Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 27-52. szám)

1887-09-04 / 36. szám

sülét azt lehető tanulmányozás tárgyává tévén, a javaslat által tervbe vett törvényhozási intézkedésekre nézve véleményes jelentését f. évi okt. hó lö-ig terjeszsze fel. Az egyesület tagjaival leendő megismertetés végett az egyesületi „Értesítődben közöltetni és véleményadás végett az 1886. szept. 30-ki közgyűlés 51 213. számú végzésével kiküldött bizottságnak kiadatni határoztatott, — az egyesület tagjai felkéretvén, hogy az előadói javaslatra vagy egyes pontjaira fenntorgó észrevételeiket, nézeteiket, az elnökséghez — a bizottsági tárgyalásnál leendő használatra mielőbb beküldeni szíveskedjenek, a bizottság munkálata az egyesületi „Értesítődben szintén közzé teendő leend. 79/86, 96, 148, 162, 163, 164, 165, 166. Községek részére kiosztott tenyészbikák összevezetési költségeinek fedezése iránt. Zalamegye alispánja az 1887-ik évi ápril hó 18-ról 5112/m. 1887. sz. alatt értesítvén az egyesületet, hogy a nmgú földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. miminiszterium kijelentette, miszerint az e célra szánt országos alap csekélysége és kimerülte miatt az e megyebeli községeknek összesen csak 10 drb. tenyészbikát engedhet át, és hogy ezen tenyészbikákból Jakabía, KisPáli, Alsó-Hrástyán, Czirkovlán, Puszta-Ederics, Turcsiscse, Brezovicza, Zsizsekszer, Rezi, Lángviz községeknek egy-egy darab osztatott ki, a szarvasmarha és ser tés tenyésztés érdekében alkotott szabályrendelet értelmében alakított megyei központi bizottság által a végett kereste meg a megyei gazdasági egyesületet, hogy miután a fent címzett magas minisztérium azt is kijelentette, hogy a szóban forgó bikák szállítási költségeit a folyó évben nem fedezheti, így az illető községek fogják a bikáknak rendeltetési helyükre elszállítását eszközölni, sőt a bikák a járási székhelyekre sem vezettetvén össze, azok átvételénél gazdaság: egyesületi tagok ez évben közre nem működhetnek, a gazdasági egyesület a bikák szállítási és átvételi költségeire saját pénztárából megszavazott összeget (1887. jan. 10-ki közgyűlés 4 5. IV.) a fentebb felsorolt községek között a szükséglethez képest osztaná fel. Ezen alispáni értesítés folytán a f. é. junius hó 1-ről 86/1887. szám alatt elnökileg felkérettek az illető főszolgabíró urak, hogy a fentebb megnevezett községeket hívják fel, hogy a mennyiben a bika szállításból felmerült költséghez a gazdasági egyesület hozzájáru-. lását elfogadni hajlandók, a költségek hiteles adatokkal igazolt jegyzékét juttassák ide, mely elnöki intézkedés folytán több községek a felmerült költségek jegyzékét be is terjesztvén, az 1886-ik évi szeptemaer 30 án tartott közgyűlés 58 216. számú végzésével kiküldött bizottságnak véleményes jelentés tétel végett kiadattak. 80 146. Zalamegye területére az 1887. 1888. és 1889. évekre alakított Ill-ad oszt. kereseti adófelszólamlási bizottság nyilvános ülései megtartására hely szűke miatt sem a kir. adófelügyelőség, sem a megye vagy ZalaEgerszeg város helyiséget adni képes nem lévén, a felszólamlási bizottság a végett kérte meg az egyesületet, hogy zala egerszegi háza termét a nyilvános ülések megtartására az 1887 —1889. időszakra átengedni szíveskednék a terem a közügy érdekéből a kivánt célra és időszakra átengedtetett. 81/98, 189, 155. Sümeg-vidéki gazdakör igényeiről. Gyömörey Gáspár úr a sümeg-vidéki gazdakör alelnöke előterjesztésében kívánja, és a Sümeg a vidéki gazdakör a f. é. auguszt. 13-án Sümegen tartott közgyűlésének beterjesztett jegyzőkönyvében szorgolja, hogy a gazdasági egyesület „Értesítője" minden egyes habár egy forintos tagnak megküldessék, továbbá a kör részérc közgyűlési meghivók nyomassanak, — levélpapírok, ezen felirattal „Sümeg-vidéki gazdakör", egy pecsét nyomó ugyanazon felirattal, továbbá 4—5 száz nyugta nyomtatvány, pénztári napló és tanácskozási jegyző- j könyvek, mégis a rendelkezés alatt lévő könyvek, to vábbá egy rosta é.s egy konkoly választó küldessenek ; — tekintve, hogy a „Zalamegye" cimű lap szerkesztő tulajdonosa a fennálló szerződés szerint a költségvetésileg megállapított 200 frt évi bérért az Értesítőből csak 350 példányt köteles nyomatni, és szétküldeni, melyek az alapító és rendes tagok részére szükségeltetnek, azon kivánat, hogy az „Értesítő" a sümeg-vidéki gazdakör egy forintos évdíjas tagjainak is megküldessék, nem | teljesíthető. Minthogy pedig a körök a felmerülő irodai s egyéb kiadásaik fedezésére szükséges javadalmazási összeggel az egyesület által csak az évi költségvetés szerint láttathatnak el, — és szükségleteiket a költségvetés szerint önmaguk szerzik be, tekintve, hogy a sümeg-vidéki gazdakör az egyesület i. 1887-ik évi költségvetése megállapítása után alakult, s ebben a Gyömörey Gáspár úr által tett előterjesztésben részletezett tárgyakra mi sem lett véve, azok ez alkalommal nem is rendeltethetnek meg. Minthogy azonban az alapszabályok 43. §. értelmében az egyesület évdíjas tagjai által fizetendő évi díjak különben is egészben a vidéki körök szabad rendelkezésére átengedendők, a sümeg-vidéki gazdakör ré szére a tagok használatára két trieur beszerzésére 100 frt azaz egyszáz forint o. é. előleg az egyesület pénztárából ezennel utalványoztatik, s erről úgy a kör, valamint egyesületi pénztárnok úr a végzés kézbesítésével értesíttetik. A több példányban levő könyvekből, irodalmi művekből, a sümeg-vidéki gazdakör részére azok megküldésével az elnökség megbizatik. 82. Sümeg-vidéki gazdakör alapszabályairól. Sümeg-vidéki gazdakör beterjesztvén a f. é. aug. 13-án Sümegen tartott közgyűlése jegyzőkönyvét ere- ' ! detben, valamint az alapszabályok 44. §-a értelmében részletesebb alapszabályait. — Átvizsgálás és jelentéstétel végett egy bizottságnak, melynek tagjaiul Háczky Kálmán úr mint elnök, tagjaiul Skublics Jenő, Szily Dezső, Szigethy Antal titkár, egyesületi tagok választattak, adattak ki. Folyt. köv. ~— Képviselőtestületi üles. A városi képviselőtestület f. évi augusztus hó 31-én tartott rendkivüli ülésén a megyei szállásház megnagyobbításához szükséges területnek eladása, valamint a pálinka mérési regálé jog megvétele, mint a közgyűlés tárgysorozatának két első tárgya — mivel a képviselők ! az ezek tárgyalására szükségelt számban nem voltak ! jelen — a napirendről levétettek s ezek tárgyalására újabb határidőül f. évi szeptember hó 30-ika tűzetett ki. Addig is azonban a városi tanács megbízatott, hogy j a megyei szállásház megnagyobbításához szükséges telek eladása iránt az illetékes hatósággal bocsátkozzék tárgyalásba, esetleg a szerződést kösse meg s azt a szeptember 30-iki közgyűlésen terjeszsze elő. A vásártér megnagyobbítására szükségelt telkek megvételét illetőleg polgármester úr előterjesztő, hogy az illető tulajdonosokkal alkudozásba bocsátkozott s az érdekeltek 80 krtól 1 trt 50 krig terjedő áléi t volná nak hajlandók a vásártér nagyobbításához szükségelt telkeiket ölenként átengedni. A képviselőtestület ez , árt túlságos magasnak tartva, a városi tanácsot megbízta, hogy a kisajátítási eljárást indítsa meg, inig Horváth Czigány Antal és társának a vásártérbe eső házaikért a kért 200—200 frt árt megszavazta s a városi tanácsot a megvétellel megbízta. A helypénz felemelésére vonatkozó árszabályt — miután a szükségelt adatok mind még nem érkeztek be | —- a kiküldött bizottság még nem állíthatván egybe, ez Ugy tárgyalása szintén a legközelebbi közgyűlésre ha i lasztatott el. A város területén levő munka- és keresetképtelenek összeírása tárgyában kiküldött bizottság ebbeli megbízatásának eleget téve, a működésükről felvett jegyzőkönyv előterjesztetett, mely szerint összesen ti') munkáéi keresetképtelen egyén lett összeírva, akik munkaképtelenségükhöz képest 20—15—-10 krt kapnának naponként. E 60 egyén eltartására szükségelt összeget az állami egyenes adó aránya szerint felosztva. egy egy adó forintra 8 kr. esnék. E tervezetet a képviselőtestület elfogadván, a szegény adó cimén 8 kr. évi pótlék kivethetésének megengedése iránt a megyei törvényhatósági közgyűléshez kérvény intézése elhatároztatott. A képviselő testület jóváhagyólag tudomásúl vette, hogy a tanács árverés utján a gubacs évi termését 127 írtért adta ki. A helyben állomásozó huszárszázad részére kiszolgált 168 liter borért járó 25 trt 20 krt a képviselőtestület a városi pénztárból kiutalta. A vasutügyben kiküldött bizottság t. évi augusztus 24-én felvett jegyzőkönyve előterjesztetvén, a kép viselő testület elfogadta a bizottságnak a jegyzőkönyvben foglalt ama javaslatát, hogy a vasúti állomás a fehérképi utca végén, az országúttól keletnek, a Géva hegyre vezető ut mellett legyen, egyúttal hogy ha a társulat a gépműhelyt ez állomásnál helyezné el, úgy az elhelyezéséhez szükségelt területet a város irgyen kész átengedni. A városi kórház szabályrendelete előterjesztetvén, mielőtt e szabályrendelet tárgyaltatnék, a képviselőtestület annak kinyomatását s a képviselőtestület tagjai között való szétosztását határozta el, hogy a képviselők a szabályzat egyes pontjai iránt — a tárgyalás előtt — kellő tájékozást szerezhessenek. Egerszeg es 01a egyesítese Ola kisközségnek Egerszeg rendezett tanácsú várossal való egyesítése tárgyában Csertán Károly alispán úr elnöklete alatt f. évi augusztús hó 29-én Egerszeg é.s Ola képviselőinek együttes ülése volt. Alispán úr üdvözölvén a megjelent képviselőket, előadta, hogy e rendkivüli ülésnek egyedüli és kizárólagos táigyát Ola kisközségnek Egerszeg rendezett tanácsú várossal való tényleges csatoltatása végett az egyesülés és a községi adóviselésben való részesülés feltételeinek tüzetes tárgyalása és a mennyiben lehetséges, barátságos egyezkedés utján egyetértő megállapodásra jutás képezi. Mindenekelőtt felolvastatott a magas belügyminisztériumnak az egyesítést elrendelő leirata, valamint ama feltételek, melyek alapján Egerszeg város képviselő testülete Ola kisközséggel a csatoltatásra nézve kiegyezni hajlandó. Minthogy Ola kisközség semminemű közvagyonnal nem rendelkezik, a vagyon egyesítés a tárgyalás alapját nem képezhette s Egerszeg város az 1886. évi XXII. t. c. 159. §-a értelmében összes közvagyonát ezentúl is úgy a birtoklás, mint a használat tekintetéből elkülönítve kezeli. Minthogy Ola község — az egyesülés ügyében felvett és felolvasott jegyzőkönyv tanúsága szerint csatlakozni egyátalán nem óhajt , ha azonban ez mégis elrendeltetnék, abba csakis a jegyzőkönyvben foglalt feltételek mellett hajlandó beleegyezni s minthogy Ola kisközség jelen volt képviselői eme feltételekhez a legszigoruabban ragaszkodni a község részéről kapott megbízatásukhoz képest kötelességüknek tekintették é.s ezen nézetüknek szóvalis kifejezést adtak, Zala-Egerszeg város képviselő testülete eme feltételek tüzetes tárgyába bocsátkozva, az azokra tett határozatait jegyzőkönyvbe foglalva, a tek. alispáni hivatal utján a magas belügyminisztériumhoz felterjeszti. Ola kisközség első sorban az eddig élvezett összes jogainak és kiváltságainak az egyesülés után ís épségben tartását kívánja. Minthogy azonban Ola község ezen jogait és kiváltságait csak általánosságban s annak tüzetes előadása nélkül említé tel, sőt Zala-Egerszeg város közönségének tudomása szerint Ola ily külön jog és kiváltsággal nem is bir, sőt maguk a jelen volt olai képviselők sem tudtak ily külön jogot felemlíteni, ennélfogva eme kívánságuk a tárgyalás alapját nem is képezheté. Óhajuk továbbá, hogy a regálé jogot mint eddig, úgy ezután is szabadon gyakorolhassák, vagyis a sör-, bor- és pálinkamérést s ezek után az állami adókon kivül semminemű más jogcímen a regálejog gyakorlását illetőleg meg ne adóztassanak. Azonban az Ola községben házankénti korcsmáitatással gyakorolt italmérési jog nem a község, hanem a közbirtokosság tulajdonát képezi s így mint magántulajdon az egyesülési feltételek keretébe nem tartozik. Ola község lakói az üzletekhez szükséges borjués diszuóölést házuknál az egyesülés után is szabadon kívánják gyakorolni, e kérélmük azonban az 1876. évi XIV. t. c. és az 1884. évi XVII. t. c. intézkedései alá esvén, a" közgyűlésen megállapodás és intézkedés tárgyát nem képezhette. , Kívánják továbbá, hogy a fapiac, mint eddig, úgy ezentúl is Ola község határában tartassék, mert e/. képezi régi időktől fogva a községnek fő jövödelmét ; az ezen piac után a város által szedendő helypénz a favásár után kizárólag Ola község iskolájára fordíttassák. Minthogy azonban Ola községnek semminemű vásártar tási joga nincs s az említett favásár is olyan helyen — megyei uton — tartatik, hol a vásár tartása különben is tilos, de mivel ezen uzurpált vásártartás által Zala-Egerszeg város jogai csorbíttatnak, enuéltogva Zala Egerszeg városa favásárnak Ola község utcáján, mint megyei uton való tartását meg nem engedheti ; de mégis figyelemmel Ola község annyagi viszonyaira, gondoskodik a város, hogy a favásár ezután is OÍában, de a város által ezen célra kijelölendő vásártéren tar tassék, azonban a szedendő helypénz kizárólag a városi péztárt illeti. Gazdasági épületeiket takarmányozás és cséplés idején ép úgy óhajtják használni, mint eddig. E tárgyban a fentálló tiizredőri szabályok levén iránvadók, e kívánalom tanácskozás tárgyául nem szolgálhatott. Akarják továbbá, hogy Ola község neve és iskolája továbbra is megtartassák. A tényleges egyesítés után a hivatalos nyelvben azonban Zala-Egerszeg rendezett tanácsú város szerepelvén, Ola nevezetét csak mint „Ola külváros" vagy mint „Olai utca" tarhatja meg. — Az iskola közös leend s mivel mint párhuzamos osztály rendeztetik be az olai uteábau, ennek fentartási költségeihez Ola község aránylagosat! tartozik járulni. — Végül Ola község kikötötte, hogy úgy Ola, mint Zala-Egerszeg város vagyona az egyesítés esetén is elkülönítve kezeltessék, miből kifolyólag Ola község Zala-Egerszegen a város tulajdonát képező regálé jogból sem most, sem a jövőben semmit sem kíván, de nem is járul a fizetéséhez, sem Zala-Egerszegnek az egyesülés előtti adósságaiból és terheiből semmit sem fogad el. Minthogy Ola községnek semminemű közvagyona nincs, a községi vagyon egyesítése kérdés és tanácskozás tárgyát nem képezheti. Zala-Egerszeg város képviselő testülete azonban a békés kiegyezés óhajától és a méltányosság érzetétől indíttatva, a következő ajánlatot tette : Minthogy Ola község a házankénti korcsmáltstási jognak használatát községi használatra bocsátani nem hajlandó, ennélfogva Zala-Egerszeg város is kiköti, hogy a most vásárolt regálejogot és ennek jöTödelmét a maga részére fentartja s amennyiben idővel a regálejog jövödelmeinek felhatználása folytán a községi pótlék csök kenni fogna, a pótlék csökkentésére fordított ezen regále jövödelem Ola iakósainak ja vára egyátalán nem eshetik illetőleg Ola község Iakósainak pótadója ezen regálejog jövödelemre való tekintet nélkül fog kiszámíttatni, de Zala-Egerszeg mint anyaváros más egyéb közvagyonainak jövödelmét Ola községgel aránylagos közös használatra bocsátja, mindazonáltal a korlátlan tulajdon jognak csorbítatlan fentartása mellett. Végül a képviselő testület polgármester úr indítványára jegyzőkönyvileg köszönetet szavazott Csertán Károly alispán úrnak bölcs, igazságos és méltáiyos eljárásáért, úgy a város fejlődése és felyirágozásának előmozdítása körül mindenkor tanúsított szives jóini dillatáért. Jakumalap és tandíjmentesség. A városi tanács f. évi augusztus hó 2-1., 25. és 30. nap ja in tartott ülésében intézkedett az iránt, hogy a j. 188

1 tanévre kik vétetnek fel a Jákum alapra és kik részesülnek tandíjmentességben. E tanácsülésről felvett jegyzőkönyvet következőkben adjuk : Elnöklő polgármester megnyitván az ülést, a mult ülés jkönyve felolvastatott és hitelesíttetett. • Elnök előadja, hogy miután az 188"'

s. tanévre a beiratások napja kitüzetett, a városi szegény gyermekeknek az iskolába való felvétele illetőleg a tandíjmentesség és egyéb kedvezménvekben részeltetésre való felvétel képezi a mai tanács ülés tárgyát. - A }

)Jakum

u alapnak tőkéje 12731 frt 38 kr., melynek évi kamatai 6" ,,-t. számítva 763 frt 86 kr., — ezen évi kamat erejéig a felvételek a „Jakum" alapra történnek. — Minthogy azonban a Jakúm alap kizárólag az iparos osztály részére f< rdítható, s ezeken kivül a városban más szegény földmives és napszámosok is segélyre szorulnak : ez oknál fogva a város szintén részelhet szegény gyermekeket a tandíjmentességben. — Jelenleg is az 188

5/

H. tanévben megállapított elv mérvadó. Jelelenleg is 3 osztályzat állapíttatik meg. I. osztály az a kitűnők o-/.:ályzata, a kik ruhát, csizmát, könyvet és tandíjmentességet élveznek. — Il-ík osztály a „jelesek" osztálya, a kik csizmát, könyvet és tandíjmentességet nyernek ; — Illik osztály a „jók" — „elégségesek" osztálya, a kik csak tandíjmentességben részesülnek. A város részére felvett szegény gyermekek tandíjmentességet élveznek s ezen kedvezmény az izraelita szegény gyermekekre is kiterjesztetett.