Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 27-52. szám)

1887-08-21 / 34. szám

A zalamegyei gazdasági egyesület H1YA T

ALO

S ÉRT E S I.T <> J E ~ 181. 191. 1887! Értesítés. A zala-megyei gazdasági egyesület a szarvasmarha tenyésztés emelése érdekében f. 1887-ik évi szeptember hó 12-én délelőtti 10 órakor Zala-Egerszegen, és f. 1887-ik éri szeptember hó 14-én délelőtti 10 órakor AlsóLeudván, — szarvasmarhára tenyészállat díjazást rendez, a következő szabályzat szerint: 1-ür. A tulajdonosnak csak saját nevelésű, Zalamegyében tenyészett marhája díjaztathatik, miért is szükséges, hogy e körülmény községi bizonyítvány nyal, vagy a személyesen jelenlévő két községi előljáró által minden kételyt kizáró határozottsággal igazoltassák. 2-or. A Zala-Egerszegen tartandó díjazás kiválóan a zala-egerszegi és novai járás — és Zala-Egerszeg város, — az Alsó-Lendván tartandó díjazás kiválóan az alsó-lendvai és csáktornyai járás gazda közönsége és szarvasmarha tenyésztése érdekéből rendeztetik ugyan, azonban a megye bármelyik járásbeli szarvasmar hákkal is a díjazásért pályázni s abban verseuyzőleg részt venni lehet. 3-or. A szarvasmarha teuyésztésnek határozott irányban fejlesztése céljából, tekintve, hogy a zalaegerszegi járásnak Szélviz - és Váliczka — völgy vidéke Zalamegyének magyar fajta tenyészkerűletéhez, — a zala-egerszegi járás többi része, úgy a novai, továbbá az alsó-lendvai és csáktornyai járás Zalamegyének nyugati fajta tenyészkerűletéhez tartozik, — a díjak odaítélésénél első-sorban e körülményre s kiválóan főtigyelem fog fordíttatni. 4-er. A már egyszer díjt nyert marhával ugyanazon díjra nem versenyezhetni. 5-ör. Kiosztandó díjak: Zala-Egerszegen: Bikaborjukra fél évtől egy évesekig: I-ső díj 15 frt, 11-ik dij 10 frt, III ik díj 5 frt. Egy évtől két évesekig: I ső díj 25 frt, Il-ik 20 frt, Ill-ik dij 15 írt. Üsző borjukra fél évtől egy évig: I-ső dij 15 frt II. dij 10 frt, 111. 05 frt. Eqy évtől két évesekig: I-ső dij 20 frt, Il ik díj 15 frt, III. 10 frt. Alsó-Lendván: Fél éves bikaborjukra: I-ső díj 25 frt, Il-ik díj 15 frt, III-ik dij 10 frt. Egy éves bikaborjukra: I-ső díj 20 frt Il-ik díj 15 frt, 111-ik díj 10 fit. Két éves '

tés azon felüli bikákra: I-ső díj 15 frt, Il-ik díj 10 irt. Fél éves üszőborjukra: I-ső díj 15 frt, Il-ik díj 10 frt. Egy éves üszőborjukra : I-ső díj 10 frt, II. díj 05 frt. Két éves üszőkre: I-ső díj 10 irt, Il-ik díj 05 frt. Három éves előhasí: I-ső díj 05 fi t. 6-or. Pénzbeli díj csak a földműves osztályhoz tartozóknak adatik; — ezen osztályhoz nem tartozó díjazandók I-ső, illetőleg másodrendű dicsérő oklevéllel tüntettetnek ki. 7-er. A bírálatnál a fenti 1 — 3 pont alatt elősorolt általános kellékeken kivül kiváló figyelemben részesíttetnek azon állatok, melyek kitűnő tenyészképességet Ígérnek, — továbbá figyelembe vétetik a versenyre vezetett állatoknak* testalkata, tekintettel az igavonó képességre és az állatok gondozása. 8-or. A birálatot a versenyre elővezetett marhák felett az egyesület közgyűlése által kiküldött bizottság a helyszinén teljesíti és a díjak az érdemesítetteknek a helyszinén azonnal nyilvánosan kiadatnak. 9-er. A bizottság jelentésében a versenyre elővezetett, úgy a díjazást nyert marha faja, neme, származása, termetes leírása, továbbá a tulajdonos- neve, állása, lakhelye s hogy váljon a marha eladó-e? a lehetőség szerint körülményesen előadandó. 10-er. A bizottság elnöke: Zala-Egerszegen Skublics István úr; tagjai : Csertán Károly, Csertán László, Csillag Gyula, Farkas József, Königmayer János, Nagy László, Skublics Jenő, Skublics Zsigmond, Szily Dezső urak. Alsó-Lendván, elnöke: Lenek Ödön úr, taqjai: Molnár Elek, Padusiczky Lajos, Smodics Elek, főt'.' Balaton József, Hajó; Mihály, Nagy József, Sóós Kálmán urak. 10-er. A versenyre elővezetendő marhák felállítása Zala Egerszegen a vásártéren, — Alsó-Lendván az urodalmi pajtás kertben a gőzmalomnál, — az esetben pedig, ha azt netaláni rossz idő akadályozná, a Szabólakosi majorban történik. 11-er. Hogy a díjosztó bizottság kellő időben megtudhassa a pályázók s elővezetendő állatok számát, felhivatik mindegyik pályázó, hogy a kijelölt nap reggelén az illető helyi hatóságnál jelentkezzék, a hol egyszersmind további utasítást s kívánatára értesítést nyerend. A tekintetes megyei főszolgabiró és polgármester urak, a -Keszthelyi"-,,Nagy-Lengyeh"-,,Sümeg-vidéki gazdakör"-ök, a községi és körjegyző-, úgy az egyesület közreműködő tagjaiul belépett néptanító urak, "az egyesületnek s a tek. megyei törvényhatósági, bizottságnak t. tagjai s mindazok, kik ezen értesítés és felhívásról tudomást nyernek -- felkéretnek, hogy az ebben foglaltakat minél tágasb körben ismertetni, a polgármester urak és a községi elöljáróságok országos és heti vásárokban dobszó mellett — és bucsuk alkalmával kihirdettetni s a szarvasmarha tenyésztő közönséget a részvételre buzdítani szíveskedjenek. Kelt Zala-Egerszegen, 1887. évi augusztus hó 10 én. Háezky Kalman s. k. ügyvezető elnök. Szigethy Antal s. k. titkár. Kepviseiö testületi ülés. A városi képviselő testület Kovács Károly polgár mester úr elnöklete alatt f. hó 17-én rendes ülést tar tott, melyen a megelőző rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése után tárgyaltatott Nagy Sándor városi rendőr kapitány kérvénye, melyben fizetésének az 1886. évi XXII. t. c. 66. §-a értelmében — felemelését illetőleg kiutalását kérte. A hivatkozott törvény szakasza szerint ugyanis rendezett tanácsú városokban a rendőrkapitány fizetése nem lehet kevesebb, mint a szolgabiróé vagyis 850 frt. — A képviselő tes tiilet azon tudatban, hogy a szóban forgó törvénynek a már előbb megállapított és helybenhagyott tizetés megváltoztatására az új tisztújításig visszaható ereje nem lehet, folyamodó kérelmét nem teljesíthette. — Előterjesztetett Nagy Sándor városi rendőrkapitánynak a városi rendőrség szaporítása és szervezése tárgyában beadott kérvénye. A kellő gonddal és részletességgel egybeállított, kellőkép indokolt javaslatában a rendőrkapitány a rendőrséget egy tizedes és 4 rendőrről óhajtaná szaporíttatnt; a közügy érdekében kívánatosnak tartja, hogy csak feddhetleu előéletű, s lehetőleg katona viselt emberek vétetnének tel rendőrökké o s katonai szervezet hozatnék be olykép, hogy a mostan: rendőrbiztosi állás eltöröltetvén, helyette 26 frt havi fizetéssel lenne egy őrmester, továbbá 24 frt fizetéssel egy tizedes s 20 frt havi fizetéssel 10 rendőr; a téli zord időben szűrt kapnának s posztókalapot, szolgálatban pedig nemzeti színű karszallagot és száminál ellá tott jelző táblácskát s laktanyán a kellő elszállásolásban részesittessenek. - A közgyűlés a közbiztonság emelését célzó ezen indítványt elismeréssel fogadva, Árvay István, Háezky Kálmán, Boschán Gyula, Horváth József és Hajik István urakból álló bizottságnak adta ki tanulmányozás és ennek alapján eszközlendő javaslattétel végett, egyuttal a városi tanács felhatahnaztatott, hagy addig is a szükséghez képest 3 szűr beszerzése iránt intézkedjék. A pótlék hátralékból 385 frt 66 kr. leírásba javasoltatván a számvizsgáló bizottság állal, a kimutatás a tanácsnak azzal adatik vissza, hogy minden egyes tételnél feltüntetendő, váljon elszegényedés, bevehetetlenség vagy elévülés cimén javasoltatik-e a törlés s az így kiegészített kimutatás a közgyűlés elé újból beterjesztendő. Tárgyalás alá vétetett tételről tételre a város 1888. évi költségvetése s csupán a hitoktatás címén előforduló 300 frtos tétel emeltetett fél 450 frtra, melyből 300 frt a r. kath. és 150 frt az izr. vallástanításra fordíttatik. A végleg elfogadott költségvetés főbb tételeit következőkben adjuk: Bevételek: 1) állandó jövödelmek 9231 frt 12 kr., 2) változó jövödelmek 7577 frt 66 kr. (ebben van a 6231 frt 45

1 2 kr. pótlék hátrálék), 3) laktanyai jövödelem 1 1298 frt 77 kr., 4) elemi iskolai 2402 frt 15 kr., 5) alsótokú ipariskolai 536 frt, 6) kertészeti 17 frt 60 kr., 7) regale-jog után 6460 frt, 8) rendkívüli bevételek 750 frt, összesen 38273 frt 31 kr. — Kiadások: 1) személyi járandóság 12308 frt 46 kr., 2) különfélék 12,564 frt 18', kr., 3) laktanyai kiadások 1049 frt 54 kr., 4) elemi iskolai kiadások 6315 frt 83 kr., 5) alsófokú ipaiiskolára 1168 frt 43 kr., 6) kölcsönök után 12585 frt, 7) nem várt esetekre 3018 frt 73 kr., összesen 49010 frt 18 kr., melyből a 38273 írt 31 kr. bevételt levonva, marad fedezetlen 10736 frt 87 kr, melyből a 35789 frt 57 kr. pótlékköteles állami adó minden forintjára 30 kr. esik. — A költségvetés tárgyalása közben a képviselő testület határozatilag kimondá, hogy ha valaki bérlet után hátrálék ban van, ujabb árveréstől hátrálékának lefizetéséig visszatartandó. Tekintve továbbá, hogy a város illeték egyenérték cimén évenként 395 frt 64 krt fizet, holott annyi adóalapul szolgáló vagyonnal nem rendelkezik; inert a felső- és alsó erdő, mint úrbéri birtokok illeték egyenérték alá nem eshetnek, a képviselő testület megbízza a jogügyi bizottságot, tudja meg, hogy a a városi illeték egyenérték a legutolsó bevallás illetve hivatalos felvétel alkalmával mi után lett kivetve s ha az említett erdők is felvétetitek, úgy az ezek után esedékes összeg leírása iránt a szabályszerű eljárás vétessék foganatba. A város tulajdonát képező 9 kis korcsmának bérbeadása tárgyában felvett árverési jegyzőkönyvek előterjesztetvén, jóváhagyattak és helyeslőleg vétetett tudomásúl, hogy 505 írt 50 krral drágábban adattak ki a korcsmák, mint a megelőző évben. A képviselő testület helyeslőleg tudomásul vette a városi tanács, mint elsőfokú iparhatóságnak abbeli intézked sét, hogy tekintettel arra, miszerint a marha ára igen leszállt s más részt figyelembe véve a szomszéd helyeken levő húsár szabályt, a szabályszerű eljárást a hús kilójának 32 krra, mint legmagasabb árra való leszállítása iránt megtette. Olvastatott a belügyminisztériumnak a megye közönségéhez intézett leirata, mely szerint Zala-Egerszeg rendezett tanácsú város képviselő testületének a megyei törvényhatósági közgyűlés által pártolókig előterjesztett kérelme következtében a várossal összeépült Ola kisközségnek Zala-Egerszeg várossal leendő egyesítését, mint a tárgyalási iratok igazolása szerint s a vármegye főispánja utján szerzett külön hivatalos értesüléshez ké pest is a közigazgatás érdekei által követeltet, Ola község tagadó magatartásával szemben elrendelendőnek találta. A tényleges egyesítés megtörténte előtt azonban szükséges, hogy az egyesülés és a községi adóviselésbcn való részesülés feltételi a város és község képviselő testületei tagjainak az alispáni elnöklete alatt tartandó közös gyűlésében tárgyaltassanak és barátságos egyezkedés utján egyetértő megállapodásra jutás által állapíttassanak meg, a megállapodáshoz pedig a törvényhatóság megerősítése járuljon. Ugyanezen rendeletben tudatja a belügyminiszter, hogy Zala-Kgerszeg városának ama kérelmét, miszerint a várossal a szomszédos Kaszaháza kis-község i

s egyesíttessék, teljesíthetőnek nem találta; mert a nevezett község a várossal összeépítve nincs, sőt a közbeeső Zala folyó mintegy 300 meter széles árterének a város felé mélyen hajló lejtése miatt össze sem igen épülhet a jövőben sem és mert az egyesítés mellett a város által felhozott különben sem nyomós okok azt, hogy az egyesítést a közigaz gatás érdekei követelnék, nem igazolják. E miniszteri leirat kapcsán előterjesztetetett a mult id'sből kiküldött bizottságnak az egyesítésre vonatkozó pontozatok megállapítása tárgyában tartott üléséről felvett jegyzőkönyv, mely szerint az egyesítést következő feltételek mellett javasolják: 1) Ola község 518 lélekszámát tekintve minden 200 lélek után egyegy választott, tehát 2 képviselőt küldhet a képviselő testületbe a jövő tisztújításig. 2) Tekintettel arra, hogy Zala-Egerszeg városának nevezetes értékű közvagyonai vannak, többek közt az ujabban m-gvett regale-jog, más részt Ola község házankénti Korcsmáitatási joggal bir s ezen kivül egyéb közvagyonnal nem rendelkezik : amennyiben Ola község ezen házankénti koresmáltatási jogának használatát Zala-Egerszeg város illetőleg az egyesített község rendelkezésére bocsátaná, ez esetre Zala-Egerszeg összes közvagyonának jövödelmét Ola községgel aránylagos közös használatra bocsátja, mindazonáltal a korlátlan tulajdon jognak és evvel való sza bad rendelkezésnek egyszer s mindenkorra csorbíthatlan feutartása mellett. Ha azonban Ola ezen házankénti koresmáltatási jogáuak használatát községi hasznalatra bocsátani nem volna hajlandó, ez esetben Zala-Egerszeg anyaváros kiköti, hogy ameunyiben idővel a regale jog jövödelmeinek felhasználása folytán a községi pótlék csökkenni fogna, a pótlék csökkentésére fordított ezen regálé jövödelem Ola község lakósainak javára egyátalán nem eshetik, illetőleg Ola község lakósainak pótadója az ezen regáléjog jövedelemre való tekintet nélkül fogna kiszámíttatni. 3) Az iskola közös leend. A képviselő testület a felolvasott egyezkedési pon tozatokat elfogadta avval a hozzáadással azonban, hog\ amennyiben Ola község a szabad koresmáltatási ősi jogához ragaszkodnék, Zala-Egerszeg anyaváros, mint a regálé jog tulajdonosa, a régi időben is gyakorolt törvényes jognál fogva a szeszes italoknak kis mennyiségben az anyavárosba való behozatalát a legszigoiú abban megtiltani s a rendelkezésére álló minden eszközzel megakadályozni togja. Tanodai ertesítés. A zala-egerszegi polgári fiú- s vele kapcsolatos középkereskedelmi iskolánál és műasztalos tanműhelynél a/. l88'

s. tanévi beiratások szeptember hó 1., 2., 3. és 4-én délelőtt 9— 12 óráig tartatnak a polgári iskolai épületben az igazgatói ír dában. — Ugyanezen napok délutánjain 2 órakor lesznek a felvételi és javító vizsgálatok. A polgári iskola első osztályába felvétetnek mindazon növendékek, akik a 9 éves kort betöltötték s a negyedik elemi osztályról elégséges bizonyítványt mutatnak tel, vagy ennek hiányában a magyar nyelv- és számtanból a felvételi vizsgálatot sikerrel kiállják. A miniszteri rendelet értelmében az első osztályra je leutkező minden növendék köteles felvételi vizsgálatot tenni. A középkereskedelmi iskola első osztályába felvétetnek azon növendékek, akik a gymnasium, reál- vagy polgári iskola négy osztályát sikerrel elvégezték, vagy pedig a 14 éves kort betöltötték és az említett osztályokra előirt tantárgyakból a felvételi vizsgálatot sikerrel leteszik. -- A középkereskedelmi iskola ináoodik vagy harmadik osziályába csak oly növendékek vétetnek fel, akik tanintézetünkben vagy valamely nyilvános joggal biró kereskedelmi akadémia vagy középkereskedelmi iskola első illetve m.uo lik o.ztály 't elégséges eredménynyel elvégezték. A zala-egerszegi középkereskedelmi iskt harmadik osztályát sikerre! elvégzett növendékek• a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi minisztérium rendelete folytán ugyanitt érettségi vizsgálatot tehetnek s az érettségi vizsqálatot itt sikerrel letett növendékek az egy évi önkéntesi i kedvezményben részesülnek s a tisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi I. t. c. értelmében mindazon életpályákra jogosultak, melyekre a főgymnasiumi- vagy főreálisko/ai i érettségi vízsqálatot tett növendékek s emellett átléphetnek a gazdasági akadémiákba is. A műasztalos tanmiihelybe a gymnasium, reál- vagy polgári iskola harmadik osztályát sikerrel elvégzett növendékek jelentkezhetnek felvétel végett. Tandíj a polgári iskolánál s a műasztalos tanműhelybe járó növendéknél 6 frt, a latin nyelvre is járó polgári iskolai tanulóknál 10 frt, a középkoreskedelnii | iskola hallgatóinál 15 frt. — Ezen kivül minden növendék kivétel nélkül tartozik — még pedig a tanév elején —- fizetni 50 krt az ifjúsági könyvtárra és 50 krt az értesítő nyomtatási költségeire. Vidéki tanulók beiratáskor az egész évi tandíjat egyszerre tartoznak lefizetni. — Szegénysorsú, szorgalmas és jóvtseletű tanulók a tandíjfizetés alól felmentetnek, ha a beiratás alkalmával az illetékes községi elöljáróságtól kiállított szegénységi bizonyítványt adnak be az intézeti igazgatósághoz. Szorgalmas, jó viseletű, szegény tanulók az ifjúsági segélyegyesület részéről tankönyvekkel elláttatnak. Ez érdemben a szükségelt könyvek jegyzékét tartalmazó és szegénységi bizonyítványnyal felszerelt irat Kiss Lajos polgári iskolai tanár úrhoz, mint a segélyegylet elnökéhez adandó be. — A növendékek szüleik, vagy azok helyetteseinek kíséretében tartoznak beírat,áskor meqjelenni. Az ünnepélyes „Yeni Sancte" szeptember 5 én reggel 7'

2 órakor lesz a helybeli plébánia templomban, mely után a szabályszerű előadás megkezdődik. Zala-Egerszeg 1887. augusztus 18. Udvardy Ignác a polgári és középkereskedelmi iskola igazgatója.