Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 27-52. szám)
1887-09-18 / 38. szám
A zalamegyei gazdasági egyesület HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE. A zala-egerszegi szarvasmarha-tenyészállat díjazás eredménye. Tekintetes közgyűlés! A f. 1887-ik évi január hó 10-én 4/5. IV. szám a] a U, — f. é. ápril 3-án 45 52. sz. alatt, — í. é. aug. 14-én 77/198 (181. 191.) szám alatt hozott közgyűlési határozatokkal az 1887-ik évi augusztus hó 12-re ZalaEgerszegre kitűzött szarvasmarha tenyészállat díjazásnak az •/. alá csatolt, a közönséghez kibocsájtott, legtágasb mérvben közzétett értesités és felhívás szerint megtartására a kitűzött időben a helyszinén összeült tisztelettel aluhrt elnök, Szigethy Antal titkár mint bizottsági jegyző, — ugy Csillagh Gyula, Nagy László, Skublics Zsigmond, Szily Dezső, Farkas József, Csertán Károly, Csertán László tagokból állott bizottságot méltóságos Svastits Benó ur Zalamegye főispánja is, mint a nmgu földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister ur képviselője magas megjelenésével szerencséltetvén, ő nagy méltóságának is a tenyészállat díjazás sikeréhez nyilvánított legjobb kivánatait — saját nevében is kifejezvén, — a nmgu kir. miniszter ur által a Zalamegyei gazdasági egyesület által az 1887-ik évben tar tandó szarvasmarha tenyészállat díjazásokra kegyesen adományozott 300 frt összegből a Zala-Egerszegen rendezendő díjazásra ő méltósága által utalt száz forintot átadni s az egész díjazás lefolyásán jelen lenni mél tóztatott. Miután a bizottság főispán ur ő méltósága legszivesb jelenlétében a díjazás színhelyére elővezetett, a •//. alá zárt összeírásban foglalt állatok felett a szemlét megtartotta, kiválasztva azok közül az * . alatti szabályzat értelmében a díjazásért pályázható állatokat, mely szerint 12 tulajdonos által 15 bika, — és 14 tulajdonos által 18 üsző mutattatott be, s megtartatván ezek fölött a szakszerű bírálat, ennek eredményéhez képest (a gazdasági egyesület megszavazott 80 frtból 15 frt költségekre hagyatván fenn) a 65 frt egyesületi és száz forint állami, együtt 165 forint összegből a következő díjak Ítéltettek oda az érdem rendje szerint és pedig: I. Bikákért a) egy évesekig. 1. Főtisztelendő Balaton József urnák, zala-egerszegi esperes-plebánosnak, a •//• alatti összeirás 32. pontja alatti 3 4 éves vörös szinü bikáért első rendit dicsérő oklevél. 2. Csorba Mihály pölöskei lakosnak — a 33. sz. a. s/ 4 éves vörös szőrű bikáért 1. r. díj 15 frt. 3. Varga Mihály zala-egerszegi lakósnak a 10/b. sz. alatti hat hónapos vöröstarka bikáért Il-ik díj 10 frt. 4. Jegyzés. A Ill-ik díj 5 frt ezen osztályban nem Ítéltethetvén oda, egy éven felüli bika díjazására fordíttatott. b) egy évtől két évesekig. 5. Fischl Mátyás zala-egerszegi lakósnak az összeírás 1. száma alatti állami apától származott sárgás szinü egy évet meghaladt bikáért I-ső díj 25 frt. 6. Avár István bonczódföldi lakósnak az összeirás 23. sz. alatti IV4 éves vöröstarka bikáért Il-ik díj 20 frt. 7. Kálmán Imre hetési lakósnak az összeirás 30. szám alatti 1 éves 5 hónapos tűzött barnás bikáért III-ik díj 15 frt. 8. Köcse István nagypálii lakósnak az összeirás 16. száma alatti vöröstarka egy évet meghaladt bikáért a fönti 4-ik szám alatti jegyzés szerint fennmaradt III-ik díj 5 frt. Ü s z ö k é r t a) egy évesekig. 9. Németh Antal szepetki lakósnak az összeirás 28. szám alatti fél éves vöröstarka üsző borjúért I-ső díj 15 frt. 10. Ebedli József csácsi lakósnak az összeirás 21. száma alatti nem egészen egy éves sárga tarka üsző borjúért Il-ik díj 10 frt. 11. Szúnyog Ferenc baktüttősi lakósnak a 19. sz. alatti 8 hónapos fekete tarka üszőért III-ik díj 5 fi-t. b) egy évtől két évesekig. 12. Az I-ső díj 20 forint e díjra érdemesíthető állat hiányában ki nem adathatván, III. rendű díjakra használva fog kiadatni. 13. Horváth József ebergényi lakósnak, az összeirás 26. száma alatti 14 hónapos fekete üszőért ll-ik díj 15 frt. 14. Franczia István botfai lakósnak az összeirás 11. száma alatti nem egészen két éves feketetarka üszőért III-ik díj 10 frt. 15. Vizsy Bódi szentandrási lakósnak az összeirás 37. szám alatti nem egészen két éves feketetarka üszőért a fenti 12-ik sz. alatti jegyzés szerint fennmaradt 20 frt I-ső díj fele, mint III. r. díj 10 frt. 16. Paiser József szentandrási lakósnak az összeirás 35. száma alatti egy éves mult feketetarka üszőért a fenti 12-ik számú jegyzés szerint fennmaradt 20 frt I-ső díj másik fele mint III. rendű díj 10 frt. Összesen 165 frt, azaz egyszázhatvanöt forint 0. é. Ezen dijjazás alkalmából két momentumot tartok megemlítendőnek: 1-ör mint méltánylandó jelenséget, hogy az egyesületnek annyi buzgó törekvése, a marhatenyésztő közönséghez intézett ösztönzése, buzdítása után végre a földmives néposztály ugy látszik, hogy felébredni — vagy legalább is mozdulni kezd lajha közönyéből, mert az előbbi díjazási kisérletek után, melyek részvét hiányából majd hogy egészben meg nem hiusultak, a folyó évi jelen díjazásra már 25 tulajdonos 33 növendék tenyészállatot vezetett fel s mutatott be ; 2-or mint sajnálatra méltó körülményt, hogy az elővezetett állatok mind a legkülönfélébb, fel sem ismerhető fajoknak határozatlan jellegű vér vegyülete volt, — s hogy vidékünkön a faj tekintetében határozott irány egyáltalán nem létezik, mért is tekintve szarvasmarha tenyésztésünknek főkép az Osztrák tartományok hozzánk közelebb fekvésénél fogva nagy horderejű voltát —, ennek emelése érdekéből szükséges, hogy a) a gazdasági egyesület a díjazások folytatásával s egyéb célszerű módon törekvését a szarvasmarha tenyésztés emelésére továbbra is folytassa, b) hogy marhatenyésztésünknek a már megállapított tenyészkerületekre tekintettel határozott irány adassék, azaz minden előforduló alkalmakkor ugy az egyesület, valamint a községek- és közhatóság által is támogattassék és előmozdittassék. A felállított sátorokért 1 frt 50 kr. azaz egy forint 50 kr., — a zala-egerszegi városi szolga személyzetnek 4 frt, összesen 5 frt 50 kr. azaz öt forint 50 kr. a •///• alá zárt nyugta szerint kifizettetvén, a fennmaradt 9 frt 50 kr. azaz kilenc forint ötven krajcár 0. é. a 47. alá zárt postai föladó vevény szerint Hanty Károly pénztárnok urnák beküldetett. Miután a 165 frt díjak a jutalmazottaknak a díjazás színhelyén nyilvánosan kézbesittettek, ők és a tenyésztő közönség a további törekvésre buzdittatott, a bizottság főispán ur ő méltóságáuak s a nmgu kir. miniszter urnák a hathatós támogatásért hálás köszönetet nyilvánítván, az eljárás befejeztetett. Zala-Egerszegen 1887. szept. 12. SKUBLICS ISTVÁN s. k. bizottsági elnök. SZIGETHY ANTAL s. k. bizottsági jegyző. őt, mire a közgyűlés tagjai felállva szűnni nem akaró harsány éljenzésbe törtek ki. A központi választmány jelentése az 1884—1887-ig terjedő időről nem sok örvendetéset tartalmaz, csak az egy vigasztaló van benne, hogy ha haladás nincs is, de visszaesés sem mutatkozik. . . . Szomorú vigasztalás! — A duuántuli kerületi szövetség elnöke s egy-két matadorja nem jelentek meg a közgyűlésen. Jól tették, mert bizony megcibáltattak volna. Valóban szégyenletes, hogy a dunántuli kerületi szövetség részéről az országos szövetséghez ez évben a kötelezett tagdíjakból egy fillér sem küldetett be; pedig a tagegyletek nagy része beküldte a dijat a kerületi szövetséghez, mint ezt például a zala-egerszegi egyletről nagyon is biztos forrásból tudom. Hanyagság vagy még roszabb az ok ?! — A hátralékok behajtásának kérdésében a sok jogászból álló közgyűlés nézetem szerint helytelen határozatot hozott, mikor az összegüknél fogva bagatell eljárás alá tartozó peres ügyeket a budapesti kir. jbiróság, mint szabadon választott bíróságnál határozta raegindíttatni, holott a bagatell ügyekben a személyes birói illetőségtől eltérésnek helye nincs ! — Az egységes rangjelzés behozatala tárgyában elfogadtatott a budapesti önk. tűzoltó egyletnek javaslata. Ezentúl tehát a gallér on levő rózsácskák számából s arany, vagy ezüst minőségéből tudjuk meg, hogy ki minő rangot foglal el valamely egyletben. Elvben elfogadtatott a csurgói és a soproni önk. egyleteknek javaslata tűzoltó segély- és nyugdíj alap létesítése iránt, azonban a kivitel egy boldogabb korra (ad graecas calendas ?) halasztatott. A jövő közgyűlés székhelyéül Székesfehérvár jelöltetett ki; mert nagy Magyarország oly sok városa közül csak ennek az egynek jutott eszébe a tűzoltókat meghívni! Az Isten tartsa meg a nemes várost e buzgóságában az idők végeztéig! — A még elintézendő kérdések csekély érdeküek levén, elhagyók a közgyűlést, hogy még délelőtt megtekinthessünk egyet mást Fiúméban és környékén. A fiumei tengerparton, az úgynevezett „Molo u-n haladva s a Fiumara nevű folyócska hídján átkelve, „Susák" nevezetű horvát faluba jutunk, melyet Fiúmétól csak a Fiumara választ el. E falu egyik utcájából jó karban tartott kőlépcső vezet fél a „Tersatto 1 1-ra, a Frangepanok ősi fészkébe s a mellette levő kolostorba. A kirándulásra vállalkozott kis társaság: Boschán Gyula, Festetich Benó gróf, Heinrich Lajos, Meszlényi Lajos, Valsei Ferenc urakból és csekélységemből állt. Vidáman haladtunk fel a lépcsőkön, melyek mellett mindkét oldalról terebélyes fák nyújtanak árnyékot, helylyel közzel pedig egy-egy szent kép előtt térdel a vakbuzgó horvát-olasz népség valamely díszpéldánya. Nem számláltam meg a lépcsőket, de azt hiszem legalább egy pár ezer volt, a melyen felmásztunk, a mig a kolostorhoz értünk. A templom középszerű nagyságú, de igen szép. Különösen gyönyörű a sokszicü márványból összerakott főoltár, az ezen levő szentségtartó mozaikból, szépek továbbá a nagy számban levő és több száz éves olajfestmények, végre mint a templom egyik ritkasága, két óriási viaszgyei tya, melyeket a templomot mutogató setét vörösbarna csuhás franciskánus barát állítása szerint a mohácsi vészből történt szerencsés megmenekülése emlékeül és hálájául egy Frangepan adományozott 1527-ik évben. A kolostor maga meglehetős tiszta, csinos kertje van és két — egy téli, egy nyári — ebédlője, melyek közül a nyári ebédlő, vagy mint ők nevezik „refectorium" padozata, meglehetős jó karban levő mozaikmü, falain pedig igen régi olajfestmények függnek; mig a téli ebédlő egészen modern festésű és puhafa padlózatú. A kolostort lakó szerzetesek igen élelmesek, különösen a mi vezetőnk, ki egy kissé törte a német nyelvet. Nevezetes jövedelmük van a szentelt képek, érmek és rézkeresztecskék eladásából. Természetesen mi is nagy mennyiségben vásároltunk az olcsó (3—15 kr.) emléktárgyakból. . . . Miudent megtekintve, vezetőnk elbúcsúzott és illedelmesen tartotta a markát, a mint az már Fiúméban is szokás, — a borravalóért, melyet nem is késtünk magyar bőkezűséggel leróni, a mi oly annyira meghatotta őt, hogy elkérte névjegyeinket, a kolostor levéltára számára emlékül ! — Szegho István. (Folyt, köv.) Értesítés A zala-megyei gazdasági egyesület a szarvasmarha tenyésztés emelése érdekében f. 1887ik évi október hó '2-án délutáni 2 órakor Nagy-Kanizsán szarvasmarhára tenyész-állat díjazást rendez, a következő szabályzat szerint: 1-ör. A tulajdonosnak csak saját nevelésű, Zala megyében tenyésztett marhája díjaztathatik, miért is szűk séges, hogy e körülmény községi bizonyítványnyal, vagy a személyesen jelenlévő két községi előljáró által minden kételyt kizáró határozottsággal igazoltassák. 2-or. A Nagy-Kanizsán tartandó díjazás kiválóan a nagy-kanizsai, perlaki, letenyei, paesai járás — és Nagy-Kanizsa város, — gazdaközönsége és szarvasmarha tenyésztése érdekéből rendeztetik úgyan, — azonban a megye bármelyik járásbeli szarvasmarhákkal is a díjazásért pályázni s abban versenyzőleg részt venni lehet. 3-or. A szarvasmarha tenyésztésnek határozott irányban fejlesztése céljából, tekintve, hogy a nagy-kanizsai járás s a paesai járásnak Szél viz — és Kógy árvölgy vidéke, továbbá a Váliczka — völgy vidék Zalamegyének magyar fajta tenyész-kerületéhez, — a perlaki és letenyei járás Zalatnegyéuek nyugati fajta tenyész-kerületéhez tartozik, — a díjak odaítélésénél első sorban e körülményre s kiválóan tőfigyelem fog fordíttatni. 4-er. A már egyszer dijt nyert marhával ugyanazon díjra nem versenyezhetni. 5-ör. Kiosztandó díjak : Fél éves bikaborjukra-. I-ső díj 20 frt, Il-ik dij 15 frt, III-ik díj 10 frt. Egy éves bikaborjukra: I-ső díj 20 frt, ll-ik díj 15 frt, III-ik díj 10 frt. Két éves és azonfelüli bikákra: I-ső díj 15 frt, II-ik díj 10 frt. Fél éves üszóborjukra : I-ső díj 15 frt, ll-ik díj 10 frt. Egy éves üszőborjukra-. I-ső díj 10 frt, Il-ik dij 5 frt. Két éves üszőkre: I-ső díj 10 frt, Il-ik díj 5 frt. 6-or. A bírálatnál a fenti 1—3. pont alatt elősorolt általános kellékeken kivül kiváló figyelemben részesíttetnek azon állatok, melyek kitűnő tanyészképességet Ígérnek, — továbbá figyelembe vétetik a versenyre vezetett állatoknak testalkata, tekintettel az igavonó képességre és az állatok gondozása. 7 er. A birálatot a versenyre elővezetett marhák felett az egyesület közgyűlése által kiküldött bizottság a helyszinén teljesíti és a díjak az érdemesítetteknek a helyszinén azonnal nyilvánosan kiadatnak. 8-or. A bizottság jelentésében a versenyre előve zetett, úgy a díjazást nyert marha faja, neme, származása, termetes leirása, továbbá a tulajdonos neve, állása, lakhelye s hogy váljon a marha eladó-e ? a lehetőség szerint körülményesen előadandó. 9 er. A bizottság elnöke: Clement Lipót úr; tagjai: Baan Kálmán, Baranyay Ödön, Becker Antal, Czigáuy Bertalan, Dervaríts Imre, Erdélyi Mihály, Fá biánics Gyula, Forster Elek, Göcz Károly, Hanny Andor, Hanny Imre, Inkey László, Karczagh Béla, Karczagh István, Koller István, Kostyál Ferenc, Malatinszkv Fereuc, Plihál Ferenc, Schmiedt Emil, Smodics Viktor, Somsich Lőrinc, Szabó Imre, Talabér Zsigmond, Vizlendvay Sándor, Záthureczky Zsigmond. 10. A versenyre elővezetendő marhák felállítása Nagy Kanizsán Karczagh urak által szívességből átengedett urodalmi majorban történik. 11 ér. Hogy a díjosztó bizottság kellő időben megtudhassa a pályázók s elővezetendő állatok számát, fel hivatik mindegyik pályázó, hogy a kijelölt nap reggelén Nagy-Kanizsa város helyi hatóságánál jelentkezzék, a hol egyszersmind további utasítást s kívánatra értesítést nyerend. A tekintetes megyei főszolgabíró és polgármester urak, a „ Keszthelyi"nNagy-Lengyeli"-„Sümeg- vidéki gazdakör u-ök, a községi- és körjegyző, úgy az egyesület közreműködő tagjaiul belépett néptanító urak, az egyesületnek s a tek. megyei törvényhatósági bizottságnak t. tagjai s mindazok, kik ezen értesítés és felhívásról tudomást nyernek felkéretnek, hogy az ebben foglaltakat minél tágasb körben ismertetni, a polgármester urak és a község elöljáróságok országos és heti vásárokban dobszó mellett — és bucsuk alkalmával kihirdettetni s a szarvasmarha tenyésztő közönséget a részvételre buzdítani szíveskedjenek. Kelt Z.-Egerszegen, 1887. évi szeptemb. hó 11-én. Háezky Kálmán s. li. ügyvezető elnök. Szigethy Antal s. k. titkár. B.-Füred, 1887. szept. 14. Tekintetes szerkesztő úr! A fürdő-idény oly zajosan, azaz helyesebben mondva élénken végződött az idén, mint ahogyan sok év óta nem. A Balaton egylet által rendezett kiállítás ugyanis e hó 8-án vette kezdetét s tartott ll-ig. Nem volt ugyan a várakozásnak teljesen megfelelő, mert biz a távol eső helyek csekély mértékben lettek képviselve ugy személyeik, mint a kiállításra küldött tárgyak által; de mégis 83 kiállító 429 különféle tárgyat állított ki. A kiállított tárgyak megbirálására két bizottság lett kiküldve. A borbiráló bizottság elnöke Szalay Károly, tagjai pedig Mórocz Kálmán, Orbán Ignác, Lichtenstein Lajos, ifj. Kovács Rezső, Deák Tamás, dr. Sziklay János jegyző — voltak. Borból 50 kiállító 144 fajtával, szesznemüekből 5 kiállító 10 fajtával, ecetből 2 kiállító 2 fájtával volt képviselve. A bírálat eredménye: Az egylet által felajánlott díszoklevélre érdemesittettek: Szabó Imre kitűnő csopaki fehér boráért. Plosszer József és István csopaki aszúért. Kovács Kálmán 1885 iki fehér boráért. Somogyi Zsigmond Balaton-Füreden, kiválóan az 1887-iki fehérborért. Somogyi Lidia B.-Füreden, fehér boraiért. Varga János B.-Füredeu,
