Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 27-52. szám)

1887-07-31 / 31. szám

Melléklet a „Zalamegye" 1887. évi 31. számához. - egy másodrendű díj hájiom darab tiz frankos, három araiad rendű díj egy-egy darab tiz frankos aranynyal. Ezeken kivül a szorgalmat tanúsító termelők száára négy díj egy egy ezüst két forintossal, tizenkét díj y-egy darab ezüst egy forintossal. 111. Borért: egy első rendű díj két darab húsz • ankos aranynyal fehér borra, — egy első rendű díj ' darab husz frankos aranynyal veres borra; két sod rendű díj egy-egy darab tiz frankos aranynyal veborra. A pénzbeli jutalmazásnál a főtekintet az leend, s*y leginkább a népnek, tanítóknak s azon víncellének szolgáljanak ösztönzésül, kik ugyauazon telepben több éven át dicséretes szorgalommal és jó eredménynyel működtek; — egyéb kitüntetések első és másodrendű dicsérő ok levelekkel eszközöltetnek. A szőlő jutalmazásnál figyelembe vétetik, van-e forgatva a talaj, melyen a kiállított szőlő termeltetik? a kiállítónak saját ültetményee az? miképen műveli szőlejét? talaja mily vegyületű? s az a hegynek aljában, derekát), vagy felső réizén fekszik-e?* Általános tudnivalók. A kiállítás egy központi rendező bizottság által eszközöltetik. A kiállítás Nagy-Kanizsán a „Szarvashoz" címzett szálloda termeiben fog megtartatni, hol a kiállításra szánt első rész I. II. csoportjabeli tárgyak 1887-ik évi szeptember hó 29-én, a második rész 111. I\ . csoportjabeli tárgyak pedig (t. i. gyümölcs, szőlő, bor) legkésőbb 186' 7- ik évi szeptember hó 30-án délutén 4 óráig pontos jegyzék s leirás mellett a rendező bizottságnak átadandó k A kiállítási tárgyak elhelyezéseért bér nem tize tendő. A kiállítás 1887-ik évi október hó 1-én délelőtti 10 órakor a helyszínén ünnepélyesen megnyittatik s az nap délután) 4 óráig, október hó 2-án délelőtti 8 órától déli 12 óráig nyitva áll. A kiállítás egyszeri megtekintéseért husz krajcár belépti díj fizetendő; — de a kiállítás egész tartamára névre szóló s másra át nem kruházható negyven krajcáros jegyek is válthatók. A bírálat az egyesület kebeléből kiküldött —- esetleg az egyesület tagjaiból — ilyenek nem létében a közönség köréből kiegészítendő bizottság által, — mely a kiállítási csoportok szerint szakosztályokra oszolva teljesíti a bírálatot, ejtetik meg; — a bírálat eredménye az 1887-ik évi október hó 2-án déli 12 órakor nyilvánosan kihirdettetik, s ezzel kapcsolatban a jutalom díjak kiosztatnak. A kiállított tárgyak a kiállítás befejeztével elárvereztetnek s a befolyandó összeg a kiállítási költségek pótlására az egyesület pénztárába beszolgáltatik. A kiállítás eredménye a „Zalamegye" című lapban s a gazdasági egyesület „Értesítőjében" közzététetik s a napi lapoknak megküldetik. Az egyesület minden tagja, minden ügybarát és érdeklődő szíves részvételre felkéretik, különö en a megyebeli nagyon tisztelt lelkész, körjegyző s népiskola tanító urak, s az egyesület közreműködő tagjai felkéretnek, hogy a kiállítás sikerének előmozdítására buzdítólag hatni szíveskedjenek. A rendező bizottsághoz megválasztattak s kiál lítás rendezésére s létesítésére felkérettek a következő urak, mint az egyesület tagjai : elnöknek: Karczagh Béla, — tagoknak: Báán Kálmán, Baranyay Ödön, Dervarics Imre, lnkey László, Karczagh István, ('lement Lipót, Koller István, Kostyál Ferenc, Lang Henrik, Nunkovics Vilmos, Plihál Ferenc, Schmiedt Emil, Skublics Sándor, Somsich Lőrinc, 'lalabér Zsigmond, Talabér Kálmán, dr. Vizlendvay József, Vizlendvay Sándor, Záthureczky Zsigmond. A bíráló bizottság tagjainak — mégis ezen rendező bizottság támogatására a cél elősegítésére működő vidéki albizottságok tagjainak megválasztása a következő közgyűlésre maradt. Erről a rendező bizottság tagjai értesítendők, s a megyei termény, gyümölcs, szőlő s bor kiállítás rendezése a urngú töldmivelés-, ipar és kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák is bejelentendő. 73. Koller István úr ügyvezető elnök úrhoz kérdést intézvén a nagy-kanizsai sóraktárban lévő csempészett só érdemében elnök úr részletesen válaszolván — tett intézkedése tudomásul vétetett. Az idő előre haladván, a többi tárgyak elintézése a következő közgyűlésre halasztatott. Kmft. Közli Szigethy Antal s. k. titkár. Jegyzőkönyv. Felvétetett Zala-Egerszegen, 1887-ik évi június hó 30-án. Jelenlévők és tárgy mint következik: „Megyei hitelintézet és községi hitelszövetkezetek" szer vezése iránt Hensch Árpád úr által beadott indítvány felől véleményadás és esetleg javaslattételre az 1886-ik évi 42 170. öl 213. 64 226. számú végzésekkel kiküldött bizottság 134 1886. szám alatt mai napra tanácskozásra elnökileg meghivatván, megjelentek: Háczky Kálmán elnök, Csertán Károly, Csesznák Sándor, Fischer László, Hajik István, Ivaiser József, Plihál Ferenc, mélt. Szabó Samu, Szily Dezső, Szigethy Antal titkár bizottsági tagok — kiket elnök úr üdvözölvén s a tanácskozást megnyitván, felolvastatott Hensch Árpád ur indítványa, melynek szövege a következő: Indítvány, megyei hitelintézet létesítése érdekében. Tisztelt közgyűlés ! Pestmegyének f. évi ápiil 12-én tartott közgyűlésén gróf Károlyi Sáudor indítványára „Megyei hitelinhitel nyújtása által a nép alsó rétegeinek termelési képességét fejleszteni mit u. n. „községi hitelszövetkezetek" nagy számban való szervezése által vél elérhetni. Minthogy Zalamegye kisebb birtokosaira nézve gazdasági befektetésekre szánandó hitelnek előnyös megszerzése jelenleg a takarékpénztáraknál uralkodó magas kamat'áb miatt úgyszólván lehetetlen; minthogv továbbá fokozott termelés csakis nagyobb befektetés utján érhető el és a zalamegyei gazdasági egyesület magasztos rendeltetésének leginkább az által van hivatva eleget tenni, hogy tagjainak lehetőleg uiódot is nyújt a fokozott termelés keresztülvitelére és minthogy \éuill ezen mód olcsó és kedvező feltételek mellett megszerezhető hitel nyitása által tényleg nyújtható: tisztelettel vagyok bátor a tekintetes közgyűléshez azon indítványnyál járulni : méltóztatnék a pestmegyei hitelintézethez hasonló intézmény létesítését megyénk területér elvileg elfugadni és egy bizottságot megbízni avval, hogy a pestmegyei hitelintézettel érintkezésbe lépvén, annak alapszabályait szerezné meg és ez ügyre vonatkozó véleményes jelentését a következő közgyűléshez terjesztené be. Teljes tisztelettel: Henscb Árpád s. k. Az indítvány felolvasása után elnök úr a bizottsági tagokat véleményük nyilvánítására szólítván fel. Szigethy Antal bizottsági tag indítványa gyanánt — a küzgyiiléshez elé terjesztendő véleményes jelentést a következő szerkezettel terjeszté a bizottság elé és ajánlá efogadásra : Tekintetes közgyűlés ! Henscb Árpád úr által az 1886. évi július hó 5-én Keszthelyen tartott közgyűlésre indítvány adatván be a végett, hogy a megye területére „megyei hitelintézet" létesítésének szükséges voltát a gazdasági egyesület elvileg elfogadván, bizottságot küldjön ki, a mely ez ügyre nézve véleményes jelentést terjesszen be; — a közgyűlés az indítványt elvileg elfogadván, 42 170 188(5. szám alatt hozott végzésével a „megyei hitelintézet" s „községi hitelszövetkezetek" szervezetének módozatai iránt javaslat — illetőleg vélemény előterjesztésére 51/213—1886. szám alatt a bizottságot kiküldötte. üe Zalainegye törvényhatósági bizottsága is az 1886. é. október 1-én tartott közgyűléséből 12127/213 jk. szám alatt a szövetségbe lépett gazdasági egyesületek V. nagygyűlésének azon megkeresését, melyet a törvényhatóságokhoz avégett intézett, hogy figyelmüketa hitel reorganisationalis mozgalmakra, a hitelszövetkezetekre kiterjeszteni, ezeket tanulmányozni és tanulmányozás után életbe léptetésükre erélyes intézkedéseket tenni feladatul tűznék ki, ezen gazdasági egyesülethez küldvén át a végett, hogy a kérdést megfontolás tárgyává tevén, véleményét a megyével közölné, egyesületünk 1886. nov. 30 án 64 222. sz. a. hozott végzésével e megkeresést is ugyanazon bizottságnak adta ki. E két rendbeli megbízatásunk folytán, az ügyet az e tárgyban eddig különösen a szövetségbe lépett gazdasági egyesületek nagygyűlése előtt fennforgott — munkálatokat, tárgyalásokat tanulmányozván és a városokban, nagy községekben már hosszabb idő óta létező hitelszövetkezetek működését figyelmesen vizsgálván, a tett indítványra s egyszersmind a megye felhívására is alkalmazva véleményes jelentésünket, a következőkben terjesztjük elő. Hen. eh Árpád úr indítványának főiránya arra lévén intézve, hogy a gazdasági egyesület oda törekedjék, e végett a kezdeményezést megtegye és a szükséges előkészületekre a tervezetet szolgáltassa, hogy mindenek előtt „megyei hitelintézet" létesüljön, a melynek célja legyen olcsó hitel nyújtása által a, nép alsó rétégéinél,' termelési képességeit fejleszteni, mi községi hitelszövetkezetek nagy számban való szervezése által remél liető elérhetni; — az indítvány szelleméből azon alap eszme tűnik ki, — hogy a „megyei hitelintézet" legyén mintegy törzs, a melyből e megyében egy szervezett hiteliigy erő- és életteljes terebélyes fája kinőhessen és felvirulhasson, — legyen azon forrás, a melyből a hitelért sóvárgó kisebb birtokos osztály segélyt meríthessen ; legyen e megyei hitelintézet a kezdet, a melynek utókövétkezményei, legyen a szülő, melynek mintegy gyermekei a községi hitelszövetek legyenek: mindenekelőtt azon kérdés megoldásával kell foglalkoznunk, váljon mennyiben áll meg ezen felfogás '? — vagyis a községi hitelszövetkezetek keletkezéseinek, működhetésüknek s elterjedésüknek csal,ugyan szükséges előfeltételét képezi-e eqij előzetesen létesítendő megyei hitelintézet s ha igen, minő alapon s minő szervezettel létesíthető ez? Ezen kérdésre a feleletet megnyerjük, ha a célunk tárgyaként szemünk előtt lebegő községi hitel s önse gélyző egydetek mint szövetkezetek üzleti mivoltukat vizsgáljuk. Megemlítvén, hogy a részvénytársaság és a szövetkezet között az egyik lényeges törvényszerinti különbség az, hogy a részvénytársaság előre meghatározott bizonyos számú és egyenértékű részvényekből álló tőkével alakul, — a szövetkezet pedig meg nem határozott számú tagokból álló társaság, mely tagjai hitelének keresetének vagy gazdálkodásának a kölcsönösség alapján előmozdítására alakul; — a másik lényeges kiilöubség az, hogy a részvénytársaság tagjai az az a részvény tulaj donosok már a törvény rendelkezése szerint csak részvényeik erejéig felelősek.: — »a szövetkezetek pedig korhWnn vagv korlátolt felel seggel alakulhatnak. •— A kor! . m felelőséggel alakult szövetkezetek tagjai a társa ág kötelezettségeiért, a mennyiben a társasak vagyonából kineiu elégíthetők — egyetemlegesen egész vagyonukkal t I ilivk, — a korlátolt felelőséggel alakult szövetkezet '.-i tagjai csak lekötött üzletrésze erejéig kötelezvék. A szóban forgó hözségi hitelszövetkezetek is tehát az 1875. 37-ik t. c. 223. g-bau meghatározott szövet kezetek lévén, korlátolt vagy korlátlan felelős ' kítandók. Mindegyik megegyez abban, hogy meg rozott számú tagokból ' áll, de a tagok részenyának, vagyis az egyes üzlet rész mennyiségi hogy hány forintból álljon egy üzlet rész e , hogyan képződjék, az az mily részletekben fizettesék be az alapszabályokban előre meg > kell lenni p. o. hogy egy üzletrész 39 forint, m három éven át hetenkint 25 krajcár betéttel fiz Kkép ha p. o. egy tag 4 üzletrészszel szövetkezetnek tagja lenni, három éven át egy forintot kell befizetnie, a midőn a három 156 frt tőkét fizetett be. A szem előtt lebegő községi hitelegvlet szövetkezetek gyakorlati működési üzlet körűk megegyeznek abban is, hogy kölcsönöket csak jóiknak adhatnak, mert szövetkezetek lévén, a i idézett törvény szerint, csakis saját tagjai érd kó'isónósség alapján előmozdítására működhetni Ezen szövetkezetek a működési eljárás tekintetében az általános gyakorlat szerint vagy önsegélyző egyletek, vagy hitelegyletek s egymást g:leg abban különüzuek, hogy az önsegélyző egyi> , tagoknak kölcsönt csak üzlet részük összege erejéig adnak az az előlegeznek, — melyet tehát a tagok az üzletrész befizetésére előszabott időszak alatt a heti betétekke, épen letörlesztenek. így a fentebb felhozott példába/ azon szövekezeti tag, kinek 4 üzletrésze van, 3 éve' át egyenkint 25 kr. együttesen a 4 üzletrész után egy frt heti betéttel — 156 frt kölcsön előleget kaphat Itt tehát a tagok hosszabb időre nyernek kölcsön — előleget, melyet épen ezért két szövetkezeti tag, vag\ a szövetkezeten kívül álló kezes kötelezettségével biztő sitott kötelezvénynyel fedeznek s a váltó itt rendszerül kivan zárva. Ezen önsegélyző egyleteknél tehát az ősszel tagoknak az egészben csak annyi összeg kölcsön előle geztetik, a mennyit az összes üzletrészek - törzsbetétek összege kitesz: épen ezért az ily önsegélyző egyletek ; lehető legbiztosabb alapon nyugvó s úgy a takarékos kodás igyekezetének, valamint azon morális cél tukin teléből felette lényeges kívánalomnak előmozdítására is hogy az illető csakis fizetési képessége és szándék; arányában kapja a kölcsönt s könnyelmű adósság tétéin a könnyű hozzájuthatás által ne csábittassék, - ; leghatliatósb intézmény. A hitelegyletek mint szövetkezetek az önsegély/.i egyletektől abban térnek el, hogy ezek a tagoknak a: egyes üzletrész összegét p. o. a fenti példában felhozot 39 frtot háromszoros — ötszörös öszegben meghaladt összeg erejéig, tehát egy 39 frtos üzletrészre 100 fr kölcsönt is adnak, — de minthogy igy a kölcsönt kéri tagok igényeit a befolyó heti b> .etekből lehetetlen akké| kieégíteni, hogy: az adott kölcsön hossz: í 'ö lefolyt; alatt fizettessék vissza, o kölcsönök rövi zönségesou három hóra — és pedig ho . in esetében a behajtás gyorsan folyjon, ren kölesönt kérő tagon kiviil még 2—3 szövetkezeten kiviil álló egyén váltói mellett adatnak. De ily hitelegylet még e mellett visszatérő kölcsön igényeket kielégíteni, üzletrész befizetésein felül még takarékb gad, azonban minthogy ily hitelszövetkez . mélyes hitelre kölcsönözvén, irányukba i szokott szilárd lenni s betétekből sem kölcsön igényeket fedezni, má forráshoz zethez kell pénzért fordulni, a mit részint leginkább pedig váltóinak viszleszámoltat közöl ; és ez a másik oka, hogy a hiti a tagoknak a kölcsönöket váltóra adják, váltókat a szövetkezet forgatmányával ellát : adhasák. Minthogy pedig a nagyobb pénzinl szövetkezetnek váltóit lenem számítoljá csak üzletrészeikkel felelősek, mert az ; az üzletrészek összegét túl haladván, a fi — szükséges, hogy a hitelszövetkezeti tagoi összegén felül korlátoltan azaz az iizle usque ötszörös erejéig, avagy korlátlan / egyéb vagyonaikkal is és pedig az 187." §-a értelmében egyetemlegesen a fizeté < legyenek. A korlátlan felelőséggel alakuló szövetkezeteknek előnyéül azt szokják a szövetkezetnek nagyobb a hitele s íg telszükségleteit saját pénzerejéből ellát hiteligényeinek kielégítése végett más biztosabban fordulhat, így tagjainak hiti nál könnyebben kielégítheti. (Vége köv.) Meghívó. A zala-megyei gazdasági egyes ü augusztus ho l4-én d. e. 10 orakor városház nagytermében rendkívüli közgyiil« tart, melyre az egyesület tagjai ezenin A KÖZGYŰLÉS TÁRGYAI: 1. Megyei hitelintézet s községi hitelszövetkezetek lé tesítése iránt javaslat tételre kiküldött bizottság je lentése. 2. Meszes-Győrkön amerikai szőlővesszőkkel beültetendi terület beszerzésére kiküldött bizottság beterjesztendő jelentése. 3. Mezőgazdasági rendtartásról készített, a nmgíuivelés-, ipar- és kereskedelmi kir. , • • . által véleméoyezéa végett leküldött elő i tárgyalása. 4. A községek részére kiosztott t<>nvészbi zetési költségeinek fedezése iránt intezk