Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 27-52. szám)

1887-10-09 / 41. szám

gén. Arra kellene tehát illetékes köröknek magasabb helyen, továbbá a gazdasági egyesületeknek törekedniök, hogy a meglevő tőkék termésének pótlására s a vészmentes fájok meghonosításához a nép pénzt, eszközt, költséget kapjon; akkor szívesen megteszi azt, ami szőlőink megmentése czéljából bizony-bizony égetően szükséges. Ennél azonban bármely, — különben szép irányú intézkedés csak törekvés marad. Megyei rendes közgyűlés. Október hó 3. és 4-én. Svastits Benó főispán úr őméltósága lelkes éljen zéssel fogadott beszédben a szép számmal megjelent bizottsági tagokat üdvözölvén, a közgyűlést megnyitottnak nyilvánította. A törvényhatóság állapotáról is a közigazgatási ügyvitel körében tett intézkedésekről szóló alispáni jelentés kinyomatva előzőleg a bizottsági tagoknak megküldetvén, az felolvasottnak tekintetett. A jelentés pót lásáúl Csertán Károly alispán ur jelentést tett a megyénk területén legújabban felmerült rablási esetekről, a közbiztonság helyreállítása és megóvása végett tett intézkedéseiről, melyek tudomásul vétetvén, indítványára az ez ügyben szükséges intézkedések iránt a közgyűlés a második nap hozott tüzetes határozatot, amikor is örömmel értesült a közgyűlés főispán ur őméltóságának előadásából, hogy a belügyminisztérium — a tőle vett távirati értesítés szerint — Zala-Szánthón, Söjtörön és Zalaváron új csendőrőrsállomások felállítását, Becsehelyen a különítménynek egy évre való meghagyását elrendelte és a már meglevő őrsállomásokra kért szaporulatot engedélyezte. Ugyanekkor tudatá a közgyűléssel, hogy a távirati uton vett értesítés szerint a rögtönitélő bíróság felállítása iránt a belügyminisztérium az igazságügyminiszterrel egyetértőleg intézkedett. A közgyűlés főispán ur őméltóságának köszönetét fejezte ki azon tevékeny közreműködéséért, melyet a megye közbiztonsága érdekében annyira fontos csendőrőrs állomások szaporítása tárgyában szíves volt kifejteni, egyúttal a magas minisztériumnak a felállításért feliratilag fejezi ki köszönetét s távirati uton kérelmezi a rögtönitelő bíráskodásnak a megye területén való felállítását. A megye 1888. évi költségvetését az állandó választmány javaslata alapján — melyet tőbb vonásaiban lapunk egyik előző számában ismertettünk — a közgyűlés változatlanul elfogadta. A közgyűlési ügyrend 1 §-a a belügyminisztérium rendeletében foglalt kívánalomhoz képest akkép módosíttatott, hogy az évi két rendes közgyűlés május és december hónapban, a rendkivüli közgyűlés pedig, melynek tüzetes tárgyát kizárólag a következő évi közműnkaés utépitészeti ügy elintézése képezi, október hóban tartatik. Az építkezés — és tűzrendészetre vonatkozó megyei szabályrendelet tárgyában érkezett belügyminiszteri rendelet felolvastatván, ahhoz képest az építkezésre vonatkozólag külön szabályrendelet készíttetik s a tűzrendészetre vonatkozó szabályrendelet, a belügyminiszteri leiratban foglalt kívánalmakhoz képest módosíttatott s megerősítés végett felterjesztetik. A törvényhatósági bizottság tagjai névjegyzékének 1888. évre történendő kiigazítása tárgyában érkezett belügyminiszteri rendelet értelmében az év közben elhalt bizottsági tagok helyére új tagok választása végett határnapúi f. 1887 évi december hó 6-ika tüzetett ki. Ugyanekkor lesz a választás Zala-Egerszegen is a mult évben teljesített, de a megyei állandó biráló választmány által megsemmisített választás alkalmával megválasztott bizottsági tagok helyére. A megyei nyugdijalap gyarapítása végett a szabályrendelet 3 §-a értelmében igénybe vett két évi pótadó második évi iy

2°/

0-os részlete a megejtett névszerinti szavazással egyhangúlag megszavaztatott, Előterjesztetett C. Cohn és Guth bécsi lakósok kérvénye, melyben az általuk Szent-Ivántól Zala-Egerszeg érintésével Csáktornyáig tervezett vasút kiépítését a megye részéről tiz éven át évenként 30,000 forinttal kérik segélyeztetni olykép, hogy ezen összeg erejéig a megye által törzsrészvények vásároltatnának. Az áprilisi közgyűlés ezen vasút közgazdasági és kulturális fontosságát, sőt szükségességét már elismervén, annak segélyezését elvben kijelentette. Tekintve azonban, hogy az ezen vasút által átszelendő vidéken a megyei utak ép oly tatarozást igényelnek, mint jelenleg, sőt a létesítendő vasúti állomásokhoz vezető utvonalak az eddiginél okvetlen nagyobb gondozásban részesitendők s igy a megyei utfentartási alapnál a vasúti segély fedezetéül szolgálható megtakarítás nem érhető el, a szóban forgó és az azonkívül még tervezett helyi érdekű vasutak kiépítésének a szükségelt mérvben való segélyezése a megye részéről csak az esetben teljesíthető, ha az évenként megváltandó országos közmunkának váltságára az egész megyére nézve és ped/g a kettős fogatú igás napszám váltságára 2 frtról 3 frtra, az egyfogatué 1 frt 20 krról 1 frt 80 krra és a gyalognapszámé 32 krról 50 krra felemeltetik, mí által a megyei utfentartási alapnál évenként 40,000 frt. többlet bevétel éretnék el, mely összeg külön alapként kezeltetvén, abból nemcsak a már tervbe vett Szent-Iván csáktornyai, Boba-Jánosház-sümegi és Balaton Szent-György-keszthelyi, hanem a még ezentúl netán szűkségesnek mutatkozó helyi érdekű vasutak is kellőkép segélyezhetők leendnek ; miután továbbá nagy célok elérésére — minő a megyében létező vasúti vonal szükséges kiegészítése is — az összerők közreműködését igényli s anyagi áldozatok árán sem maradhat vissza a megye saját fonto érdekének feláldozása nélkül azon gyors fejlődéstől, mely e téren is nemcsak külföldön, hanem hazánk más megyéiben is tapasztalható ; és miután az országos közmunka váltságnak emiitett nem nagymérvű felemelése különben sem jöhet tekintetbe szemben a helyi érdekű vasutak létesítése által elérendő nagyfontosságú közgazdasági és kulturális eredményekkel; miután végül a helyi érdekű vasutak segélyezésére fordítandó segélyösszegek erejéig a megye vasúti törzsrészvényeket kap, melyek a megyének idővel jövödelmet nyújtó, esetleg más hasznos célra is fordítható értékét képezendik : ugyanazért az állandó választmány által ez ügyben tett javaslatnak szótöbbséggel történt elfogadása mellett a közgyűlés a Szent-Iván-csáktornyai vasút tényleges kiépülése esetére a megyében évenként megváltandó országos közmunka váltság árát és pedig a kettős fogatúét 3 frtra, az egyes fogatúét 1 frt 80 krra, a kézi napszámét 50 krra felemelte — és elrendelte, hogy az igy elérendő szaporulat külön alapként kezeltetvén, abból a Szent-Ivántól Csáktornyáig tervezett vasút kiépítése tiz éven át évenként 30,000 írttal s igy összesen 300.000 írttal segélyeztessék ugyanannyi összeg erejéig nyújtandó törzsrészvényekért és hogy a vasút igazgató választmányában két hely a megye megbízottjai részére fentartassék s a vasút bevételei- és kiadásairól szóló mérleg minden üzleti év végén a megyének bemutattassék. Skublics Jenő bizottsági tag ur indítványára a közgyűlés sajnálatának adott kifejezést, hogy a Deák szobor leleplezési ünnepélyen — a szobor bizottság által a leleplezési ünnepélyről elég jókor nem értesittetvén — a megye magát kellő számban nem képviseltethette. A helyi érdekű vasutak épitése tárgyában a megyéhez beérkezendő folyamodványok felett való előleges tanácskozás és véleményadás céljából egy vasúti bizottság alakitása inditványoztatván, az indítvány egyhangúlag elfogadtatott, a bizottság Csertán Károly alispán ur elnöklete alatt a megye összes járásaiból megalakittatott s tagjaivá megválasztattak : Bogyay Máté, b. Putheáni Géza, Skublics Gyula, Bogyay János, Eitner Sándor, Szűcs István, Botfy Péter, Kozáry Aurél, Hertelendy József, id. Reischl Vencel, Eperjessy Sándor, Inkey László, Karczag Béla, Fábiánics Gyula, Kollár János Koller István, Háczky Kálmán, Skublics István, Skublics Jenő, Arvay István, Deák Mihály, Dervarics János, Baka Boldizsár, Hajós Mihály, Lenek Móric, Foly Bernát, Schmidt Emil, Gadó Mátyás, Hirschler János, Szabó Imre, Molnár Elek, Szmodics Elek és Vrana Frigyes megyei bizottsági tag urak. — Zala-Égerszeg rendezett tanácsú városnak Ola kisközséggel való egyesítése tárgyában az egyesülési feltételek megállapítása iránt alispán ur elnöklete alatt a belügyminisztérium rendeletéhez képest mindkét község képviselőtestületének tagjai jelenlétében a tárgyalás megtartatván, azok alapján Ola kisközségnek Zala-Egerszeg rend. tanácsú várossal való egyesítése kérelmeztetik. Az erdészeti albizottság átirata alapján a közgyűlés a kecskéknek a közlegelőkről és erdőkről való eltiltása tárgyában szabályrendeletet alkotott. Leteny.e község képviselő testületének folyamodványára az ottani kir. járásbíróságnak telekkönyvi hatósággal leendő felruházása kérdésében a község által tett ama kötelező ajáulatot, hogy a hivatalos helyiségre szükségelt évi 200 frt lakbért tiz évre biztosítja — a közgyűlés jóváhagyta. A tapolczai gazdasági felső népiskolát érdeklő ajándékozási jogügylet törvényhatóságilag jóváhagyatott. Zala-Egerszeg város polgármester jelentése előterjesztetett, mely mellett bemutatta a zalaegerszegi úgynevezett „Szállásház"-uak a nagy megyeháznak igazságügyi célra való átengedése folytán szükséges megnagyobbitására megkívántató szomszéd területre vonatkozó adásvevési szerződést. Miután a belügyminiszter még mult évben kelt leiratával a zalaegerszegi nagy megyeháznak kizárólagos igazságügyi célokra leendő átengedése folytán szükséges közgyűlési, levéltári és egyéb közigazgatási más helyiségeknek oly módon való előállítását, hogy a szállásháznak északról szomszédságában levő és megvásárlandó telekrészen az említett ház egy főutcái új épitménynyel és egy szárnyépülettel megnagyobbittíissék, valamint azt, hogy ezen építkezésre az igazságügyi tárcából a nagymegyeházért fizetendő 20,000 frt., továbbá a gyámpénztárí tartalékalapból és a megyei türzsvagyonból e célra már megszavazott 25000 frt és 10000 frt fordittassék — elvben már jóváhagyta ; mivel továbbá a szóban forgó építkezés helyéül kiváutató szomszéd ingatlant Zala-Egerszeg város ugyauazon áron vagyis 16700 frton engedi át a megye tulajdonába, melyen azt a szombathelyi püspöki urodalomtól megszerezte : a bemutatott szerződést a közgyűlés jóváhagyta és elrendelte, hogy ezen adás vevési szerződés, az építkezésre vonatkozólag mielőbb elkészítendő költségvetés — és tervekkel együtt jóváhagyás végett a belügyminisztériumhoz feiterjesztessék. — Olvastatott Zala-Egerszeg város polgármesterének folyamodványa, melyben tudatva, liogy a város területén a füldmívelésiigyi minisztérium által elhelyezni szándékolt egy méntelep osztály befogadására szükségelt helyiségeket a város késznek nyilatkozik felállitani, kéri azonban a közgyűlést, hogy a katonabeszállásolási pótadóból a mének és legénység után a megye terüle tén elhelyezve levő egyéb katonaság és lovak után fizetendő napi egységár szintén fizettessék. Mivel a folyamodásban a méntelep befogadása által a városra háromló kiadások és a remélhető jövedelem nem voltak feltüntetve s az építendő helyiségek költségterve mellékelve nem volt : a közgyűlés e hiányok pótlása végett a folyamodványt azzal küldi vissza, liogy a kellőleg felszerelt kérvényt a decemberi rendkivüli közgyűlésen fogja érdemileg tárgyalni. — Béla grófé érdemes a megörökítésre, ki e szavakat monda: „E zászló alatt minden tüzet eloltsatok, csak a hazaszeretet tűzét soha!" Ez alkalommal helyén levőnek tartom a hazatiasJ]mondással szemben a reám nézve mindig kinos benyomást keltett és szerintem megrovandó tényt is felemlíteni, hogy a kormányzó és a podesta urak, ha csak szerit ejthették, mindig olaszul beszéltek nemcsak egymás közt, hanem hivatalos nyilatkozásaikban is. Tüntetni akartak ezzel, vagy bizelegni — a népnek?! .. . Ezután újra „d(szmenetelés

u következett az Adamich térre. Majd a tűzoltó egyletek által íiume városának hozott ajándék, illetve emléktárgyak átadása a városi szinház előcsarnokában. Mi azonban a helyett okosabbat tettünk, elmentünk megtekinteni József főherczeg villáját és parkját. . . * Fiúmé város felett a hegyoldalban fekszik a népszerű magyar főherczeg nagy terjedelmű parkja s ebben egyszerű villája: a „ Villa Oiuseppemint a kapú-osz lopon levő aranyos betűk hirdetik. A kert kapujánál egy hatalmas bajuszú, magyar ruhás gazda-forma 50—55 év körüli ember fogadja az érkezőket; mert a parkot minden tisztességes ember megtekintheti. Istenem! mily jól esett ez idegen nyelvű városban az a szívélyes „Adjon Isten jó napot nagy uraim !

u mely a varjú szárnnnyal vetekedő bajúsz alól oly meleg őszinteséggel hangzott felénk. „Fogadj Isten bátyó!" válaszolánk a derék öregnek s kezet fogva vele, kérdeztük tőle: „szabad-e megnézni a kertet?" — Mire ő szerényen, de lealázkodás nélkül illedelmesen viszonzá kézszoritásunkat és annak kijelentésével: „hogy ne volna szabad, tessék!" útba igazította társaságunk vezetőjét Ruzsics Károly öcsénket, hogy hol találjuk meg leghamarabb a főkertész urat. Mindjárt a kapunál kezdődnek a leggyönyörűbb példányai az agodék, áloék, czedrusok, pálmáknak és egyéb délszaki növényeknek, melyeknek meghonosítása a főherczeg kedvencz eszméjét és czélját képezi. A főkertészt csakhamar megtaláltuk, ki is a mi dőn Ruzsics Károly őt nekünk s minket neki bemuta tott, azonnal a legnagyobb udvariassággal és készséggel megkezdé magyarázgatásait —• németül (mert magyarul nem tud) és ily módon egy jó óra hosszáig vezetett körül bennünket a parkban, megmutatva s megmagyarázva annak minden nevezetességét és önérzettel jelelte ki a sok közül minden egyes példányt, melyet már ő, vagy a főherczeg ő fensége nevelt és a mely már több telet künn töltött a szabad ég alatt, pedig a mint fontoskodva megjegyzó: az idén igen erős tél és sok hó volt, a milyenre Fiúméban még nem emlékeznek, hogy lett volna ! A park még nem egészen kész, annak felső része, mely csupa szikla s úgy néz ki, mint egy javában müvelés alatt álló kőbánya, a főkertész állítása szerint még 8—10 év alatt fog elkészülni; mert a földet úgy kell kocsikkal felhordani s vele a kőréteget jó vastagon beteríteni. Van azonban a parknak a felső részén egy köralak u kőfallal körülvett tágas terasz, melyről az egész Fiumét, ennek környékét Abbazziát és az egész Quarnerót beláthatni. Ez már kész és e szép hely kedvencz tartózkodási helyét képezi a főherczegi családnak. A körfalnak Fiume felé levő közép részébe felülről egy fehér márványlap van beillesztve, a melyre vésett aranyos betűk hirdetik, hogy e helyen időzött és élvezte az elragadó kilátást 1885 évi május hó 15-én s következő napjain Erzsébet magyarország királynéja. — Az egyszerű egy emeletes villa belsejét nem tekinthettük meg ; mert a szobák {egy része áralakítás, más része javítás, tisztogatás alatt áll. A benyomás, a mit e park megtekintése előidéz, maradandó; mert lehetlen elfeledni a bámulatos kitartást és szorgalmat, mely a vadonszerü kopár sziklatömegből, a délövi növényzet legpompásabb példányaival mint meghonositottakkal díszített viruló paradicsomot létrehozta; valamint az itt levő díszpéldányai a libanoni czédrusoknak, „a fanagyságú s a télen is a sza badban levő cameliáknak, a babérfák és pálmák szám talan válfajának, a chinai naszpolyának, melyet mint dísznövényt tenyésztenek ugyan szép nagy levelei miatt, azonban gyümölcse is igen jó izü — — és még számtalan itt már meghonosított olyan növénynek, melyeknek hazája a forro égöv alatt van. A „Stella d' o/-o"-ban kedélyesen elköltött ebéd után, melyen Gájer Sándor bakonv szombathelyi születésü gépész hazánkfia is részt vett, ennek szíves meghívása következtében, az „Adria" magyar gőzhajózási társaságnak a kikötőben horgonyzó „Adria" nevű két árboezos szép uagy gőzhajóját tekintettük meg. Azt az ellentétet, mely az „Adria" és a múltkor meglátogatott vTeviot

u között van, leírni sem lehet. A mily bűzös, piszkos, szennyes és visszataszító a Teviot belseje, ép oly ragyogó tiszta és rendes az Adria kívül-belül! Az Adria udvarias kapitánya személyesen mutatott és magyarázott meg a hajón mindent; a mikor pedig máimindent megnéztünk, a hajó ebédlő szobájába vezetett és behűtött „ Whyski"-\e\ (angol pálinka) vendégelt meg. A viharok nagyságának és a hullámcsapás erejének illustrálásául megmutatta a kapitány az ebédlő-szoba egyik ablakát, melynek legalább kél férfi újnyi vastagságú üvegét egy hullám csapás ketté repesztette ! Ezenfelül elbeszélte a kapitány, hogy utolsó-előtti útjában a vihar oly erővel zúdított egy hullámot a fedélzetre, hogy az az ebédlő szobának egész előrészét vagy falát beszakította, pedig a fal igen erős, vastag tölgy gerendákból és igen vastag deszkából volt összeróva, sőt vaspántokkal is megerősítve ! Udvarias kapitányunkkal oly sokáig elbeszélgettünk, hogy lemaradtunk az Abbaziáha induló kis gőzhajóról és így meg kellett elégednünk a Susak nevü horvát falu alatt levő tengeri fürdővel, mely azonban az abbaziait meg sem közelítheti, alioz tisztaság és hullámverés tekintetében nem is hasonlítható. Fürdés után összebarangoltuk az egész „moló

u-1, a mint itt a kiépített tengerpartot nevezik és bejártuk Fiúménak még — azokat az utczáit, a melyekben a múltkor nem voltunk, de bizon feljegyzésre érdemeset nem láttunk és velünk se történt semmi érdekes. Így hát elfáradva beültünk egy sörcsarnokba, hogy ott uzsonázzunk, kipihenjük magunkat és bevárjuk az estére kitűzött Szerenád elérkezését. i^Folyt. köv.)