Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 27-52. szám)

1887-11-27 / 48. szám

közben történjék. A jelen esetben a vádlott által eltu­lajdonított 5'frt 80 kr már olyan pillanatban történt, midőn a sértett fél már teljesen képtelen volt az ellen­állásra és igy a pénz elvétele körül erőszakot kifejtem nem kellett. — Igaz ugyan, a tek. kir. ügyész ur hi­vatkozott — ha jól emlékszem — a bt. 346 §-ára is, mely szerint a lopás is rablásnak tekintetik, ha oly mó­don" követtetik el, hogy véghezvitele czéljából valamely szem ély védelmére tehetetlen állapotba helyeztetik." A tek. vádhatóság meg fog bocsátani, ha e részben sem osztom nézetét. Általános jogi elv az, hogy a kivételes törvények, különösen, melyek jogmegfosztást tartalmaz­nak, mindig a legszorosabban magyarázandók, azok so­ha sem terjeszthetők ki. Az olyan abnormis, kivételes eljárás mellett, mint a minő a rögtönbiráskodás, nem szabad a rablás fogalmát kiterjeszteni, különösen akkor nem, midőn maga az idézett 346 §. is az olt körülirt bűntényt lopásnak nevezi, csak a kiszabandó büntetés tekintetében qualifieaija azt rablásnak. Különösen hangsúlyozta a tek. kir. ügyész ur, hogy vádlott teljesen beszámítható állapotban követte el ; holott aggályaim e tokintetben sem teljesen alapta­lanok. Nem állítom, hogy beigazoltatott volna, miszerint a vádlott a tett elkövetésekor nem volt beszámítható állapotban, de annyi mégis kiderittetett, hogy a beszá­mithatás tekintetében oly kételyek merültek fél, melyek elégségesek, hogy az ügy elbírálása a rendes útra tétes­sék át. Eltekintve attól, hogy a szakértő orvos vélemé­nye szerint — habára tárgyalás folyama alatt időszakos elmezavart eláruló mozzanatok nem észleltettek - an nak létezése kizárva nincsen, csakhogy annak constatá­lására hosszabb észlelés szükséges, mondom ettől el is tekintve, a védelem által hivatkozott liene József és Timár István tanuk vallomásával igazolva lett, hogy vádlott a tettet megelőzőleg éjjel, valamint közvetlen — a tettet megelőzőleg nagyobb mennyiségű bort ivott. A törvényszéki orvos ur pedig véleményében azt adta elő, hogy a nagyobb mennyiségben elfogyasztott szeszes italok, gyakran csak huzamosb idő elteltével okoznak agy torlódásokat, melyek a szellemi tehetségre korláto­zókig hatnak. Ilyen körülmények között nem csak hogy kizárva nincsen, de sőt nagyon is valószínű, hogy vádlott a tett elkövetésekor az elfogyasztott bor hatása folytán telje­sen beszámítható állapotban nem volt, de józan ésszel tel sem tehető, hogy valaki 5 trt 80 kr-rért azon em­ber társát — kinek jóságát élvezte — orozva leüsse. Hogy vádlott azon botot, melylyel Bors Józsetet leütötte, és azon papirt, melybe az elidegenített pénz be volt ta­karva, eldobta, hogy az eltolvajlott pénzt megolvasta, az még nem bizonyít a mellett, hogy vádlott a tettet beszámítható állapotban követte el, miután az sincsen constatálva, hogy mindez mennyi időre történt a tett elkövetése után. Egyébként ilyen borzasztó tény még a tökéletesen részeg embert is képes egyszerre kijóza­nítani. Mint különösen sujyositó körülményt hozta fel a tek. kir. ügyész ur azt, hogy vádlott az ellopott pénzt nem családja szükségleteire használta fel — hanem korcsmában költötte el. Ebben én súlyosító körülményt nem látok, sőt ellenkezőleg ez azt igazolja, hogy vád­lott nem tartozik a teljesen megromlott egyének közé, miután lelkifurdalások által zaklatva, a rettenetes tény •"' ' '' '' ' ':• -ff v'-ntek elől a bor mámora által akart menekülni,* I.-.KON kívül még azt jegyzem meg, hogy i! negyei lakós, nem bírt tudomással ar­í !eg nálunk minő borzasztó következmé­i: maga után a rablás. Igaz ugyan a tör vény nem tudása senkit sem ment, de az mégis áll, hogy a tudatlanság némileg mégis mentő körülménynek tekintendő, különösen a jelen esetben, hol egy teljesen elhanyagolt nevelésű egyénnel állunk szemben, miután a neveléshiánynak oka nem az egyén akaratában, ha­nem a társadalom gondatlanságában rejlik ; — a neve­lésnek egy bizonyos foka nélkül büntetőjogi felelősség alig képzelhető. Á tudatlanság és a nyomor szüli a vér­paci jelöltjeinek legnagyobb részét, viszont a nevelés, munka és jólét emelése fogja elenyésztetni az olyan törvényeket, mint a minő a rögtönbirósági eljárás. — Védenczem egy szerencsétlen pillanatban a bűn ösvényére lépett, de őszinte és töredelmes vallomása ál­tal igazolta, hogy nem oly megrögzött gonosztevő, kit a büntetések legborzasztóbbjával sújtani kellene. — Tanúi voltunk azon valóban megható jelenetnek, midőn vádlott lesújtott áldozatának betegágya mellett evvel szembesíttotett. Mindnyájan hallottuk, midőn a súlyosan megsértett Bors József kijelenté, hogy vádlot­tól követeli ugyan betegápolási költségeit, de azért nem lesz ellensége. Midőn tehát az, ki első sorban lenne hi­vatva és jogosítva a törvény teljes szigorának alkalmaz­tatását követelni, őszinte szivvel megbocsátott, minő joggal, minő okból lehetne a csak másodsorban sértett társadalom kegyetlenebb ?! Újólag kérem tehát a tek. rögtönitélő bíróságot, ne fossza ineg e szerencsétlent a lehetőségtől, hogy bű­nös tettét megbánva, Istenével és embertársaival kibé­külhessen ; ne zarja el előtte, a törvény holt betűjének parancsa folytán, irgalmatlanul a javulás útját; ne en­gedje őt sirba szállani a nélkül, hogy bűne mocsokjától igazi megtérés által kitisztult volna: hanem kegyesked­jék a felhozottak al apján vádlott ügyét a rendes útra áttenni. — Hivatalos rovat. Zala-Egerszeg rend. tanácsú város tanácsa részé­ről közhírré tétetik, hogy a fehérképí utczából a temető utczára nyitott uj utczában levő 4 házhely 1887. évi deezember hó 8-án délután 3 órakor a helyszinén a ki kiáltási ár 10 n/„-nak bánatpénzül leendő letétele mellett árverés utján eladatni fog. Értesíttetnek az árverezni óhajtók, hogy a további feltételek a polgármesteri hi­vatalnál betekiuthetők. Kovács Károly s. k. polgármester. || Zala-Egerszeg rend. tanácsú város tanácsa által !! közhirré tétetik, hogy Zala-Egerszeg rend. tan. város által 1887. évi november hó 16-án tartott rendkívüli ' képviselő testületi gyűlés által elfogadott Zala-Egerszeg ! városi kórházra vonatkozó alapszabályok, szolgálati sza­bályok és házrend a városháza tanács termében 1887. í évi december hó 16-ig az esetleges felszóllamlások meg ; tehetése végett közszemlére kitétetik, s mindenki által i naponkint délelőtt 8—12 óráig s délután 2—5 óráig megtekinthetők. Zala-Egerszeg 1887. november hó 16-án. Németh Kelek s. k. Kovács Károly s. k. v. főjegyző. polgármszter. Helyi, megyei és vegyes hirek. Legfelsőbb adomany. Ö császári és apostali kii. felsége Szolcsány, Becsehely és Muuior községek tűzkár által károsodott lakósainak segélyezésére ezer forintnyi összeget méltóztatott magánpénztárából legkegyelmeseb­ben adományozni. Esküvő. Dr. Ruzsicska Kálmán Zalamegye kir. tanfelügyelője f. hó 26-án esküdött örök hűséget Mihá­lovich Margit úrhölgynek, Mihálovicii Károly zala eger­szegi kir. törvényszéki biró műveltlelkű leányának. Az esküvőnél násznagyok voltak gróf Festetics Benó Fe­hérmegye kir. tanfelügyelője és Orosz Pál földbirtokos. Az eskiidtetést Balaton József zala-egerszegi esperes-ple­bános végezte. Az esküdtetés befejeztével szívhez szóló beszédet intézett az új házaspárhoz. IVIeghivo. A „Korcsolyázó egyesület" f. hó 23-ra hirdetett közgyűlése a tagoknak az alapszabályokban megjelölt határozatképes számon alul történt megjele­nése következtében december hó 1-én d. u. 3 órakor a polgári iskola tanácstermében tartatík meg. Háezky Kálmán elnök. Közigazgatasi bejárása a szent-iván-zala-egerszeg­csáktornyai helyi érdekű vasútnak t. hó 21-én kezdő­dött meg. E napon tartatott ez érdemben városunkban a gazdasági egyesület saját háza termében az értekezlet Gvöngvössy István miniszteri tanácsos elnöklete alatt az" építő társaság érdekeltjei, a megye, közigazgatási bízottság, úgy a város és vidéke képviselőinek jelenlé­tében. Az értekezleten megállapíttatott a vasút iránya, városunkban az indóház fekvése, az egyos építendő hi­dak és átereszek helye, az útátjárók, nemkülönben a !| sziikséglendő párhuzamos utak. Az értekezlet befejezté­vel az „Arany Bárány" cassinói helyiségében a vendé­gek tiszteletére sikerült, fényes bankett rendeztetett, melyen számos, lelkes felköszöntőket mondtak s a ven­dégség a legvidámabb hangulat közt töltötte idejét. Esküvő. Polgár János zala-egerszegi kii-, törvény­széki segédtelekkönyvvezető t. hó 21-én esküdött örök hűséget Pakodon Csontos Róza kisasszonynak, özv. Cson­tos Ferencné úrhölgy kedves leányának. Hangverseny. Gulyás Gizella N.-Kanizsán f. hó 22-én a „Szarvas" vendéglő dísztermében tartotta hang­versenyét, a „Jankó"-féle új szerkezetű zongorán, me­lyet szép számú intelligens közönség hallgatott végig a legnagyobb műélvezettel. — Taps és csokor nem hiá­nyoztak. A pápa tiszteletére utazó küldöttség f. hó 22-én reggeli 2 és 3 órakor két vonattal érkezett a n.-kani­zsai pályaudvarba, honnét néhány percnyi időzés útán tovább folytatták kegyeletes utjokat. Hymen. Szemző Gyula niura-kereszturi kör­jegyző f. hó 21-én tartotta esküvéjót Mura Keresztáron a bájos Kassay Irmával N.-Kanizsáról. A lakodalmat Etl István apát tartotta. Közigazgatási bizottsági Ülés. Minthogy a tör­vényhatósági bizottság t. évi december havi közgyűlése a hó első hétfőjén vagyis 5 én tartatík, ennélfogva a közigazgatási bizottság december havi ülése a v idéken lakó tagokra való tekintetből a hó első keddjére vagyis 6-ára tétetett át. Névmagyarosítás. Vratű Tivadar alsóilomborúi illetőségű ugyanottani lakós vezetéknevének „ Vámost'" ra, Tersztenyák Antal mura-szerdahelyi illetőségű a m. kir. VI ik számú csendőr-kerület állományához tartozó cseodőr vezetéknevének „Tanai 1 1 -ra kért átváltóztatását a m. kir. belügyminisztérium megengedte. Eladó zongora. Egy jó karban levő zongora Zala­Egerszegen minden órán eladó. Bővebb felvilágosítást ad lapunk kiadóhivatala. Köszönetnyilvánítás. Jankó József kálóezfai föld­birtokos úr a zala-egerszegi polgári iskola szertára szá­mára kitömés végett egy, általa lőtt, ritka szépségű, teljesen kifejlődött vad macskát volt kegyes adományozni, melyért a nyilvánosság utján fejezi ki köszönetét Ud­vardy Ignác polgári iskolai igazgató. Palyazat kantortanitói allasra. A háshágyí kán tortanítói állomás megüresedvén, folyó 1887-ik évi decem­ber 29-ikre pályázat hirdettetik. Évi jövödelem : Fek vőségekben: 88 írt; terményekben 86 frt. Huszonnégy szekér tűzifa: 48 frt, készpénz 98 frt 60 kr. összesen 320 frt 60 kr. Pályázni óhajtók kéretnek kellően fel­szerelt folyamodásaikat alulirtnál benyújtani. Háshágy, 1887. november 22. Farkas Sándor pleb. iskolaszéki elnök. Ha az ember marol holnapra él. Horváth Antal 57 éves, zala-lövői lakós, szíjgyártó valamikor jobb na pokat élt városunkban, de a dologtalanságnak adva ma­gát, napról-napra fogyott az ősi szerzemény s jobban kopogtatott ajtaján a nélkülözés Neje is elhagyta e rossz tulajdonaiért. — F. hó 18-án városunkba jött régi ismerőseit látogatni. Ribarics János kert-utcai lakosnál kért szállást, aki istállóját e célra felajánlotta; 19-én az egerszegi hegyre ment ismerőseihez, éjjel megint az istállóban aludt. F. hó 20-án panaszkodott, hogy csiz­máját senki sem akarja megvarrni, utóbb mondá, el megy dr. Háry István kórházi orvoshoz, talán sikerül magát felvétetnie, mint szegény, munkaképtelen embert a kórházba. Itibarics déltájban ebédet akart neki adni, kiment érte az istállóba, de az ajtót belülről betámasztva találta, mire a támasztékul szolgáló vasvillát sikerült eltolnia s behatolva az istállóba, Horváthot nadrágszíj­jal egyik gerendára felakasztva találta. A omor vitte végzetes tettének elkövetésére. Rablás. F. hó 20-án Vitai Elek kajánföldí lakós hazulról Sáskára távozott s ez nap éjjel neje a ház kö­rül zajt hallván, az ajtót felnyitotta és kiment, mii három bekormozott férfi állta útját s a szobába vissza kisérvén, pénzét követelték s midőn a nő tagadta, hogv pénzük volna, a tettesek világot gyújtottak, de e pilla ^ natban egyikük, kiben a nő állítólag Kovács Pál ka­jánföldi lakost ismerte fel, a szobából kiment, mig a másik kettő fenyegetések közt követelte a pénz előadá­sát. Az asszony végre előadta pénzes tárcáját s a rali lók fenyegetve a nőt, hogy az esetet senkinek se mondja el, eltávoztak, kívülről a szoba ajtaját rázárva. Pár óra múlva a nő az ablakon kibujt s mivel az egész köz­séggel rosz viszonyban van, nem tett jelentést a bíró­nál, hanem egyik rokonának mondta el az esetet. A nő által állítólag felismert Kovács Pált a csendőrség elfogta, de tagadásban vau. Kovács több rovott előéletű sárosdi iakóssal részint rokonságban, részint szoros isme retségben van s 20-án szintén Sárosdon volt s így tad hattá, hogy Vitai Elek hazulról távozott s a nő egye dül van otthon. Az időközben hazajött Vitai Elek állí­tása szerint az elrablott tárcában 85 frt volt. A nyo­mozás sikerre vezetését megnehezíti ama körülmény, hogy Vitaiékra az egész község haragszik s így a gya­núsított Kovács ellen gyanú okokat nem adnak elő. A tetteseknél semminemű fegyver sem volt s így kivan zárva annak lehetősége, hogy a rablást fegyveres és a közbiztonságot állandóan veszélyeztető csavargók kii vették el. Ludlopo-compánia. Bajcsán egy lúdlopó compánia alakult, mely a kis-kanizsaiak ludállományában sok pusztítást vitt végbe. — Folyó hó 19-én azonban tetten kapták őket s kutatást tartva, 12 db. élő ludat, egynek pedig tollát megtaláltak. A rajt kapott tettesek mindent bevallottak s letartóztattak. Kútba uyrott. Özv. Németh György né 70 éves foglalkozás nélküli vagyontalan nő Baktiittős községben Horváth Jszseí baktüttősi lakós urodalmi majoros gazda udvarán levő kútba beleugrott és meghalt. Öngyilkos­ságát életunság- és nyomorból követte el. Mikor a föld vonzo ereje*o!y nagy. Zorkó Márk bratonczí lakós 60 éve egyén f. hó 7-én délután Me leincz községbe ment, ott egyik korcsmába betért s többed magával eladott c.sikajának áldomását itták. Az öreg derekasan bekapott s midőn később, úgy esti 8 óra felé a korcsma udvar hátsó részéhez félrement, erő­sen érezte a föld vonzó erejét s hatásának nem levén képes ellentál]ni, elesett, még pedig oly szerencsétlenül, hogy az előtte volt, de sötétben nem látott kútba zu­hant fejével lefelé s mire észrevették s kihúzásához fogtak, annyi vizet nyelt, hogy ennek következtében hamar meg is halt. Agyonnyomta a fa. A sármelléki hegyen Czédula János szőlejében ennek fia János szilvafát ásott ki s azután elvinni akarván, vállára tette, de alig tett vele pár lépést, a tiu a fa alatt leroskadt s a fa teljes sú­lyával a fiú bal halán tékára esett úgy, hogy rögtöni ha lálát okozta. Világossánot! — A nagy-kanizsai „Magyar-utcán" egyik este sötétben két szembe jövő kocsinál a lovak egymásba ütköztek, s az egyik lovat a rúd agyon­szúrta. — Ugyanazou este kerülés alkalmával a kerék egyik lónak körmén átmenve, az levált s rögtön le kellett szúratni. Mind ez szomorú következménye an­nak, hogy holdvilág alkalmával, — bármily borús le­gyen is — az utcai lámpákat meggyújtani elmulasztják. Uj zenemüvek. Rózsavölgyi és Társa cs. és kir. udvari zenenifíkereskedésében legújabban megjelentek : F.ji zene. Zongorára szerzé Bartalus István. Dr. Csiky Kálmánné szül. Gönczy Etelka őnagyságának tisztelet tel ajánlva. Ára egy frt. Budapest bei Nacht. Naeli Motiven bekannter Lieder und Chansonetten für Piano­iorte componirt von Hermann Rosenziveig. Ára 80 kr. (A napilapok üdvös versenyében), melyből leg­nagyobb haszna az előfizető közönségnek van, a „Pesti Hirlap" kétségtelenül egyik legelső helyet vívta ki, fő­leg jól megválogatott tárca-közleményei, páratlanul álió karcolatai, s valamennyi lap közt leggazdagabb távirati rovata által. Az eredeti értesülések nagy mennyisége s az élénken szerkesztett rovatok változatossága két oly tő tulajdonsága e lapnak, mely teljesen érthetővé teszi rendkívüli elterjedtségét s a magyar olvasóközönség jól kiérdemelt rokonszenvét. Különben a lap olcsó ára (egy hóra cssk 1 frt 20 kr., negyedévre 3 frt 50 kr.) szin­tén sokkal járult ahoz, hogy ma a magyar nyelven meg­lelenó napilapok közül a „ Pesti Hirlap" ot nyomják leg­több példánybau. Mutatványszámokat egy hétig ingyen küld bárkinek a kiadóhivatal (Budapest, Nádor-utca 7.) „Anyósok könyve" czimii illusztrált humórisztikus miire hirdet előfizetést Sirisaka Andor, aki jó nevet szerzett magának „Babonák könyve" czimii népies s a közönség által meleg pártolásban részesített művével, fi humórisztikus művét is melegen ajánljuk a közönség figyelmébe. Egy jó csomó anyós élezet fog e könyv hozni, mely élezek a hazai és külföldi, képes és nem képes napi és heti lapok- és folyóiratokban eddig el­szórva megjelentek, azon kivül több eredeti, hasonló tárgyú elmésséget; tartalmazni tog közel egy tuczat ki­sebb nagyobb tréfás anyós-beszélyke-félét; lesz benn ezenfelül körülbelül 200 anyós adoma s mintegy 300 velős szellemszikra: bölcs mondások, gondolatok, hasz­nos tudnivalók, jó tanácsok, átkok és szitkozódások, k< i dések és feleletek, tövisek, csalánok, bolond gombák, csodabogarak, kartácsok, bombák, torpedók stb. . . — egész halmaza lesz e műben szép rendben ö: zefoglalva és rendetlenül szétdobálva; az elsőtől az ut />ig mind — mind az — anyósokról. Szóval e kön, * tartalma teljesen hü tükre lesz az anyósoknak s azt nagy élve­zettel olvashatja mindenki, a házasulandó és nős egy­aránt. Csinos kiállításban 8—10 ívnyi, terjedelemben, számos illnstrátióval december elején jelenik meg. Elő­fizetési ár egy forint, mely Pécsre (V. ker. Ágoston tér( a szerzőhöz beküldhető. Kinek kell inyyen eyy diszes képes naptar? az íizessen elő a 25000 példáuyban megjelenő Budapest

Next

/
Thumbnails
Contents