Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 27-52. szám)
1887-11-20 / 47. szám
hogy a megyét északról délnek általszelő Zalavölgytől nyugotnak egész a Pozsony-varasdi államntig terjedő részében sem kő, sem kavics keresve sem található, s azért az ut építéséhez szükséges követ, kavicsot legtávolabb vidékről közmunka-fuvarral, vagy vasúton kényteleníttetíink szállítani. — A mint pedig a vasútépítést, megkezdjük, az által feleslegessé válik több utrészletnek kiépítése, az építészeti anyag szállítása gyorsabban, olcsóbban történhetik; apadnak uz építési terheink, utaink javulnak, s a fuvaros ugy. mint a termelő annak áldásait élvezendi. Már e tekintetből is indokolt azon tervezet, mely a megye hosszában, a szerencsétlen Göcsej vidéken keresztül szándékozik a megyei vasutak kiépítését megkezdeni. — Indokolt ez nemcsak azért, mert azon terjedelmes vidék a közlekedési utak teljes hiánya miatt az év nagyobb részén által a világtól elzárva van; fáját, idejét, munkáját értékesíteni nem búja ; habár legközelebbi szomszédságában faszükség mutatkozik; de <ndokolt legfőkép azért, mert ott az útépítési anyagra is legnagyobb szükség van, a vasút kiépítése esetében a göcseji szerfelett, költséges utvonalak kiépítése nagyrészben meg is szűnik. Ezen vasúti vonal a megye fele részének lioszszában futván, megszünteti azon régen érzett hiányt, liocrv mig a megyét északról délnek két rendbeli közlekedési ut hasítja, a megye hosszában éppen semmi közlekedés sincs. Ezen vonalnak kiépítése azonnal maga után vonná a Boba-Jánosházáról kiinduló és Sümeg-Szt.-Gróth-Türje-Zalabér vidékének érintésével Szt.-Ivánig vezetendő vasúti vonalnak létesítését, melynek érdek körébe esik Vas megyének egész kemenesaljai vidéke, mely bizonyosan tőle telhetőleg áldozni is fog. - Az pedig előre látható, hogy a sümegi állomástól Tapolczáig, esetleg B.-Füredig egy szárnyvonal kiépítése elmaradhatatlan leend. — Tekintsünk el tehát a helyi érdekek pillanatnyi kielégítet.lenségétől; emelkedjünk a megye általános érdekeinek színvonalára, támogassuk a javunkra törekvő társulatot, teljes mérvben, hogy a megyei vasúti hálózat n egkezdéseképen tervbe vett Szent-Iván-csáktornyai vonal kiépülhessen , mely ha ez alkalommal nem létesül, mondjunk le azon reményről, hogy az valaha kiépüljön és győződjék meg mindenki arról is, míg ezen vonal ki nem épül, addig a megye bármely részében vasutat reményleni sem lehet, mert ezen vonalra nézve az általános megyei érdeken felül az állami és hadászati szempont is döntő befolyással van. — Hozzuk meg tehát a tőlünk kivánt áldozatot még azon sajnos esetben is, hahogy a most szóban forgó vonal azonnal nem létesülhetne s a megyehatósági bizottság tartsa fenn végzését, foganatosítsa, sőt évenkinti pótfizetésekkel növelje, hogy valahára azon helyzetbe jussunk, miszerint e téren is tehessünk valamit a megye érdekében. — 1. A zala-egerszegi tanítói járáskör őszi közgyűlése A zala egerszegi tanítói járáskör őszi közgyűlését Udvardy Vince járásköri elnök elnöklet.? alatt I'. hó 17-én tartotta Csácson. A közgyűlésen jelen volt dr. Wekerle László kir. s. tanfelügyelő', Balaton József e-pere> plébános, (iarath György csácsi, Noszlopy Gyula szón t-i váni, Simon István egervári plébánosok, Szedmák László egerszegi segédlelkész — mint a járáskör pártoló tagjai s a rendes tagok majd teljes számmal. Vidóczy Ferenc csácsi tanító gyakorlati előadásával kezdődött a gyűlés, az osztatlan hat osztályú népiskola kezelési módját mutatta l>e gyakorlatilag. Fél órai tanításában 1 4 óráig az első osztálylyal foglalkozott a beszéd- és értelem gyakorlatból, 1 , óráig a Illik osztálylyal a földrajz köréből, mig a többi osztályok csendes foglalkozással töltötték el az időt. A sikerült előadásért jegyzőkönyvileg fejezte ki a közgyűlés elismerését. A szakértőt meglepte ez iskolában a növen lékek közt tapasztalt példás rend és kitűnő fegyelem. Udvardy Vince járásköri elnök megnyitó beszédében meleg hangon üdvözölte a járáskör tagjait, úgy a vendégeket. Köszönetet mondott a kör tagjainak, akik három évi elnöki működése alatt őt hathatos támoga tágban részesítették. A tagok ügybuzgó működésének és egyetértésének köszönhető, hogy járáskörünk maga részére oly jó nevet vívóit ki. Az éljenzéssel fogadott elnöki beszéd után a napi rend előtt szót kér dr. Wekerle László s. tanfelügyelő, örömét fejezvén ki, hogy mai nap először nyilik alkalma a járáskör tagjait személyesen megismerhetni és üdvözölhetni. Annyival inkább örvend ennek, inert azon tagokat üdvözölheti, akik nemcsak az egyleti ügy, hanem a tanügy iránt is meleg érdeklődéssel viseltetnek. Szavait lelkes éljenzés kísérte. Udvardy Vince járásköri elnök felolvasta a járáskor három éves működését felölelő, kiváló gonddal egybeállított s a járáskiír minden egyes viszonyaira kiterjeszkedő elnöki jelentését, melyből örömmel győződhettünk meg arról, hogy e járáskör minden kétséget kizárólag azon helyet foglalja el a tantestület járáskörei között, amely hely akár tagjainak számát, akár azok értelmiségét tekintve e járáskört joggal megilleti. Paukovich György zala egerszegí népiskolai igazga'.ó iudítványozá, hogy a járáskör tevékeny elnökének, úgy a buzgó tisztikarnak három évi önzetlen fáradozásáért köszönet szavaztassék s boldogult Weisz Joel arany-érdem keresztes nyug. igazgató emléke jegyzőkönyvileg megörökíttessék. A tett indítvány általános helyeslés közt egyhangúlag elfogadtatott. Tikk László olai tanító gyakorlati előadást tartott a házi ipar köréből. Előadó ismertette a házi ipar köréből az egyes osztályokban mely munkák veendők elő. Gyakorlatilag — a járásköri tagok élénk érdeklődése mellett — bemutatta a bablliunkát, sziácsinunkát, szalmatoi'ást, spriemunkát. Az érdekes előadásért a kör köszönetét fejezte ki. Mend/y Károly zala-egerszegi polgári isk. tanár a faisnieret köréből a botfai közgyűlésen megkezdett szakértekezését fejezte be, melyért a közgyűlés elismerését nyilvánította. Tárgyaltatott a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a phylloxera ügyben kiadott magas rendelete. A közgyűlés megkeresi a közigazgatási bizottságot, szíveskedjék a magas minisztériumnál kieszközölni, hogy a községi faiskolák az alapítványi urodalmak szőlőiskoláiból a phylloxerának ellenálló amerikai szőlőveszszőkkel elláttassanak. Ezzel kapcsolatban a járáskör megkeresi a megyei tantestületi központot, hogy tegyen lépést a közigazgatási bizottságnál annak kieszközlésére, hogy a töldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium a borászati vándortanárt megyénkbe küldvén, ez a járások székhelyein a járaskörök tanítói részére az okszerű szőlészet- és borászatból gyakorlati előadást tartson. A számvizsgáló bizottság jelentése szerint a jání-köri segélyegylet vagyona áll: 813 frt 27 kr. kint levő követelésből, 180 frt 34 ki', készpénzből és 23 frt 9J kr. tagsági követelésekből, összesen 1017 frt 60 krból, mely jelentés örvendetesen vétetett tudomásul. Felolvastatott és tudomásul vétetett az Eötvös alap és orsz. tanítói árvaház alap bizottságának jelentése s a bizottságnak tevékeny működéseért jegyzőkönyvileg köszönetet szavaztak. A közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette a választmány ainaz intézkedését, hogy az elnö akadályoztatása esetén — sürgős ügyekben — a járásköri jegyző elnöklete alatt is szavazhat kölcsönt a választmány. A közgyűlési segélyalapból egy járásköri özvegy tanítónő részére 5 frt segély kiutaltatott. Elnök értésére adja a közgyűlésnek, hogy a Szil lőföld és Zaíamegye címmel földrajz készítésével Egerszeget véve kiindulási pontul — a járáskörben egyesek foglalkoznak, miért is a járáskor Hígjait ko moly versenyre hívja fel. A földrajz a jövő évi tavaszi közgyűlésre be lesz terjesztve. A tisztújítás következőleg ejtetett meg: Kiss Dénes elnök, Vidóczy Ferenc alelnök, Stern Miksa pénztárnok, Nasinszky József jegyző, Tikk László másodjegyző, A megválasztott tisztikar nevében annak elnöke mond köszönetet a bennük helyezett bizalomért s kéri a tagok buzgó támogatását. A jövő évi tavaszi közgyűlés helyéül Csatár je leltetett ki s megállapíttatván e közgyűlés tárgysorozata, az ülés 1 ,2 órakor befejeztetett. Rögtönitélő bíráskodás Zala-Egerszegen. A zala-egerszegi rögtönitélő biróság f. hó 16-án délelőtt 8 órakor ült egybe, hogy Ítéljen Balatincz Felső József ságodi lakos rablási bűnügyében, aki Bors József egervári lakóst, kivel együtt jött Rgerszegre, t. hó 9-éh d. e. 9 — 10 óra között az egerszegi határban, a Nekeresdi majortól mintegy 600 lépésnyire hátulról orozva leütötte s miután teljeseu ártalmatlanná tette, pénzét elrabolta. A rögtönitélő biróság következőleg alakult: dr. Gyömörey Vince elnök, Mihálovieh Károly, Somogv János, Gidró László, Baumgarten József. Nagy Géza bírák. Közvádló: Bessenyey György kii-, ügyész. Jegyzők : Nádasdy Aladár, dr. Fritz József. Elnök az ülést megnyitván, előadja, hogy a m. kir. belügyminisztérium egyetértó'leg az igazságügy miniszterrel,' f. 1887. évi október 3-án 63481 sz. a. kelt rendeletével Zalamegye területén a rablással párosult gyilkosság vagy emberölés elkövetői, rablók és mindezek bűnrészesei ellen félévi időtartamra a rögtönbirósági eljárás foganatba vételét elrendelte. E rendelet alapján f. évi október 5-én a rögtönitélő biróság megalakíltatott. F. évi november hó 14 én a zala-egerszegi kapitányi hivatal által Balatincz Felső József a rögtönitélő biróság elé állíttatván, a biróságot mai napra egybehívta. Felolvastatott a belügyminisztériumnak a statarium elrendelésére vonatkozó rendelete, valamint a rögtönitélő bíráskodó eljárásra vonatkozó szabályzat a 7-ik ij-tól kezdve. Majd a rögtönitélő biróság a szabályzat által előirt esküt leteszi, mely után elnök kijelenti, hogy vádlott elmebeli állapotának megvizsgálására dr. Háry István kir. törvényszéki orvost hivta lel. Ezek után elnök felhívja vádlottat védő ügyvéd megnevezésére. Vádlott dr. Arvay István ügyvédet kéri védőjéül, aki erről értesíttetett, de a védői tisztet nem fogadhatván el, a rögtönitélő biróság által Boschán Gyula ügyvéd lett hivatalból védő ügyvédül kinevezve. Elnök ezután a jelen volt tanukat figyelmeztette, A révészgazdáuak elállt szeme, szája, hogy kicserélték-e az ő bánatos Pistáját? vagy hát csakugyan megtalálta azt a nyugodalmat, amit keresni ígért ? Oda is szólt a legényhez jó kedvvel: — Na szógám, te hát csakugyan fránya gyerek vagy. Egyik pillanatban haragos felhő a képed, a másikban meg mosolygó hajnal. Már ne vedd rossz néven, ha megkérdezem : hol vetted azt az erős orvosságot, amitől olyan csodás gyorsasággal meggyógyult a szived. — A templomban gazd'-uram. — Honnan jött? Ki adta? — Hát csak onnan jött az gazd'-uram, hogy lát tam szegény Rózsikám esküvését. Azért mondom, hogy láttam, inert hallani bizony r.em hallottam én abból egy árva hangot se ; de még az eskető papnak is fáznék a nyelve, ha azt mondaná, hogy értett belőle valamit A lelke ni üdvösségére mondom, hogy az a szegény kárhozatra vert jó lélek se tud abból egy hangot se, amit ott az Isten oltára előtt a nyelvére erőszakoltak. Nincs olyan Atya-Uristen gazduram, aki azt kenetes eskü gyanánt fogadta volna. Nem is volt az, esküszöm a jóságos Istenemre! Hejh iszen ha az lett volna, talán . . . — Na szógám! Mért hallgattál el? Olyan forma hangon szóltál, mintha akkor talán jobb lett "volna. — 11át 'iszen bizony jobb is lett volna ! Ugyan miért ? — Mert akkor én elvesztem volna bánatomban ; Rózsi meg élhetett volna a szántódi bíró fiával. Az eskiivése azt jelentette volna, hogy engem elfeledett; azt meg szereti ; hát lett volna vele boldog. — Hátha hamisan esküdött volna?! — Rózsi?! Hamisan?! Nincs olyan földi hatalom, amért azt az én Rózsiin megtette volna! Ha esküdött volna, akkor igazán, a szive szerint tette volna. De nem tette! — Es ez jól esett a te szivednek ; megvigasztalt. - Meg engem, gazd'-uram, de nagyon. Most már esküszöm az élő Istenre, hogy az én drága Rózsikám nem lesz a szántódi bíró fiáé soha! Az öreg révész-gazda fürkésző szemet vetett a legényre, hogy az esze mente el vagy belőle akar-e bo* londot csinálni ? De látta, hogy az, amit mondott, lelkéből igazán mondotta. - Hallod-e szógám, én nem jót olvasok a te; szemeidből. Nem jót főzesz agyadban. Már ugyan mit főznék gazd'-uram. Mulatni akarok. Meg akarom mutatni a násznépnek szemtől szembe, hogy Révész Pista nem olyan legény, aki pityeregni tudna, mikor valaki a jó Isten akarata ellenére el akarja vinni igaz szeretőjét. Tultettek valamennyin a vigságba; itt a komp tetején keresztül tán ezolom a Balatont. Ez már oko beszéd, Pista fiam. Nincs is annak helyes esze, aki egv kis bú-bajért neki megy a Balatonnak, hogv az koporsója legyen . . . Hallod ? Már jönnek. A czigány ugyancsak ríkatja ám a hegedűjét, No Pista, ma megmutasd: ki a legény a talpán! A násznép zeneszóval ért a komphoz és vígan szállt tel arra. A révész-gazda elindította a kompot. Csendesen úszott az ahullámtalan tó sima tükrén, mint a nyugodt lelken átvonuló csendes gondolat. Révész Pistának szertelen volt a kedve. Ajkáról csak ugy szikrázott a sok tréfás gondolat. Mikor a komp körül-beliil a tó közepén haladt, oda ment a czigány-primáshoz ; valamit súgott a fülébe ; valamit meg nyomott a markába, mire annak mélázó képén valami mosolyféle derengett végig; egyet csip tetett a szemével s az egész banda elkezdte azt a zsongó-bongó, zűrzavaros egyveleget, ami a különböző hangszerek hangolásából származik s aminek minden rendszertelensége, minden mel dia nélkülisége mellett ís valami különös, megmagyarázhatja!! andalító hatása vau a lélekre, mintha valamennyi szakgatott hang egy-egy édes-bús reminiscentia volna az elmúlt, a félig elfeledett időkből. Mig ezek a hangok elrezegtek a tó csendes tükre felett, Pista kigyúlt képpel lépett oda a halotthalvány inenyasszoayhoz; valamit susogott neki, mitől annak eleinte kigyúlt az arcza; azután meg még sápadtabb lett. A legény átkarolta a halvány menyasszonyt; ki lépett vp|e a komp közepére; azután erős érces hangon szólt oda a czigányokhoz: — Na gyerekek! Ennyi jussa talán még maradt Révész Pistának. Ez tulajdonképen nem is czigányoknak, hanem a násznépnek volt szánva. Meg is értették az igaz szót, mert nem akadt olyan, aki tiltakozni mert voltna aka rata ellen. Hadd töltse kedvét szegény ördög utoljára — gondolták magukban. — Aztán úgyis veszni indul. A banda gyönyörű ábtándos lassú magyart kezdett játszani. Pista magához ölelte Rózsikát és járni kezdték azt a mámorba ringató, semmiféle nemzeti tánezhoz nem hasonlítható magyar tánezot, amivel a született, tősgyökeres magyar éppen olyan szépen ki tudja fejezni gondolatait, érzelmeit, mint a költő dalával, a festő ecsetével s a zenész hangszerével. Majd egyszerre gvujtó csárdásba csapott át a zene. Pista mindkét karjával átölelte Rózsikát; aztán rágyújtott a szilaj csárdásra. Járták szédületbe ejtő módou, egyre szilajabbaii, majd őrületesen, mintha csak haláltánezot jártak volna ott a hullámok fölött. A násznép nézte, bámulta őket némán, a tánezoló párra tapadt szemekkel. Egyszerre csak a legény oda tapasztotta ajkát Rózsikáéhoz. A vőlegény erre hozzájok akart rohanni. Abban a pillanatban azok szédületes gyorsasággal a komp széléhez perdülve, a hullámokba temetkeztek. A zene egyszerre elnémult, mint a kettévágott szív dobogása. A jajveszékelő násznép látta őket még egyszer fölmerülni. Akkor is ölelték egymást s egymáshoz voltak tapadva ajkaik. Azután eltűntek örökre. Ez a gondolat érett meg annak a dultképii embernek lelkében arra az esetre, ha Rózsika el nem feledi. Rózsika nem feledte el s most együtt álmodnak a Balaton ringó hullámai alatt. -—y.