < kórok közül december hó folyamán a vörheny 3 községben (Tördemiezen, Gyulakeszin és T.-Törögdőn). a kanyaró Ö helyen (Botfán, Söjtörön, (íardinoveezen. Nován és L'ntiben) öltött járványos jelleget; vörhenybei megbetegült összesen 2 férfi, 29 gyermek -—31, ezek közül meggyógyult 2 férfi, 9 gyermek 11, meghalt 3 gyermek, a hónap végén további ápolás alatt mara'dt 1 7. Kanyaróban megbetegült 169 gyermek, meggyógyult 143, meghalt 2; a hónap végén Gárdinoveczen, Nován és Lentibeu ápolás alatt maradt 24. Botfán és Söjtörön a járvány megszűnt. Boncvizsgálat teljesíttetett 10, háromszor törvényszéki megbizás folytán, hét esetben pedig rendőri tekintetből; a halál legközelebbi okai voltak a törvényszéki boneolatokuál: 2 elvérzés és 1 fuiadás, a rendőrieknél pedig: '•'> fuiadás, 1 mérgezési gyomorlob, 1 agyguta, 1 tttdőhíídés, 1 szivhűdés. Külső hullaszemle rendőri tekintetből teljesíttetett 10, súlyos sértés ejtetett 10. öngyilkosságot 7 egyén követett el, kik közül 5 (Molnár András Esztergálon, Tibolya Teréz Liczkóban, Jeien számunkhoz 1

4 iv melléklet van csatolva.