Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 1-26. szám)

1887-03-20 / 12. szám

Melléklet a „Zalamegye" 1887. évi 12. számához. linger Irma Póláu) pisztolylövéssel, 1 pedig (Schlutz Lujza Keszthelyen) méreg bevételével. — Két öngyilkossági kísérlet is történt, az illetők azonban megmentettek. — Véletlen szerencsétlenség általi halálnak hat egyén esett áldozatává és pedig megfagyott 4 (Slavik János Hegymagason, Nagy János Pelső-Zsiden, Simou Imréné Egerszegen és Lakatos Józtef Pölöskefőn); teldiilő terhelt szekér által szenvedett sérülés folytán halt meg 1 (Takács János Kis-Kanizsán) és éjjel alvás közben a leomló szobafal által megfúlt 1 (Horváth Jáuos Gyömörőn). — A megyei tantestület köréből. A zala-megyei általános tanító testület központi választmánya Udvardy Ignác tantestületi elnök elnöklete alatt f. hó 13-án ülést tartott, melyen az elnök jelentést tett a legutóbbi központi választmányi gyűlés óta az elnökséghez beérkezett ügyekről, valamint a tantestület körében azon idő óta előfordult eseményekről, melyek tudomásul vétele után folyó ügyek tárgyaltattak. Ezek közül felemiitjük, hogy azon járáskörök, melyek a tanítók országos árvaházára gyűjtést eszközöltek, de annak eredményét ez ideig a központba be nem szolgáltatták, újból felhivatnak az általuk gyűjtött összegnek a központba való mielőbbi beküldésére, hol minden egyes járáskör gyűjtése külön számlán kezeltetik. — Az 1887. év január 1-től fogva a szent-grótbi szolgabiró járás felállíttatván: a központ megkeresi Béketi Elek zala-koppányi áll. segélyezett községi népiskolai tanítót, mint a megszűnt Szent-Gróth-vidéki járáskör volt elnökét, hogy a szent-gróthi közigazgatási járásban levő községi, esetleg felekezeti tanítókkal a szent-gróthi járáskör felállítását szíveskedjék megkisérteui ; nem sikerülés esetén pedig tudassa, hogy mind ő, mind a többi, azon járásban levő községi tanítók melyik, hígközelebbi járáskörbe lépnek be, miután a tantestület alapszabályai értelmében mindegyik községi iskolai tanító tartozik valamelyik járáskörnek tagjává lenni. — Miután az 1887. évi őszi járásköri közgyűlések jegyzőkönyveit csak a keszthelyi és paesai járások küldötték be : a többi járáskörök jegyzőkönyveik beküldésére újból félkéretnek. — Olvastatott az Ung-niegyei tantestületnek a néptanítók anyagi helyzetének javítása tárgyában készített és a zala-megyei tantestületnek elfogadás és pártolás végett megküldött memoranduma. A központi választmány azt némi csekély módosítással magáévá tevén, a megyei általános tanítói testület közgyűlésének elfogadás végett ajánlani fogja. — A központi választmány örömmel vette tudomásul, hogy a novai járásban levő Mártincsevics Fereuc novai, Groszmann József tárnoki, Németh Mihály gutorföldi, Lukács József szilvágyi közs. iskolai tanítók, valamint Gör tér Endre náprádfai r. k. tanító — miután a novai járásban a községi tanítók csekély száma miatt külön járáskör nem tartható fenn — a zala egerszegi járáskörbe léptek be. — A Krób-siremlék ügyében kiküldött bizottság javaslatának mielőbbi beadására felkéretik. Ezzel kapcsolatban a járáskürök felkéretuek, hogy az 1886. évi augusztus 26-án Zala-Egerszegen tartott tantestületi küzgyiilés határozatához képest az 1887. évtől kezdve minden járásköri tag után az alapszabályilag járó 33 kron felül a síremlék költségeire 20—20 krt s így minden tag után 53 krt szolgáltasson be. — Olvastatott Szalay Sándornak, a „Zalai Tanügy" szerkesztőjének, említett lap 1887. évi január 27-én megjelent számában a tantestület elnökéhez intézett A szalmavirág, ez az élve is száraz, de soha nem hervadó virág, — ez tán örök életről beszél, melyben nincs semmi öröm, talán még élet sincs De nemcsak a nyiló, az illatos virágok beszélnek, a nóta azt is elmondja, mit beszél a retek: ..Hogy én barnát szeretek." Aztán még egyéb ilyen konyhára való növény is beszél: a sárgarépa és petrezselem; s ezek az igazmondó virágok. Ki ne emlékeznék a „Piros bugyelláris"-ból arra a szép K'is jelenetre, mikor a kis menyecske fonalat köt a sul'latfiók kulcsára, honnét a pénz elveszett, —s meg akarva tudni a tolvajt, s a kezében tartott gombolyagról folyton eresztve a fonalat, hátra felé lépdelve megy ki a kertbe, magában mondogatva: ..Sárgarépa, petrezselem. Mondd meg az igazat nekem! Igaz, hogy a kis menyecske ez egyszer megcsa lódott igaz mondóiban, mert a inig ő a kertben járt, addig a cigányasszony, kinek tanácsára ezt tette, szépen kiürítette a sublat fiókját. Hanem hát ha erre nem jó a sárgarépa, jó az másra: „Ki az urát nem szereti. Sárga répát főzzön neki." A búzakalász a kis nyul nótájában szólamlik meg, de csak ugy susogva, inkább csalogatva: „Búzakalász b zalmasan integet, Ksti csillag halovány fényt hinteeet." De vigyázni kell, mert: „Megugrik a nyul !" A rosz lelkiismeret jelképe az ördög-szekér, mely ha a földből kiszakasztják, fut: „Mint a gyors kerék, Czél s nyom nélkül a világon Nyargal, vándorol, Megpihenni, megnyugodni N'em lehet sehol. Meg megáll, de ostorával A szél rajta üt, t's a messze pusztaságon, Útban álló tüskén, árkon, Uai niindeuütt ••****) Ez a, növényvilág bolygó zsidaja. (Folyt, köv.) ****y-Toinpa Mihály : „Az ördög szekérről." uyilt levele, melyben megvitatásí tételül ajánlja a járáskörök részére eme két pontban egybefoglalt indítványt: 1) minden tanítót erkölcsileg függővé tenni a tanítóság egyeteme irányában; 2) minden tanítót erkölcsileg füg getleniteni az iskolaszékkel és iskolai hatóságokkal szemben. — A központi választmány e tételt behatóan megvitatván, miután azon nézetben van, hogy a hiva tásának magaslatán álló, kötelességét odaadó buzgósággal teljesítő tanítót felettes tanhatósága mindenkor készséggel fogja támogatni és törekvéseit előmozdítani igyekszik úgy, hogy az ily tanítónak a tanügyi hatóság nemcsak hogy kárára nincs, hanem inkább előnyére van. a teljes függetlenítés pedig a fennálló tanügyi viszonyokkal szemben már csak azért sem lehetséges; mert végre is kell valamely felettes tanügyi hatóságnak lenni, melylyel szemben a tanító függő viszonyban van s <• hatóságot a megyei tantestület, mint nem iskolai fentartó közeg nem gyakorolhatja: a központi választmány mindezek alapján az indítvány felett napirendre tért. — A központi választmány örömmel tapasztalja, hogy a „Zalai Tanügy" cimii megyei tanügyi szaklap Szalay Sándor nagy-kanizsai községi népiskolai tanítónak, a lap jelenlegi szerkesztőjének vezetése mellett nemes feladatának elismerést érdemlőleg törekszik megfelelni és így a megyei tantestület mind anyagi, mind szellemi támogatására valóban méltó: miért is megkeresi a t. kir. tanfelügyelőséget, hogy a megyei tanítóság érdekeit képviselő ezen tanügyi szaklapot a megyebeli iskolaszékek és gondnokságok, nem különben a megyebeli tanítóknak figyelmébe melegen ajánlani s azokat' előfi zetés és így a nélkülözhetlen anyagi támogatás eszközlése céljából körlevél utján megkeresni kegyeskedjék. A budapesti kereskedelmi muzeum ügyében vettük a következő sorokat: Tekintetes szerkesztő úr! Alulírott tisztelettel kérem, sziveskedjék becses lapjában tért engedni az alább következő soraimnak : A budapesti kereskedelmi muzeum igazgatóság tagjai: Elnök: Dr. Matlekovits Sándor államtitkár, országos képviselő; alelnök: báró Kochmeister Frigyes, a főrendiház tagja, a budapesti kereskedelmi- és iparkamara elnöke. Igazgatósági tagok : Aebly Adolf bankár, Bedő Albert miniszteri tanácsos, országos főerdőmester; Brázay Kálmán füszernagykereskedő; lovak Falk Zsigmond, királyi tanácsos, a Pesti könyvnyomda részvénytársaság igazgatója; Fürst Jakab nagykereskedő; Geittner József gyártulajdonos és kereskedő; Dr. Ghyczy Géza, kir. tanácsos, a budapesti kereskedelmi akadémia igazgatója; György Endre, országos képviselő; Hegedűs Károly, a technológiai iparmúzeum igazgatója; Hegedűs Sándor országos képviselő; Horváth Sándor központi erdőfelügyelő; Dr. Keleti Károly miniszteri tanácsos, az országos statisztikai hivatal főnöke; Dr. Krausz Izidor, malomtulajdonos; idősb Kuncz József, nagykereskedő; Mihalovics János miniszteri osztálytanácsos; Radisics Jenő az iparművészeti muzeum titkára; Rátli Károly, a budapesti kereskedelmi és iparkamara alelnöke; Dr. Schnierer Gyula, miniszteri tanácsos; Tanárky Gyula, az országos gazdasági egyesület tagja; Ullmann Imre, nagykereskedő; Warmann Mór, országos képviselő; Weisz Bernát, kir. tanácsos, a budapesti kereskedelmi akadémia igazgató-választmányának elnöke; Weisz Bertalan gyártulajdonos; gróf Zichy Jenő, v. b. t. tanácsos, országos képviselő. Igazgató: Németh Imre, miniszteri tanácsos. Ezen igazgatóság Zala-Egerszeg városát is szék helyül tűzte ki a kereskedelmi muzeum képviselésre, amely képviselői állás elfogadására dr. Matlekovits Sándor elnök ur őméltósága csekélységemet nevezte ki a kereskedelmi muzeum képviselőjévé Zala-Egerszegen a közreműködések és feladatok teljesítéseire. Ezen nagyfontosságú és messzekiható ügyben, melylyel hazánk közgazdasági zilált viszonyainak javítása tüzetett ki célul, először is bátorkodom városunk és vidékén lakó nagyérdemű gazdák és iparos uraknak igen becses figyelmébe ajánlani, hogy az állandó kiállítás megnyitása f. évi május hóban a budapesti országos kiállítás nagy iparcsarnokában terveztetik, miért is a legmélyebb tisztelettel felkérem mindazon tekintetes urakat, kik nagyban és jó minőségű cikkeket termesztenek, hogy termesztményeiknek jobb árakon való elárúsíthatása céljából a kereskedelmi muzeum kiállításába mintákat szíveskedjenek küldeni. Mindazon iparos uraknak pedig, akik készítményeiket ezen muzeumi kiállításra beküldeni óhajtanák, figyelmükbe ajánlom, hogy nem kívántatik oly remek darabokat készíteni, mint a világ- avagy országos kiállításokra szoktak, hanem csakis jóminőségüeket minden néven nevezendő iparcikkek és tárgyakból, melyekből azonban csakis mintákat lehet az állandó kiállításba beküldeni. A bejelentési ivek és a kereskedelmi muzeumra vonatkozó szabályzatokkal az érdeklődő uraknak akár személyes, akár póstai megkeresésükre mindenkor szívesen szolgálok, s a szükséges felvilágosításokat mindenkor készséggel megadom a hozzám fordulóknak. — Akik a kiállításban résztvenni óhajtanak, a bejelentési ivért szíveskedjenek mielőbb hozzám fordulni, mivel a bejelentési iveknek az igazgatósághoz való juttatása sürgős, hogy az igazgatóság a szükséges szekrények, állványok fentartásánál, s a kiállításnak rendszeres elrendeléséről kellő időben gondoskodhassék. Minthogy pedig városunkban és a városunkhoz közel levő községekben igen sok tek. urak vannak, akik minden tekintetben jeles és kitűnő gazdák, a küI

lönböző gabonanemek- és a bortermelésekben, valamint a gyapjú előállításában is, miért is kívánatos volna, hogy városunk és vidékéről minél számosabban jelentkeznének ezen állandó kiállításban való résztvételre. Van továbbá városunk és vidékén elég oly értelmes iparos is, akik tudnak oly jó iparcikkeket készíj teni, melyek a bécsi és a külföldi iparcikkekkel bátran , versenyezhetnek jóság- és tartósságra nézve, tehát igen kívánatos volna, hogy ezen kereskedelmi muzeum állandó kiállítása számára városunk iparosai mindenféle iparágból minta darabokat készítsenek, különösen pedig a hadfelszereléshez megkívántató ruházatokból és láb- " beliekből, hogy ezen munka darabokat az ipartestület, mint a muzeum leendő tagja, kiállításra bekiildhesse és így talán sikerülni fog azon régi és méltányos ki- ' vánalma városunk iparosainak, hogy a hadfelszerelési ruházatból, ha többet nem is, csak tízezer darab öltönyt, ugyan annyi pár lábbelit kapunk feldolgozás végett, melyre városunk ipartestülete vállalkozhatnék, ami egyrészt városunk tekintélyét, másrészt az iparosok anyagi helyzetét nagyban előmozdítaná. Végül kijelentem, hogy az érdeklődő tek. gazda közönségnek és az iparosoknak kívánalmaikra bármikor és bárhol ezen oly fontos uiuzeumi ügyet személyesen szívesen megbeszélem és a kellő felvilágosításokat és útbaigazításokat készséggel teljesítendem. A n. é. közönségnek az ügyre vonatkozó szives jó indulatát és pártfogását legmélyebb tisztelettel kérve maradtam Zala-Egerszegen, 1887. évi február hóban alázatos szolgájuk: Meskó József ipartestületi elnök. CSARNOK. A f. ho 12-ki táncvigalom Piknik! batyubál! No, nem fog háborgatni feszességévcl az elite bálok ténye. Helyet enged a jó kedvnek; kibontakozhatik a lélek nyűgéből, röpülhet, csaponghat; nem leselkedik minden zugban az a kedély rontó feszesség. Ez az, ami az ily múlatságokat oly vonzóvá teszi s oly mély és kedves nyomokat hágy az emlékezetnek. Felhangzik a zene; nézzünk be. Az , ajtókat elzárja a nézők kiváucsi tömege; alig enged egy kis részt a bepillantásra. Mi ez?! jó helyt járunkV Kérem, bocsánat, ma tartatik a piknik?—Igen, uram, ez az ! — De . . . de . . . csakugyan mára volt kitűzve, — s félve tekinték be, hol a fényes, előkelő közönség hullámzott alá s fel. Hát csalódtunk volna, hisz ez elite bál. — Terített asztalok! ez már mégis a piknik lesz. Hűlni kezdett lelkesedésem; a remény lialványúlui kezdett a fénytől; kedvetlenül léptein a terembe. — Különösen éreztem magam; sajátságos e fény; honnan ered; csalódtam volna?! Kezdődik a tánc. Megmozdul a közönség; hatalmas arányokban emelkedik a jó kedv; a néző tekintete ott vész a boldogságtól sugárzó, forgó tömegen. A feszesség megszökött, ott hagyta az elegáns öltözeteket, vagy elolvadt a — — terem izzó levegőjében. — Hol keressük e páratlan jókedvű mulatságnak okait! felelet szükségtelen. Mindenki érzi; ott rejlik kedves emlékei között. — Ott voltak: Svastits Benóné őméltósága, kinek e kitűnően sikerült múlatságot köszönhetjük; továbbá Osertán Károlyné, Csesznák Sándorné, Czinder István né, özv. Csillagh Lászlóné, Csokuyay Jánosné, Dervarics Imréné, Farkas Józsefné, Gózony Lászlóné, Hajik Ist vánné, Isóó Jánosné, Kerkápoly Mónié, Mayer Istvánné, Mayer Jánosné, Sturm Györgyné, Spur Jánosné, özv. Szladovics Ferencné, Svastics I lúgóné, Szalmay Józsefné, Skublics Imréné, Tliassy Miklósné, özv. Zarka Józsefné úrnők; továbbá: Csillagh Sarolta, Csokuyay Laura, Casselik Róza, Dolman Luiza, Dervarics Blanka, Kerkápoly Magda és Milcsi, Szladovics Mariska, Szkenderovics Erzsike, Szalmay Mariska, Svastics Irén, Svastics Zseni, Zarka Juliska kisasszonyok. A négyeseket 24 pár táncolta. A közönség reggeli 6 óra után oszlott szét. — Helyi, megyei és vegyes hirek. A városi képviselő testület f. hó 19-én tartott ülésén tárgyalta a regale-jog megvétele tárgyában kötött szerződést s azt elfogadván, Kovács Károly polgár mester elnöklete alatt dr. Czinder István, Horváth Miklós és Kaiser József urakat küldötte ki a szerződés aláírására, mely f. hó 21-én történik Szombathelyen. A megyei allandó valasztmány f. hó 14-én tartott ülésén a megyei, valamint a különböző alapokról vezetett, úgy az árvaszéki 1886-ikí számadásokat megvizsgálván, azokat helyesen vezetve találta s jóváhagyás végett az áprilisi közgyűlés elé terjeszti. Ugyanezen gyűlésen az 1886. évi XX. t. c. 48. §-ának rendelkezéséhez képest a megyei törvényhatósági közgyűlés által megválasztott tagok két szakcsoportra t. i. pénz- és gazdaságügyi és közigazgatási szakcsoportra osztattak s a közigazgatási szakosztály alelnökévé Árvay István, a pénz- és gazdaságügyi szakosztály alelnökévé pedig Szigethy Antal bizottsági tag urak választattak meg. — Az állandó választmány folytatólagos ülését f. hó 28-án fogja tartani. — Egyházmegyei hir- Albert Miklós csesztregi plébános a pákai plébánia javadalmat nyerte el. Eljegyzés. Vértessy Kálmán balaton-kereszturi ispán legközelebb váltott jegyet Stefaics Anikó kisasszonynyal, Stefaics Rikárd győrvári urodalmi ispán kedves leányával. — TöttÓSSy Bela, nagy-kanizsai törvényszéki biró, az ottani „Társaskör" általánosan kedvelt elnöke, f. hó 11-én „Mit beszélnek a virágok" címen, a kör helyiségében felolvasást tartott. A felolvasáson igen szép számban voltak jelen s a szellemtől s igazi költői kedélytől ragyogó felolvasást nagy érdeklődéssel hallgatva, felolvasót megtapsolták, megéljenezték. Valóban kár, kogy Tőttőssy úr költői szellemének termékében több alka lommal is nem gyönyörködhetik a közönség. . lostani felolvasását (szerző szívességéből) tárcánkban hozzuk, hogy olvasóink is gyönyörködhessenek benne. Diszgyülest tartott a nagy-kanizsai „Magyar irod. és művészet-pártoló egyesület" irodalmi szakosztálya ií marc. 15-ike alkalmából. Ezeu gyűlés érdekességét nagy-