Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 1-26. szám)

1888-05-27 / 22. szám

A jól szervezett gazdasági kiállítások és versenyek a gazdasági ismereteknek és vívmányoknak igen hathatós terjesztői; ki hinné, hogy sok egyszerű töldmives mennyire ismeri a különféle gazdasági gépek különféle rendszerét, mindegyiknek előnyeit, hátrányait! Es hol szerezte ezen ismereteit, iskolában aligha, hiszen ez már az elemi ismeretek körét messze túlhaladja, nem ott, hanem leginkább a kiállításokon. Az állattenyésztés emelkedése minek köszönhető? Itt is egy ni legfőbb tényezőt a kiállítások képezik! A gazdászat bármely ágát tekintsük, mindenütt szeinbes/,i kők a kiállítások előnyei. A munka, a szorgalom és ma már a tudomány termékenyítő versenyét képezik ! Nem csak erkölcsi hatásuk, de gyakorlati eredményeik is nagyok ! A sr.or galom eredményének összehasonlitására, a létező szükségletek, a kereslet felismerésére vezetnek. .Szóval a praktikus gazdászati ismereteket generalizálják, és ez képezi legfőbb előnyüket, hiszen a gazdászati ismeretek extensiv terjedésében van letéve jövőnk záloga. De mit Í!« láttunk a nagy kőrösi kiállításon? Sokat!!! Volt ott lókiállitás, lóverseny, lóvásár, tenyészállattár, szarvas marhára, juhra, sertésre, baromfira, mindezek díjazással egybekapcsolva, gazdasági gép- és egyéb gazdasági műszaki tárgyak kiállítása, gazdasági általános terménv kiállítás, gyümölcs és konyhakertészeti kiállítás, szöllőszeti és boiászati kiállitás és végre takarmány fűző gépek, széna.-ajtók és ászaiókra gépverseny. De hol is kezdjem már most ; azt mondják, hogy végin csattan az ostor. A legfontosabbat tehát a végire kellene hagynom, de azt meghatározni, hogy viszonyainkhoz mérten mi fontosabb, a tapasztalakat jelentőségük rangsora szerint cla. sificálni alig lehetséges, mert hiszen a rui ott volt, az mind fontos volt. Kezdjük tehát a tenyészállatvásáron és ott el ő sorban a szarvasmarhán! Volt kiállítva 61 db. magyar, 11 db borzderes, 41 db pirostarka hegyi, 20 db vegyes keresztezés. A magyar-erdélyi szarvasmarha, a bos taurus primi'genius ezen legkiválóbb képviselője a nagykőrösi kiálllitáson már ritka szép példányok által volt képviselve. Typikus hibái : a néha nem elegendően erős nyak, gyakran púpos mar, hosszú ágyék, hibás irányú far, sokszor helytelen állású végtagok, igen sok szép példánynál egészen ki vannak küszöbölve; ott láttuk Vojnits Simon ur 8 éves bikáját, az egy oly szép példány, aminőt nem is képzeltem magyar szarvasmarhánál. Testének méretei és arányai oly kitűnők, hogy az ember önként Anglia, de a világ legkiválóbb termetű marhájára, a Sborthornra gondol ; az elég hosszú erős, széles, de nem terhelt nyak, a kissé a hát lölé emelkedő, széles, borított, de mégis feszes hosszú mar, a hosszú, elől hátul jól alá-támasztott izmos egyenes hát, a rövid, széles ágyék, nem nagy horpasz, az egyenes hosszú széles és mély far, a ! osszú dongás oldalak, az öblös széles mély szügy, az avval egy *ik ban fekvő henger-has, helye3 állású végtagok, azt a magyar szarvasmarha mintájává teszik. "— Láttunk <itt r g sok szép állatot kiállítva u. m. Farkas János, Lurittán Györ.'/, Almássy Kálmán gróf, Festetich Ta szilló grót, (Jsekonics Endre gróf, Flödwig Adolf, Be retvás János, Vaikó Antal, Faragó Feren: stb. uraktól s bár a szikember k ze, a helyes tenyész eljárás mindezeknél szembetűnő, mindazon által a maguk nemében még nem érik el a Vojnits Simon ur bikáját. A szarvasmarha egvik másik csoportji a bos tan rus frontosus képviselve volt a simmenihali, pinzgaui és kulilandi marha által ; ezekből összesen c«ak 41 db. jelent meg a kiállításon, nem e'álhatjuk, hogy csal; ennyi, hiszen a távol alföldön, ahol csak a magyar er délyi szarvasmarha állhatja meg helyét, az égalji viszo nyok cvak annak kedvezők nyugoti marhával jó vásárt csinálni alig lehet. Mindazonáltal evvel is akarok fog lalkozni annyival is inkább, hiszen megyénk egy nagy részében annak tenyésztése igen ihdic'áit volna és meghonosítása ugy hiszem csak idő kérdése. Néhány éve már mind több és több frontosust, különösen simmen thali és kulilandi bikákat hoznak megyénkbe, hogy milyen befolyásuk van azoknak tenyészanyagunkra arra nézve nincsenek adataim, de hogy a termetes simmenthali és kulilandi a satnya, tultenyésztett muraközi riskákra nem igen lehet alkalmas, a felett alig kételkedhetünk, hiszen „non est saltus in natura." Biztos tudomásom van róla, hogy a perlaki járás több községében, az állami közvetítés me'lett szerzett szép kulilandi bikákat rosszul takarmányojták, mondhatni koplaltatták csak azért, hogy satnyr riská'Ura alkalmazhassák ! Nem láttam az utódokat, de elképztle i magamnak. — Javítani nem egyszerre, hanem csak fokonkint lehet. A nagy-kőrösi kiállításon láttam egy termetet, Karsai Albert és Vilmos uraktól kiállított I drb pinzgaui bikát és 2 drb. pinzgaui üsziit, részemről a riska javítására ezt a fajtát legalkalmasabbnak gondolnám. A riska a bos taurus primígenius, a pinzgaui a frontosus csoportba tartozik ; a tapasztalat azt bizonyította, hogy e két csoportbeli marhák keresztezése jól sikerül, a pinzgauínál és riskáknál a termet is körülbelül egy forma, tehát valószínű, hogy a keresztezés itt is sikerülne. — A javitás pedig kétségtelen volna, hiszen ha eltekintünk is attól, hogy ökrei igában munka képesek, hizékonyságuk jó, tejre nézve pedig e fajta kiválóan értékesít, elég csak a pinzgaui marha keletkezésének történetére utalnunk, hogy ezen fajtát megbecsüljük. -- 1690-től egész 1740-ig a gasteini, goldeggi, obern dorfi és saalteldeni községek parasztjai a salzburgi püspöktől engedélyt, kaptak arra, hogy szarvasmarha tenyésztésük javítására Svájcból bikákat hozhassanak. Akkor simmenthali bikákat is importáltak, ezt többször ismételték és ezen keresztezés eredménye a pinzgaui marha. A pinzgaui marhában tehát egy és ugyanazon vér csörgedezik, mint a simmeiuhaliban, egynél több ok arra nézve, hogy a riska javítására alkalmazzuk, mert megteremthetjük vele az alapot arra, hogy tetszés szerint a simmenthalival tovább építhessünk. A kiállításon a frontosus csoport legkiválóbb képviselői természetesen a simmenthaliak voltak. — Ritka szép volt Reuss Henrik egy éves, Kotolgár György 2 éves, Csekonits Endre gróf 2 éves bikája továbbá kiválóak voltak Forster Géza és Jaulusz Izidor simmenthali tehenei. A bos taurus braehycerus csoport az ínnthali és algaui marhák ált;0 volt képviselve, ezekből összesen 11 drb jelent meg, ezek szintén igen jeles fajták s a hol a tej termelés a fődolog és az, hogy marhánk a test tömegére is értékesítsen és egyszersmind erő kifejtő is legyen nellékes körülmény, ott igen ajánlhatók. (Folyt köv.) Közli: Szmodis Victor titkár. Jegyzőkönyv. Felvétetett 1888. dpril 26-án a t „sümegi vidéki gazdal*ör

u által tartott közgyűlésen. Je/envo/tak: Szűcs István, Gyümörey (íáspár, Kiilley József, Mild Mihály, Takách Alajos, Kardos Lázár, Varga Tamás, Bogyay Aurél, Eitner Zsiga, Szűcs Zsiga, Mójzer József, Fal ,dy Antal, Fintér Lajos, Gombay János, Tolnay Tivadar, Neubauer József, Réthy Gyula, Soó.s Pongrácz, Barkóczy Károly, Sümeg: Tivadar. Elnök úr üdvözölvén a megjelent tagokat a gyű lést megnyitotta. Mult gyűlés jegyzőkönyve felolvastatván, az akkori határozatok i.ánt kérdés tétetett, a minta-rosták, triőrük és magok beszerzéae iránt. Válasz: Minta-rosták a rendes időben megrendeltetvén — még ez ideig nem készük k el — erre nézve egy havi idő adatott, s ha a megbízott elnem készíti, úgy máshol ren<iel. lők meg. '1 riőrók csakis az őszi vetőmagvak rostálási idejére rendeltetnek meg. Kísérleti magok beszereztettek, a mustár ki is osztatott. Authylis és sorgbum kiosztásra várnak. Gyömörey Gáspár úr fogja az elosztást eszközölni. A gyúl és tárgyai: I. Az anyaggyesölet közgyűlésein „a sümegvidéki gazdakör" képviseltetése. Erre megválasztattak: Soós Pongrác, Barkóczy Károly, iíju Hátzky Kálmán, Zathureczky Mártou, Semmi kétség többé, ő nem halt meg, ez az ő hangja, melynek suttogása oly sokszor remegtette ineg szivét, megismerné azt ezer év múlva is, örökre lelkében csengett az. 0 nem halt meg! — suttogá az apáca --és én örök gyászt öltöttem érte. Jóságos Isten, minő kegyetlen játéka ez a sorsnak! 0 él és én elvagyok temetve örökre! . . . . Az apáca arca föllángolt, majd halavány lett, mint egy halotté, össze szorította ajkát, hogy fájdalma vad sikolyban ne törjön ki; azt hitte, oda kell rohanni az esküvőkhöz és a férfi keblére vetni magát; ne azt, hisz én vagyok a tied ! . . . . De amint rátekint fekete öltönyére, szivét még jobban elszorította a fájdalom; mit akarsz te ? hiszen te már Ínséget esküdtél vőlegényednek, szentségtörő akarsz lei.ni ? Nincseu jogod többé hozzá, vétek rá gondolnod ' Es elhangzik a „holtomiglan", a szegény apáca kínos sikolya nem zavarja azt meg, a deli — most már — férj, szeretettel fűzi karjára itju nejét. A mint végig haladtak a padsorok között, a hal vány apáca kihajol a khóruson, hátra veti fátyolát, hogy jobban lásson, mert nem hiheti, hogy mind ez nem álom. •Pedig nem volt az, kinos, kétségbeejtő való volt, amit látott; ő volt az, a megsiratott, a gyászolt kedves, aki nem halt meg, mint ő hitte. Látnia' kellett, hogy szeretettel fordul egy más nőhöz, és ő még nem is haragudhatott érte, hisz ő volt az, aki megszökött előle ! Es amíg szivére szorította kezét, azon töpi engett: nem jobb volna-e, ha most e szédítő magasból levetné magát és ott halna meg lábai előtt? Talán elhalványulna mosolygó arca, egy szánó pillantást vetne a véres tetemre, megdobbanna szive, ha igy látná viszont az egykor szeretett lánykát. Oh ez a sötét ruha és az összetört tagok nagyon sokat mondanának ! — Nem akarok neki bánatot ! — susogá — én vagyok a hibás egyedül; én emeltem oly válaszfalat közénk, melyet még a halál sem rombolhat le többé ! Vérző szívvel nézte, mint hagyják el egymásután a templomot, hallotta a kocsik robogását, aztán ájultan roskadt össze. Ki sejtette volna, minő kin alatt roskadott össze ? Nem tudta senki fájdalmát. Ki lát lelkébe, mikor lehajtott fővel imádkozik ? Ki értené meg azt a könyet, mely néha végig gördül arcán ? Ajka néma marad, egy panaszhang sem tör ki azon. Mártírként sanyargatja testé-, térden csúszssza körül az oltárt, de háborgó szive azért nem nyugszik meg, nem lehet vczeklessel megtörnie, elcsendesítenie ! Ah az kinozza kegyetlenül, Keserű fájdalma között bűnbánóan veri mellét, leborul az- oltár lépcsőjére, lázasari csókolja a hidegmárványt, azz I akarja tán lehűteni a keblében égő vulkánt; minden csóknál egyet dobban szive: itt, itt térdepelt ő 1 . . . Es a többi apácák nézik és nem értik. Halkan össze súgnak : milyen boldog, milyen szent, milyen istenfélő ez a Júlia testvér! Eitner Zsiga, Bogyay Aurél, Sümegi Tivadar, kik is ezen megbízást szívesek voltak elvállalni. Az anyaegyesület közgyűlésén megb

;zatott a fenti küldöttség elősorolni a ki. •< tkezőket: i'a^jk névjegyzéke, iiai.ni, ..érni és pedig: alapító, rendes és 1 frtos pártoló tagokról. Az anya-egyesület által ajánlott 200 fit segély kiutalását kérni. Díszoklevelek kiadásának ruegsürgetését. Nyomtatványok küldését. Végül a végleszámolás eszközlését. II. A folyó évben rendezendő tenyész állat díjjazás megtartása, a díjjazás megállapítása és a díjjazásra a bizottság megválasztása. Első sorban határoztatott, hogy a tenyészállat díjjazás Sümegen a mult évben tartott helyen meg fog tartat.ii, esetleg a sümegi Sarrósi vásárkor. Díjjazásra az anyaegyesület által ígért 80 frt és a sümegvidéki gazdakör által 20 frt fog fordíttatni, azon esetben ha a gazdakör azon remér.ye, hogy a nagyméltóságú töldmívelési miniszter úr által e czélra bizonyos összeget fog adni, nem teljesülne. Díjjazásra igényt tarthat a megye összes tenyésztője kivétel nélkül, de előnyben részesülnek a gazdakör tngjai. Díj jak készpénzben Szilaj marhákra : I. dijj 2 — a — 3 arany — 6 arany. il. „ 2 - a - 2 „ - 4 „ — 1 „ 111. „ 1 — a — 1 Összesen 1 l arany. Nyugati marhákra : I. dijj 1 — a — 3 arany — 3 arany. , - 2 „ II. „ 1 — a — 2 III. 1 — a 1 1 Összesen 6 arany. Vairyis összesen 17 darab arauy. Ezen kívül a bizottság által meghatározandó 1-ső, : Il-ik oeztáiyu dicsérő oklevél. Bizottság megválasztása a tenyész állat díjjazásra ij a jövő gyűlésen fog megtönénni. III. A gazdakör tagjai részére beszerzett magvak mívelésc iránti felvilágosítás. Szűts István elnök úr a mustár, Sümegi Tivadar jegyző peuig az Anthylis és Sorghum inívelését és kezelését ismertették. IV. A sertvés tenyésztés érdekében tenyész kanok beszerzése. Indítványba hozatott, hogy az egyes községek részére a gazdakör közvetítésével kanok szereztessenek be. Erre nézve a sümegi járás tőszolgabirája Soós Pongrác ítr szíves volt megígérni, hogy az egyes közI ségeknél oda fog hatni, hogy ezen cél eléressék. Szűts István elnök úr pedig beszerezhetés végett tudatta, hogy Pölöskén Gróf Széchenyi birtokáról lehetne a kis-jenei és balázsházi fajból vásárolni. Ugyan itt egyes tenyésztők kinyilvánították, hogy ők is hajlandók lennének onnét vásárolni, a gazdakör pedig a közvetí "st ezek részérc eltogad.a. V. Az ál.ami ménosztályozásra a sümegvidéki gazdakör részéről egy tagnak választása. Sümegvidéke a mén osztályozási biaottságban nem levén képviselve, azon szomorú tapasztalatra jutott évről évre, hogy mindég a legselytesebb mének osztattak állomására, ennélfogva a gazdakör elhatározta, hogy az anyaegyesület közbenjárását kéri arra nézve, hogy bizottság tagjai közé egy „sümegi vidéki gazdakör" tagja is beválasztassék, s kérelme teljesítésében bízva, bizalmával Sümegi Tivadar gazdaköri jegyzőt ajándé kozta meg. VI. A rendes tagsági dijjak hová fizetésének meghatározása: A pénztári kezelés könnyítése és a tagsági dijjak könnyebb befizetése végett, mint az alapszabályok 8-ik szakaszában is a pénztárnok teendőiben előírva van, a „sümegvidéki gazdakör" tagjai évi díjjaikat a sümegi gazdakör pénztárába fizessék. Indítványba hozatott, hogy a tenyészmarha díjjazás körűi fölmerülendő költségekre az anyaegyesülettől 20 frt kéressÓK. Elfogadtatván ; az anyaegyesület a 20 frt kiutalására felkéretik. Ezután elnök úr felszólította a jelenlevő tagokat indítványtételre. Indítvány nem tétetvén, a jegyzőkönyv hitelesítésére Mild Mihály és Takách Alajos urak felkórettek, » ezzel a gyűlés befejeztetett. Sümeg, április 26. 1888. Sümegi Tivadar, gazdaköri jegyző. Mild Mihály, prépost plébános. Takách Alajos, gazdaköri r. tagok. Közegészségügy. Dr. Mangin, Károly megyei főorvos úr a közigazgatási bizottság május havi ülésén a megye területén április hóban észlelt közegészségi állapotról és egyéb, a közegészségügyet érdeklőkről a következő jelentést terjesztette elő: A közegészségi állapot úgy a felnőttek, mint gyermekeknél általában kielégítő, s t a felnőtteknél legna gyobb részben teljesen kedvező volt; a gyógykezelés tárgyát képezett kórnemek közt még mindig a légzőszervi bántalmak észleltettek legnagyobb számban, de fordultak elő egyes váltólázak és bélhurut esetek is; ezeken kivűl gyermekek közt Pákán, Csömödéren a kanyarónak, Ukkon és Bellatinczon pedig vörhenynek szórványos esetei; Csehiben négy gyermek agyhártyalob tüneteivel került gyógykezelés alá. A hevenyfertőző kórok közül a március hónapban Dekánovecaen és Novákoveczen még fenállt kanyaró járvány április hónapra \cg° ünt. E két községben február 24-ike vagyis u járvány túllépte óta annak