Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 27-52. szám)

1887-07-17 / 29. szám

észreveheti a nagy különbséget, ami az 1884. évi szervezetben feltüntetett kereskedelmi szaktanfolyam és az 1885. évi szervezetben foglalt és „középkereskedelmi iskola" cimmel felvett szaktanfolyam között létezik. Ugyanis az 1884. évben kiadott szervezet szerint a polgári iskola negyedik, ötödik és hatodik osztályaiban kellett elvégezni azon szaktárgyakat, melyeket az önálló középkereskedelmi iskolánál oly növendékek végeztek el, kik a közép- vagy polgári iskola négy osztályának sikeres befejezése után a középkereskedelmi iskolában még három évig voltak s így hét tanéven keresztül tanultak, a minek természetes folyamánya volt, hogy hat tanév alatt hét tanévre felosztott munkamennyiséget feldolgozni vagy épen nem lehetett, vagy csakis a siker rovására. Az 1885. évi szervezet szerint a kereskedelmi szaktárgyak a polgári iskola negyedik osztályában még nem kezdődnek, hanem ép úgy, mint az önálló kereskedelmi iskoláknál, a négv középiskolai illetve polgári iskolai osztály befejezése után és itt is három évig tartanak t. i. az ötödik és hatodik osztályban, melyekben általános tantárgyak is taníttatnak, míg a hetedik osztályban — amely az önálló középkereskedelmi iskola harmadik évfolyamának felel meg-, kizárólag kereskedelmi szaktárgyak fordulnak elő. A jelenlegi szervezet szerint ilykép a polgári iskolával kapcsolatos középkereskedelmi iskoláknál is ugyanazon tantárgyak, ugyanazon tananyaggal fordulnak elő, mint az önálló közép kereskedelmi iskolánál; egyúttal a polgári iskolával kapcsolatos középkereskedelmi iskolák elegendő idővel is rendelkeznek, hogy növendékeikkel az önálló középkereskedelmi iskolák részére előirt tananyagot feldolgozhassák, miután növendékeikket szintén a negyedik osztályból kapják, tehát egyenlő előkészültségü növendékeket fogadnak be, kiket a polgári iskolával kapcsolatos középkereskedelmi iskolák is ugyanannyi időig vagyis három évig oktatnak az általános és szaktárgyakra, mint az önálló középkereskedelmi iskolák. A felhozottakból tehát könnyen kimagyarázható, hogy a polgári iskolával kapcsolatos és az önálló középkereskedelmi iskolák között semmi különbség sincs. Hogy a polgári iskolával kapcsolatos középkereskedelmi iskolák egyenlő rangban állnak, a fentebbieken kiviil kitűnik még azon ténykörülményből is, hogy a polgári iskolával kapcsolatos középkereskedelmi iskolák ugyanazon kedvezményben részesítik növendékeiket, mint az önálló kereskedelmi iskolák. A hivatkozott szervezet mellett foglalt rendtartási szabályok szerint ugyanis az önálló, valamint a polgári iskolával kapcsolatos középkereskedelmi iskolák nyilvánossági joggal ruháztatnak fel; ez intézetek e mellett a gymnasium- és reáliskolával egyenlő rangba helyeztetnek és azon kedvezményben részesülnek, melyek ezen intézeteket megilletik. Az eddigiek alapján talán sikerült kimutatnunk és az elfogulatlan olvasót meggyőznünk arról, hogy az önálló és polgári iskolával kapcsolatos középkereskedelmi iskolák között akár az elérendő eredményre, akár azon kedvezményekre nézve, melyekbe az említett intézetek növendékeiket részesítik, különbség nincs. (Vége köv.) Megyei élet. A megyei közigazgatási bizottság július havi ülését Svastits Benő főispán úr őméltóságának elnöklete alatt, f. hó 12-én tartotta. Az alispáni havi jelentés felolvasása és tudomásul vétele után elhatároztatott, hogy az augusztus havi közigazgatási bizottsági ülés augusztus hó 1 én tartatik, uiely napo negyuttal rendkivüli törvényhatósági közgyülésislesz. A tapolczai gyámi pénztár kezelésére alkotott szabályrendelet — egyes pontjainak módosítása végett — a belügyminisztériumtól leküldetvén, Tapoleza ráros elöljárósága a szükséges módosítások mielőbbi megtétele és beterjesztésére felhívatott, egyúttal a közigazgatási bizottság által utasíttatik, hogy addig is, mig a módosított alapszabályok szentesítést nem nyernek, a szabályrendeletnek azon pontjai, melyek felsőbb helyen nem kifogásoltak, a gyámi pénztár kezelésénél haladéktalanul foganatba veendők. Előterjesztetett a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumnak leirata, melyben Oberlauder Sámuelnek kővágó-örsi ízr. anyakönyvvezetővé való választását ideiglenesen azzal vette tudomásúl, hogy nevezett izr. anyakerület az év végéig új s a törvényes kellékeknek megfelelő anyakönyvvezetőt tartozik választani. Ugyancsak a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak leirarata szerint Kii imán izr. hitközségnek nem engedtetett meg, hogy a nagykanizsai izr. anyakerületből a paesaiba helyeztessék át. Olvastatott és tudomásúl vétetett a déli vasút társulat igazgatóságának válasza a közigazgatási bizottság ama megkeresésére, hogy a gyorsvonatok Kralyevecznél is megálljanak, a mely válaszban tudatja az igazgatóság, hogy felhozott indokai alapján a közigaztási bizottság megkeresésének nem tehet eleget. A megyében levő megvizsgált gőzkazánokról szóló jegyzőkönyvek beterjesztetvén, azok átvizsgálás végett Sturm György szakelőadó urnák azzal adattak ki, hogy azok átvizsgálása s a vizsgálat nyomán teendő véleményes jelentésa alapján fog a közigazgatási bizottság által a megvizsgált kazánok tulajdonosainak az igazolvány kiadatni. A köveskállaí és balaton-füredi célszerűbb póstaösszeköttetés eszközlését illetőleg Sturm György kir. főmérnökül- mint szakelőadó jelenté, hogy a ker. póstaigazgatóság részéről a szükséges előzetes intézkedések foganatba vétettek ; igy a kir. építészeti hivatal megkerestetett a távolságok kimutatása, az egyes póstahivatalok pedig a forgalom feltüntetésére » azon reményének adott kifejezést, hogy ezen adatok alapján a jövő gyűlésig azon kedvező helyzetbe jut, hogy ez ügyben positiv javaslatot tehet, mely kijelentése helyeslőleg vétetett tudomásul. Zala-Szent-Mihálvon rendes távírda állomás léptettetett életbe s ezen állomás kiildönctáblázata beterjesztetvén, a táblázat az építészeti hivatal javaslata alapján jóváhagyatott. Az árvaszéki elnök úr jelentése szerint a fogalmazói karnál május hó végén hátralék volt 2032, június hó folyamán beérkezett 2320 s így elintézés alá került 4352 ügydarab. Ebből június hóban elintéztek 2317 darabot s így június végén a hátralék 2035 drbot tett ki. — Az irodai szaknál május végén hátralék volt 761, június hóban letisztázás végett kiadatott 2324 s így elintézés alá került 3085 ügydarab, melyből június hóban letisztáztak és expediáltak 2309 darabot s így június hó végén hátralékban maradt 776 drb. A szakelőadók féléves jelentéseiket a közigazgatási bizottsághoz beterjesztvén, azok a tn. kir. belügyminisztériumhoz felterjesztetnek. Kii', tanfelügyelő úr havi jelentésében előadta, hogy ezen időszakban tartattak meg a csáktornyai állami tanítóképezdében a tanképesítő vizsgálatok, mely alkalomból a tankerületben működő, idegen oklevéllel biró, de már a magyar nyelvből póttanfolyamokon képesített tanítók, idegen oklevelük nostrificatiója céljából Magyarország történetéből, földrajzából és alkotmánytanából megvizsgáltattak. Folytatólag meglátogatta a perlaki és hodosáni állami iskolákat. A bennük tapasztalt szellemi előmenetelről és a magyar nyelvben leltüntetett rendkivüli haladásról legnagyobb dicsérettel emlékezett meg. — Ezen időszakban volt Alsó-Rajkon is, az iskola do logi és személyi viszonyainak rendezése céljából, FelsőRajkon pedig a mostani iskolánál tervbe vett átalakítási iutézkedések felől szerzett tájékozást. — A segédtanfelügyelő úr Szent-Ivánban az ide iskolailag csatlakozó községek elöljáróságaival a külön válandó községek önálló iskolázása érdemében szükséges tárgyalást megtartotta. — Fityeháza község ezen időszakban új iskolája tervét és költségvetését benyújtotta s ezek már a kir. építészeti hivatal által felülvizsgáltattak. — Fűzvölgy község iskolaszéke az itteni iskolánál teendő átalakítási munkálatok megiuditúsára felhivatott. — Csigó Pál, Hertelendy István, Koczeth Mátyás és Lénárd Ernő miniszteri iskolalátogató urak a gondjaikra bízott iskolák állapatáról részletes jelentést tettek, melyeknek alapján néhány balatoumelléki, Keszthely városi és egyes vendvidéki iskolák érdemében az érdekelt hatóságokkal egyetértőleg lehetőleg a tanév kezdete előtt a helyszínén fog intézkedni. — Felemlité, hogy a megye iparos tanoncziskoláinak zárvizsgálatai és munkakiállitásai után a legalaposabb reményeket lehet ápolni ezen viszonyaink közt rendkivül fontos intézmény fejlődéséről, elmé leti és gyakorlati sikereiről. — Végül jelenté, bog} a zala-egerszegi polgári fiúiskolával kapcsolatom kereskedelmi középtanoda ezen időszakban az egy éves önkénytesi joggal is felruháztatván, ezen szaktanfolyam immár minden irányban ki van fejlesztve. — Az alsó-nemes-apátii iskolaszék a járási főszolgabiróság utján felhivatik, hogy az iskola vagyonáról szóló kimutatást, úgy az iskolai számadásokat 1887. évi július hó 1 ig bezárólag vezetve a közigazgatási bizottsághoz felülvizsgálat s a felülvizsgálat alkalmával tapasztalandókhoz képest szükséges további eljárás foganatba vétele végett terjessze be. Gosztouy József, Galambos János, Löb Ignác csabrendeki áll. iskolai tanítók második, Udvardy Ignác zalaegerszegi polgári iskolai igazgatónak harmadik ötödéves korpótlék tárgyában beadott kérvényeik a vallás és közoktatásügyi minisztériumhoz pártolólag felterjesztetnek. Ordöghenye, Petőhenye és iukafa községek iskolailag Szent-Ivánhoz csatlakozni nem akarván, nevezett községek a járási főszolgabiróság által a törvényben előirt külön iskola felállítására felhivatuak. Ozucza János tanító járandósága ügyében a vallás és közoktatásügyi ut niszterium által póttárgyalás tartása rendeltetvén el, annak foganatosításával járási főszolgabiró megbízatott. Gzírkovlyán község ideiglenesen az iskola céljainak megfelelő két szobát tanteriuűl kibérelvén, a község kérelmére megengedtetett, hogy az iskola építését a jövő tavaszig elhalaszthatja. A kir. adófelügyelő úr jelentése szerint május hó végén az adóhátralék volt 1.340,592 frt 19 kr., június hóban befolyt 43122 frt 54 kr. s így június hó végén a hátralék i.297,469 frt 65 krt tett. A folyó év június hóban befolyt adót a mult év hason szakában befolyt 55959 frt 16 2 krral egy behasonlítván, ez év június havában 12846 frt 62' 2 krral lolyt be kevesebb, minek tulajdonképeni oka az vala, hogy a m. kir. pénzügyminisztérium rendeletére a II. és III. fokú végrehajtási eljárás június hóban egész július 20-ig beszüntetve lett. — Bélyeg és jogilleték, szőlődézsmaváltság, fogyasztási adó, hadmentességi díj és egyéb tartozék címen jun. hóban befizettetett 149370 frt 09' 2 kr., melyet a mult év hason szakában befolyt 31 7924 frt 92' 2 krral egybehasonlítva, ez év június havában 68,554 frt 83 krral folyt be kevesebb. Fizetési halasztás június hóban egy esetben sem, házadómentesség ellenben 11 esetben engedélyeztetett. A mentelep ügye. Egy méntelep osztálynak városunkban való elhe lyezése tárgyában f. hó 13-án a városház tanáesermében Szépen, zavartalanul, boldogan éltek jó sokáig, mint turbékoló galauibpár. Pista nem (éltette Katicáját senkitől; pedig ugyaucsak sok embernek megakadt rajta a szeme; különösen Séta Vendelnek, aki bojtár volt a gánnai tanyán. Ez a nyalka legény nem igen állott messze Pöcsét Pistától. Séta Vendelről tudta mindenki a pusztán is, meg a talubau is, hogy Csendes Rozit szereti, akinek az apja kistelkes volt Berényben. Már szerteszét beszéltek a lakodalomról, ami zöldfarsamíon lesz. Bizony boldog ember lesz az a Séta Vendel Csendes Rozival, azzal az áldott, szelid, csendes teremtéssel, akinek imádság a mindennapi beszéde, áldás a munkája, mélységesen mély a boldogító, édes szerelme. Igy gondolkozott a világ. Es igaza volt. Hanem már Csendes Rozikának kevesebb boldogságot jöveudöltek; mert hát Séta Vendel aféle duhajkodó legény volt, akinek nagyon kedvére volt, ha egyik másik menyecskének vagy szép leánynak megszédült a feje gyújtó szemének tüzétől vagy csintalan ölelésétől. Bizony-bizony nehéz tudni : nem volna-e jobb szegény jó Rozikának pártában maradui. Így beszéltek a mélységesen szerető szelid leányról. Csakhogy az a szegény leány inkább elszenvedte volna az örök kárhozatot Séta Vendellel, mint az örök üdvösséget a nélkül. Egy vasárnap azonban váratlan és szívborzongató hír szárnyalta be a falut. A cselédség a gánnai pusz tárói ott iddogált a nagy-korcsmában, mikor egy menyecske halálra vált képpel szalad be : — Nem tudják mi történt? Csendes Rozit ebben a pillanatban emelték ki a kútból. Jaj Istenem! Jaj! jaj! Meghalt ? — Meg a' lelkem, egészen. A mulatók ajkán egyszerre megfagyott a mosolygás. Futottak szegény Rozikát megnézni. Mire oda értek, ott feküdt az már kiterítve szűzi ágyán. — Mért tette? Szólt-e valamit utoljára? — Járt a kérdés szájról szájra. A jajveszéklő édes anya zokogott ki néhány magyarázó szót. — Nem szólt, dehogy szólt az édes gyönyörűségem ; csak sírt, csak sírt keservesen, amióta Vendel itt volt. —- Hát az itt volt ? Itt volt lelkeim, itt, itt! Bár ne lett volna. Bizonyosan az vetett valami elbirhatlant a szegény gyönyörűségem szivére. Ugy szerette, oly igen nagyon szerette ! Sokszor moudtam a jó lelkemnek, hogy szegény lánynak nem jó az a nagyon nagy szeretet. A jó asszony azután ráborult egyetlen leánya hideg tetemére; ölelte, csókolta; megáztatta anyai pótolhatlan vesztességének égő könnyűivel. A nézők lassan-lassan szétoszoltak; mindenki elborult homlokkal, mélyen gondolkozva. — En Istenem! milyen ez az élet! Legjobban szivére esett ez a szomorú eset Pöcsét Pistának, akinek a becsületes lelke nem birta megérteni, hogy miképen lehet egy ilyen igazán szerető leiket halálba kergetni ? Mit véthetett volna egy ilyen áldott lélek ? Hogyan teremhetett gazember: megölni ezt a hűséges szívet?! Ahogy visszatértek a nagy-korcsmába, hát kit találnak ott? Séta Vendel iszik ott duhajkodva; húzatja a cigány nyal. Fején félre van csapva a pörge kalap. Ahogy a gánnaiak belépnek, oda se néz; tovább fújja a nótáját, épen ott, hogy : „Szeretőnek jobb a menyecske." Pöcsét Pista, aki elsőnek lépett be, mikor meglátta a sziláján mulató Sétát, elsőben is a cigány prímásnak vágott hegedűjére olyat, hogy valamennyi húrja szétpattogzott. Azután oda lépett Séta elé: annak meg kivágta fejéből a kalapot. — Nem mulatni kell ma öcséin, hanem mádkozní, levett kalappal : a faluban a leghűségesebb szív fekszik hideg ágyon. Séta az első pillanatban teljesen megkövült; mikor magához tért, vadállati dühhel rohant Pöcsét Pistára. Ez megragadta a karjai közé rohanót; átkarolta, megszorította úgy, hogy a bogái-döngésre figyelő csendben hallani lehetett az átszorított bordák ropogását. Egy lendítés s a következő pillanatban Séta Vendel künt terült el el az udvar talaján. A bent maradt kalapot Pöcsét Pista oda rúgta egyik cigány elé : dobja utánna. Azután leültek csendesen, szótlanúl. A cigányok eltakarodtak. Templomi csend lett a korcsmában, csak a künt dühöngő Séta éktelen káromkodása zavarta a csendet, ahogy kiabálta fenyegető szóval : „Megállj Pöcsét, megkeserülöd ezt a napot ! még találkozunk az életben." Pöcsét Pista, aki földre szegzett szemekkel merült gondolataiba, erre kissé fölemelte fejét s mintegy magában mormolta : —- „Lehet De ne adja a jóságos Isten ! Rettenetes ítéletnap lenne az." Hogy mire gondolt, csak a jó Isten, meg ő tudták még akkor. (Vége köv.) '