Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 27-52. szám)

1887-09-11 / 37. szám

további intézkedés ez alkalommal ezen ügyben nem tétethetett. 90 208. Keszthelyen vincellér iskola létesítése érdemében. Elnök úr ő méltósága felemlítvén az egyesületnek azon gondoskodását, mely szerint a phylioxera által elpusztított szőlőtelepeknek phylloxerának ellennálló ame rikai szőlő vesszők kel leendő beültethetése céljára ily vesszőknek nagyban előállíthatása végett Meszes-Györkön szőlőtelepnek alkalmas terület megszerzését elhatározta, — előterjesztő, miszerint tekintetbe véve, hogy azon 17 év alatt, mióta a phylioxera Farncziaországban megjelent s leltartóztathatlazul pusztít, ott s altalábari sehol, sem az államoknak, sem a társadalmi tevékenységnek, sem a tudománynak, a vészt megszüntetni terjedését megakadályozni nem sikerült; hogy tehát ez elől menekülni nekünk sem áll hatalmunkban, — tekintetbe véve, hogy ezen vész különösen megyénkre 8 főkép a kiválóan szőlőművelésre utalt Balaton mellékre nagy horderejű, mert nem csak annak értelmes szőlőművelő lakosságát juttatja tönkre, de legnagyobb részben a más művelési ág üzésére nem alkal mas szőlőtelepek elpusztulásával azon vidék szőlőmüvelése, borkereskedése s ezekkel kapcsolatos forgalmi viszonyai megszűntével egy élénk életű vidék lakóssága minden hasznos tényezőivel az állam nagy kárára megsemmisül; -szükségesnek látja, hogy addig is, mig a meszesgyőrki telep megszerzésére kiküldött bizottság jelentését beterjeszteni fogja, a gazdasági egyesület inagasb álláspontra emelkedve, a vésszel szemben állást foglaljon s tegyen meg mindent, mit hatálykörében megtehet, s mit hivatásánál fogva tennie kell. E célból azon meggyőződéstől indíttatva, hogy megyénket s különösen úgy a földrajzi — mint a talaj és égalji viszonyainál fogva kiválóan szőlőművelésre alkalmas Balaton mellékét a természet által kijelelt ezen rendeltetésének fenntartani kell, s hogy e tekintetben a magas kir. kormány ís úgy az egyesek, mint az állam fennforgó érdekéből a tőle telhetőt áldozattal is meg tenni fogja; — tekintve, hogy a reánk is bekövetkező csapás pusztításait csakis a tudomány vívmányai s tapasztalati eredményeire fektetett, a gyakorlati alkalmazással igazolt okszerű szőlőművelés és bortermelés általánosítása alkalmazása és terjesztésze által lehetünk képesek enyhíteni, s kitartó előretörekvés és haladás által a jövőben tán pótolni, — szükségesnek tartja, hogy megyénkben a Balaton mellékén vincellér iskola létesíttessék. Tekintve megyénk fekvését, úgy látszik, hogy egy vincellér iskola széhelyéül Tapolcza mezőváros volna hivatva, — ámde sajnos, hogy ott a már évek óta állami segélylyel fenntartott löldműves iskola is a közönség részéről a hozzá csatolt reménynek s rendelteié sének megnem felelően használatlanul áll fenn, — azért a vincellér iskolát Keszthelyen látja legcélszerüebben felállíttathatni annál is inkább, mert Keszthelyen m. kir. gazdasági tanintézet létezik, mely kitűnő tanerőkkel rendelkezik, országszerte ismert jeles eredménynyel működik, mit eléggé igazol a hazai gazdasági szakiskolák között majd legelső helyen álló látogatottsága, mi főkép az évek hosszú során át kivívott jóhirnevének tulajdonítható. Azonban tanerői tekintetében e jeles tanintézet már a jelenben is sem a nagy számú hallgatóság befogadásá.ia, sem a tanszerek kellő elhelyezésérc s a kívánatos és szükséges további felszerelésre kellő helyiséggel nem bir, mi annál inkább sajnálatra méltó és sürgős orvoslást kiván, mert félhető, hogy ezen bajok miatt az intézet sajnálatra méltó hanyatlása bekövetkezni fog. Ezen fenyegető baj elhárítása és az előbb előadott cél — t. i. a vincellér iskola felállítása tekintetéből indítványozza, miszerint: a) a nmgú m. kir. földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi miniszter úr kérettessék meg a keszthelyi in. kir. gazdasági tan ntézet részére egy, az intézet rendeltetésének és céljának teljesen megfelelő uj célszerű épület emelése, felszerelése és kapcsolatosan a vincellériskola felállítása s berendezése létesítése végett. b) Zalamegye közönsége, kinek tulajdonát képezi a keszthelyi m. k. gazdasági tanintézet telke és épülete, melyet csak enuek fennállásáig e célra engedett át az államnak, kérettessék meg, hogy tekintve a tanintézetnek és felállítandó vincellér iskolának az egész ország — de tőképpen Zalamegye gazdasági viszonyaira előnyös hözhaszuú voltát, a jelenlegi tanintézeti épületnek s teleknek eladásához, bejöveudő értékének a magas kormány által, emelendő új tanintézeti épület létesítése végett leendő befektethetéséhez olyképpen beleegyezését adni méltóztassék, hogy azon tanintézetnek a jövőben Keszthelyen netán megszüntetése esetében a jelenlegi telek és épület ára a megyének vissza téríttessék. c) Méltóságos gróf Festetics Tassiló úr küldöttségileg kérettessék fel, hogy dicső őseinek példáit és saját nagylelkűsége érzelmeit követve, ezen nagy horderejű Ügyet hathatós pártfogásába venni és létesülését elősegíteni kegyeskedjék. Az indítvány helyesléssel elfogadtatván, határozattá emeltetett, enuek értelmében és szellemében a nmgú földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr Keszthelyen a m. kir. gazdasági tanintézettel kapcsolatban vincellér iskola felállítása — a gazdasági tanintézetnek a jelenlegi sztik helyiségéből egy, a célnak megfelelő épületbe áthelyezése, e célból a tanügyi igények szerint berendezett új épület emelése, és felszerelése végett feliratilag megkéretni, Zalamegye közönsége a tulajdonát képező jelenlegi tanintézeti teleknek s épületnek eladhatásához árának a tanintézet céljaira — a telek megszerzése és épület emelésére leendő befektetéséhez beleegyezésének olykép leendő megadására, hogy a m. kir. gazdasági tanintézetnek Keszthelyen a jövőben netán megszűnése esetében a jelenlegi tanintézeti telek és épület ára a megyének visszatéríttessék —- megkerestetni, méltóságos gróf Festetics Tassiló úr a végett, hogy dicső őseinek példáit, saját hazafias érzelmeit követve ezen ügyet a haza s megyénk, különösen a Balaton vidék érdekében szokott uagylelküségével többször tanúsított áldozatkészségével, fényes állásának s nevének erkölcsi s anyagi erejével támogatni s elősegíteni kegyeskedjék, küldöttségileg felkéretni, — Zalamegye közönsége a gazdasági egyesület kérvényének hason irányú és szellemű felirattal leendő szíves és hathatós pártolására megkéretni határoztatott. A vincellér iskola felállítása s a keszthelyi m. k. gazdasági tanintézet számára új célszerű épület emelése, berendezése, e célból a telekszerzés a jelenlegi intézeti épület s telek értékesítés s egyéb kapcsolatos kérdések iránt felmerülendő ügyben az igénylendő eljárás teljesítése, s a tekintetben is javaslattétel végett, hogy a vincellér iskola növendékek miként szereztessenek be, egy bizottság küldetett ki, melynek elnökéül méltóságos Svastits Benó úr Zalamegye főispánja, mint a zalamegyei gazdasági egyesület elnöke, tagjaiul: Deininger Imre, dr Csanády Gusztáv, Bogyay Máté, Pap Sándor, Skublics Jenő, Koller Ferenc, Hertelendy Ferenc, Skublics Gyula, Csigó Pál, idősb Reischl Vencel, főt. Ambrus Mihály apát, Trsztyanszky Lajos, Koller István, Dervarics Imre, Töreky Aladár, b. Putheáni Géza egyesületi tag urak választattak. Arvay István úr pedig, mint zala-megyei közgazdasági előadó a b

:zottság működésében részvételre meghivatik. Méltóságos gróf Festetics Tassiló urnái az egyesület kérelmét előterjesztő küldöttség elnökéül méltóságos Svastis Benó úr, tagjaiul: Bogyay Máté, Deininger Imre, Koller Ferenc urak választattak s illetőleg fel kérettek. A bizottság és küldöttség tagjai a végzés kiadásával értesíttetni határoztattak. 91. Keszthely város birájának, s általa Keszthely város közönségének a közgyűlés megtartására a városház díszes termének szíves átengedéseért a közgyűlés az egyesület nevében köszönetet nyilvánított. 92. A jelen jegyzőkönyv hitelesítésével Csertán Károly és Szily Dezső urak bízattak meg, s teljesítésére felkérettek. Egyéb elintézendő tárgy nem lévén, elnök úr ő méltósága megköszönve a tagok szíves közreműködését, a közgyűlést befejezettnek nyilváuitá. Kmf. Közli: Szigethy Antal s. k. titkár. Városi közgyűlés Nagy-Kanizsán. Nagy-Kanizsa város képviselőtestülete f. é. szép tember 3-án délután 3 órakor a városház nagytermében közgyűlést tartott. Az ülés menetét a következőkben adjuk: 1. Az 1888. évre szóló városi költségvetés egyhangúlag elfogadtatott. 2. A budapesti kir. Ítélőtábla által áttett bünügyi iratok alapján Pál Sándor városi tanácsos hivatali körének átlépése miatt a fegyelmi vizsgálat esetleges megindítása v. beszüntetése tárgyában kimondatott, hogy a fegyelmi vizsgálatnak helye nem levén, az beszün tettetik. 3. A vallás- és közoktatási m. kir. minisztériumnak 11438 sz. a. — a nagykanizsai kórházban felállíttatni szándékolt bábatanintézet tárgyában küldött leirata tudomásul vétetvén, az arra szükséges helyiségek készséggel felajánltattak, Zalamegye közönsége pedig felhivatni határoztatott, hogy a még fenforgó szükségletekhez a közérdek szempontjából áldozattal járulni sziveskedjék. 4. A közmunka- és közlekedési m. kir. minisztérium 38458/86. sz. a. kelt, a Teleky- és Petőfi-utcáknak kongó téglával leendő megépitése tárgyában adott leirata véleményes javaslattétel végett átadatott a pénzügyi bízottságnak. 5. Olvastatott a torontálmegyei magyarnyelvterjesztő és közművelődési egylet felhívása; mire nézve — a pénzügyi bizottság véleménye alapján kimonda tott, hogy Nagy-Kanizsa városa — mint erkölcsi testület — a nevezett egyesület tagjainak sorába lép. 6. Schwarcz Adolf és érdektársainak a teherszállító kocsikra vonatkozó szabályrendelet 7. §-a módosi tása tárgyában beadott kérvénye elutasittatott. 7. A kétágú irtás, caducitas, baczónaki-utmenti, Fürst-téglaszini és a szedreskertnél levő szántóföldek nyilvános árverésen történt bérbeadása tárgyában kötött szerződések helyben hagyattak. 8. A képviselőtestület közgyűlési meghatalmazása alapján a laktanyaépitő-bizottság által megépíttetni határozott népfölkelési raktár és férhelyek iránt a magas m. kir. honv. minisztériummal kötött bérleti szerződés helybenhagyatott. 9. Olvastatott Knorczer Károly és társainak kérelme a polgári bonnérési jog- s pótadó bérlete meghosszabbítása tárgyában. Határoztatott, hogy árverés utján fog bérbeadatni újból. 10. A kórházi alapszabálytervezet kinyomatni s a képviselők között kiosztatni határoztatott. 11. A szegényügy rendezésére vonatkozó szabályrendelet tanulmányozás és javaslattétel végett kiadatott a pénzügyi bizottságnak. 12. A kaszárnya területhez szükséges Valbaehféle telek, a temető melletti kincstári földek, a városi téglavető melletti szántóföldék, a barakk-kórház felállításához szükséges fundusnak megvétele iránt intézkedő közgyűlés határnapja kitüzetett. Ezek után az ülés véget ért. Helyi, megyei és vegyes hirek. Hirdetmény. Az 1886-ik évi XXL t. cikk 25. §-a értelmében ezennel közhirré tétetik, hogy a megyei legtöbb adót fizető bizottsági tagok 1888. évre érvényes névjegyzéke összeállításának alapjául szolgáló adóhivatali kimutatások Zala-Egerszegen a megyei első aljegyzői irodában kivannak téve, hol azok folyó évi szeptember 19-éig mint a megyei igazoló választmány öszeülése napjáig megtekinthetők, továbbá, hogy az adóhivatali kimutatások elleni felszólamlások ugyancsak a fentebb emiitett napig lesznek hozzám benyújthatók. Azok pedig, kik a már hivatkozott 1886. évi XXI-ik törv. cikk 26. §. kedvezményét igénybe venni kívánják, vagyis a megyei legtöbb adóttizető bizottsági tagok névjegyzékébe kétszeresen számított adójuknak megfe lelő helyre kívánnak felvétetni, — e végett az idézett törvény 27-ik szakaszához képest, folyó évi szeptember 19-én délután 3 órakor a megyei igazoló választmány előtt Zala-Egerszegen a megyei első aljegyzői irodában szóval vagy írásban jelentkezzenek s jogosultságukat igazolják. Zala-Egerszeg, 1887. szeptember 5-én. Csertán Károly m. k. alispán. Királyi adomány. Ő felsége a letenyei önkénytes tűzoltó egyletnek nyolcvan forintnyi segélyösszeget adományozott. A zala-egerszegi alsófoku kereskedelmi iskolánál az 188" ... tanévi beiratások f. évi szeptember hó 14-én délután 4 órakor tartatnak a polgári iskola épületében, a szabályszerű előadás pedig szeptember 15-én kezdődik. Az alsófokú kereskedelmi iskola igazgatósága. A Keszthely-Balaton-szent-gyorgyi helyi érdekű vasút építése legfelsőbb helyen engedélyeztetvén, a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium felhívja az érdekeltséget, hogy 1200 forint óvadékot tegyen le. Ennél fogva Reischl Vencel városbíró, mint a végrehajtó bizottság elnöke felhívja az érdekelteket, hogy az említett vasút törzsrészvényeire jegyzett összeg 10 %-át f. hó 15-ig fizessék be. Egyházmegyei hir. A szombathelyi egyházmegyében Tóth József püspöki elemi iskolai hitoktatóvá neveztetett ki. Radics István Nyó'gérbe, Tóth Sándor Letenyére, Horváth József Dobrónakra helyeztettek át segédlelkészi minőségben. Gyaszhir. Vettük a következő gyászjelentést: Alólirottak, mélyen szomorodott szívvel jelentik felejthetleu édes anyjuk, testvérjük, sógornőjük, anyósuk illetve nagyanyjuk Theisz Krisztina asszonynak, bold. Krób Pál, Zalamegye kir. tanfelügyelő özvegyének, életének 58-ik évében, folyó hó 6-án esti 10 órakor rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát. A drága halott hűlt tetemei folyó szeptember hó 8-án d. e. 10 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartásai szerint az újverbászi sirkertben örök nyugalomra tétetni. Uj-Verbász, 1887. szeptember 7-én. Örök béke lengjen a boldogult porai felett! Katona Pálné Krób Roza, Krób Lajos, Pál, Gyula, Tinka, József, Károly, Vilma, Matild, Dezső, Gusztáv, gyermekei; — Theisz Dániel, Frick Péterné Theisz Susanna, Theisz Frigyestestvérei; — Korbai Károly sógora; — özv. Jausz szül. Krób Zsófia, özv. Jausz szül. Krób Rozália sógornői; — Bajó Sándor, Katona Pál vejei; — • Krób szül. Jockel Ilka menye; — Bajó János, Ilona, István, Roza, Katona Jenő, Zoltán, Krób Krisztina Susanna unokái. Eljegyzés. Berger Arnold zala-egerszegi kereskedő legközelebb tartotta eljegyzését Tapolczán Steiner Lipót kereskedő kedves leányával Berta kisasszonynyal. A novai esperesi kerület papságának „Coronája" — őszi gyűlése f. hó 5-én Nagy-Lengyelben megtartatott. Az iparos tanonciskolák fokozatos emelésének és a tanítás sikerének érdekében az iparügyi miniszter körrendeletben utasitja a törvényhatóságokat, hogy a törvény által megszabott intézkedéseket szigorúan hajtsák végre, a tanoncokról pontos lajstromot vezessenek, azt a tanfelügyelővel közöltessék, a mulasztási kimutatásokat 8 nap alatt tárgyalják le, a hanyag mestereket a törvény értelmében büntessék meg s az eredményről az ipariskolai bizottságnak tegyenek jelentést. Végül utasitja a hatóságokat, hogy a mult évben befolyt ipardijakról és pénzbüntetésekről a kimutatást a minisztériumhoz f. évi november folyamán okvetlen terjeszszék fel. Rablás. Alsó-Lendván szeptember hó 4-én este körülbelül 8 órakor hat gyanús ember volt látható a nagy vendéglő közelében, kik feltűnően egyforma öltözetben voltak s kik — a mennyire az estéli homályban kivehető volt, — balta félékkel voltak fegyverkezve. A rablók — mert valósziuüleg azok voltak — egymás közt lassan beszélgetve, magyarázgatták a vagyonosabb emberek lakásait s éppen ezáltal tették magukat figyelmessé. Egy feléjök menő pincér hallgatta meg beszélgetésüket, ki látva fegyverzetüket, ijedten visszahúzódott tőlük. Mire azonban a hir a csendőrség tudomására jutott-, már a rablók elillantak. Nagyon valószínű, hogy éppen ezen rablók voltak azok, kik másnap este, fél 8 órakor, szept. 5-én A. Lendva közelében levő Rédics községében a plébánost kirabolták. A hivatalos jelentés szerint csak három rabló volt látható. Egyik a cselédeket zárta be egy szobába, a máskettő pedig bement a plébánoshoz. Illedelmesen köszöntötték s kedélyes be szélgetés közben felszólították, hogy adja elö a pénzét, a plébános azonban csak néhány forintot adott elő, mivel megelégedve nem voltak, a plébánost nyakon ütötték s elkezdtek kutatni; találtak is körülbelül 400 frt értékű, régi különféle időből való tallérokat, ezt, s más egyéb ruha felét magukhoz vették, s azután a plébános húgával a pincéből bort hozattak — még pedig a javából — s másfél óra. kedélyes társalgás után nyomtalanul eltűntek. Hallva több oldalról a rabló hireket. s tekintve azt, hogy Ő felségének Csáktornyára utazása alkalmából a csendőrség oda concentráltatott: A.-Lendva községe polgári őrséget szervezett.