Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 27-52. szám)

1887-07-24 / 30. szám

került a másik vonatra átvinni, hol ép egy nőszakasz melletti részben helyezvén el, állatias bömbölése nagy riadalmat szült a bent nyugodtan volt hölgyeknek és megriadva jöttek ki megzavart helyökről. A muraközi hegyvidéki közművelődési önképzőkör, melyet a hegyvidéki állami tanítók a közel múltban alakítottak s mely rövid idő alatt is életrevalóságának szép jelét adta, legközelebb ismét tartott nyilvános felolvasó és vitatkozó ülést, melyen a kör alapszabályainak megfelelőleg birálat, vitatkozás voltak tár ryai. Elhatározták egyúttal ezen ülésen, hogy hazánk nagy fiának Kossuth Lajosnak összes iratait a kör könyvtára számára megrendelik s hogv a kör az iskolai év bezárásának ünnepén Bánffy-Htinyad romjaihoz kirándulást rendez és azt ének , szavalat- és felolvasási iinnepélylyel köti össze. Panasz a fürdő közönség köréből. Sürün merülnek fel panaszok, hogy a fürdőnél nem tartatnak meg pontosan a kiirt órák. Ki van jelölve reggel 10-ig a nőknek; ennek dacára fürdenek urak 6—7 órakor is. Hogy úszómesterünk nincs, ez baj! De nagyobb baj ínég az, ha valaki gyerekeit, felserdült leányát tanítani akarja, ezen reggeli óra zavarás miatt nem teheti, 8 órakor szintén nem teheti, mert ilyenkor számos nő közé, még idős, c alád apa sem mehet, ha azt a nők részben meg engednék is. Hangzik a panasz a miatt is, hogy a 10 órát türelmetlenebb individuumok egészen be sem várják, hanem betolulnak a mig részben öltözetlen nők közé. A mint értesülünk intézkedve lesz, hogy óra és csengetvü legyen alkalmazásba véve. A boszú szerencsétlen áldozata. Egy kapelesáki lakós rég időtől fogva viszályban volt szomszédjával s leste az alkalmat napok óta, hogy boszút állhasson rajta. A várt pillanat f. hó 11-én este megérkezett, mikor a korcsmaház udvarán a kukoricagóré mellett a sötétben egy mozgó alakot lát, kiben gyűlölt szomszédjára vélt ismerni. Hegyes karót ragadni s azt a sötét alak felé hájítani, pillanat műve volt. Éles sikoltás és jajgatás következett utána. A karó a vélt szomszéd helyett egy 13 éves gyermek hasába fúródott, ki két nap múlva iszonyú kinok közt mult ki. A tettes ellen a szabályszerű eljárás foganatba vétetett. Fodor József nagy-kanizsai fényképész, ki jeles hazai és külföldi műtermekben nyerte kiképeztetését s Nagy-Kanizsán és vidékén már is nagy feltűnést keltett, legközelebb (augusztus első hetében) Zala-Egerszegre rándúl alkalmat nyújtandó az itteni közönségnek, hogy olcsó utón jó fényképekhez juthasson. Lakodalmi epizód. A „Fehér Galamb"-hoz cimzett nagykanizsai vendéglőben vigan ült lakomát Szabó János kiskanizsai lakós, a vendéglői mosónők egyikének leányával. A leghatásosabb pillanatban azonban 5—6 baka rontott a mulatók közé s a vőlegényt kézügybe véve, azt rendesen elagyabugyálták. A közbelépett rendőrség csak nagy nehezen birta helyreállítani a rendet, miközben egy katona-sapkát és panganétot a rendőrök magukhoz vettek, hogy a tetteseknek könnyebben nyomukra, jöjjenek. „Ég a kunyhó" . . . Talán épen ezt a régi, régi jó népdalt dúdolgatta Vajda János kiskanizsai gulyás, nyája után ballagtában, mikor egyszerre tüzfény lobban fel a legelő melletti nyires-erdőben. Szalad a fény felé, hát akkor látja, hogy az ő boldogságos tanyája, a sok édes pillanatot, sok pásztor-órát látott kunyhója helyén lobbadozuak föl a tűz utolsó üszkei. „Elkeseredésében mi telhetett tőle ?" Nagyot ütött botjával a bika fejére. Szomorú hajnal virradott Horváth Antal ujudvari napszámosra, aki a napokban a lazsnaki csárda padlását választotta éji tanyául. Jóizüen átaludta az éjet s kora pity mailatkor talpra ugorván, a padlás fel járást képező létrán leakart jönni. Valahogy azonbau (cán éppen az előző napi mámornak miatta) a létrán egyensúlyt vesztvén, a létra alatt álló kocsira zuhant le s oly nagy mértékű sérülést szenvedett, hogy két nap múlva a nagy-kanizsai kórházban meghalt. Vadallat asszony képeben. Kiss Györgyné, nagykanizsai kocsisnét bizonyos Benedek Teréz nevű, szintén odavaló nő a napokban megtámadta; földre teperte s mellén, gyomrán tipródni kezdett oly annyira, hogy a szerencsétlen nő — ki áldott állapotban volt — magzatát a kinok következtében elveszítette. A nyomor vége. A véges eraher szinte emberfeletti erővel és kitartással küzd a nyomor és inség sötét rémeivel. Birja, atnig birja, de egyszer csak az erő kimerül ; a lelket megszállja a kétségbeesés és ilyenkor következik az utolsó lépés: az öngyilkosság. Ez rendesen a gyarló embert erőt kimerítő nyomor vége. Erre az utolsó lépésre szánta el magát Nagy Kanizsán Zietk Ferenc lakatos, aki oly sok ideig betegeskedett, munkaképtelenné vált s így választania kellett a kolduskenyér és halál között. Az agg (egykor tán szebb napokat élt) 04 éves ember az utóbbit választotta s f. hó 19-éu egy üres katonatölténybe puskaport és szatymát téve, magával szemben megerősítette, azután a töltény felületén uyilást csinálva, egy szál gyulát gyújtott s azt a nyíláshoz tartotta. A töltény elsült; tartalma egyenesen az agg mellének csapódott; de azon csak gyönge sebeket ejtett s a szerencsétlen öreg szerencsésen megmaradt továbbra is a nyomornak. Megbokrosodott lovak. Horváth (Pavel) László, kis-kanizsai lakós a napokban nyugodt szívvel ügetett két fiatal csikajával Nagy-Kanizsán, a Teleky-utcában. Az Ujváry-féle ház előtt bizonyos Horváth János nevű napszámos egy tizakós hordót hengerített. Ettől a józantermészetű csikók megbokrosodtak s neki rohantak ;y utcai lámpásnak. Lámpás, kocsi összetörtek ; a szerdám széjjelszakadt s az igy elszabadult és nekivadult lovakat csak nagy nehezen lehetett lecsendesíteni s haza vezetni. Kitüntetett pótkávé. Az országos iparegyesület ezévi közgyűlésén Szalády Antal fővárosi pótkávégyárost, a „Hungaria" gyógy kávé és a „Szalády pótkávé" feltalálóját és készítőjét az uj iparág meghonosításáért és versenyképességért egyesületi díszéremmel tüntette ki. Habár a Hungária gyógykávé már az 1885. évi orsz. kiállításon kiállítási nagy érmet nyert, ez ujabb kitüntetés annyiban kiváló fontosságú, mert az iparegyesület rendszerint évek hosszú során át eredménynyel működött kiváló iparosok érdemeit szokta ezzel méltányolni, mig Szalády alig pár év előtt meghonosított új iparcikkével : a pótkávéval máris oly eredményeket ért el, hogy az igazgatóság indíttatva érezte magát a fiatal, törekvő vállalatnak a kitüntetést egyhangúlag odaitéli:í. Másrészt közgazdasági szempontból is figyelmet érdemel e kitüntetés különösen az oly fennhéjázó magyarellenes cseh mozgalommal szemben, inert ezzel hivatalosan elismertetett egy oly magyar ipareikk versenyképessége, amelyért hazánkból évenkint két milliónál több vándorol ki külföldre Német-, Porosz és Csehországba Franck-, Hauswald-, Manilla-Velim s egyéb elnevezésű pótkávékért nemzeti vagyosodásunk óriási kárára. Intő példa ez minden magyarnak, akinek hazája boldogsága és telvirágozása szívén fekszik, hogy szakítson eddigi előítélete szokásával, ne vegyen semmiféle cseh vagy külföldi árút, mint nem veszi a cseh a miénket, hanem vegyen kizárólag hazait, ne vegyen Francklin vagy másféle külföldi pótkávét, hanem vegyen magyar Szalády-kávét, mely jóságra kiállja volük a versenyt, söt jobb s e mellett cseppet sem drágább azoknál. Szalády említett kávéjából bárkinek küld próbacsomagot ingyen és bérmentve, ha hozzá (Andrássy-ut 86. sz.) ez iránt levélben vagy levelező lapon fordul. Palyázat. A gellénházi községi iskola tanítói állomására. Javadalma : 1) szabad lakás, 2 szoba, konvha, éléskamra, pince, istálló. 2) házikert. 3) 1 4 hold telek, 2' ., hold szántóföld 15 frt, 2 napi szántás 2 frt. 4) 3 drb. sertvés legeltetés 3 frt. 5) temető széna kaszálás 3 frt. 6) 16'/, in. búza, 24' 2 m. rozs 116 frt. 7) 65 szekér tűzifa (á 80 kr.) 52 frt. 8.) 'landíj után 80 frt. 9.) Minden gazdától 30 kr. 29 frt 10 kr. 10.) Temetési stóla 1 frt 50 kr. összesen 301 frt 60 kr. Pályázni kivánók okmányokkal felszerelt kérvényeiket aug. hó 7-ére az iskolaszékhez benyújtani szíveskedjenek. Az állomás szept. 1-én elfoglalandó. Gellénháza, 1887. júl. 21. Gaál Ferenc isk. sz. elnök. Pályázat. A bazitai kath. jellegű iskola tanítói állomás betöltésére. Javadalma: 1.) Szabad lakás, 2 szoba, konyha, és 1 , hold házikert. 2.) Harangozásért 3 akó bor 9 frt. 3.) A hitközségi pénztárból 200 frt. 4.) Tandíj K.-Mindszent és Zeletáról: 10 frt. 5.) Temetési stóla 1 frt 50 kr. összesen: 220 frt 50 kr. Pályázni kivánók okmányokkal felszerelt kérvényeiket aug. 14 ére az iskolaszékhez nyújtsák be. Az állomás szept. 1-én elfoglalandó. Bazita, 1887. jul. 21. Gaál Ferenc isk. sz. elnök. A magyar neddalok egyetemes gyűjteménye a „Magyar Dal-Album", melynek hatodik folyamából épen most jelent meg a 9-ik füzet az 1161 —1180. számú, következő érdekes dallamokkal: 1. Ne csaljad hegedűdet, se vonódat. 2. Ne sírj lányka, hogy a végzés. 3. Nincsen Győrött olyan asszony. 4. Nincsen nekem feleségem. 5. Nincs oly leány a nagy Tisza mentében. 6. Nyugszik minden csendesen. 7. Omni die, omni die vinuui est bibendum. 8. Ölelje által ki

;ki a párját. 9. Ös Buda gyermeke föl szaporán! 10. Őseimnek háza, benne lakom én. 11. Pajtás öleld meg a menyecskét! 12. Peng a kasza, mikor fenik. 13. Piros szép hajnalban álmodott a rózsám. 14. Rozmaringnak az a szokása. 15. Rózsabokor van a kertemben. 16. Rózsa, rózsa, mit csinálsz, egyedül a kertben? 17. Rózsa virít, rózsa nyilik. 18. Rózsa virits, itt a nyár. 19. Rózsáját ki szereti. 20. Rozs-ant csárda álldogál az útszélen. — Egyes füzet ára 25 kr. Egy-egy folyam ára zongorára alkalmazott 200 dallam tartalommal 1 frt 80 kr. Előfizetést a jelen folyamra, valamint megrendelést a már megjelentekre még mindig elfogad a „Magyar Dal-Album" kiadóhivatala Győrött. Vastti menetrend. Szent Ivánról Kanizsa felé indul 5 óra 35 perckor reggel (tehervonat), 12 óra 36 perckor délután, 8 óra 55 perckor este, 2 óra 43 perckor éjjel. Szombathely felé indul: 8 óra 8 perckor reggel, 3 óra 32 perckor délután, 1 óra 48 perckor éjjel. — Kanizsa felől Szent-Ivánra érkezik a tehervonat 7 óra 31 perckor este. Szerkesztői üzenet. Zala-Szent Grúth. A névtelen hirek küldőjének A felelős szerkesztő ur néhá> y napra hazulról elu'azott. Kéziratait csakis ő ismerheti, megérkezteig türelmet kérünk ! egy SZ; Felelős szerkesztő s kiadótulajdonos: UDVARDY IGNÁC Főmunkatárs: Szalay Sanűor. 593./tk. 1887. Árverési hirdetmény. Az alsó-lendvai kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóság közhirré teszi, hogy Kuzmics Mátyás és neje Pelcz Maria mint Kozma Márton engedményesei szécsiszigeti lakós végrehajtatóknak Zakó Dániel alsó-lendvai es Scnig József s neje Kanker Martjit lenti-kápolnai lakós végrehajtást szenvedők elleni 500 frt tőkekövetelés és jár. és jelen követeléshez csatlakozottnak kimondott alsó-lendvai takarékpénztár követelései kielégí tése iránti végrehajtási ügyében az alsó-lendvr.i kir. járásbíróság területén lévő Len ti-Kápolna községhatárában fekvő a lenti-kápolnai 58. sz. tjkvben Zakó Dániel nős Kunzt Emiliával tulajdonául felvett A. I. 16. 19. 23. sorsz. a. foglalt s az adó alapján 237 frtra becsült, II. 2. 3. 8. sorsz. a. foglalt s az adó alapján 264 frtra becsült, III. 1. 3. 7. 8. 10. sorsz. a foglalt s az adó alapján 600 frtra becsült és f 1. sorsz. a. foglalt s az adó alapján 48 frtra becsült ingatlanokra, továbbá n lentikápolnai 93. sz. tjkvben A f 1—8. sorsz. a. foglalt Söuig József és neje Kanker Margit tulajdonául felvett s az adó alapján 603 frtra becsült ingatlanokra az árverést 237 frt, 264 frt, 606 frt, 48 írtban és 603 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1887. évi augusztus ho 16-ik napjan délelőtti 10 orakor Lenti-Kápolna községben a községi biró házáná! megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Ar verezní szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10" 0-át, vagyis 23 frt 70 krt, 26 frt 40 krt. 66 frt 60 krt, 4 frt 80 krt és 60 frt 30 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t. c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügy miniszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a biróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt A.-Lendván, 1887. évi március hó 1. napján. A kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság. Szirmay kir. aljbiró. 1886. tkv. 1887. Árverési hirdetmeny. A zalaegerszegi kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság közhirré teszi, hogy Berger Henrik olai lakósnak Fürst Benedek ugyanottani lakós elleni visszárverési ügyében a zala egerszegi kir. törvényszék területén lévő, a páltiszegi, csonkahegyháti és rózsásszegi közsé gek s azok határaiban fekvő, a páltiszegi 34. s

Ztjkönyvben A f 52—61. sor, a csonkahegyháti 113. számú telekjegyzőkönyvben A j 4. sor száni alatt fel vett ingatlanokra s a rózsásszegi 113. számú telekjegy. zőkönyvben A t L 2. sor szám alatt felvett ingatía noknak Mileji Vince nevén álló fele részére az árverést 714 frt 50 kr. kikiáltási árban elrendelte, és hogv a fennebb megjelölt ingatlan az 1887. evi augusztus ho 4-ik napjan delelótti 10 orakor Pálfiszegen a község biró házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10° „ át, vagyis 71 trt 45 krt készpénzbeu, vagy az 1881. LX. t. c. 42. § ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-éu 3333. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kije. lölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. c. 170. §a értelmében a bánatpénznek a biróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismérvényt átszolgáltatni. Kelt Zala-Egerszegen, 1887. évi május hó 13-án. A királyi törvényszék mint telekkönyvi hatóság. 883,1887. Árverési hirdetmény. A sümegi kir. járásbiróság mint telekkönyvi ha tóság közhirré teszi, hogy Kovács Anna t. t. gyám csáfordi lakós által képviselt kiskorú Husz István ós Husz Ferencnek Zalamegye árvaszéke által 25120 á. 1886. sz. a. engedélyezett önkénytes árverési kérelme folytán a zala-egerszegi kir. törvényszék (a sümegi kir. jbiróság területén levő Csáf'ord község határában fekvő a csáfordi 763. sz. tjkvben A. f. 1105. hrsz. a. foglalt szőlőbirtoknak Husz István és Ferenc kiskorúakat osztat lan állapotban illető - r

2-ed részére 113 frt 67 krban és a csáfordi 764. sz. tjkvben A. f 2010 hrsz. a. foglalt szőlőbirtoktiak ugyanazon kiskorúakat osztatlan állapotban illető 2 |2-ed részére 132 frt 67 krban ezennel megállapított kikiáltási árban a végrehajtási árverés joghatályával biró önkénytes árverést elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1887. évi augusztus hó 25-ik napján d. e. 9 órakor C s á f o r d o n a község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alúl ís eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10° „ át, vagyis 11 frt 37 krt, illetőleg 13 frt 27 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t. c. 42. § ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi novem ber hó 1-én 3333. szám alatt kelt m. kir. igazságügyiuiniszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. évi LX. t. c. 170. §. értelmében a bánatpénznek a biróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. A kir. járásbiróság mint tlkkvi hatóság. Sümegen, 1887. évi május hó 14. napján. SOMOGYI ki

r. jbiró. 1960. sz tk. 1887. Árverési hirdetmény. A zala-egerszegi kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság közhirré teszi, hogy Scholcz Karoly végrehajtatónak Tóth Antal és tarsai végrehajtást szenvedők elleni 126 frt 42 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végnhajtási ügyében a zala egerszegi királyi törvényszék területén lévő, Pakod község határában fekvő, a pakodi 155. sz. tjkvben foglalt Tóth András nevén álló A f 2. sor 616. hr. szám alatti szőlőre 606 frtban ezennel megállapított kiáltási árban az árverést elrendelte és hogy r. fennebb megjelölt ingatlan az 1887. évi szeptember hó 4-ik napján délelőtti 10 órakor Pakod község biró házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alúl is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10° „-át vagyis 60 frt 60 krt készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t. c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az az 1881. évi nov. hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ban kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a biróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltntni. Kelt Zala-Egerszegen, 1887. évi május 27. A kir. törvényszék mint telekkönyvi hatósúg.