Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 1-26. szám)
1888-06-24 / 26. szám
VII. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1888. junius 24. 2f>. szám i _IL Előfizetési dij: Egészévre 4 ft., Félévre 2 ft., Negyedévre 7 ft. Hirdetmények ; 3 hasábos petitsor egyszer 9 kr., többszöri hirdetésnél 7 kr., Bélyegdij 30 kr. Mjriltíér petitsorn I- kr. 1, rrV i i es A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. Kéziratokat, nem küldünk vissza. A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik, minden Vasárnap. A házalásról. Azok az emberek, kik könnyű szerrel sze retnek és akarnak élni, kiknek nem izlik a verejtékező munka, — ezt a mi édes hazánkat valóságos téjjel mézzel folyó országnak tekintik és ellepik sáskamódra, hogy saját fiaink, saját véreink elől felfalják a mindennapi kenyeret, s a mindennapi kenyeret biztositó keresetet baszó utal unná tegyék. Ezek a paraziták, ezek az embersáskák mindennel elárasztják ;i mi népünket, ami idegen, ;i mi rossz. A mi mozgósítható árucikke csak van a külföldnek, azt mind magukkal hordozzák vagv kisebb mennyiségben, de eredetiben, vagy nagyobb mennyiségben, de csuk képben, mintázatban. Összes reqiúsitunuik egy tisztességes bőröndben foglaltatik, de abban azért képviselve van Hécsnek összes kereskedelme, a mi a kisebb árucikkeket illeti. Igy járnak városról városra, faluról falura, házról házra, szép szavakkal, aranyos Ígéretekkel, mesés olcsósággal, előnyös részletfizetéssel szédítve, bóditva a jóravaló, becsületes magyart. Egyik arany-órákat és láncokat árul, a másik ruhaszöveteket, a harmadik kész ruhát, a negyedi cipőket, az ötödik bútorokat, a hatodik menyasszonyi kelengyéknek valót. Mindánnyját mesés olcsón, az ő üzleti nyelvökön szólva „nagyon előnyös, hihetetlenül előnyös föltételek mellett." Es a jóravaló hiszékeny magyar ember rendesen feliil nekik. Vásárol töltik ; megörül az előnyös föltételeknek, kap a részletfizetésen ; megrendeléseket tesz s csak akkor látja : menynyire becsapódott, mikor az árucikkeket megkapja s kitűnik, hogy azok állitólagos értéküknek és áraknak felét sem képviselik. Házalók járnak hazánkban sors-jegyekkel, vállalatokkal is. Még az irodalom sem ment ezektől a házalóktól. Irgalmatlan s még ponyvára sem érdemes fércinunkákkal, erkölcstelen tartalmú füzetekkel járják be az országot s mesés ajánlatokat tesznek. Ha p. valaki megrendel egy füzetekben megjelenő regényt, az utolsó szám vétele után bizonyos idő alatt csekély pár forintot tizet-: ajándékul órát. vagy képekét satb. kaphat. Ilyen kiadványokkal már el van árasztva az ország s a mi legkülönösebb az, hogy ezek a haszontalan, magyarnyelvű kiadváiívs kjjé egyben termettek a magyar nép bolonditására, jóhiszeműségének — mely legtöbbnyire határtalan — folytonos aknázására. Mert ha belátja is egyik másik honfitársunk, hogy szédelgők kezébe került, jön egy másik házaló, aki az eléje terjesztett panaszra önérzetes szavakban fakad ki, mellét veri becsületessége érdekében, szidja, piszkolja a csalót, ki egy becsületes magyart meg mer csalni ; biztosit árucikkjeinek jóságáról, szavatol, kezeskedik — — — és ha meffhóditott, markába nevet. Ezeken a kereskedelmi, árucikket házalókon kivül azután vannak még haszontalanabb efajta paraziták is : a könyöradományért házalók, kik jól, rosszul hamisított bizonyítványokkal vagy bizonyítványok nélkül járják végtől végig Magyarországot és gyűjtik az ingyenélés tilléreit. Ha gazdatiszthez küldik be ivöket, akkor állásvesztett gazdatisztek ; ba tanítóhoz mennek, akkor szerencsétlenül járt tanítók, kik nem folytathatják pályijokat. A gyüjtőiven ákoin-bákomos, olvashatlan nevek díszelegnek 1—2 frtos összegekkel: miknek azonban egyike sem eredeti aláirás s csupán arra vaiók, hogy elejét vegyék a krajcáros adakozásnak. Ezek a legveszedelmesebb házalók, a kiknek absolute nincs veszteni valójok s akik, ha kellő s várakozásuk szerinti adomány-összeget nem nyújtasz nekik, összeszidnak a füled hallatára, és lerántanak valóságos peregrinus! eloqentiával a sárga földig. Veszedelmesek ezek azért is, mert különösen a falusi lakósok ha velők szígonian bánnak és őket elutasítják : kí vaunak téve annak, hogy az ilyen sehonnai, bitang felpörköli a falut és százakat koldusbotra juttat. Amint hogy már itt ott meg is történt. Azért kellene véleményünk szerint a háza" lásnak minden faját szigorúan ellenőrizni az arra hivatott hatóságoknak ; mert az mégis csak nagy mizéria nálunk, hogy minden fenakasztás nélkül tág teret, nyitunk egyfelül az arcátlan szédelgésnek, másfélül a naplopásnak, a munkátlan csavargásnak és szomorú jelenség, hogy míg honi iparosaink alig tengődnek s irodalmi jeles kiadványaink keresetlenül hevernek, addig az országot idegen és hitvány árucikkekkel, férc-munkákkal, erkölcstelen irányú idegen kiadványokkal árasztják el ; szomorú jelenség, hogy mig a valóban kereset képtelen szegény emberek éhen halnak vagy öngyilkosokká lesznek kellő segély hiányában, addig munkakerülő, haszontalan csavargók fütyörészve, gondtalan élettől duzzadó, bortól pirosló képpel járják hazánkat. Ideje volna már ennek egyszer igazán véget vetni. Képviselőtestületi üles. A városi képviselőtestület Csertán Károly alispán úr elnöklete alatt f. hó 20 án delelőtt 10 órakor tartotta alakuló közyyülését. Ugyanezen ülésben az egyes városi bizottságok tagjai választattak meg. Az egyes bizottságok a választás folytán következőleg alakíttattak ,meg. Iskolaszék: Arvay István, Bedő Vendel, dr. Czinder István, dr. Graner Mihály, Háezky Kálmán, Handler István, Isoo Alajos, Krosetz .János, Kovács László, Rozenkrancz József, Ruzsics Károly, Szabó Samu, Szigethy Antal, Udvardy Ignácz, Weisz Izidor. Jogügyi bizottság: Bosehán Gyula, dr. Czinder István, Hajik István, Isoo Alajos, Kovács Kálmán, Krosetz János, Szabó Samu, Szigethy Antal, Skublies Imre, Weisz Izidor. Pénzügyi bizottság: Hajik István, Horváth Miklós, dr. Mangin Károly, Szigethy Antal, Udvardy Ignác, Weisz Ede. Szépészeti bizottság : Fischer László, Goldfiriger János, Háezky Kálmán, Hajik István, Kovács László, dr. Mangin Károly, Sturm György, Sanits Sándor. Unger Domokos, Varga Mihály. Kórházi bizottság : id. Czinder István, Hajik István, Fangler Mihály, dr. Graner Mihály, Goldfinger János Krosetz János, dr. Mangin Károly, Ruzsics Károly, Unger Domokos. „Zalamegye" tárcája. A legszebb jutalom. Irta : Némethné Andaházy Ida. Gyönyörű júniusi raggel volt. A magas Tátra teljes pompájában ragyogott. A hosszú esőzések miatt olv méltóságteljes nagyszerűségében és éles körvonalozottságban már rég nem látták. Ünnepélyessége, nagysága szinte megdöbbentő volt. A tátrafüredi „Vadászkürt" egyik nyitott ablakánál rég nem élvezett iiditő Alom után nagyot nyújtózva és ásitva áll Bodrogi Sándor, a tegnap este Budapestről érkezett fiatal orvos, ablakának gyönyörű kilátásában elmerülve. Az alig elreppent Alom szenvtelen kifejezéscsével hordoztatja révedező tekintetét az alatta elterülő lombtengerre : a nyüzsgő életre, mely e nevezetes fürdő helv tekervényes sétányain már a fölkelő nappal kezdődik, s gyönyörködtetve emeli fel szemeit a magas felhőkig, melyeknek épen most szakadozó foszlányai között a festői hegylánc egyes csúcsai emelik kí hókoronás fejőket. Mély' el mélázásából egy belépő szolga zavarja föl azon jelentéssel, hogy a „tarpataki völgybe" indulandó társaság együtt van s útra készen vár. Köszönöm ! — mond Bodrogi — azonnal készeji leszek s lemegyek. Egy negyed óra múlva doctorunk kifogástalan tourista öltözetben iölhaladt a kijelölt ösvényen. föl s haladt azon helyhez, hol egy vidáman csevegő társaság nvugtalaniil tipródó mokány lovakon várt az elindulás jelére. Ilyen társaságok többnyire egész idegen elemekből állanak, melyek között azonban a közös cél és érdek csakhamar szövetséges kapocscsá alakúi s az egyéneket a legtermészetesebb uton egymással megismerteti. Valamennyien együtt voltak ; csupán a doctor által bérelt pejló, s mellette egy tüzes ponny vártak még passagierjokre. — A doctor udvarias üdvözlet után felvilágosítást adott a társaságnak kilétéről s a szokásos viszontbeniutatások megtörténtével Bodrogi is — bizony elég gyarló sportsmani rontinnal — felkapott a vezető által tartott lovacskára. Sajnálom, hogy a tisztelt hölgyeket és urakat pontatlanságom által megvárakoztattam — s ezennel ezer bocsánatkérések mellett vegyék azon ígéretemet, miszerint hibámat, mint hű és figyelmes lovagja a hölgyeknek, helyre pótolni igyekszem. — Jól van doctor ur ! — mondá egy fiatal delnő igéretét elfogadjuk általánosságban. Hűtlenség nélkül azonban egyikünk sem veheti azt tettleg is igénybe! Késő jövetelének legyen az a büntetése, hogy az egész utat magányosan kell megtennie! Mindenikünknek ineg van már a párja: önnek ezúttal nem jutott. — Dh Nagysád — mondá udvariasan az orvos ez kemény büntetés késedelmezésemért. Valóban vigasztalhatlan vagyok. — Azonban itt látok még egy paripát talán az Isten sem itéll el árvaságra. E pillanatban a bokrok sünijéből lépett ki egy fiatal, karcsú női alak, gyermekded vonásokkal, melyeken a jóság és szelídség bája elömlött. Mozdulatai a tioblesse kinyomatával bírtak ugyan, mégis gyermekies elfogultságot látszának elárulni. A barátságos köszöntésekről Ítélve, az egész társaság ismerte; Bodrogi sietet; tehát magát bemutatni s kíséretét fölajánlani. Az e közben lovára pattant hölgy kecses fejbiccentéssel köszönt s a cavalcade megindult. Eleinte csekély lejtőn emelkedett fel az út, hanem oly keskeny ös\ényt képezve, hogy a lovak kénytelenek voltak egymásután haladni; később meg göröngyös, szakadozott lett a talaj s a vezető éber vigyázatra intett. A beszélgetés tehát lehetetlenségnek mutatkozott Bodrogi nagy csalódására. Pedig a társalgási thémák egyre torlódtak fejében; annyi alkalom nyilt volna ömledezésre, eszmecserére, midattatásra, s kárba kelleti vesznie mindennek! — Óhajtott volna föltűnni, tetszeni annak a kis teremtésnek, kinek egyszerű látása, s közelsége i.s már keblében oly édes elfogódást okozott. Jlég hangját sem hallotta, szavát sem vette; — csak angyal mosolygását látta! Zavart szemlesütése, arcának elpirulása, midőn Bodrogi közelebb lovagolt, még kecsesebbé tették. Az út egy kanyarulatánál el akarta érni, már-már megnyitotta ajkait, hogy valami kérdést intézzen, midőn a kis kópé is észrevette a támadási szándékot, s ponnyja egy ugrásával oly ügyes „Flankenbe\vegung u-ot eszközölt, hogy orvosunk 9—10 méter távolságból látta csak hamiskásan vissza-visszapillantani. Ki lehet ez a kis tündér'?! töprenkedett hősünk magában s alig várhatta, hogy a Rózsamenházig eljussanak, melynek vendégkönyvébe minden látogató be szokta irni a nevét. — Föltette magában, hogy addig is a legtisztelelteljesebben fogja magát viselni s nem lesz tolakodó. Hangos „hurrah !" szakítá meg Bodrogi gondolatfutamát. A cavalcade egyik része fölért mai utjok legmagasabb pontjára, az úgynevezett: „grat" ra, honnét első betekintést nyerhetni a mély tarpataki tíiudérvölgybe ! — Doktorunk is néhány kapaszkodó lépés után elérte a többieket s meggyőződhetett róla. hogy az eiőbbeni felkiáltás a bámulat önkénytelen kifejezése volt. Ot is, mint a természet szépsége iránt fogékony lelket, megragadta a látvány nagyszerűsége! A völgy titokzatos félhomályából eleinte e.;ak egy őrületesen rohanó, ezer akadályokba ütköző vizár rémletes robaja hallatszik föl, mely, mint a működő vuleán, egész környékét ideges retnegésben tartja. — Később sötét fenyők árnyékából ki-kivillanik a magát csaknem fenékig szivárványos habzó, tajtékká korbácsoló elem, mely miként Jdle.i szamunkhoz ' , iv meileklet van csatolva.