Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 1-26. szám)

1888-05-06 / 19. szám

hogy elvleg nincsen ugyan észrevétel.- az ellen, hogy az emiitett helyi érdekű vasút a közmunkaváltság fölemelése által elérendő jövödelmi szaporulatból a megye részéről 10 éven át évi 30,000 frttal segélyeztessék; azonban tekintettel arra, hogy az említett vasutvonalat csak azon esetben engedélyezheti, ha az egyfelől Rédicstől Körmendig, másfelél Szent-Ivántól Sümeg illetve BobaJánosháza telé vezetendő összekötő vonalak kiépítésével a magyar nyugoti vasutvonalakkal kapcsolatba hozatik : a szóban forgó közgyűlési határozatot ez alkalommal még helyben neui hagyhatja, hanem elrendeli, hogy az említett összes vasutvoualak létesítése iráut a megye ujabb megállapodásokra jusson az engedélyt kérőkkel s ez az erre vonatkozó közgyűlési határozat felterjesztessék. Ezzel kapcsolatban előterjesztetett a megye állandó vasutügyi bizottságának ez ügyben tett javaslata, melynek elfogadásával a közgyűlés elhatározta, hogy miután u. miniszteri rendeletben érintett és Körmendtől Rédicsig tervezett összekötő vasútvonal kiépítése a megyei közforgalom érdekében nem áll: az a megye részéről nem segélyeztetik. Ellenben tekintve, hogy a Szent-Ivántól Csáktornyáig tervezett helyi érdekii vasútvonal mielőbbi kiépítése a megyebeli lakósság gazdasági és kulturális viszonyának fejlődése s igy szellemi és anyagi haladásának szempontjából elodázhatlanul szükséges, ezen vasútvonal engedélyezését azonban a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium országos forgalmi politikai szempontból azon feltételhez kötötte, hogy az Szent-Ivántól Sümeg, illetve Boba-Jánosháza felé vezetendő összekötő vonal kiépítése segélyével a magyar nyugoti vasúttal kapcsolatba hozassék ; tekintve, továbbá, hogy ezen összekötő vasútvonal kiépítését nemcsak az országos forgalmi politika, hanem a megye közforgalom érdeke, sőt célszerű megyei vasúti hálózat létesithetése is sürgősen követelik: ugyanazért a megyei közgyűlés határozatilag kimondotta, hogy úgy a Szent-Ivántól Csák tornyáig tervezett, valamint az ezt a magyar nyugoti vaspályával összekötő és Szeu-1 válltól lehetőleg SzentGróth és Sümeg érintésével, a közigazgatási bejárás alkalmával az érdekeltség meghallgatása alapján megállapítandó ponton a már készülőben levő Boba-Jánosházsümegi vasútvonalba vezetendő helyi érdekű vasutakat, tekintettel azok hosszára, megfelelő összegű és a vállalat által átengedendő törzsrészvények ellenértékéül oly arányban segélyezi a megye, amint az a szen-iván csáktonyai vasútvonalra nézve az T887. évi októberi közgyűlésen kimondott határozattal már megállapittatott. Határozatilag kimondotta egyúttal a közgyűlés, hogy miután a helyi érdekű vasutakra vonatkozólag alkotott és már szentesítés alatt álló új törvény megengedi, hogy azok segélyezése céljából az 1883. évi XV. t. c. alapján az állami egyenes adókra megyei pótadót vethet ki és az arányos közteher viselés elvének sokkal inkább megfelel, ha a vasúti segélyekre kiváutató pénzalap pótadó kivetése, nem pedig a közmunka váltság felemelése által állíttatik elő; mivel a tervbe vett helyi érdekű vasutvonalaknak a megye által történendő segélyezésére megközelítő számítás szerint 600,000 frt segély szükséges, mely körülbelül 33,000 frt annuitással fedeztetnék, melynek fedezésére az egész megyének 1.529,416 frtnyi egyeues állami adójára kivetendő alig 2' 2

u/

0-tes megyei pótadó kivetése szükséges a kölcsön teljes lefizetéseig, ami azonban számba sem vehető terhet ró a megye lakósságára szemben a vasútvonal létesítése által a me gyére háramlandó nagy előnyökkel: a megyében építendő helyi érdekű vasutvonalak segélyezésére a megye 40-50 évi törlesztésre 600,000 frt kölcsönt vesz fel és az annuitásokat az egyenes állami adókra kivetendő megyei pótadóból fedezendi, kikötve a megye magának, hogy a segélyezésnek megfelelő összegű törzsrészvények adásán kivül mindegyik vállalat vasutigazgatóságában a megye egy tagjával képviselve legyen és az évi zármérleg a megyének bemutattassék. Mely közgyűlési határozat a megyében törvényszabta módon kihirdettetik, melynek megtörténte után az esetleg benyújtandó felfolyamodványokkal együtt jóváhagyás végett a közmunka- és közlekedésügyi minisztériumhoz fel terjesztetik. Előterjesztetett Eitner Sándor országgyűlési képviselő és bizottsági tagnak folyamodványa, melyben tudatva, hogy a Sümeghről Tapolczán át Keszthelyig és ugyancsak Sümeghről Erenye Kis-Görbőu át SzentGróthig vezetendő helyi érdekű vasutvonalakra az előmunkálati engedélyt a közmunka- és közlekedésügyi minisztériumtól megnyerte, kéri a két vasutat 10 éven át évi 10,000 frttal a közmunka alapból segélveztetni. A megyei állandó vasutügyi bizottság véleménye e tárgybaa előterjesztetvén, miután a Sümeghtől SzentGróthig terjedő vasútvonalnak kiépítése a 600,000 frtos segélyezés mellett a közgyűlés által már kimondatott s a kérvény ezen része tulajdonkép tárgytalanná vált, a kérelem azon részét illetőleg, hogy Sümeghtől Tapolczán át Keszthelyig tervezett helyi érdekű vasútvonal a megye részéről szintén segélyeztessék, a közgyűlés határozatilag kimondotta, hogy miután ezen vasútvonalnak Sümeghről Tapolczáig tervezett része nemcsak az országos forgalmi politika, hanem kiválóan a megyei közforgalom érdekében okvetlen és ép oly szükséges, mint a Szent-Ivántól Csáktornyáig vezetendő vonal: ennek létesítése oly, sőt szükség esetében nagyobb mérvben segélyeztessék a megye részéről, amint ez a Szent-Iván csáktornyai vasútra vonatkozólag hozott közgyűlési határozatban megállapítva van, azonban nem a közmunka váltság alapból, hanem a megyebeli helyi érdekű vasutak segélyezésére felveendő megyei kölcsönből. Mivel azonban a megyei vasúti hálózat csak azon esetben lesz teljes és fontos céljának megfelelő, ha ezen szóban forgó vasútvonal Keszthelyig kiépíttetik: elvileg kimondotta a közgyűlés, hogy a megye a Tapolczától Keszthelyig vezetendő helyi érdekű vasútvonal létesítését is segélyezendi a felveendő vasúti kölcsönből, azonban a segélyezés aránya és mérve későbbi megállapítás tárgyát képezendi. A zala egerszegi nagy megyeház és udvarának és a fogház északkeleti bástyáján kivül fekvő kis kertnek kizárólagosan igazságügyi célokra történendő átengedése folytán szükséges közigazgatási más helyiségek előállítása ügyében kirendelt küldöttség jeleutése előterjesz tetvén, miután egy egységes új megyeház építése a jelenlegi kedvezőtlen viszonyok között keresztül nem vihető: a zalaegerszegi úgy nevezett szállásháznak egy főutcái emeletes épitménynyel és egy ugyanily udvari szárnyépülettel leendő rregnágyobbltására vonatkozólag a megye alispánjának intézkedése folytán beérkezett általános tervek közül az, mely szerint a részletes elrendezés legjobban megfelel a kiadott tervezési pro grammnak és a beosztás úgy van keresztül vive, hogy a helyiségek a jelenlegi és a közel jövőbeni szükségleteket teljesen kielégítendik, elfogadtatott oly módosítással azonban, hogy az istállók nem a közgyűlési terem alatt a főépületben, hanem másutt helyezendők el. E tervezet kiviteli költsége 47000 frtban van előirányozva. Tekintve azonban, hogy a költségvetésből az épület kiegészítésére megkívántató több alkatrész, úgy a fűtési módszer, a termek megfrlclő díszítése stb. kimaradt és hogy a toldalék épület létesítésénél a meglevő épületeken is átalakítások válnak szükségessé s így az építési költségek 55,000 frttal irányozhatók elő s ezen kívül Zala-Egerszeg városának a helyért is 16,700 frt fizetendő: a megye alispánja megbízatott, hogy a szükséges új közigazgatási helyiségek előállítása ügyében kirendelt küldöttség közreműködésével a csapatkórházul bérbe adott nagy-kanizsai megyei épületet árusítsa el, a be folyandó vételár megtelelő részletét az építési költségek kiegészítésére fordítsa, az általános tervek elkészítéséért Hencz Antal építésznek járó 400 frtnyi díjat a megyei törzsvagyonból utalványozza és a törzsvagyon terhére a részletes tervek, valamint a költségvetés elkészítése, ezen tervnek és költségvetésnek, valamint az építési helyre nézve Zala-Egerszeg városával kötött adásvevési szerződésnek a belügyminisztériumhoz történendő felter jesztése és általában az építkezés iránt akként intéz kedjék, hogy az már a f. 1888. évben megkezdhető legyen. A Kó'vágó-Örsön, Köves-Kállán és Bellatincxon gyógyszertár felállításának engedélyezését kérő folyamodványokat a megyei küzegészségi bizottság javaslata alapján a közgyűlés azzal terjeszti fel a belügyminisztériumhoz, hogy a kérelemnek hely ne adassék; mégis az alsó-lendvai gyógyszerésznek megengedtessék, hogy Bellatinczon fiók-gyógytárt állíthasson fel. Előterjesztetvén a belügyminisztériumnak leirata Szedlmayer László és társai kis-kanizsai lakósoknak a Nagy-Kanizsa város és a vele egyesített Kis-Kanizsa volt község egyesítéséből származó panaszaik, illetve Kis-Kanizsának önálló községgé leendő alakulása iránti kérelmük tárgyában — a szétválasztást a közgyűlés nem pártolja s ily irányú felterjesztést tesz a minisz teriumhoz. Tárgyaltatott Varga Lajos és érdektársai nagykanizsai városi képviselők, továbbá Erdélyi Mihály és társai vállalkozóknak fellebbezése Nagy-Kanizsa város képviselőtestületével a laktanya építési vállalat tárgyában megtartott árlejtés felett f. évi február 2-án tartott rendkivüli közgyűlésében hozott határozata ellen. A felolvasott iratok szerint az eljárás körül szabálytalanságok merülvén tel, a képviselőtestületi határozat feloldatott s az összes iratok visszaküldése mellett a városi tanács újabb, szabályszerű eljárás foganatosítására utasíttatott. Az utfentartási alap terhére foganatosítandó munkálatok biztosítása céljából szükséges árlejtési eljárásra nézve kimondatott, hogy ha a vállalati összeg 300 frtot nem haladja meg, az eljárás a megye székhelyén foga natosittassék, de ha a 300 frtot meghaladja, úgy a járás székhelyén. A megye 1887. évi összes számadásai — melyek a megyei főszámvevőség által megvizsgáltattak, az állandó választmány által felülvizsgáltattak s helyeseknek találtattak — a belügyminisztériumhoz felterjesztetnek. Zala-Egerszeg rend. tanácsú városban megtartandó községi képviselőválasztáshoz elnökül Csertán Károly alispán úr lett a közgyűlés által kiküldve. Zala-Egerszeg város polgármesterének kérelme a város természetbeni közmunkájának és a váltsági öszszegeknek átengedése iránt — miután az már a mult évben kivettetett, teljesíthető nem volt; ami a jövő évit illeti, e részben utasíttatott, hogy kérelmével forduljon a leszámoló bizottsághoz. Az Bgerszeg-zalabéri megyei ut folytatólagos kiépítését illetőleg elhatároztatott, hogy első vonalban annak a Zala Egerszeg városban a kaszaházi utcán átvonuló szakasza építtetik ki s úgy folytattatik Pózvánál. Olvastatott s tudomásúl vétetett a belügyminiszternek rendelete a gyámoltak és gondnokoltak birtokában levő épületeknek tűzkár ellen való biztosítása tárgyában, melyben a miniszter elrendeli, hogy amenynyiben a megyének már ily szerződése volna valamely biztosító társulattal, annak lejárta után többé ily szerződés nem köthető. Előterjesztetett a megyei tisztviselői nyugdíjalapot kezelő választmány jelentése, mely szerint az 1886. és 1887. évekről vezetett számadások megvizsgáltatván, ban, mint főtiszteletes Békési úr, az ő egykori imádója. A féltékeny főtiszteletesnének ez ugyan nem nagy örömére leend, de ezen kis boszuságot már előre kivánta neki. — A múltkor miért gonoszkodott, hogy az ő habtortája szokott a városban legszebb lenni, s hogy engem is ő tanított meg reá. — Engem — ő! Ez legyen büntetése! Tudo m Istenem meg is szégyenül, mert az én tortám ma úgy sikerült, minőt ő még nem is látott!! Így gondolkozott a biróné a tavacskán elmerengve, melynek hullámain égi költészet és tiszta idill honoland kebelében azon egyén oldalán, kinek erős karjára bizza életét. — Énekelni is fog s a csodáló főtíszteletest hangjai ismét el fogják bájolni! - - — — De ha a régi szerelem Békési szivében ismét égő lángra lobbanik — — nem lesz-e ebből rettenetes szerencsétlenség? Tagjait édes borzadály futotta át ej tréfa az egész! Nem az én hibám lesz: Istenem ki tudja? — Ábrándos gondolatait egy közelében elcsattanó lövés zavarta meg s ugy tetszett a szegény megrémültnek, mintha a golyó egyenesen szive közepét találta volna. A réten játszó gyermekek éktelen zsivaja még jobban megrémítéü! Reszketett! — Istenem mi történt ? Ah a gyermekek! Ferkóm édesem! hol van, hol van ő, az ártatlan tiu ? A tett színhelyére siet a borzalmas látvány előtte töltárul. A gyermekek vadászost játszottak s „Ferkó" által elcsent fegyverrel „Frici

u nem ugyan egy medvét — — — hanem a gyémántkiadásu oroszlányt — Azort puffantotta le, a mely végső vonaglásaiban volt, midőn odaért. — —- A gyermekek meg lettek rémülve s a szülőket be nem várva kereket oldottak anuál inkább, mer hisz ők csak vadászost játszottak, s miért is jött ez az Azor kutya ide! A társaság is összeszaladt. A bíró halvány, remegő nejét látva először azt hívé, hogy talán neki esett valami baja, s épen neje lábaihoz akart borulni, midőn a valót megtudta. Az elhunyt kedvenc eb látása megindító volt! Békésiné könnyebbült szivvel sóhajtott fel — — Hála Isten, csakhogy Azor esett áldozatul ezen rettenetes játéknak. Oh én más mondhatlan szerencsétlenségtől féltem. — — — A biróné. csak nehezen fojthatta magába a feleletet, s ezen véleménye szerint önző nyilatkozat a legnagyobb mérvben felkelté megütközését. Térdre hullott a korán elhunyt eb mellett, s miután ruháit festői redőkbe szedte, keserű könnyeket, óh senki által meg nem értett legkeserűbb könnyeket sírt az orozva legyilkolt hű barát ártatlan hullája fölött. Hiába vigasztalták! Még Békési Antal úr kenetteljes szavai is kárba veszlek. — Magára hagyták, mert a vigasz szavait be nem vette. A később visszatérő társaság nem győzte csudálni lelki erejét s gratuláltak neki ez egyedül szerzett vigasztalódáshoz. Ah — mondá a hozzá lépő lelkészhez — a szenvedett fájdalomnak égő sebei örökké mar cangolják szivemet s higyje el — ön érthet engem egyedül — ezen kin lesújtott, megsemmisített! — • — — — Nagysád! az embernek nem szabad egész szivét és szeretetét egy oktalan állat felé irányozni. Szerethetjük az állatokat, de az emberek és övéink iránt érzett szeretetünkkel azon érzelmet ne azonositsuk. — Az állatok is lehetnek hű kísérőink, de érzelmeinkre, barátságunkra sokkal méltóbbak az emberek, s kegyed is ezek között keressen s találhat közöttünk. A szegény szenvedő ábrándozva emelé fel, könynyes tekintetét a derék résztvevőre. — „Váljon jól értette-e? azt akará talán mondani, hogy ő az egyedül a ki igaz barátja óhajtana lenni, lehetséges ez, — igaz lehet ez? — — Oh a szive hatalmasan dobogott, szemérmesen 9üté le tekintetét az egykori meg nem hallgatott imádó mosolyogva kérő pillantásai előtt. — — Igen, igen ő jól értette — még nem felejtette el a sze relmesek elfátyolozott s mégis oly annyira érthető kedves szavait, — de annál hamarább az élte virágában jobblétre szenderült imádott Azorkát Ismét megjött a kedve — s örömmel csatlakozott a társasághoz, mely a gyermekek fölkeresésére indulandó volt. Békésiék elhatározták, hogy előbbi baj okozó ját, a bűnös Fricit meg fogják büntetni, mig Kemény Gábor biró úr azon tépelődött, hogyan lehetne a büntetést enyhíteni s teljes befolyását kész volt érvényesi teni, midőn neje azzal lepte meg, hogy maradna itt az élelmi szerek kicsomagolása végett, hogy a visszatérők azonnal asztalhoz ülhessenek. Békisiné is visszamaradt, hogy a biró urnák segitségére lehessen. — — — Oh minő jó, kegyes Nagysád — bátorkodik Kemény úr kijelenteni. — — — — — Mig tehát ketten vissza maradtak, a biróné és Békési a gyermekek fölkeresésére indultak s a bokrok közül nem sokára kiérvén mégis találták őket a tó közepe táján egy törékeny kis csolnakban szorongott a 6 gyermek, minden segély, evező nélkül, kitéve a habok játékának, de kitéve egyszersmind a végleg elmerűlhetésnek. — Csak a Mindenható keze látszék őrizni a meggondolatlan ártatlan gyermekeket. — A két szülőnek szive elszoi ult s a szegény biróné mig a parton térdre borult, a lelkész néma fájdalommal tekintett az égre, majd karjait szeretett 5 apró gyermeke után kiterjesztve. Frici a minő meggondolatlan gyermek volt különben, ép úgy átlátta a helyzet rettenetes voltát és kis testvérei, barátja megmentésén csakugyan hősiesen küzdött azon kis deszka darab segélyével, a melyet a csónakban talált. — Halálsáppadt arcáról a fáradtság gyöngyei pergének, de küzdelme eredménytelen maradt. Még reménye is elveszett, midőn kezéből a deszkadarab kisiklott. — A mint a kis gyermekek észre vették atyjukat, siránkozva tették össze kicsi kezeiket és szivszakgatóan kiabáltak segélyért. — A derék lel kész kétségbeesett tekintettel követé a csónak minden libbenését s hasztalan várt emberi segélyt. A parton töl és alá szaladgált mentő eszközt keresendő, majd óva inté gyermekeit, hogy csendesen, mozdulatlanul üljenek. — Meglelé a másik csónakot. Beleülni, a gyermekek után evezni, s őket hatalmas erővel a partra kivinni . . percek müve volt. A fiáért aggódó anya, s a gyerme keit megmentett atya öröme leirhatlan. Mig a kis apróság csókkal, öleléssel árasztá el a boldog atyát, a bátor Frici szótlanul kimerülten nézte atyja szigorú, de mégis örömtelt arculatát jól tudva, minő nagy- igen nagy hi bát követett el Ferkó gyerek is anyja karjai között elt'elejté azon vitéz ígéreteket, a melyeket akkoi tett, midőn barátját a csónakázásra buzdította. (Folyt, köv.)