Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 27-52. szám)

1887-12-11 / 50. szám

hogy parlamenti életünket Európa tekintete élénk figyelemmel, érdeklődéssel kiséri s hogy ennél fogva ott csak oly dolgoknak volna szabad szőnyegre kerülniök, amik sem a nemzeti önérzetet, sem egyesek önérzetét pelengérre nem állítják a külföld elé. Ha véletlenül szennyesünk van, mossuk ki a saját házunk körében ! ne vigyük a nagyvilág elé ! ne kérkedjünk vele ! így kívánja a nemzeti érdek ! Így hozza magával a parlamenti érettség, melyre mindenkor büszkék voltunk. Megyei rendes közgyűlés. December 5-én. Svastits Benó lőispán úr őméltósága a szép számmal megjelent bizottsági tagokat meleg szavakban üdvözölvén, a közgyűlést megnyitottnak nyilvánította. A napirend" előtt szót emelt Bogyay Máté bizottsági tag úr s tekintette) arra, hogy t. hó 6 ára van kitűzve a megye bizottsági tagok választása és — több bizottsági tag, ki a választáson mint elnök szerepel, a közgyűlés miatt e tisztségének teljesítésében akadályozva van, ajánlja a bizottsági tagok választási napjának elhalasztását. A tett indítvány folytán határozatilag kimondatott, hogy amely helyeken a közgyűlés miatt az elnökök akadályozva vannak a választáson megjelenni, ott a megyebizottsági tagok választása f. hó 20-án ejtetik meg. Az 187G. évi VI. t. c. 4. §-a értelmében a közigazgatási bizottságból a f. év végével kilépő öt taghelyébe titkos szavazattal Skublics István, Orosz Pál, Koller István, Eperjessy Sándor és Fai-kas József urak lettek megválasztva. A megyei igazoló választmány elnökévé Arvay István, tagjaivá Szigethy Antal, Nagy Kárely, dr. Czin der István urak főispán úr 'őméltósága által kineveztettek. Handler István, Botfy Lajos, Fischer László, Szabó Samu, ('sutor János urak a bizottságba tagokul a közgyűlés által beválasztanak. A m. kir. belügyminisztériumnak körrendelete alapján a községjegyzői szigorlati bizottságba három évre a törvényhatóság részéről Szigethy Antal és Farkas József bizottsági tag urak beválasztattak, egyúttal a keszthelyi főszolgabiróság utján Csirke Iván keszthelyi jegyző, mint a megyei jegyzőegylet elnöke felhivatik, hogy ugyanezen bízottságba a jegyzőegylet saját kebeléből szintén 3 évre két rendes és egy póttagot válaszszon. A vármegyei nyugdíjszabályzat ügyében a m. kir. belügyminisztérium leirata felolvastatván, az abban foglalt kívánalmakhoz képest a szabályzat átalakíttatott s megerősítés végett felterjesztetik. A legtöbb adót fizető megyei bizottsági tagoknak az 1888-ik évre a megyei igazoló választmány által egybsállított és beterjesztett névsora a közgyűlés által megerősíttetett. A falusi gyermek menedékházak és kisdedóvodák felállítása tárgyában Csertán Károly alispán úr elnöklete alatt kiküldött bizottság javaslata előterjesztetvén, a közgyűlés elfogadta a bizottság ama javaslatát, hogy a gyermenhetyek, kisdedóvodák felállítása ne kötelezőleg, hanem csak a buzdítás és megkedveltetés módjának alkalmazásával társadalmi utou eszközeitessék s a bizottság ajánlatára a közgyűlés az e tárgyban dr. Ruzsieska Kálmán tanfelügyelő úr által kiváló szakértetelemmel és részletességgel szerkesztett és a közgyűlésen felolvasott javaslatot egész terjedelmében elfogadván, annak kinyomatását és a megye területén legtágabb mérvben való köröztetését elhatározta. Ugyancsak a bizottság javaslatához képest kimondatott, hogy ezen menhelyek berendezésére és feutartási költségeinek fedezésére központi menhely alap létesíttetik, mely célból a megye közönsége külön felhívással adakozásra felkéretik. Az ügy sikeres keresztülvitele végett pedig a járási^főszolgabirók felhivatnak, hogy a járás székhelyére mielőbb vagy előleges értekezletet hívjanak egybe, hol az eszmét megérlelvén, ugyanezen értekezleten vagy az egész járás területére, vagy azt több kerületre beosztva, minden kerületre egy körelnököt választasson, kinek feladata lenne a kerületéhez tartozó községekben a községi menhelyi bizottságok megalakítása s tekintve az ügy fontosságát, hogy a jelzett cél mielőbb megvalósítható legyen, az illető kerületi elnök felkérendő, hogy mindazon községekben, hol a népesség száma a 600-at meghaladja, a menhelyi bizottságot azonnal megalakítván, a menhely mikénti felállítására vonatkozó intézkedéseket haladéktalanul megtegye. Az 1888 ik évre a lóállítási bizottságba a közgyűlés Dervarics Imre, Hajós Mihály, Farkas Jézsef, Bogyay Máté és Szabó Imre megyei bizottsági tag urakat elnökükül, Baan Kálmán, Hertelendy József, Dervarics János, Eőry Miklós, Forintos Kálmán, Koczeth Mátyás, Koller István, Kozáry Aurél, Königmayer János, Luperszbeck József, Román Dániel, Soos Kálmán, Szmodics Elek, Talabér Kálmán és Vrana Frigyes bizsttsági tagokat becslőkül megválasztotta, mig Brüll Lipót, Finck János, Huszák Mátyás, Maar Nándor és Pirity János állatorvosok a lókiállítási bizottságokba állatorvosokul főispán úr őméltósága által kineveztettek. A katonabeszállásolási pótadó az 1888-ik évre a ház- és házosztályadó minden forintjára 2

5'|„ krban, mig a többi adó minden forintjára krban lett megállapítva. Zala-Egerszeg városának a piaci helypénz szabályozás tárgyában beadott folyamodványa kedvező elintézést nyert azon egy módosítással, hogy a helypénz egy db. szarvasmarha és ló után ló krban lett megállapítva. Zala-Egerszeg képviselő testületének ingatlan szerzésére vonatkozó határozata törvényhatósági jóváhagyást nyert. Olvastatott Zala-Egerszeg város polgármesterének folyamodványa, a melyben a Zala-Egerszegeu építeni szándékolt méntelep osztályban elhelyezendő legénység és lovak után a szabályrendeletbeu megállapított kártalanítás biztosítását kéri. Tekintve, hogy a kártalanítás csak a beszállásolt, vagy átvonuló katonaság s azok lóállománya után fizetendő, milyennek a méntelepnél levő legénység, úgy a mének nem tekinthetők, a kérelmet ily alakban teljesíthetőnek a közgyűlés nem találta. Tekintve azonban közgazdasági fontosságát megyénkre nézve annak, hogy a megye területén egy méntelep állíttassék fel, a kérvény csatolmányaival együtt az állandó választmánynak tanulmányozás végett kiadatik, váljon a város nem-e lenne segélyezhető közgazdászati szempontból megyei pótadó utján ? Tárgyalás alá vétetett az 1888-ik évben természetben leszolgálandó közmunka beosztási tervezet, mely — mivel az a járási leszámoló bizottságok által a járások igényeinek legjobban megfelelő és az utfentarthatást legcélszerűbben előmozdító módon lett összeállítva, egész terjedelmében elfogadtatott. Nagy Kanizsa város részére a tervezetben kimutatott szükségletekre beosztott természetben való szolgálmány és az előirányzott váltságösszeg rendelkezésre bocsáttatik, valamint átengedtetik a tervezetben feltüntetett 197 frt 12 kr. váltság többlet is. Egyúttal uta síttatik nevezett város tanácsa, hogy úgy az átengedett váltsági, valamint az országos közmunka nagy részének megváltásából eredő összegnek felhasználásáról szabályszerűen okmányolt számadást készítsen, s azt a közmunka leszámoló bizottságnak átvizsgálás végett bemutassa. Tekintve a tapolczai járás különleges alakját s a járásbeli megyei utak kedvezőtlen elágozását, a balaton füredi utbiztosi állás mielőbbi betöltését a közgyűlés elhatározta. A járásbeli megyei utak fentartásánál kiváló fon tosságú tényező levén a kavics elterítésének kedvező időben való foganatosítása, a közgyűlés elhatározta, 1 hogy a kavicstermelés mielőbbi foganatosítása céljából a járási főszolgabiró kezéhez — utólagos elszámolás kötelezettsége mellett az utfentartási alapból 300 frt kiutalványoztassék. A tapolczai járásban elhalálozás folytán két útfelügyelői állás üresedésben levén, ezen állásokra Köves I Ede felső-őrsi és Hertelendy István alsó-dörgissei lakósok megválasztattak. Az összes megyei utaknak évenként egyszer eszközlendő beutazásával a kir. építészeti hivatal megbízatott azon utasítással, hogy a beutazás alkalmával tett tapasztalataikat a leszámolási bizottságnak bejelentsék, esetleg javaslatokat tegyenek, hogy azok alapján a szükséges intézkedéseket meg lehessen tenni. — Alsó-Zsid községnek kérvénye alapján és a leszáFölkapni az uborkafára könnyű, ha sokan taszítanak. Lekapni a fegyvert a falról, s ezzel üldözőbe venni a betolakodó — egeret; — lekapni kalapunkat félhomályban egy tehén előtt, melyet tévedésből ismerős asszonyságnak néztünk; verekedéskor fölkapni egy heverő husángot, követ — ez mind nem lehetetlen. " Kikapni a magáét egy szájaskodónak — jó lecke. Hozzákapott, mint Bernát a menykőhöz; odakapni ahol nem is viszket; kapkodni a zavarban — rossz jel. A tüzet akkor kell megfékezni (a lapok úgy írják ki, hogy: lokalizálni), mikor még nem kapott a láng a szomszéd épületbe. Osztakozásnál a „mutyisták" sokszor összekapnak, sőt néha még hajba is kapnak. Az állatkínzó megérdemelné, hogy szivtelensége megtorlásául huszonötöt kapjon, egyszóval, hogy kikapjon. Sivár keblű ember nem igei: kap rajta, ha valami jótékony czél gyámolitására felszólítják', örömestebb kapkod előnyökön, hivatalon. A szerelmesek kapnak az alkalmon, ha a jól őrködő mama néhány pillanatra kifordul a koiivhába megnézni, belekaptak e már a dologba. „Madár az ágon, virág a fákon, Kap a legény a hamis lányon nEsik eső a haraszton Nem kapok én a paraszton" Népdal „ . . . a fiu nem imádságon kapkod

u Arany. „Pisla megharagudott. Magára kapta hirtelen a fokost, s kezébe ragadván az éles gatyát, mint a szélvész rohant ki a pusztaságba." (Egy jól tájékozott franczia.) Orrot kapni valami baklövésért, nem egyértelmű azzal, hogy szarvakat kapni : emezeket könnyebb letörni, mint amazt levágni. Hervatag hajadonok kapva kapnak a házassági ajánlatokou, ha mindjárt féllábú vőlegényt kapnak is. A ferde szokások hamarabb lábra kapnak, mint a divat ; ebben különben gyorsan felkapják a bizarr szabású ruhákat. Aki egyszerre sokba kap, az rendszerint kevesetvégez. (Közm.) Ha valakit rajta kapnak a lopáson, az hiába ta! gad, majd kikap. Sokszor kapja magát és kereket old. „Ha mtqunom magam a pusztába' Kapom magam megyek a csárdába." (Népdal.) Boldogító reménység kapja meg szivemet, hogy én e tárcacikkért dupla honoráriumot fogok kapni. A „nyájas" olvasó pedig talán azt szeretné, ha én honorárium tejébeu botot kapnék. No hiszen akkor a „tek. Szerk." nem is kapna tőlem több ilyen „kapós" tárczaczikket! Szívesen óhajtóm, hogy mindenki kapva-kapjou rajta. B. T. moló bizottság javaslatának elfogadásával e községnek 1888. évi országos közmunkája saját községi utjának tatarozására átengedtetett. A kir. építészeti hivatalnak azon eljárását, hogy az Alsó-Páhoktól Hévvizre vezető utat a megyei utak sorába felvette, s annak ,kiépítésére az 1888 ik évi utfentartási költségvetésben 500 trtot előirányzott, a közgyűlés jóváhagyta. — Vindornya-Szőllős és Szent-László községek ama kérelmének, hogy községi utjok a jövő évben országos közmunkával tataroztassék, a kérvényben felhozott ala pos indokok folytán a közgyűlés helyt adott. A szent-gróthi járásban utfelügyelőkül Rezsőfy György türjei és Domokos György kehidai lakósok megválasztattak. A Szent-Mihály-kapornaki megyei ut nagy része süppedékes talajon vezet keresztül, minek folytán fen tartása nagy költségbe kerül s a siker vajmi csekély. Tekintve, hogy ezen útvonal áthelyezési költségei nem nagy összeget tennének ki, a leszámoló bizottság javallata alapján a közgyűlés az előtanulmányok, valamint az ezekkel kapcsolatos tárgyalások megtartására Koller 1 István, Dervarits Imre bizottsági tagok, a járási tőszói gabíró és a kir. építészeti hivatai egyik tagjából álló küldöttséget küldött ki ama megbízatással, hogy az át helyezési munkálatokra vonatkozó javasla tt a szabályszerű költségvetéssel együtt az 1888-ik i közműn ka leszámoló bizottságnak mutassák be. Komárváros és Galambok községek kérelmére a közgyűlés megengedte, hogy a komárváros-galambok i útvonalra Galambok község fél közmunka ereje és B. Magyaród egész kézi szolgálmánya beosztassék és a Kis-Komárom-karosí útvonal 1888-ban nagyobb részt községi közmunkával tartassék fenn. Sárszeg és Szent-Jakabfa községeknek indokolt kérvényük alepján megengedtetett, hogy nevezett köz ségek 1888. évi országos közmunkájukat segélyképen saját községi utjok tatarozására fordíthatják. A kir. épitészeti hivatal azon eljárása, hogy a Felső-Légrádtól a Dráváig vezető utat a megyei utak sorába felvette s ennek fentartására Légrád község köz munkáját beosztotta, helyeslőleg vétetett tudomásul. Baksa és Győrfa községek kérelmére a közgyűlés megengedte, hogy nevezett községek 1888.ik évi községi közmunkájukat a Kerka folyónak Osesztregtől Barabásig való szabályozására fordíthassák. Palinovcez, Turcsiscse és Tüskeszentgyörgy községek ama kérelmének, hogy a Turcsiscse-tüskeszunt györgyi útvonal — továbbá Perlak község azon kérelmének, hogy a Perlak-csehoveczi útvonal a megyei utak* sorába felvétessenek, hely nem adatott; ellenben Perlak és Domború községek kérelmére megengedtetett, hogy nevezett községek 1888-ik évi közmunkájukat a Dráva elleni védmunkálatoknál felhasználhassák. Csertalakós és Zsebeczke kérelme, hogy a pákanovai ut a megyei utak sorába felvétessék és a Zágor csatornán levő Ilid az utfentartási alapból építtessék fel, nem teljesíttetett, azonban Páka község, mely ezen utvonalt leginkább igénybe veszi, a jelzett útvonal és híd fentartási költségeihez hozzájárulni köteleztetett. Zala-Egerszeg rendezett tanácsú város területére útfelügyelőül Balaton József, Nagy-Kanizsa rendezett tanácsú város területére pedig Plihál Ferencz megyebizottsági tagok megválasztattak. A kir. épitészeti hivatal által elkészített és bemutatott 1888-ik évi utfentartási költségelőirányzatot a közgyűlés elfogadta ama módositással, hogy Fertig Ferencz volt megyei utbiztos részére felvett 400 frt. végkielégítés töröltetik és a Zala-Egerszeg-szent-iváni ut Pózva átkelési szakaszának 1888-ik évben leendő kiépítési költségeire 2000 frtnyi összeg felvétetik. A közmunka váltság árak az 1888-ik évre [a kettős fogatú igás után 2 ftban , egyes fogatú után 1 frt 20 krban és a kézinapszám után 32 krban lett megállapitva. Tapasztaltatván, hogy a községi közmunka leszólgálás mikénti teljesítése és ellenőrzése körül a járásokban más más eljárás dívik, minthogy ezáltal a községi közmunka sikere tetemesen csökken: az egyöntetű eljárás, ugy az ellenőrzés biztositása czéljából a közgyűlés elhatározta, hogy a megyebeli összes községek kötelesek minden év január havában az azon évi községi közmunka mikénti felhasználását eló'tüntető tervezetet a járás főszolgabirájához beterjeszteni, aki legkésőbb február hóban egy előre meghatározott napon a járá i öszszes útfelügyelők és községi birák közbenjöttével a tervezeteket felülvizsgáltatja s az esetleg szükséges módosítások után azokat bizottságilag 'az egész év folyamára megállapittatja s ugyan a kitűzött határnapon a községi közmunkának a lefolyt évben történt mikénti leszolgálása iránt a leszámolást teljesiti. Tapasztaltatván, hogy az utkaparók közül többen nem a legalkalmasabb helyen állomásoznak, amennyiben némelyeknek állomás helye az általuk gondozott útvonal végén vagy azon kivül van: az utkaparók a kir. épitészeti hivatal által bemutatott kimutatásban megnevezett állomásukat legkésőbb 1888 ik évi Szent-György napig elfoglalni tartoznak. Becsehely és Póla községek tüzkárosult lakósai az 1887-ik évre reájuk kirótt természetben való szolgál mány és váltságdíj lefizetése alól felmentettek. Zala-Szent-Gróth és több község kérelmére a ZalaSzent-Gróth-Csáford-Koppány-, Kehida-Csány felé vezető útvonal a megyei utak sorába felvétetett. Előterjesztetett az Esterházy herczegi hitbizomáriy Alsó-Lendva-nempthyi urodalom folyamodványa, melyben a bánok szentgyörgyi községi vámos ut és ludaknak a vámjogról kárpótlás igénye nélkül való lemondása mellett a megyei utak sorába való felvételét kéri. A kir. épitészeti hivatal javaslatához képest a közgyűlés csak az esetben teljesítheti e kérelmet, ha az ut és az azon levő műtárgyak teljesen jó karban és kifogástalan állapotban vannak. Miért is a folyamodó urodalom főtisztsége az alsó-lendvai járás főszolgabirája utján nyilatkozattételre felhivatik az iránt, váljon a kérdéses ut és az azokon levő hidak a követelményeknek megfe-