Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 1-26. szám)

1887-05-01 / 18. szám

A ZALAMEGYEI GAZIÍASAGI EGYESÜLET HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE. Az üvegház létesítése érdemében kiküldött bizottság jelentése. 136.1887. Tekintetes közgyűlés! Az egyesület kertjében egy üvegliáz létesítése iránt vélemény s esetlegesen tervezet és javaslat előterjesztésére a f. é. jan. 10 én tartott közgyűlés 11 17. számú végzésével kik'iildve és megbízva lévén, eljárásunkról a következő jelentést adjuk elő: Mindének előtt megvizsgáltuk a t. egyesület ház teikén, s a tek. megye által az egyesületnek céljaira leendő használatra átengedett úgy nevezett egyesületi kert területén a helyszínét; úgy találtuk, hogy kényelem és csinosság, de azon tekintetből is, hogy az üvegház az éjszak zivatarjai ellen leginkább fedve legyen, az üvegház leghelyesebben a jelenlegi kertész lakás keleti végéhez toldva volna elhelyezendő; ámde ezt elfogadhatlanná teszi azon körülmény, hogy az egyesület beltelke éppen itt legszűkebb, s hogy a délfelőli szomszédos ház egy féltetőre készített épület, hogy továbbá ezen épület és az egyesület háza délnyugatról egy derékszöget képeznek oly közel az elhelyezendő üvegházhoz, hogy a féltető és a derékszögben csatlakozó épületek különösen november, december és január hóban alant járó nap után a nap legnagyobb részén oly árnyékot vetnének az üvegházra, hogy ez a nap melegítő sugarait alig pár óráig élvezhetné, és a célnak, rendeltetésének alig felelhetne meg. Ezen körülmények forognak fen, bár kissé csekélyebb mérvben akkor is, ha az üvegház az egyesület telkén lévő kis díszkertben az éjszakfelőli deszka kerítés hosszában helyeztetnék el. — Mindkét ponton hátrányos körülményül még felhozható, hogy ezen közel fekvő épületek között némi leg szorult a levegő, és nincs szabad tere a tiszta légáramlatnak, mi pedig lényeges kellék, főkép télszakon, a növény életére. Ezeknél fogva az üvegházat a nagykertben, a kertész legények házikója keletfelőli végéhez építve véljük legcélszerüebben elhelyezendőnek, — hol a kertész meleg ágyai eddig is voltak. — Igaz úgyan, hogy ezen a helyen az üvegház nagyon is szabad s nyílt téren leend elhelyezve, s főkép éjszakfelől az éjszaki szeleknek nagyon kitéve, de ezek benyomását ellensúlyozni lehet az üvegház éjszaki falának vastagabb építésével, s esetleg még szalmával is beburkolásával, s hogy mint mindjárt előterjesztetik, a tenyésztő osztály kelet felől építtetvén, ez a fűtés által a szükséges kellő hőfokot folyton élvezheti. Az itt elhelyeztetni véleményezett üvegház tervrajzát • . alatt, a kőműves és ácsmunka költségvetését • . alatt, az asztalos, lakatos és üveges munka költségvetését ••/•'. alatt tisztelettel becsatoljuk, s előterjesztjük, miszerint az üvegház hossza 16',„

0 meter, szélessége hat meter lenne, s a földbe egv meterre sűlyesztetnék le. Az éjszaki fal két láb, a többi másfélláb széles lenne. — Ezen épületen keletfelől lenne a bejárás egy-két meter széles folyosóra, melynek déltelőli oldalán lenne a liitőhely és kályha elhelyezve, honnét a füstöt egy csatorna vezeti el az üvegház nyugoti oldalfala mellett lévő kéményhez. Ezen 16 meter hosszú üvegházi épület most említett folyosójáról számítva két részre van osztva, és pedig keletfelől egy 5 meter széles férhelyre, mely te nyésztő célra szolgálna, ezért fűtésre lenne berendezve; — a másik 7

3

u ,

0

(, méter hosszú osztály, mely inkább növényeknek kiteleltetése helyéül s nem tenyésztésre szolgálna; — de tekintve, hogy a fiitőhelyről a kéményig húzódó csatorna ezen második osztály mellett vonulna el, — ez kellő hőfokot érezne folytonosan. Ezen épület fazsindelyre, szalmakibéleléssel fogna építtetni. Ezen épületnek a • . alatti részletes költségvetés szerint az összes kőműves munkája és anyaga 564 frt 60 kr. az ácsmunka és anyaga 285 frt 61 kr. szerint az asztalos munka és anyaga 90 frt — kr. lakatos munka 29 frt 30 kr. üveges munka 62 frt 10 kr. festő munka 32 frt — kr. Összesen 1063 frt 61 kr. azaz egyezerhat van három forint 6l kr. E költségvetéseket átvizsgálván, az egység árakat a helyi árakhoz mérve túlhajtottaknak — feltéve, hogy az anyagok a kitett minőségben szolgáltatnak s tekintetbe véve a vállalkozó tisztességes nyereményét is — valami túlhajtottaknak nem találtuk ; — a vállalkozókat ismételve is felszólítottuk a költségvetés szerinti összeg valamely százalékának leengedésére, de erre hajlandók nem voltak. Megemlitjük még, hogy az üvegház mindkét osztályának a berendezés szerinti állványokkal s létrával felszerelése, . • és . '/• alatti költségvetésekben nem foglaltatik, — ez még mintegy 40-50 frtra tehető, úgy hogy az egész üvegház 1100 forintba fogna kerülni, melynek építését julius hóban fogná megkezdeni, s be is végezni. A mi ezen üvegház kezelését és jövödelmeztetését illeti, legcélszerűbbnek véljük azt az egylet kertészének saját kockázására, de oly szigorú kötelezettséggel átadni, hogy azt a közönség magasabb igényeinek és Ízlésének is megfelelő virágok, dísznövények tenyésztésére is tartozik berendezni és kezelni egy általa fizetendő évi átalány összegért — mi a beruházott tőkének százalékában állapíttatnék meg — átadatuék, akkép hogy a fűtéshez szükséges fa, továbbá trágya s egyéb anyagok, edények, kézi eszközök, magvak stb. beszer zésének gondja és költsége is őt terhelné. Ily képpen leendő átvételre a jelenlegi kertész is készséggel hajlandó úgy, hogy az első vagyis 1888-ik évre a befektetett tőke 5°/

0-kát, 1889-ik évre 7°/„-kát, a következő évekre 8%-kát fogná az egyletnek fizetni; mely ajánlatát elfogadhatónak véljük. Zala-Egerszegen, 1887. évi ápril hó 3-án. Háezky Kálmán s. k. elnök. Skublics Jenő s. k. Königmayer János s. k. Szily Dezső s. k. Szigethy Antal s. k. 81 1887. Zalamegyei gazdasági egyesület. Értesítés. A zalamegyei gazdasági egyesület f. 1887-ik évi május hó 17-én délelőtti 10 órakor Sümegen, a jelenlegi marhavásár állási téren, szarvasmarhára tenyészállat díjazást rendez, a követketkező szabályzat szerint: 1-ör. A tulajdonosnak esak saját nevelésű, Zalamegyében tenyésztett marhája díjaztathatik, miért is szükséges, hogy e körülmény községi bizonyitványnyal, vagy a személyesen jelenlevő két községi előljáró által minden kételyt kizáró határozottsággal igazoltassék. 2-or. E díjazás kiválóan a sümegi és szentgróthi járás gazdaközönsége és szarvasmarha tenyésztése érdekéből rendeztetik ugyan, — azonban a megye bármelyik járásabeli szarvasmarhákkal is a díjazásért versenyzőleg rész lehet venni. 3-or. A szarvasmarha tenyésztésnek határozott irányban fejlesztése céljából, tekintve, hogy a sümegi és szent gróthi járás Zalamegyének magyarfajta tenyészkerületéhez tartozik s e járásokban leginkább a magyar fajta — szilaj marha faj — van elterjedve, a díjak odaítélésénél első sorban és kiválóan a magyar fajta szarvasmarhára fog főligyelem fordíttatni. 4-er. Bikák és üszök egyévtől három éves korukig, úgy a már borjas tehenek saját borjúikkal kiállítva díj í/.tathatnak. 5-i.r. A már egyszer díjt nyert marhával ugyanazon díjra nem versenyezhetni. 6-or. Kiosztandó díjak : I. rendű díj 20 forint II. „ „ 10 forint III. „ „ 8 forint ezüst pénzben. 7-er. Pénzbeli díj csak a földmives osztályhoz tartozóknak adatik, — ezen osztályhoz nem tartozó díjazandók I-ső, illetőleg másodrendű dicsérő oklevéllel tüntettetnek ki. 8-or. A bírálatnál a fenti 1—4 pont alatt elősorolt általános kellékeken kivül kiváló figyelembe vétetik a versenyre vezetett állatoknak teleltetés utáni állapota; — továbbá testalkata, tekintettel az igavonó képességre és az állatok gondozása. 9-er. A birálatot a versenyre elővezetett marhák felett az egyesület közgyűlése által kiküldött bizottság a helyszinén teljesíti, melynek jogában áll a rendelkezésre álló összeget legjobb belátása szerint annyi első, másod, harmadrendű díjra fordítani, mint a mennyi a versenyre bemutatott állatok száma és tenyészértéke szerint kívánatos. 10-er. A díjak az érdemesítetteknek a helyszinén azonnal nyilvánosan kiadatnak. 11 er. A bizottság jelentésében a versenyre elővezetett, úgy a díjazást nyert marha faja, neme, származása, termetes leírása, ára, — továbbá a tulajdonos neve, állása, lakhelye s hogy váljon a marha eladó-e ? a lehetőség szerint körülményesen előadandó. 12-er. A bizottság elnöke: Szűcs István úr; tagjai: Gyömörey Gáspár, Bogyay János, ifj. Háezky Kálmán, Szűcs Zsigmond, grf. Batthyány .József, Dei ninger Imre, Koller Ferenc, Kiss .József, Oltay Gedő, Bogyay István, Csigó Pál, Hertelendy István, Hertelendy Ferenc, Nedeezky Jenő, báró Putheány Géza, Skublics Gyula urak. Kelt Zala-Egei szegen, 1887-ik évi ápril hó 18-án Háezky Kálmán s. k. ügyvezető elnök. Szigethy Antal s. k titkár. A házalás. Kereskedőink és iparosaink körében általános a panasz a nyomasztó, a megélhetést nehezítő helyzet felett. — Hosszú volna elősorolni e bajok okát. Utálhatnánk az aránylag nagy adóra, hogy a kereskedők, iparosok száma egy- és ugyanazon helyen nagy mértékben szaporodik, minek természetes következménye, hogy ahol 5—10 kereskedő évekkel ezelőtt becsülettel megélhetett, ott most 20—30-nak okvetlenül kell küzdenie a megélhetés nyomasztó gondjaival. — Ehhez járul még, hogy sokan úgy pártolják a hazai ipart és kereskedelmet, hogy nagyobb megrendeléseiket külföldön eszközlik s egyik tekintélyes jövödelmi forrástól ezáltal iparosaink és kereskedőink elesnek. — Ezekhez járul a napjainkban oly nagy mérvben űzött házalás, az országot sáska módjára ellepő sok kereskedelmi ügynök. A sok, kétségkívül megfigyelést érdemlő baj közül egyelőre a házalásra szorítkozunk. — A házalás napjainkban annyira elharapózott, hogy ha nem is teljes megszüntetése, de korlátozása érdeké ben tenni okvetlen szükséges. Nemcsak nálunk van meg e baj, létezik más helyeken is s orvoslása iránt helylyel — közzel a mozgalom íueg is indult. Igy a lugosi járási főszolgabiróság felhívására legközelebb a lugosi ipartestületi előljárosági tagok is részletes javaslatot készítettek a házalás megszorítása tárgyában. E javaslatból az általános érdekű és más helyeken is érvényesíthető részletet a következőkben ismertetjük meg olvasó közönségünkkel. Erős és termesztőképes ipar és kereskedelem érdekében a házalás általában kivételes kereseti foglalkozás és pedig csak magyarországi háziipar készítményekkel, továbbá csontok, rongyok, tollak, ócska vasés ruhákkal és más, idevágó tárgyakkal lenne megengedhető, mig minden más áruk és termesztmények a házaló kereskedéstől kizáratnának. — A házalás csak kivételesen és házaló könyv ki eszközlése mellett engedhető meg s az engedély csak Olvastatott az alispáni jelentés a törvényhatóság állapotáról. . . . Olvastatott Borsodmegye megkereső levele, a műbőr gyártását eltiltó törvény alkotása tárgyában az országgyűlés képviselő házához intézett felirat pártolása iránt. — Tudomásúl vétetett. Olvastatott Szomorú Vendel hannyi r. k. tanító alázatos kérvénye, melyben nyugdija érdemében végleges határozat hozataláéit esedezik. Olvastatott a járási szolgabirák jelentése, Beregmegye közművelődési egylete javára meginditott gyűjtés eredménytelensége tárgyában. Tudomásúl vétetett. — Halljuk! — kiáltott most egy érces hang; mert a mindinkább erősbülő zajongásban a jegyző nem birt szóhoz jutni. A tekintetes közgyűlés kezdte unni a sok unalmas, száraz dolgot s a karzaton — melyet e nagy na pon a női közönség dominált — nem egy ásítozó szá jacska bújt a csillogó fecherek mindent elfedő szárnyai alá. Szalacskayné - a legszebb asszony az egész megyében, — mint egy királyné trónolt a magas gallerián csak s türelmét vesztve, boszúsan pillantgatott Lenci bácsi félé, hogy hát: mikor kezdődik már egyszer. Az öregurat azonban elfogta a keserűség s olyan formán intett a kezével, hogy: vége van mindennek, megbuktunk ! Következik az elhalálozás folytán üresedésbe jött forrókuti szolgabírói állásnak választás utján leendő betöltése — szólaít meg e közben az elnöklő főispán. — Miután pedig a kijelelő választmány által .... — Eljeu Szentpétery — Eeéljen ! — dörgött közbe a baloldal. Eljeu Salomváry ! Éljen ! Eeéljen ! feleltek rá jobb felől. — Szavazzunk ! . . . Üljen Szentpétery ! — Nem kell! . . . Szavazzunk ! . . . Éljen Salváry ! . . . S olyan egetverő lárma, olyan bábeli zűrzavar támadt egyszerre, hogy még az elnöki csengetyű szavát sem lehetett hallani. Éljen doktor Salváry ! . . . Szavazzunk ! . . . frljen Szentpétery ! — zúgatt egyre a fergeteg s a közgyűlés érdemekben megőszült elnöke, csak nagy nehezen tudta kinyilvánítani, hogy: „Húsz bizottsági tag Írásban beadott kívánatára ezennel elrendelem a szavazást." — Ugy van! Szavazzunk! hangzott mindenfelől s a tömeg egy része a szavazatszedő küldöttség helyiségei felé tódúlt, inig a másik rész, zajongva, zsibongva, ott vesztegelt a terem közepén. A karzatról érdekes fejecskék kandikáltak alá. A rózsás arcokon ott ült a kíváncsiság s a szép leányok, bájos menyecskék, lázas izgatottsággal lesték, várták, mit hoz a mai nap, ki lesz a forrókuti szolga bíró ; mert hát tudta mindenki, hogy ettől függ a kis Boriska „szerencséje" s ha most az egyszer rájuk bizta volna a nemes vármegye a voksolást, bizony isten csúfosan elbukott volna az a fade Szentpétery, a ki még —táncolni se tud ! Csakhogy, sajnos, a tekintetes karok és rendek odalent, egészen máskép gondolkodtak. Minél előbbre haladt a szavazás, a Pista „gyerek" ügye annál rosszabbul állt s Lenci bácsi, mintha csak tőrrel szurkálták volna jó szivét, olyan formán érezte magát, mikor itt-ott fülébe dörögte a kaján irigység, hogy a „Szentpétery most huszonöt szavazattal van előbbre. — Most meg harmincegy a „vór.

u \ égső elkeseredésében azután azt gondolta magában, hogy hát : várjatok csak, a mit ti ide lent elrontottatok, majd helyre hozom én oda fent, a — „fehérnépek" segítségével. Nagy búsan felbandukált tehát a karzatra, oda ült a legszebb asszony mellé, s csak annyit súgott a fülébe, hogy : — Kis hugocskám, megbuktunk! — De az nem lehet! annak nem szabad megtörténni ! — válaszolt ingerülten Szalacskayné. — Persze, hogy nem volna szabad; de hát ha azért még is csak úgy lesz ! — Nem fog úgy lenni ! pattant fel a bájos özvegy. — No hát iszen éppen azért másztam fel ide az Olympusra hozzátok, hogy ne történjen meg ez a csúfság ! Még nem késő, csináljatok valamit; inert különben, engem úgyse nem lesz lakodalom dünnyögött az öreg úr, azután, hamiskás mosolylyal, még valamit súgott a szép asszony fülébe s a másik pillanatban máilent volt a gyűlés teremben. Szalacskayné gömbölyű karjával az erkély pár kányára támaszkodva, fürkészőleg hordá körül villogó szemeit az alant zsibongó sokaságon. Pedig csak hátra kellett volna pillantania, ott állt mögötte az, kit a terembe hasztalan keresett. Ormódy Laci — a' megye egyik legbefolyásosabb embere — az agglegényi szív egész elragadtatásával bámulta a gyönyörű asszonyt, ki elég könyörtelen volt, már két izben is visszautasítani legforróbb szerelmi vallomásait, most pedig észre sem vette, a háttérben szót lan, némán merengő imádóját, kivel minden áron talál kőzni, beszélni óhajtott. Mikor azután látta, hogy ebbeli törekvése hajótörést szenvedett, boszúsan, izgatottan vetette magát hátra helyében s e közben ébenfa legyezője a földre esett. Ormody villámgyorsan nyúlt a drága tárgy után s keze véletlenül találkozott a szép özvegy hófehér kezecskéivel s a szenvedélyes szerelem egész melegével szoritá meg azokat. — Egy világot ezért a kis bársony kacsóért ! — susogá egészen megfeledkezve magáról. Szalacskayné megrezzenve pillantott hátra, azután fagyos mosolylyal, halkan, de elég érthetően csak anuyit moudott, hogy :