Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 1-26. szám)

1888-06-17 / 25. szám

Hivataloskodásom rövid ideje alatt működésre, annál kevésbbé annak sikerére még csak gondolni sem lehet, de megválasztatáson! szolgáltatván alkalmat az egyesület fent hivatkozott fontos határozatára, azon megnyugvással vonulok vissza, hogy két hónapos jtit kárságom ideje egyátalán nem volt káros az egyesületre. A midőn üdvözölném az egyesületet ezen gyakor­latias téren, egyúttal forró köszönetemet fejezem ki mindazoknak, kik bizalmukkal magajándékoztak, és kérem az egyesületet, miszerint rendelkezzék az egy­szerű egyesületi taggal oly feltétlenül, mint a titkárral rendelkezhetett volua, ki mindenkor kész lesz bármiben is az egyesületnek szolgálatára állni. — „Concordia res parvae ereseunt, diseordia et maxiinae dilabuntur." Z.-Egerszegeti, 1888. junius IGán. Szmodis Viktor s. k. Meghívó. A zalavármegyci gazdasági egyesület f. évi julillS ho I én reggeli 9 orakor Keszthelyen a városház tanács termében rendes közgyűlést tart, melynek tárgyai : 1 .A lemondás folytán üresedésben levő titkári állásnak választás utján való betöltése. 2. A tapolczai szőlőiskolának miniszteri leirat folytán feltételes engedélyezése végetti tárgyalása. ,1. Az alapszabályok megváltóztatása iránt beérkezett miniszteri leirat tárgyalása. 4. Folyó ügyek és indítványok. Melyre a tagok minél nagyobb számmal megjelenni kéretnek. HÁCZKY KÁLMÁN s. k. ügyvezető elnök. Megyei elet. A megyei közigazgatási bizottság junius havi ülését Svastits Benő főispán úr őméltóságának elnöklete alatt f. hó 12-én tartotta. Az alispáni havi jelentés felolvasása és helyeslőleg tudomásul vétele után folyó ügyek vétettek tárgyalás alá. A körjegyzőket a járási főszolgabiróságok utján a közigazgatási bizottság utasítja, hogy a mennyiben a kerületükhöz tartozó egyes községek határaiban jégve­rések fordulnának elő, a kárjelentést a jégverte földek adójának leíratása végett a kellő időben felelősség terhe alatt megtenni kötelességüknek ismerjék, nehogy a kellő időben való bejelentés elmulasztása által a lakósság az adóleengedés kedvezményétől megfosztassák. A járási főszolgabirák, úgy a megyei közgazdasági előadó megkerestetnek, miszerint az évi termésről, nem különben a lakósság sorsát érdeklő egyes eseményekről az augusztusi közigazgatási ülésre kimerítő jelentést tegyenek. A nagy-kanizsai dohány gyár toldalék épületének ügyében hozott közigazgatási bizottsági végzést a kincs tár megfellebbezvén, a minisztérium a közigazgatási bizottsági végzést feloldotta és a bízottságot uj határozat hozatalra hívta fel. A közigazgatási bizottság az épít­kezést harmadfokukig helybenhagyta a kincstár által a városi hatósághoz beadott terv alapján. Rozenkiancz József volt olai közgyám fizetésének megállapítása tárgyában hozott közigazgatási bizottsági végzés fellebbezés folytán- a minisztérium által felolda­tott s illetékes intézkedés végett a megyei törvényható sági bizottsági közgyűléshez tétetik át. Olvastatott s tudomásul vétetett a magas minisz­tériumnak leirata, mely szerint a kántoroknak a kántori teendőkért járó dijai, ha a községek által nem fizettet­nének ki, közigazgatási uton hajtandók be. A járási főszolgabirák a közigazgatási bizottság által utasíttatnak, hogy körjegyzői választások alkalmával a ki jelelésnél a hivatalban nem levő pályázóktól előző erkölcsi és szolgálati bizonyítványaikat követeljék. Olvastatott a kerületi póstaigazgatóság leirata, mely szerint az igazgatóság hajlandó Szent-Adorjánon továbbra is a póstai hivatalt megtartani, ha Szent-Adorján, úgy az ezen postahivatal által érdekelt községek a feutartáshoz évi 200 írttal járulnak. Tekintve, hogy Szent-Adorjánon, mint körjegyzőség székhelyén, a közforgalom érdeke kívánja a postahivatal fentartását, ami annyival is in­kább eszközölhető; mivel a kerületi póstaigazgatóság mult évi kimutatása szerint megyénkben a postahivatal az államnak úgy is hasznot hoz, az igazgatóság meg­kerestetik mind" Szent-Adorjánon, mind Bakóuakon a póstahivataloknak továbbra való fentartása iránt anél­kül, hogy az érdekelt községek a fentartás költségeinek fedezéséhez évenként járulni köteleztetnének. A közigazgatási bizottság a kiküldött bizottság tü­zetes jelentése alapján határozatilag kimondotta, hogy a városi kongó téglaut azon részét, mely a déli vaspá­lya társaság tulajdonát képező területen vezet keresztül, a tulajdonos vasúti tarsaság tartozik fentartani, amint a vonatkozatos iralok tanúsága szerint ebbeli kötele­zettségének a társulat 1878. évig eleget is tett. Kir. tanfelügyelő úr havi jelentésében jelenté, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztérium magas rendelete értelmében a földinivelés-, ipar és kereskede lemügyi minisztérium elhatározásához képest a polgári iskolák hat osztályát jó sikerrel végző növendékei a gazdasági tanintézetekbe felveendők lesznek. —- A val­lás- és közoktatásügyi minisztérium a stridói fára köre ben létező állami iskoláknál esedékes 5% _° s iskolai adói ezúttal kivételesen és utoljára elengedte. Ezen időszak­ban meglátogatta a kursaneczi állami, kraljeveczi r. k.. letenyei r. k. és mózes vallású iskolákat. Tájékozási szerzett Strahonineezen az iskolánál bérlés általi elhe lyezése felől s ez érdemben, valamint az iskolai csatla kozások eshetőségei ügyében a járási főszolgabiró megkereste. Volt Felső-Szemenyén, hol a kerületi espe res s iskolaszéki elnök urakkal Alsó-Szemenye, Margit, községek s Aligvár major legalkalmasabb iskolai csat­lakozását megtárgyalta. — Csörnyeföldön az iskola új helyiségét épülőfélben találta. — Perlakon megtekintette az állami iskola régi épületén mutatkozó égetőbb bajok­nak eltávolítása ügyében a gondnokság által tett intéz­kedéseket. — Ugyanezen időszakban kétszer volt Csáktor­nyán. Először a képezde épületének elhelyezése ügyében; másodszor az alapkő letételének ünnepélye alkalmából, mely főispán úr őméltóságának lelkes részvéte, a helyi hatóságok és tanügybarátok meleg érdeklődése mellett f. hó 7-én tartatott meg. — - Jelenté folytatólag, hogy Kraljeveczen második tanítói állomás szerveztetik ; a Goricsánban szükséges harmadik tanerő ügyében pedig az érdekelt helyi iskolai hatóságot megkereste. — Kir. segédtanfelügyelő úr ezen időszakban az iskola személyi és dologi viszonyainak rendezése céljából Zala-Lövőn volt; meglátogatta továbbá a baki, söjtöri és böröndi iskolákat. — Bareza László, Bogyay János és Rezsőffv György miniszteri iskolalátogató urak a gondjukra bí­zott iskolákról beható jelentéseket tettek, melyeknek alapján az egyes iskoláknál mutatkozó bajok orvoslása céljából személyeseu fog az érdekelt vidékekre menni s intézkedéseikről jelentést tenni. — A novai járás tő­szolgabirája Kersehbaummayer József, a keszthelyi fő­szolgabiró özv. Mihálek Gyuláné ügyében hozott közi­gazgatási végzéseket végrehajtották, a letenyei járás főszolgabirája pedig a kerka-szent-miklósi zúgiskola megszüntetése ügyében kellően intézkedett. A Csáktornyán julius hó 5 én megejtendő tanitói választásra elnökül Molnár Elek csáktornyai miniszteri iskolalátogató ur küldetik ki. Ozv. Helyes Lajosné nyugdíjhátraléknak ügyében a járási főszolgabiró felhivatik, hogy az érdekeltek meg­hallgatása után megállapitandó hátrálék kiszolgáltatása iránt kellőleg intézkedjék. Petőfy István hetési tanitó fizetési hátráléka ügyé­ben a járási főszolgabiró felhivatik, hogy az érdekeltek meghallgatása alapján, a szükséges intézkedéseket tegye meg s eljárásáról tegyen jelentést. A zalavári iskolamulasztók névjegyzéke illetékes intézkedés végett a járási főszolgabírónak kiadatik. A megyei árvaszék mult havi tevékenységét ille­tőleg Horváth Berta helyettes elnök úr jelentése szerint a fogalmazói karnál hátrálék volt április hóról 1851, május hóban beérkezett 2463 s igy május hóban elin­tézés alá került összesen 4314 ügydarab. Ebből elintéz­tetett 2258 darab s maradt május végén 2056. Az irodai szaknál április hóról hátrálék volt 626, május hóban leirás végett kiadatott 2263 s igy el ntézésre várt 2886. iigydarab. Ebből leírtak és expediáltak 2187 da­rabot s igy május végén a hátrálék volt 699 darab. A kir. adófelügyelő úr jelentése szerint április hó végén az adóhátrálék tett 1.501,552 frt 17 krt., mely­ből május hóban befizettek 193,173 frt 85 krt s igy május végén a hátrálék 1.308,378 frt 32 kr. — Bélyeg­és jogilleték szőlődézsmaváltság, fogyasztási adó, had­mentességi dij és egyéb tartozékok ciinén május hóban befizettetett 266,571 frt 91 kr., melyet az 1887. év május havában befolyt 271,889 frt 37 1/., krral egy be­hasonlítván, a jelen év hason szakában 5317 fi t 46' , krral folyt be kevesebb. Fizetési halasztás május hóban egy esetben sem, időleges házadó,mentesség 10 esetben engedélyeztetett A muraközi tanitói járáskör közgyűlése. A muraközi tanitói járáskör tavaszi közgyűlését Jeney Gusztáv járásköri elnök elöklete alatt t. hó 7-én tartotta Kottoriban. Elnök az ülést megnyitván, részletes jelentést tesz a járásköri választmány egy évi működéséről, melegen emlékezik meg a járáskör elhunyt két tagjáról Gresko­vies János és Mozsgay Annáról; jelentést tesz az év közben belépett új tagokról, végül egyetértés-, szeretet­és munkásságra buzdítván a tagokat, a gyűlést meg­nyitottnak nyilvánította. Az éljenzéssel fogadott elnöki beszéd után elnök jelenté, hogy dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő a képezde alapkő letételi ünnepély miatt személye­sen a közgyűlésen nem jelenhetik meg, azonban a leg­szívélyesebb üdvözletét küldé a közgyűlésnek és mű­ködéséhez sikert kiván. A pénztárt felülvizsgáló bizottság jelentése — mely szerint a pénztár rendben találtatott — tudomásúl vé­tetett. Hasonlóan tudomásúl vétettek az Eötvös alap és országos árvaház alapra gyűjtő bizottságok elnökeinek jelentései. Molnár Elek t. elnök indítványára köszönet sza­vaztatott a kottorii lelkésznek, tantestületnek s a község polgárságának az iskola felszerelése körül szerzett érde­meik eilismeréseül. Szinkovics Ferenc működés közben megsebesült tanítónak részvénytnyilatkozat állíttatott ki. Veisz Károly felolvasásábau ismertette a phylloxe­rát. Előadta az eddig alkalmazott védekezési rendszere­ket. Előadása helyesléssel fogadtatott. Yreszk Ferenc értekezett a tavaszi hónapokban faluhelyeken a szorgalmi idő célszerű beosztásáról s a hanyag iskoláztatás megszüntetéséről. Ajánlja, hogy ta­vaszi hónapokban a tanítás csak délelőtti órákban tar­tassék, a büntetések szigorúan végrehajtassanak, a tanév oktobertől májusig tartassék. Steinauer József helybeli tanitó sikerült gyakorlati tanitást tartott a lll-ik osztály első földrajzi leckéjéről. Mencsey Károly inditványában fejtegette Muraköz ethnograpkíájának szükségét, közölte a létesítendő mű vázlatát s azon pontozatokat, melyeknek megírásához szükséges adatok összegyűjtését illetőleg a kartársak szives közreműködését kéri. A közgyűlés a mű létezését szükségesnek, az indítványt életre valónak találta s ninden egyes tag a legnagyobb készséggel ajánlotta fel közreműködését. Mencsey Károly a közgyűléssel megismertette a nuraközi tiszti önsegélyző egyesület szervezetét, műkö­lósét, előnyeit s a kartársakat az intézmény iránt me­leg érdeklődésre buzdította. A jövő közgyűlés helyéül Csáktornya jeleltetett ki, a járáskör a „Zalamegyé"-t hivatalos lapjául elfo­gadta s a hátralékos tagsági dijakra nézve a közgyűlés kimondotta, hogy ha a tanfelügyelői felhívásra a tagok nem fizetnek, birói útra fogja az ügyet terelni. Budapesti Hirlap. A „Budapesti Hirlap"-nak a hazai művelt olvasó­közönség vetette meg alapját. A lap eleitől fogva meg­értette a magyar közönség szellemét; minden pártérdek mellőzésével közdött nemzetünk- és fajunkért, ez egyet­len jelszóval : magyarság ! Viszont az ország legkiválóbb intelligenciája is azonosította magát a lappal, fölkarolva azt oly módon, mely páratlan a magyar újságírás tör­ténetében. A hazai sajtóban máig a leglényesebb ered­ményt a „Budapesti Hirlap" érte el ! legnépszerűbb, legterjedettebb lapja az országnak. A külső dolgozótársak egész seregén kivül, a szerkesztőségnek aunvi belső tagja van, a mennyivel egy magyar lap sem dolgozik ; minden rovatot külön vezető gondoz, a helyi tudósítókon kivül, a kik a nap történetét irják. Minden fontosabb bel vagy külföldi esemény felől rendes levelezőn kivül saját külön tudósító értesít közvetlenül; a távirat szol­gálat immár oly tökéletesen van berendezve, hogy el­mondhatjuk: nem történik a világon setumi jelentékeny dolog a nélkül, hogy a „Budapesti Hirlap" arról rögtön ne adjon hű és kimerítő tudósítást. A „Budapesti Hir­lap" politikai cikket Kaas Ivor báró, Rákosi Jenő, Ba­logh Pál irják más kiváló hazai publicistákkal hiven a a lap független, magyar, pártérdekeket nem ismerő szelleméhez. Politikai hirei széleskörű összeköttetések alapján a legmegbízhatóbb forrásokból származnak. Az országgyűlési tudósításokat a gyorsírói jegyzetek alapjáu szerkesztik. Magyarország politikai és közélete felől távirati értesülésekkel látnak el rendes levelzők, minők­kel minden városban, sőt nagyobb községben is bir a lap; a „Budapesi Hirlap" távirati tudósításai manap már teljesen egy tokon állanak a világsajtó legjobban szer­vezett hírszolgálatával. Európa összes metropolisaiban Londontól Konstantinápolyig saját tudósítók vannak, a kik ugy az ott történő eseményeket, mint az elektro­mos dróton oda futó híreket rögtön megtáviratozzák. A külföldi rendes tudósilókon kivül minden fontosabb ese mény felől a szerkesztőség külön kiküldetésit tagjai ad­nak gyors és bő értesítést. A „Budapesti Hirlap" e célokra havonkint oly összeget fordít, mint a mennyi ezelőtt 10 évvel még egy-egy hirlap egész költségvetése volt; de sikerült is elérnie, hogy ina a legjobban, leg­gyorsabban értesülő organuma a sajtónak. A „Budapesti liirlap" tárearovata Teleki Sándor gróf, Tóth Béla, Rákosi Viktor (Sipulusz) és több kiváló írók közremű­ködése mellett, a lapnak egyik erőssége s miudig gon­dot fordít rá, hogy megmaradjon előkelő színvonalán. A napirovatokat kitűnő zsurnaliszták szerkesztik s a helyi értesülés ismert legügyesebb tudósitókra van bízva. Rendőrségi és törvényszéki rovatai külön-külön szerkesz­tői a főváros sötét eseményeit is miudig oly hangou tárgyalják, hogy a „Budapesti Hirlap" helyet foglalhat minden család asztalán. A közgazdasági rovatban a ma­gyar gazda, birtokos, iparos, kereskedő megtalálja mind­azt, ami a tájékozására szükséges. A regénycsarnokbau csak kiváló írók legújabb müveit közöljük. Az előfize­tés föltételei: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyed­évre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetések vidékről legcélszerűbben postautalványnyal eszközölhe­tők következő cim alatt: A „Budapesti Hirlap" kiadó liivataláuak, IV. kerület, kalap-utca 16 szám. Hirdetmény. Zalavármegye tekintetes alispánjának 1888. évi junius hó 7-én kelt 11007 ni. 1888. száuiu rendelete folytán a város tanácsa által ezennel közhírré tétetik, hogy a városi képviselő tes­tület kebeléből az 1886. évi XXII. t. c. 41. §. értelmében kilépett tagok helyeinek betöltésére választási határnapul 1888. evi junius ha 18-ik napja tüzetett ki, mely napon a választás a tör­vény 48. §. értelmében reggeli 9 órától, délután 4 óráig fog foganatosíttatni. Választási helyül kijelöltetnek: Az l-SÖ kerület reszére —mely­hez tartoznak: Olai-utca, Kert-utca, Kis és Nagy Csapó-utca, Váraljai-utca, Kaszaházi-utca, Deák-tér, Major-utca, Czigány-utca, Templom­aljai-utca, Kazinczy-tér északi része, — a vá­rosháza tanácsterme. II ik kerület részére, — melyhez tartoznak: Bozót-utca, Mária-utca, Ró­zsa-utca, Ispotály-utca, Csácsi-utca, Pap-utca, Fehérkép-utca, Telek-utca, Kis és Nagy-Temető­utca, Ujváros-utca, Zöld-utca, Uri-utea, Iskola­köz. Kazinczy-tér déli része és a hegyi lakósok a polgári iskoia tornaterme. Felhivatnak a t. választó polgárok, hogy ezen legszebb jogukat érvényesíteni s minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Zeit Z.-Egerszegen, 1888. junius hó 12-én. Kovács Károiy s. k. polgármester. Helyi, megyei és vegyes hirek. Áthelyezés. O felsége a király a m. kir. igazság­ügyminiszter előterjesztésére Kovács Gyula n.-kanizsai járásbirónak a budapesti kereskedelmi és váltó törvény­székhez törvényszéki birói minőségben kért áthelyezte­tését jóváhagyta.

Next

/
Thumbnails
Contents