Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 1-26. szám)
1888-04-29 / 18. szám
zott eddigi intézkedéseknek hatáskörükbe eső mozzanatait mindenkor — különösen pedig a községek látogatása alkalmából az elöljáróságok szigorú utasítása által legerélyesebben érvényre emeljék. Zalavármegye összes népoktatási intézeteinek száma ezen időtájban 411-ig emelkedett, a) jelleg szerint volt köztük: állami 20, községi 76, felekezeti 314, magán 1; b) fokozatra nézve: elemi iskola 400, felső népiskola 6, polgári iskola 5. Az összes népoktatási tanintézetekben ezen időszakban összesan 612 tanítói állomás volt szervezve. Ezek közül 602 tényleg be volt töltve, uégy iskolát lelkészek láttak el; hat állomás üresedésben volt. klzen tanítók közöl képesített 536, nem képesített 70, rendes 512, segéd 94, férfi 537, nő 65. Az iskola tani tási nyelve: magyai 363-ban, magyar-horvát 40-ben, inagyar-néuiet 2-ben, túlnyomóan horvát 5-ben, magyar nélkül más két nyelv l-ben. Helyben volt egy vagy több népiskola 339 községben. Alás szomszéd községbe volt iskolázásra becsatolva 197 iskola. Sem iskolázás, sem iskola nem volt 32 községben. Az iskolai csatlakozások megállapítása s az ismétlő iskolázás szigorú keresztül vitele számos községnek rendkivüli sajátságos földrajzi viszonyainál, csekély lélekszámánál s nagy szegénységénél fogva még mindig sok akadályba ütközik. Az iskolák évi bevétele pénzben és pénzértékben nnndent összeveve 361876 frt. Ebből: ingatlanok átlagos jövödelme -47 110 frt, földek kamat jövödelme 1750 frt, tandíj 86940 Irt, állami segély 78769 frt, községi segély 84135 frt, egyleti segély 51718 frt, vegyes forrásokból 11454 frt. Az iskolák évi kiadása 361876 frt. és pedig: rendes tanítók fizetése 236715 frt, segéd tanítók fizetése 41813 frt, fűtés tisztogatás 21542 frt, taneszközökre 6889 Irt, szegény tanulók segélyezésére 1984 frt, vásárlás, épitkezés és tőkésítés 20143 frt, vegyes kiadás 32790 frt. A megye kilenc óvodáját 996 kisded látogatta. Ezen időszak egyik kimagasló és eredményeiben meszszeható mozzanatát a megyebeli kisdedek sorsának és gondozásának érdekében a tekintetes megyei törvényhatóság által megindított intézkedések képezik, melvek a inult közgyűlés rendelkezéseihez képest a lehető tágabb körben megtétettek és még folyamatban vannak. A mult év harmadik negyedében oly mélyen megingatott közbiztonság jelentésein tárgyát képező időtartama alatt fokozatosan javult, az október hónapban kihirdetett rögtön bírósági eljárás tárgyát csak két esetben elkövetett rablás képezte, melyeknél egy eset ben a tettes november hó 18-án kötél általi halálra Ítéltetvén, az itélet rajta végre is hajtatott. / A csendőrség által letartóztatva lett súlyos testi sértésért 19, lopásért 108, lopás '.kísérletért 4, lopás gyanújáért 15, gyujtogatásért 4, katonaszökésért 5, igazolvány nélküli csavargásért 48, gyilkosságért 5, emberö lésért 8, rablásért 9, sikkasztásért 1, betöréses lopásért 38, erőszakos nemi közösülésért 1, dohány csempészetért 2, verekedésért 2, orgazdaságért 2, gyilkoság gyanújáért 6, csalásért 1, okirat hamisításért 1, és négy körözött egyén. A közmunkaügy és utépitészetre nézve a mull évi decemberi közgyűlés által megállapított közmunka beosztás és költségelőirányzat szerinti munkálatoknak célszerű és sikeres foganatosítása iránt a szabályos intézkedések megtétettek, a közmunka váltság pedig kielégítő eredinénynyel foly a pénztárba be. A rendkivüli időjárás folytán a vármegye területén az utak egyes szakaszai oly annyira megromlottak, hogy azoknak ideiglenes helyreállítása vált szükségessé, minek foganatosítására a főszolgabiró urak utasítva is lettek. Az áradás különösen az alsó-lendvai járás területén több hidat pusztított cl, az épitészeti hivatal kiküldöttje a helyszínén megjelenve, az ideiglenes közlekedést helyreállitatta, a műtárgyak felvételét eszközölte, és azok alapján az épitkezés foganatba vétetett. A fedanyag előállítása iránt az intézkedés a megye összes kő- és kavicsbányáiban lehetőleg foganatba vétetett. Az 1879. évi XXXVI1. t. c. alapján előirt katonabeszállási pótadóból a mult és a/, eiőző évi összesen 61560 frt 19' 2 kr. hátralék törlesztésére a? • . a. mellékelt számvevői kimutatás szerint e folyó évi ápril hó 4-ig befizettetett 47623 fit 96 1 2 kr., lesz még ez évre beszedendő 13936 frt 23 kr. hátralék és a folyó évre előirt járulék. A megyei betegápolási pótadóból, melyre szinte az előző évekről feunmaradott hátralék törlesztésére a mult év végéig összeseu 21066 frt 35 3 , kr. fizettetett be, azóta e folyó évi ápril hó 9-ig befizettetett 11427 frt 51 3/ 4 kr. összeg, s igy ez alapba a mult és előző évi hátralékkal együtt összesen 15969 frt 01 kr. és f. évre •lőirt járulék lesz ez évben befizetendő. A megye házi és árvapénztárainak törvény által tisztemül szabott havi vizsgálatait az illető bizottság közbenjöttével teljesitvén, az arról szóló hivatalos jegyzőkönyveket van szerencsém bemutatni. A megye törzsvagyona a fentebb emiitett pénztár vizsgálati jegyzőkönyvek és számvevői kimutatás szerint áll: részint földtehermentesitési és takarékpénztári-, részint pedig magán kötvényekben gyümölcsözőleg elhelyezett 21505 frt 1 8 2 3 kr. tőke és ezután esedékessé vált 360 frt kamat követelésből, mely utóbbinak behajtása iránt az intézkedés megtétetvén, ezen befolyandó kamat összeggel együtt a megyei törzsvagyon tőke állaga jelenleg 21865 Irt 18% krt tesz ki. Mindezekután van szerencsém a megyei központi és összes járási hivataloknak, valamint az árvaszéknek ügyforgalmi és tevékenységi kimutatását a mult évi október hó 1-től e t. évi március hó végéig terjedő időszakra a következőkben előterjeszteni: Zala-Egerszegen, 1888. április 18-án. Cser t á n Káról y s. k. Zalavármegye alispánja. Értekezlet a Sümeg-tapoiczai vasút ügyében. Tapolcza, 1888. ápr. 23. Szombatou í. hó 21-én tartatott meg méltóságos Skublics Gyula úr elnöklete alatt, számos helybeli és vidéki érdeklődő' közönség részvéte mellett a tapolczaisümegi vasút ügyében egybehívott értekezlet. Elnöklő Skublics Gyula úr üdvözölvén a "szép számmal egybegyűlteket, ibikéré Vastagh Jánost, mint a Tapolcza város által kiküldött vasutügyi bizottság tagját, az értekezlet jegyzőkönyvének vezetésére. Ezután előadja elnök, hogy Tapolcza város képviselőtestülete által íölkéretvén a jelen gyűlés összehívására, az ügy fontossága tekintetéből szivesen tett eleget e megkeresésnek. Az előzőleg már eszközölt előmunkálatókra vonatkozó iratokra nézve oda nyilatkozik, hogy eddig nein sikerült azokat megszereznie, de lépéseket teend, hogy az érdekeltség birtokába jusson. Elnök azután EitneF Sándor orsz. képviselőhöz a kiépíteni szándékolt Sümeg-tapolezai vonalra vonatkozólag kérdést intéz : Vájjon a vonal kiépítéséhez újra kellene-e engedélyért folyamodni? -- Mire Eitner képviselő oda nyilatkozott, hogy ő a Sümeg-Tapoleza-kesZthelyi vonalok kiépítésére nyert engedélyt a minisztériumtól, hangsúlyozva, hogy ha e vonalok kiépítése foganasosíttatnék, ez esetben hathatós erkölcsi és anyagi támogatás várható a kormány részéről; végül elnök kérésére kijelenté, -hogy a vasútépítésre nyert előmunkálati engedélyt e vonalok bármelyikére nézve készséggel átruházza az érdekeltségre. Miután e vonalok kiépítésének lehetősége iránt hosszabb eszmecsere folyt és Eitner képviselő kijelenté, hogy a vasútépítésre nyert előmunkálati engedélyt a Sümeg-tapolczai vonalra is kész átruházni, az értekezlet kimondotta, hogy egyelőre a Sümeg-tapolczai vonal kiépítésére kívánja figyelmét fordítani. Megválasztatott ezután mit. Skublics Gyula úr elnöklete élén az állandó bizottság, melynek tagjai: helybeliek : Mojzer Ferenc vbiró, Leszner Sámuel, Marton Gáspár, Handlery Gusztáv és Vastagh János; vidékiek : br. Puteáni Géza és Bogyay István urak. Elnök azon kérdésére, hogy Tapolcza városa mennyivel kíván a vasútépítéshez járulni, Arvay Lajos városi jegyző azon felvilágosítást adja, hogy a városi képviselőtestület a lehető legnagyobb áldozatokat kész n-^: hozni, e határozott számokban mindaddig nem ny. ~,kozhatik, mig a szükségelt összeg mennyiségéről magának tudomást nem szerez. Elnök e szerint szükségesnek tartja, hogy minél előbb aláírási ivek bocsáttassanak ki. Ugyanezen indokból az értekezlet nevében fölkéri Br. Puteáni Géza. és Bogyay István urakat, hogy a f. hó 26 :án Zala-Egerszegen tartandó vasúti választmá nyi ülésen ezen vasút érdekeit előmozdítani szíveskedjenek. . Az aláírási ivek kinyomatása haladéktalanul eszközöltetni fog. ^.láirások gyűjtésére fölkéretnek: Hertelendy Ferenc (Les.-Tomajon), Yirius Vince (Németfalun), Német Dezső (Les.-Istváúdon), Csemesz Elek Szt.-Békáiián), Nagy Aladár (Ns.-Vitán), Svastits Gyula (Bal. Edericsen), Br. Puteáni Géza (Szigligeten), Csigó Pál (Gulácson), Nagy Sándor (Badacsony), Rajky Lajos (Gyulakeszin), Antal Sándor (Ns.-Tördemiczen), Bogyay István (Halápon), Papp Imre (Sáskán), Lőke István (Kápt.-Tóti), Czauka Gábor (Hegymagason), Illés Gábor (Raposkán), Fatér Mihály (Szt. Békáiián), Hoffuiann József i Mtszt. Ivállán), Csendes József (Kis-Apátin), Keménffy István (Mon.-Apátiii), Tóth Lajos (Hegyesd), Borbély Ferenc (Salföldöu), Czigány Károly (Kőv.-Försön), Raksányi Károly (Bal.-Henyén), Virius Vince (gróf Deymnál), plnök úr (herceg Eszterházy és gróf Eszterházynál, valamint a veszprémi püspökségnél) fog az aláírás iránt eljárni; végül Krausz Béla (Kapolcsoh), Mojzer Ferenc vbiró (Tapolczán). Az aláirási ivek f. é. május hó 15-éig nyújtandók be az állandó bizottság elnökénél. — Ezzel az ülés véget ért. — Az ügy érdekében mi meg azon óhajt fejezzük ki, vajha az érdekelt közönség elég lelkesedéssel karolná föl az ügyet, hogy az ige végre testté váljék. F. A. Tanacskozmány a keszthelyi gymnasium ügyében. A lapunk mult számában jelzett tanácskormány a keszthelyi gymnasium meghagyása vagy megszüntetése tárgyában Svastits Benó főispán úr őméltósága, mint a magas minisztérium kiküldöttének elnöklete alatt f. hó 23-án Keszthelyen megtartatott. A tanácskozmányban részt vettek Mészáros Nándor tankerületi főigazgató, dr. Ruzsicska Kálmán megyei kir. tanfelügyelő, mint a minisztérium kiküldöttei; továbbá Pap Sándor jószágigazgatóságí elnök, Takács Imre járási h. főszolgabiró, Deiniuger Imre gazdasági tauintézeti, Farkas Miklós gymnasiumi, Udvarhelyi Gyula polgári iskolai igazgatók, Lénárd Ernő iskolalátogató, dr. Csanády Gusztáv iskolaszéki elnök, Reischl Vencel városbíró, Trsztyánszky Lajos városi kőpviselő — mini kik főispán úr őméltósága által a tanácskozásra meg| hivattak. Őméltósága üdvözölvén a megjelenteket, felkéri | őket, hogy az ügy fontosságához mérten behatóan tár gyalják a megállapítandó kérdéseket. Ezután Lénárd Ernő a tanácskozmány jegyzőjévé megválasztatván s a minisztérium részéről ez ügyben érkezett rendelet felolvastatván, a megvitatandó kérdések és azok sorrendje következőleg lett megállapítva: 1.) A keszthelyi gymnasituu látogatottsága csakugyan hanyatlotté egy évtized óta? Mí az oka ennek? 2.) Indokoltnak látszik-e a keszthelyi gymnasium beszüntetése a látogatottság apadása miatt és a szombathelyi főgymnasiumnák párhuzamos osztályokkal való ellátása tekintetéből? 3.) Célszerűnek látszik-e a Keszthelyen létező két előkészítő tanintézetet, t. i. a gymnasiumot és a polgári tiu-iskolát együttesen fenntartani, és szükséges-e mind kettő? 4.) Ha mindkettő nem szükséges, melyik tanintézet lenne a város és vidéke tanügye érdekében fenntartandó — esetleg elégséges lenne-e a gymnasium megszüntetése mellett a polgári iskolát latin tanszékkel el látni és ipari- vagy kereskedelmi középtanodával kibővíteni? Az értekezlet mindegyik kérdés tüzetes megvitatásába bocsátkozot s a tanácskozmány eredményét elnök őméltósága a következőkben egybefoglalva mondotta ki: Az 1) kérdésre. A bizottság a keszthelyi gymnasium létszámában az utolsó évtized alatt -— ámbár nem ' lényeges — - apadást constatál és ennek okát egy részt abban találja, hogy a gymnasium csak négy osztályú, más részt abban, hogy a polgári iskola 6-ik oszsályából a gazdásági tanintézetbe eddig megengedve volt átléphetés miatt a polgári iskolát többen látogatták. E felvétel megszüntetése után azonban a gymnasium létszáma már a jelen évben 25 0 „-kai szaporodott. A II) kérdésre: A bizottság a keszthelyi gymnasium megszüntetését sem az utolsó évtizedben mutatkozott lényegtelen apadás, sem a szombathelyi főgymnasiumnak párhuzamos osztályokkal ellátása miatt indokoltnak nem tartja. A 111) kérdésre-. A Keszthelyen fenálló két intézet - - algymnasium és polgári fiúiskola együttes fentartása nom szükséges, mert az eredmény nem áll arányban a reájuk forditott áldozatokkal és egyik sem elégíti ki teljesen a helyi érdekeket. A IV) kerdésre: Keszthely város és videke tanügyi érdekében a gymnasium fentartandó s főgymnasiummá vagy legalább hatosztályuvá kiegészítendő, a polgári fiúiskola pedig megszüntetendő. A gymnasium megszüntetése mellett a bizottság sem a latin tanszékkel és kereskedelmi középtanodával kibővített polgári iskolát, sem pedig az alreáliskolát nem tartja elégségesnek. Helyi, megyei és vegyes hírek. Egyházi kitüntetés. 0 felsége a vallás- és közoktatásügyi minisztérium előterjesztésére a vasvár-szoni bathelyi székes-káptalanban dr. Stegmüller Károly pápóczi perjel és zala egerszegi főesperesnek az őrkananokságra s Góry Antal alsó-lendvai főesperes és utolsó mesterkanonoknak a pápóczi perjelség és zala egerszegi főesperességre való fokozatos előléptetését jóváhagyván-, az ekként megüresedő . alsó-lendvai főesperességet és utolsó mesterkanonoki állomást Schwarcz Mihály tiszteletbeli kanonok, esperes és királyfalvi plébánosnak adományozta, dr. István Vilmos püspöki titkárt pedig a nevezett székes-káptalan tiszteletbeli kanonokjává nevezte ki. Szemelyi hir. Vaszary Kolos pannonhalmi főapát, f. hó 26-án a déli vonattal Keszthelyen át a rend birtokára, Zala-Apátiba utazott. Üdvözöljük a jeles főpapot megyénkben. Katona-Szemle. Gráf Ede lovag, honvéd ádlátus, f. hó 23-án, Henneberg Károly lovag, lovas-ági felügyelő, f. hó 24-én a Keszthelyre érkezvén, az ott állomásozó 8-ik honvéd huszárezred két százada felett szemlét tar tottak. Gyászhír. Molnár Antal perlaki alesperes plébános, a mult cyklusban a csáktornyai kerület képviselője, f. hó 21-én reggel agysz'élhüdésben hirtelen elhunyt. Levelező tag. A ni. kir. földtani tanintézet Kovács Károlyt, Zala-Egerszeg rendezett tanácsú város polgármesterét, levelező tagjává választotta. A metjyei vasistügyi bizottság értekezlete. Ismere tes olvasóink előtt, liogy az októberi megyei rendes közgyűlés a helyi érdekű vasutak építése tárgyában a megyéhez érkezendő folyamodványok telelt való előleges 7 évi '1887. évi okt. -tői 18S8. niác. ..... , öktóberhó 1888. évi Llintéz-végével el A hivatal megnevezese i-én hát-márc. vé0sszese n tetett iutézetlen ralék volt géig be- maradt folyt Alispáni hivatalnál 2067 15318 17385 16619 766 Megyei árvaszéknél 1894 16891 18785 16808 1977 Megyei számvevőségnél 256 6002 6258 5646 612 N. Kanizsa város tanácsánál 74 6417 6491 6433 58 Z.-Egerszeg „ „ 89 4643 4732 4643 89 Tapolezai jár. szolgabíró 173 5589 5762 5565 197 Sümegi „ 11 2522 2533 2521 12 Keszthelyi „ „ -- 2445 2445 2443 2 Sz.-Gróthi „ „ 13 2449 2462 2437 25 [ Kanizsai „ „ 8 3448 3456 3445 11 Z.-Egérszeg jár. „ 503 3599 4102 4014 88 Novai „ „ 5 2650 2655 2641 14 Pacsai „ „ 1 - 2392 2392 2392 A.-Lendvai „ „ 12 3941 3953 3939 14 Letenyei „ 18 2429 2447 2426 21 Perlaki „ „ 61 2024 2085 2012 73 I Csáktornyai „ „ [ 45 3730 377 5 i 353 5 j 240 Összesen: | 5229 | 86489 91718 | 87519 | 4199 ||
