Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 27-52. szám)

1887-07-03 / 27. szám

VI. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1887. jűlius 3 27. szára. ff r um es A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Iparunk fejlesztése érdekében. Senki sem fog kételkedni ama megdönthetlen igazságon, hogy napjainkban a munka és ipar képezik az államok súlypontját; ezek szolgáltat ják ama kiapadhatlan forrást, melyből egyesek és nemzetek jólétöket meríthetik ; ezek fűzik iissze ii különböző nemzeteket. Ha valahol, úgy főleg hazánkra lehet ezt alkalmaznunk, hol bár a lakósság nagy része földmÍveléssel foglalkozik, de jelentékeny contingensét szolgáltatja a népességnek az iparos osztály. Ez egyúttal azon osztály, mely - az ipar pangása, sok tekintetben tagjai egy jó részenek nem elegendő mérvű szellemi és gyakorlati kiképeztetése folytán — leginkább küzd a nélkülözéssel s bár vannak sokan közöttük, kik a megfelelő képzés, kedvező vagyoni helyzet következtében mérvadó szerepet visznek, azonban a legtöbb a kellő ismeretek hiányában, küzdve a megélhetés nehéz gondjaival, háttérbe szorul. Két módon lehetne — szerintünk — segíteni, hogv az iparos osztály a társadalomban őt joggal megillető helyet elfoglalhatná és azt derekasan be ís tölthetné. Ezek egyike a szellemi képzés. Örömmel észlelhetjük e téren csak 4—5 év óta is, az alsófokú ipariskolák szervezese és életbe léptetése által, a haladást. Számos városban ugyanis, hol ez ideig az iparos tanoncok épen semmi szellemi oktatásban nem részesültek úgy annyira, hogy a mit előzőleg tudtak is, elfeledték, ma teljesen szervezett ipariskolák állanak, melyekben az iparos életben nélkiilözhetlen ismereteket tanoncéveik alatt elsajátíthatják. A meglevő isineretek ujjakkal gyarapodnak s megadatik az irány, melyben a tanonc később, mint segéd, utóbb mint iparos, haladhat. A szellemi képzés mellett elengedhetlen kellék, hogy a tanoncaink saját szakukban minél gyakorlatibb képzést nyerjenek, hogy később az életbe kilépve, ott az iparos társaik körében kifejlendő versenyben helyöket derekasan megállhassák. A gyakorlati kiképzés fokozására nagy mértékben befolynak az időszakonként rendezendő munkakiállítások, minőt az iparos iskola igazgatójának Udvardy Vince urnák kezdeményezésére s az ipartestület közreműködése mellett az alsófokú ipariskola növendékei a lefolyt héten városunkban rendeztek s mely — akár a benne részt vett tanoncok számát (56), akár a kiállított tárgyakat tekintjük — sikerültnek mondható s a kiállítást megtekintett diszes, úgy szakközönség osztatlan elismerésével találkozott Iparunk fejlesztésére nagy befolyással vannak az ily munkakiállítások. A tanonc korán hozzászokik a nemes versenyhez, melyre később az életben tág tere nyilik. Hogy minél csinosabb, Ízlésesebb darabot állíthasson ki, nagyobb tevékenységgel és kedvvel dolgozik a műhelyben. De serkentőleg hat magára az iparosokra is e kiállítás. Azt hiszszük ugyanis, hogy tanoncaik megjutalmazásában saját magukat látják kitüntetve, egy-egy tanoncuk kitüntetését mühe,j Ivük jó hirnevének fokozása gyanánt tekinthe tik s ép ebből kifolyólag törekvésük oda irányúi, hogy tanoncaikat minél jobban képezhessék ki s hogy ezt. tehessék, nem elégednek meg a tanoncéveikben szerzett, segédi minőségben gya rapított ismeretekkel, hanem lépést tartva a haladó korral, a szakmájukban felmerülő, célirányos újításokat elsajátítitják, hogy azokba azután tanoncaikat is beavathassák. A jelzett két tényezőnek : a tanoncoktatás és munkakiállításnak ily irányban vélj tik mi áldásos hatását az iparra s azt hisszük, velünk együtt érez minden józan gondolkozású férfiú, aki a nemzettest zömének : az iparos osztálynak jólétét szivén hordja. Csak igy válhatik az ipar a nemzet súlypontjává, csak igy tekinthetjük jólétet nyújtó kiapadhatlan forrásnak. Kepviseló testületi ülés. A városi képviselőtestületnek Kovács Károly polgármester úr elnöklete alatt junius hó 27-én tartott rendkívüli ülésén első sorban előterjesztetett az 1886. évi XXII. t. c. 122—125. §-ainak szemmel tartásával a tanács által egybeállított, a pénzügyi és gazdaságügyi bizottságok által tárgyalt 1887. évi költségvetési előirányzat, mely a bizottsági jelentés alapján egyhangúlag elfogadtatott és jóváhagyás végett a megyei törvényhatósághoz telterjesztetni határoztatott. — Ezen elfogadott költségvetés szerint a bevételi előirányzat: a) rendes bevételek: állandó jövedelmek 9231 frt 22 kr., változó jövödelmek 7578* frt 66 kr., laktanyai jövedelmek 15912 frt 69 kr., elemi iskolánál 24U2 frt 15 kr., alsófokú ipariskolánál 756 frt, kertészeti 17 frt 60 kr., összesen 35897 frt 23 kr.; b) reudkivüli bevételek: vegyesekből 2186 frt 70 kr., regále jogból 2691 frt 67 kr., kölcsönből 201637 trt 50 kr., összesen 206515 frt 87 kr. A rendes és rendkívüli jövödelmek összege 242413 frt 10 kr. — Kiadások: sze mélyi járandóságok 11846 frt, különfélék 15520 frt 06

1 2 kr., végrehajtás 700 frt, laktanya 2105 frt 42' , kr., elemi iskola 6345 frt 83 kr., alsófokú ipariskola 1168 frt 43 kr., kölcsön 211,045 frt 90 kr., nem várt esetre 4001 frt 84 kr., összes kiadás 252,733 frt 49 kr., melyből a 242,413 frt 10 kr. bevételt levonva, fedezetlen kiadás 10,320 frt 39 lcr., melyből a 34,401 frt 32

1 j kr. pótlékköteles adó minden forintjára 30 kr. esik. Ugyancsak elfogadtatott a városi kórház 1887. évi költségvetése tárgyában a kó.liázi bizottság által egybeállított előirányzat. — Előterjesztetett a bel- és igazságügyi miuiszterek által jóváhagyási záradékkal ellátott lakbérleti szabályrendelet, melyet lapunkban már közzétettünk. A sza bályrendelet f. 1887. évi julius hó 1-től lépett életbe. A közgyűlés tudomásúl vette, hogy a belügyminisztérium a tűzrendészed szabályrendeletet jóváhagyta. E szabályrendelet is julius 1-én lépett életbe. A közönség tájékoztatása végett lapunk jövő számában egész terjedelmében közöljük. Polgármester úr előterjesztésére a Zala-Szent IvánEgerszeg-Lendva felé kiépítendő vasút tárgyában a városba érkezendő szakegyénekkel való tárgyalásra kiküldendő bizottságba polgármester ú- elnöklete alatt Háczky Kálmán, Szabó Samu, Kaiser Juzsef, dr. Graner Mihály, Fischer László és Unger Domonkos utak választattak. Végül a közgyűlés Veisz Joel nyugalmazott igazgató tanító temetési költségeinek fedezésére 38 frtot, úgy a junius hóra esedékes 40 frt havi fizetést a boldogult özvegye részére megszavazott, egyúttal az öz vegy nyugdíját havi 20 frt fizetésben állapította meg. „Zaíamegye" tárcája. KOVÁCS Z S I G M 1830—4887. A magyar kath. klérust súlyos csapás érte egyik kimagasló, érdemekben megőszült tagjának, Kovács Zsigmond veszprémi megyés püspök őnagyméltóságának június hó 28-án bekövetkezett gyászos elhunytával. Nekünk Zalamegyeieknek nagyobb a veszteségünk, akik a boldogultbau megyénk egy jó részének kegyes főpásztorát örökre elvesztettük. Fokozza veszteségünk nagyságát, hogy benne Zalamegye szülöttét, megyénk büszkeségét siratjuk. Siratjuk a kínos fájdalom ama lesújtó érzetével, hogy egymásután dőlnek sírba dicső fértíaink. kik éltökben világító oszlopként tündökölve, dicsőségük sugaraival megaranyozák megyénket, annak hírt, nevet szerezve. Fájdalmunk közepett csak az nyújthat irt sebzett szivünkre, hogy fényes nevök, dicső tettük sugara átragvog időn s enyészeten. * * Kovács Zsigmond született 1820. évi október 22-én Bánok-Szent-Györgyön, hol atyja gazdatiszt volt a herceg Eszt.erházy urodalomban. Gymnasialis oeztályait NagyKanizsán kezdette, a VI. osztályra atyja Varasdra vitte, hogy fia a horvát nyelvet ott megtanulja. Középiskolai tanulmányait Pécsett fejezte be kitűnő sikerrel a hires Szepessy lyceuniban. 1836-ban, 16 éves korában kitűnő bizonyítványai alapján a veszprémi papnövendékek sorába felvétetett, hol azonban csak az első évet hallgatta, mely után a kitűnő képzettségű, szép reményekre jegositó ifjút püspöke tanulmányainak folytatása végett Bécsbe, a Pázmáneuuiba küldötte. Hittani tanulmányait 1x41-ben, 21 éves korában befejezvén, íiatal kora folytán csak subdiákonussá lett felavatva s tanulmányainak tökélyesbítése végett Bécsbe a Szent Ágostonról nevezett felsőbb papnevelő intézetbe küldetett, hol 1844. évi január 23-án felszenteltetett. Ugyanezen év november 2ti-án avattatott fel a bécsi egyetem hittudorává. Püspöke ekkor Csehibe küldötte segédlelkésznek, honnan alig egy évi sikeres működése után 1845. évi augusztus 15-én az esztergomi érsek a budapesti köz ponti papnöveldébe hivta meg tanulmányi felügyelőnek és mint ilyen 1845— 185U. évig helyettes hittanár volt a budapesti egyetemen. Az ő vezetése alatt számos egyházi jeles férfiú végezte tanulmányait, akik magas egyházi méltóságokat nyertek el. A sok jeles közül legyen elég felemlítenünk a magyar püspöki kar díszeit: dr. Schlauch Lőrinc nagyváradi és Hidassy Kornél szombathelyi megyés püspöküket. 1850-ben Ranolder János veszprémi püspökké kineveztetvén, ugyanazon év május 10-én a már akkor szép hírnévnek örvendő Kovács Zsigmondot hivta meg titkárul. Hogy e kitüntető megtiszteltetés őt érte s hogy fiatal kora dacára neve ismert volt, oka az vala: mert már egyetemi tanár korában élénk érdeklődéssel viseltetett a közügyek iránt és kezdetben hazafias szellemű és actualis értékű dolgozatokkal iparkodott hatni a közszellemre. A negyvenes évek bonyomá.^a alatt irta meg jeles irodalmi dolgozatát, mely a -Korkérdések" cimét viseli és a Szent-István társulat kiadásában jelent meg 1850-ben. E jeles dolgozat a kitűnő készültségű pap alapos tanulmánjain, mély itélő tehetségén kivül liberális érzelmeiről is tanúságot tesz és annak idején a munka nagy figyelmet gerjesztett. Egyházmegyéjébe visszatérvén, új állásában rohamosan emelkedett. 1851-ben szentszéki ülnökké, 1854-ben püspöki irodai igazgatóvá léptettetett elő és püspöke bizalmából egyházmegye igazgatásának nagyobb részét vállaira vette. Ugyancsak 1854-ben egy megüresedett kanonoki állásra „canonicus a latere" neveztetett ki. 1857-ben pápai főesperessé lett, lK58-ban nyerte el a Szent-Péterről nevezett bodrog-nionostori apáti címet, 1866-ban pedig fokozatos előléptetés foly tán sümegi lő esperessé lett. 1^67-ben, a koronázási évben a budapesti királyi ítélő táblához praelatussá lett kinevezve. O volt az utolsó ülnök a királyi táblánál, miután ezen állás az 1868 ik törvény folytán be lett szüntetve. Mint praelatus Budapestre tevén át lakását, a fővárosban az előkelő politikai köröket látogatta. Hazánk bölcse Deák|Ferencnek, br. Eötvös József akkori vallásés közoktatásügyi, Horváth Boldizsár akkori igazságügyi miniszternek belső barátja volt. Midőn a királyi tábláná! viselt egyházi ülnöki állásától felmentetett, alig néhány hét múlva, 1*69. évi január 29-éu a Girk György püspök elhalálozása folytán megüresedett püspöki székre neveztetett ki, mely magas állásba nagy fény nyel 1869. évi augusztus 25-én iktattatott be. A pécsi püspöki megyét 8 évig kormányozta csak, mert 1877-ben a veszprémi püspöki székre helyeztetett át. Nyolc évi püspöki kormányzata alatt nyerte mai szervezetét a pécsi püspök kegyurasága alatt álló katb. tanítóképző intézet és vele kapcsolatos elemi iskola és a jogi lyceum. <3 restauráltatta a lyceumi templomot, melynek belsejét Mücke jeles frescofestővel kifestette. Mint pécsi püspök 1874-ben nyerte el a valóságom belső titkos tanácsosi cimet és jelleget. Régi óhajtása 1877 ben teljesedett, mint püspök térve vissza szereti tt megyéjébe Veszprémbe. Ez. egyházmegye kormányzása körül szerzett kiváló érdemeinek elismeréseiil nyerte O felségétől 1885-ben az első osztályú vaskorona rendet. Gyakran időzött a fővárosban, iiol szorgalmas látogatója volt a főrendiház üléseinek. Tevékeny részt vett a püspöki conterentiákon, hol alapf . elméleti és gyakorlati ismereteivel szavának főpaptársai közt tekintélyt szerzett. A boldogultnak egyik legkedvencebb tartózkodási helye volt nyáron át a csopaki szülőjében általa még Jelen számunkhoz egy negyediv melléklet van csatolva.