Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 1-26. szám)

1888-06-24 / 26. szám

Gazdasági bizottság: Bedő Vendel, Boschán Emil, íd Czinder ístván, Goldfinger János, Graner Géza, Handler István, dr. Háry István, Háczky Kálmán, Isoo Alajos, Kaiser József, Nagy Károly, Páslek József, Ru zsiJs Károly, Skublics Zsigmond, Sturni Gyjörgy, Szigethy Antal, Varga Mihály. Alapítványi bizottság: Balaton József, dr. Czinder István, dr. Graner Mihály, Hajik István, Isoo Alajos, Kaiser József, Kuminer Gyula, Szabó Samu, Szigethy Antal, Varga Vilmos. Számvizsgáló bizottság: Bodián Emil, Blichler Jakab, Fischer Miksa, Kozenberger Sándor, Udvardy Ignác. I elügyelő bizottság: Boschán Gyula, dr. Czinder István, dr. Graner Mihály, Háczky ' Kálmán, Handler István, Horváth Miklós,' Krosetz János, dr Mangin Károly, Szabó Samu, Szigethy Antal. Ipariskolai bizottság: id. Czinder István, Fischer László, Fitos Károly, Hajgató Ferenc, Kovács László, Kummer Gyula, Krosetz István, Major Károly, Nagy Károly, Sanits Sándor, Somody Sándor, Udvari y Ignác. Közegészségügyi bizottság: Bedő Vendel, Boschán Gyula, Berger Henrich, Deuseh Ferenc, Csébi-, János, id. Czinder István, dr. Czinder István, Fito< Károly, Fangler Mihály, dr. Háry István, Hajgató Ferenc, Ha jik István, Háczky Kálmán, Major Károly, Ogrizeg Mátyás, Öszterreicher Márkus, Pírity János, Polczer János, Páslek József, Ruzsics Károly, Rechnit/, Miksa, Rigó Ferenc, Riedlmayer János, Rozenkranc/. József, Sturm György, Somody Sándor, Szigethy Antal, Skublits Zsigmond, Varga Mihály, YVeisz Sándor, Weis/. Izidor. Az egyes bizottságok polgármester úr elnöklete alatt fogják tartani alakuló üléseiket. Közegészségügy. Dr. Mangin Károly megyei főorvos úr a megye területén 1888, évi május hónapban észlelt közegészségi állapotról és egyéb, a közegészségügyet érdeklőkről a következő jelentést terjesztette elő a közigazgatási bizottság junius havi ülésén : A közegészségi állapot úgy a felnőttek-, mint gyermekeknél általában kielégitő, sőt legtöbb helyen teljesen kedvező volt; a szórványos betegségek közül legnagyobb számmal az emésztő szervek hurutos bántalmai kerültek gyógykezelés alá. észleltettek ezeken kivül teleuilitést érdemlő számban tüdőhurutok ; gyermekek közt a* alább felemlítendő s járványosán is uralgott kórnemen kivül egy két községben a kanyarónak szórványos esetei és néhány vörheny. A heveny fertőző betegségek közül a himlő és kangaró öltöttek járványos jelleget. A himlő csak egy községben, Nagy-Pécselen uralgott, hol megbelegült 9. Ezekből meggyógyult 2, meghalt 3, a hónap végén további ápolás alatt maradt 4. A kanyaró hat községben: Szent-dróthon, Lendván, Petesházáu, Bellatinczon, Gánicsán, Lippahóczon — volt járványos jellegű 142 kóresettel, melyek közül 127 gyógyulással végződött, mig 15 további ápolás alatt maradt Szent-Grótlion, halálozás nem történt. Bonczvizsgálat 13. teljesíttetett, kétszer törvényszéki megbízatás folytán, négyszer pedig rendőri tekintetből. Legközelebb halálokul a törvényszéki boncolatokoál 1 liiladás, 1 agykérlob, a rendőrieknél 1 faladás, I szívrepedés, 1 tüdőlob s 1 agyroncsolás találtatott. Külső hullaszemle rendőri tekintetből történt 10, súlyos sértés bejelentetett 4. Öngyilkosságot 6 egyén követett el, kik közül 4 (Cserép József Rezi 1), r\ ui rbach Erzsébet Keszthelyen, Simon János Garabonczon és Szépszó János Felső För sün) magát felakasztá, I (Major Rozi Kanizsán; phos phoroldatot ivott, I pedig (Pap Géza Keszthelyen) pisztolylövéssel vetett véget életének ; öngyilkossági kisérlet két esetben történt, az illetők azonban megmentettek. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 9 egyén esett áldozatává és pedig 3 (Inbiil Péter Zsitkóczon, Simon György Pókafán és egy háshágyi gyermek) vízbe fult, I (egy koldus Komárvárosnál) vasúti vonat által elgázoltai olt, I (Jandó József) leforráztatott, I (Vucs kies Katalin Szepetneken) leomló föld által agyonnyomatott, I (Bezeréden) a feldűlő szekér alá kerülvén, összezuzódott, 1 pedig (Símopcsics Lajos Kanizsán) hordó mosáskor a szétpattant hordóienék által fejbe talál tatván, agy roncsolást szenvedett. Elmekórnak öt esete lett hivatalos beavatkozás tárgya. Ezek közül egyik beteg házi gondozás alatt hagyatott, kettő kórházba helyeztetett megfigyelésre, kettőnek pedig az országos tébolydába szállittatása végett az intézkedések megtétettek. Veszettség gyanújába volt eb által 3 égvén maratott meg. Fzek egyike Pasteurhoz fordult levélileg tanácsért, ki őtet egy bécsi orvoshoz utasította. A tanácsot kérő azonban itthon maradt és a másik két meg mart egyénnel együtt a járási orvos kezelése alatt van. A soproni kereskedelmi es iparkamara körőDöl. Kimutatás a kamara 1887. évi tényleges bevételei és ki adásai IÓI. Bevétel: 1. Pénztári maradvány 1886. végével 13230 frt 43' , kr. 2. 3. Illeték fejében befolyt .... Kamat fejében időleg elhelyezett 16155 n 89' 2 i) tőkék után 103 n — n 4. A kamara helyiség egyrészének albérlete fejében 250 n — n 5. Védjegy lajstromzási díj fejében 55 JI 60 » 6. Visszafizetett előlegek . . . . 160 n -» Összesen : 29954 frt 93 kr. Kiadás: 1. Lakbér a kamara helyiségéért 1030 frt — kr. 2. Évi fizetések, lakpénzek és napidijakra 6378 i? 02 r> 3. Irodaszerekre 263 49 r) 4. Nyomtatványokra 634 n 82 71 5. Könyvek, hírlapok s könyvkötő munkákra . 2H4 i) 46 n 6. Fűtésre 205 ri 50 n 7. Világításra 24 n 61 r) 8. 9. Pósta bérre Járulék kereskedelmi és iparisko100 n — n lákhoz 700 n — n 10. 11. Járulék a nyugdíjalaphoz Ösztöndíj iparosszakoktatást hall488 n 80 rt gatóknak 290 n — n 12. Utazási költségekre ...... 312 n 55 n 13. Hirlapi hirdetésekre 4<>8 n 26 rt 14. Előre nem látható kiadásokra 332 n 16 rt 15. Fizetés előlegekre — n 16. Adólajstromok másolásáért 5H7 n 01 T) 17. Túlfizetés után visszatérített kamarai illetékek 4 TI 27', n 18. Az or»z. sajt- és vajszövetkezetnél jegyzett két részvényre 50 n n 12093 fi t 95' 17800 . 97 Összesen : Pénztári maradvány 1887. év végével Sopron, 1888. május hó Hián. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. kr. Helyi, megyei és vegyes hirek. Lapunk jelen száma ez évnegyedben utolsó levén, tisztelettel felkérjük azon előfizetőinket, kiknek előfizetése junius végén lejár, az előfizetés szives meq ujit t isár a, hátrálékos előfizetőinket pedii/ felkérjük a hátrálékos összeg mielőbbi beküldésére. A |

a

p kiadóhivatala. Képviselők választása. A kisorsolt városi képviselők helyébe a választás f. hó 18 án ejteiett meg ('sí i tán Károly alispán ur elnöklete alatt. Megválasztatlak az 1. kerületben rendes tagokká: Fangler Mihály, Fi •scher Miksa, Háczky Kálmán, Kummer Uyula, Major Károly, Sturm György, Varga Vilmos és VVeisz Izidor, póttagokká Preszler Gyula, Vörös Gyula; a II ik ke rületben rendes tagokká: Bedő Vendel, id. Czinder István, Hajik István, Goldfinger .János, Páslek József, Somody Sándor, Udvardy Ignác és Varga Mihály, póttagokká Pinty Lajos és Heinrich Vilmos. Meyhivas vasutüyyi ertekez etre. A Zala-Eger szeg Szent Iván helyi érdekű vasút érdekeltségnek a Szent-Iván csáktornyai vasutllgyi vállalathoz mikénti csatlakozása érdemében t. 1888 ik évi junius hó 26-án d. e. i) órakor Zala-Egerszegen a gazdasági egyesület háza termében (Fehérkép-utca 333. szám) tartandó értekezletre a zala-egerszeg-szent-iváni helyi érdekű vasút érdekeltség tagjai tisztelettel meghivatnak. Zala-Egerszegen 1*88 ik évi junius hó 18-án. Hátzky Kálmán vég. bizottsági elnök. Kinevezés. O felsége a király, a földmi velés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter előterjesztésére Szánthó István alerdőfelügyelőt erdőfelügyelővé nevezte ki. A földmi velés-, ipar és kereskedelemügyi miniszter Szigeti Rezsőt a zala egerszegi erdőhivatalhoz enlészjeleltté nevezte ki. A zala egerszegi tekeegylet igen sikerült és látogatott, tekeverseuynyel egybekötött táncmulatságot rendezett f. hó 17-én a kaszaházi kertben. Jelen voltak: Bajomy nővérek, Csoknyay Laura, Dallmann Lujza, Hrabovszky Irma, Hubinszky nővérek, Krosetz Janka, Nagy Ida, Szalinay Mariska, Skublics nővérek, Szánthó Gizella, Szigethy Flvira és Tkallac Mila urkölgyek, Bajomy Istvánué, Balogh Gyuláné, Csoknyay Jánosné, Hauschka Gyuláné, Hrabovszky Flóriné, Hubinszky Adolfné, Krosetz Jáoosné, Lányi Kálmánné, Markovits Sándorné, Mayer Istvánué, Mayer Jáoosné, Nagy Gézá né. Nagy Józsefné, Spur Jánosné, Szalmay Józsefné, Szánthó Istvánné, Szigethy Sándorné, Trsztyánszky Ödönné, Udvardy Vincéné urnák. Este 1 1 órakor az eső megeredvén, a mulatsagot Fent a teremben folytatták reggeli 2 óráig. A versenyen a főnyereményeket : Kotzig Antal, Öszterreicher Samu és Balaton József urak vitték el. Meghívó. A zalaegerszegi esperes-kerületi róni. kath. tanítói kör tavaszi gyűlését, tekintettel t. Kovács Sándor söjtüri néptanító 50 éves tanítóskodásának évfordulójára — 1888. julius 5-én Süjtörön, az i.skolai helyiségben fogja tartani, melyre a jubiláló régi bajtársait, barátait, tisztelőit és kaitársait, úgy körünk pártoló és rendes tagjait ezennel a legmélyebb tiszteletid meghívom. Tárgysorozat: I) Reggel tél 8 órakor „Te Deiiui" és szent mise. 2) Angyal György alsó-bagodi segédlel kész úr gyakorlati tanitása a hittanból. 3) Elnöki meg nyitó, stb, stb. 4) Az egyházmegyei tanítótestület < Inöke levelének (elolvasása, melyben a testület nevében Ud vözlí a jubilálót. 5) Az ünnepelt életrajza Nóvák Mi hálytól. 6) Végül kebelbeli ügyek elintézése. Az ünne pelt tiszteletére a kö/.ségi nagy vendéglőben banquett 'társas-ebéd) rendeztetik, melyen tetszése szerint mindenki részt vehet. Alsó-Bagod, 1888. jun. 21 én. Kovács Győző, a hath. tanitói kör elnöke. A „Chanuka eyylet" valasztmanyanak emlekirata Az ember szellemének kertjében kimagaslik a jótékonyság virága. Azok, kike virág gyümölcseit élvezni szerencsések, a hálavirágából fonnak koszorút a jótékonyság szelleme számára, a mely koszorúra rámondható : „Hervadó virágok, hervadhatlan tettekért." Ily hálacsokrot nyújtott át a zala egerszegi chanuka egyesület választmánya f. hó 17 én szeretett elnökének, a jótékonyságáról és nemesszivüségéről általánosan ismert Rozenberg Henriette úrnőnek. A választmány által átnyújtott comos emlékiratban hűen ecsetelvék az érdea természet keblének felszabadult szenvedélye, föltartóztathatlanul tovább tombol az őt fékezni akaró szűk partok sziklaóriásai ellen. Az út a Rózsainenházig most már csak rövid ideig tart. Onnét a vizesésésekig gyalog folytatják az utat, s el lett határozva, bog) e fárasztó expeditiót csak a lélek és sziv erősítésére bevett reggeli után fogják megtenni. A hölgyek örültek a frissen fejt, habzó alpesi tejnek, az urak a hires fenyőpálinkának, Bodrogi, pedig az elkerülhetetlen alkalomnak, hogy a vidám reggeli alatt titokteljes ismeretlenjével beszélhet. Epen meg is állapodott a kis karaván a Rózsamenház karfákkal védett előterén. Doctor Bodrogi anynyira sietett lováról leugrani, hogy lovagias szolgálatait hölgyének fölajánlhassa, miszerint egyik lábával a ken gyelvasban fönakadva oly heves zuhanással bukott le, hogy csaknem eszméletlenül terült el a ponny lábai elé. A kis tündér pedig, hogy a doctort szándékában megelőzze, sietett nyergéből kiszállani. Lába azonban nem érte el még a földet, midőn a doctor lezuhanó alakjától megrémülve, ponnyja egy hatalmas oldalrugást tett a karfák felé, melyek mögött a Tarpatak mélysége tátong. A rémület egy kiáltása hangzott a menház tornácáról, honnét az egész társaság tanuja volt e szörnyű jelenetnek s azután feszült várakozásteljes pillanat következett. A jövő pillanatban eltűnt a kis tündér a mélységben, hová paripája őt levetette. A segitségre elősietők előbb a félig alélt doctort állították lábra, ki a történtről meggyőződvén, csaknem őrjöngővé lett, aztán a mélységbe bocsátkoztak, a hogy mindenki biztosra vette, a szegény leány félelmetesen összezúzott földi maradványainak felkeresésére. A rózsamenház vendéglősének, ki háza környezetét ismerte, sikerült is rövid idő alatt a szegénykére ráakadni, a mint esése alatt ruhájával egy a sziklák közül növő fenyőbokron fönakadt a vad mélység fölött libegve. Lehunyt szemekkel, lélekzés nélkül, s a halál dermedtségével feküdt ott a menház előtti gyöpön, hová őt megtalálói tették. Mindenki sajnálta azt a gyönge virágot, melyre oly korán jött a hervadás. Bodrogi Sándor magán kivül volt. Maga sem tudta hogyan, de most úgy érezte, mint hogyha esztendők óta ismerte volna s mintegy jogot tartott rá, hozzá közelíthetni, melléje térdre borúlni, literét érinteni, nemcsak orvosi, de fölébredt szerelmének jogánál fogva is. — Megragadta a keztyüs kis kezet: az ütér gyöngén, alig érezhetően, de mégis lüktetett ; az életet még egy hajszál tartotta a gyönge testben. Az orvos mélyen felsóhajtott s hálát adott az isteni Gondviselésnek, mely a veszély pillanatában őrködött! Erezte, hogy ez a kis teremtés, az önkénytelenül, mintegy ő általa előidézett veszély következtében lett jövendő sorsához csatolva. Összes tudományát, tehetségeit akarta kifejteni, hogy e drága életet megmentse. A tátrafüredi „Tengerszem" cimű szálló egyik fényesen berendezett lakosztályában selyem takarós ágyában pihen azon kedves jelenség, kit a kiállt veszély, akinok sa láz még mindig lenyűgözve tartottak. Mellette egy karosszéken ül Bodrogi Sándor, a mi derék jó doctorunk, kinek érdeme az, hogy ismerős ismeretlenünket még viszontláthatjuk. — Csak percekre hagyta el kedves betegét s fáradozásainak sikerült annak némi könnyebbiilést szerezni. Mivel azonban a szeiencsétlen esésnél különösen a tej szenvedett erős ütéseket és rázkódtatásokat, heves fejláz lett következménye, mely ismét minden szóbeli közlekedést megtiltott. — E kínos napok lefolyása alatt s a szobában uralkodó végtelen csöndben volt ideje gondolkodni. Mily különös végzet! Ide jött abban a reményben, azzal a szándékkal, hogy szabadságát pihenésre, szórakozásra fogja használni s mulatságok között a szép vidék élvezetében kipiheni fáradtságát, elfelejti a főváros zűrzavaros zaját, a kórházak nehéz levegőjét, kinos jeleneteit, saját bajait. S íme ! — ismét e nehéz kötelesség bilincsei között vergődik, ismét betegágy mellett ül s lesi a szenvedés tüneteit, az élet harcát a megsemmisülés sötét daemonjai ellen, s elfelejtett vidéket, élvezetet, szórakozást, önmagát, csupán azon kedves lény tülépiilését óhajtva, érdekeit magáévá téve, szenvedéseit megosztva, kiről még mindig nem tudott mást, mint a mit a vendégkönyvből utánjárása folytán megtudott, — pusztán : nevét és lakhelyét. Sőt ismerősei között való tudakozódása sem eredményezett ennél többet. A titokzatosságot még azon körülmény ;s fokozta, hogy a betegnek komornája — ki úrnőjéhez megindító hűséggel ragaszkodott — süket-néma volt, s kivel ezért csak jelek által I betett értekezni. - Milyen különös, idegtonipitó viszonyok között élte szegény doctoiunk élvezetekre szánt napjait. Mégis boldog volt, mert éles szeme az utóbbi időben tetemes javulást vett észre a beteg állapotában Néhányszor mosolyogni is látta már; halvány arcait gyönge pír öntötte el időközönként s csöndes álmában ajkai érthetetlen suttogásra nyíltak meg. Ilyenkor azonban rendesen mindjárt fölébredt s ijedten tekintett maga körül. Egy reggel doctorunk ismét a „Tengerszem" azon lakosztálya felé tartott, melyben minden boldogsága lakott. Megengedte betegének, hogy fölkelhesen ; — oh! talán ma már kérdéseire felelni fog? Ezen örömteljes reményébe valami kínos gondolat vegyülhetett, mert halvány arcán fájdalmas kifejezés honolt! — Sürgős leveleket kapott Budapestrői válaszúi azon levelére, melyben holnapután lejáró szabadságát néhány nappal meghosszabbítani kéri. — A kórházi főorvos tovább nem nélkülözheti, igy tehát már holnap üt a válás órája. A kötelesség szigora most nehezült először nyomasztóan vállaira. Szive úgy elfogódott egyszerre, midőn a jól ismert ajtó előtt volt, hogy kissé megkellett állapodnia, h,i nyugalmát legalább színleg akarta visszanyerni. El kell mennem s még csak egy hálaadó szót .sem nyerhettem tőle — sóhaj tá keserűen — pedij; talán szerénytelenség nélkül is számot tarthatnék erre! Egyszerie azonban megrázkódott, megtántorodott ! (Fuht küv.)