Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 1-26. szám)

1887-03-13 / 11. szám

laltak alapján a kérdéses 75 frt hátrálék lefizetésére köteleztetik. — Kir. tanfelügyelő úr bemutatta Kilbinger Sándor tanítónak hátrálékai ügyében benyújtott kérvényét s egyúttal jelenté, hogy a közigazgatási bizottság ezen ügyben már tüzetesen intézkedett s a megállapított illetmény természete iránt fenforgó nehézségek, főleg pedig a tanítói földek adójának kötelezettsége ügyében járási főszolgabírónak részletes tájékozást nyújtott, mely jelentés jóváhagyólag vétetett tudomásul. — Kir. tanfelügyelő úr bemutatta a letenvei járás főszolgabírójának a közigazgatási bizottság végzése alapján Lengyel Ferenc szent-liszlói tanító ügyében tett intézkedéseinek eredményeit feltüntető jegyzőkönyvet; egyúttal jelentést tett a szent-liszlói iskola személyi ügyeiben tett intézkedéseiről, melyek alapján a járási főszolgabíró felhivatik, hogy a tanítói hátrálék behajtása iránt a kellő intézkedéseket megtegye. Az iskolaház és melléképületeinek rosz karban léte, nem különben a hiányosan teljesített szolgálmányok miatt szenvedett károk megtérítésének keresetével Lengyel Ferenc az illetékes hatósághoz utasíttatik, Szent-Liszló község pe dig felhivatik, hogy az iskolaház és melléképületei helyreállítását célzó hatósági követelésnek most már annál is inkább eleget tegyen, minthogy ellenkező esetben a végzés vételétől számított 30 nap alatt a járási főszolgabíró által saját költségükre fog végrehajtatni. Kir. tanfelügyelő úr részletes jelentést tett a bókaházai r. k. iskola felépítésének eddigi folyamáról, s az iskolailag csatlakozó községek, illetve puszták érde keltjei részéről támasztott kifogások érdemében tartott tárgyalások eredményéről s egyúttal bemutatta Bókaháza község kérvényét az 5

Ü ,,-os adó kivethetése érdemében. — A bókaházai r. k. iskolához csatlakozó községek, illetve puszták érdekeltjeinek mellőzéséből kifolyó szabálytalanság folytán Bókaháza község felhivatik, hogy most már az 1868. évi 38. t. c. 11. fejezetéhez képest is az összes érdekeltekkel egyetértve, az egyházi főhatóság által jóváhagyott terv és költségvetés alapján, a már végrehajtott építkezés költségvetésének az egyes érdekeltek által arányosan viselendő tételeit megállapítsa. — Skublics Gyula bizottsági tag ur a szorgalmi időnek még mindig sok felekezeti iskolában tapasztalható megcsonkításáról s a szellemi sikernek ebből kifolyó veszélyeiről megemlékezvén kir. tanfelügyelő úr kijelenté, hogy a közigazgatási bizottság ezen mulasztás megtorlása ügyében ismételten és pedig legújabban is igen kimerítő végzéssel intézkedett. Beható vitatás után felhivatott a kir. tanfelügyelőség, hogy ez ügy fontosságára való tekintetből ezen intézkedések eredményét be sem várva — a tavaszi iskolázás lefolyásáról a köz igazgatási bizottságnak tegyen jelentést. Kir. adófelügyelő úr jelentése szerint január végén az adóhátrálék 1.338,118 frt 40',

2 kr. volt, melyből február hóban 177,054 frt 44 kr. letizettetvén, maradt február végén hátrálék 1.161,062 frt 96"

2 kr. — A f. év február havában lefizetett adót a mult év hason szakában lefizetett 175,523 trt 87' 2 krral egybehasonlítván, a f. év február havában 1,530 frt 56

1 2 krral folyt be több. — Bélyegilleték, szőlődézsmaváltság, fogyasztási adó és egyéb tartozékok cimén február hóban befolyt 290,747 frt 15 kr., melyet a mult év hason szakában befolyt 181,237 frt 88 krral egybehasonlítván, ez év február havában 109,509 frt 27 krral folyt be több. — Házadómentesség 37 esetben, adófizetési halasztás egy esetben sem engedélyeztetett február hóban. — A ZALAMEGYEI GAZDASÍGI*IÍGYWÜLET HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE. Háczky Kálmán egyesületi ügyvezető elnök, elnöki jelentése az egyesület 1886-iki működéséről és vagyoni állapotáról. 1./7.—1887. Tekintetes közgyűlés! Egyesületünk 1886-ik évi működését általánosságban akkép jellemezhetem, hogy az habár nem sokoldalú, de annál inkább gyakorlati, közhasznú és maradandó ereeniényt biztosító becsű volt. Az 1885-ik év utolsó negyedében életbe lépvén a szarvasmarha tenyésztés érdemében a gazdasági egyesület szorgalmazásai és közreműködése mellett alkotott megyei szabályrendelet, mely szerint e megye területén csak is hatóságilag megvizsgált, a tenyésztésre alkalmasnak talált s igazolványnyal ellátott apaállatot szabad alkalmazni, s a községek kötelesek ilyeneket a tehén létszámnak megfelelő arányban tartani a járási állandó vizsgáló bizottságok eljárásának eredményéhez képest — megyei alispán ur hivatalos értesítése szerint 83 községnek 111 azaz egyszáz tizenegy tenyészbikát kellé beszereznie. Tekintve hogy legtöbbnyire éppen a kevésbbé tehetős községek voltak azon helyzetben, hogy silány vagy épen nem tenyészképes bikák helyett a tenyésztésre alkalmasokat beszerezni kötelesek voltak; tekintve hogy az aránytalan nagy számban felmerült bika szükséglet csak is a magas kormány közvetítésével volt beszerezhető, s a tett intézkedések szerint a járási székhelyeken voltak kiosztandók, — miként már az 1886-ik évi szeptember 30-ki közgyűlés jegyzőkönyvének 45/211. számú végzésével elintézett jelentésemben részletesen előterjesztettem, a gazdasági egyesület kebeléből kiküldött 11 bizottságnak teljes elismerést és köszönetet érdemlő tagjai nem csak a bikáknak a vasúti állomásokon átvételét, a járási székhelyekre összevezetését teljesítették, hauem a gazdasági egyesület az ezekkel kapcsolatos költségeket is viselte. Ezen költségek az említett jelentésem szerint 609 frt 47 kr. a a letenyei járási bizottságnak 270 1886. számú felentése szerint 84 frt 17 krt tevén, az egyesület a községek javára a megyei állattenyésztés érdekében az 1886. évben e cimnél 683. f.64. oly kiadással működött közre, a melynek közhasznú eredménye bizonyára már a közel jövőben észlelhető leend. Egyesületünknek egyik főtörekvését a szarvasmarha tenyésztés emelése képezvéu, erre a földmives nép ösztönzése céljából az 1886. évben is megtartotta Keszthelyen, Nagy-Kanizsán és Zala-Egerszegen a szarvasmarhával leglátogatottabb egy egy országos vásár alkalmával a szarvasmarha tenyészállat díjazást; — sajnos azonban, kogy a nagy-kanizsai a földmives népnek tán érthetetlensége, — Keszthelyen előítéletes ko noksága miatt jelentkezők hiányában egészben eredménytelen maradt és meghiúsult, Zala-Egerszegen azonban részben síkerűit, amennyiben a bika díjjazásra kitűzött 2 drb tiz frankos arany díjból 1 másodrendű díj két drb tiz frankos arany és az üszőkre kitűzött 6 drb tiz frankos arany díjból két másodrendű díj két-két darab tiz frankos arany nyal s egy III. rendű egy drb tiz frankos aranynyal kiadatott. A „Nagy-lengyeli gazdakör", mely működését kisebb területre szorítván s éppen ezért lehetséges lévén a kör tagjainak gyakori személyes érintkezése s együttes működése, örömmel tapasztalható gyakorlati irányban halad és fejlődik, az 1886. szept. 19-én szintén tartott szarvasmarha tenyészállat díjazást, a melyen a gazdasági egyesület is küldöttsége által megjelent, és pedig a kör tagjainak és a körhöz tartozó földmives népnek elég élénk érdeklődése és a tenyészmarhák elővezetésével élénk részvéte mellett — s kiadatott 5 elsőrendű díj egy-egy tiz frankos arany, három másodrendű díj egy-egy drb ezüst két frtos; — 9 harmadrendű díj egy-egy drb ezüst egy forintos. Ugyan a szarvasmarha tenyésztés érdekében a Keszthelyen 1886. julius 5-én tartott közgyűlés (35/175). elhatározta, hogy az 1887 ik év folyamán Keszthelyen, Nagy-Kanizsán, Alsó-Lendváu és Zala Egerszegen részletes, díjazással egybekötött szarvasmarha kiállítás ren deztessék, mit azonban az 1886. szept. 30-án tartott közgyűlés (50 212.) oda módosított, hogy a mondott helyeken ne kiállítás, hanem szarvasmarhára tenyészállat díjazás tartassék. Tekintve, hogy Keszthelyen és Nagy-Kanizsán a már évek óta tartatni szokott tenyészállat díjazás a szarvasmarha tenyésztő gazdaközönség főkép pedig a földmives nép érdeklődésével nem találkozott és e miatt majdnem mindenkor meghiusult, indokolt leend, lm most, midőn az 1887. évre a munkaterv véglegesen megállapítandó, a közgyűlés jól megfontolja az elhatározásra döntő körülményeket, s azok szerint választja a legcélszerűbbet. A lótenyésztés érdekében az egyesület tevékenyen működött, midőn a megyében volt 28 fedeztetési állomás felügyeletét kiküldött bizottsági tagok által kész séggel teljesítette. De azon fontos feladatát is szerencsésen teljesíté, midőn a megyei lótenyész bizottsági elnöknek lemondása folytán a megyei lótenyésztés ügyére oly nagyhorderejű megyei lótenyésztési bizottság elnökét a fennálló szabály szerint választani kelletvén, — ezen elnökségre mgos Svastits Benó urat, — ki miut a megyének majd egy évtizedig alispánja a megyei lótenyésztés fontos ügyét ez iránti érdeklődésénél fogva hivatalos köréből nagy eredményuyel vezette — mint az egyesület tagját megválasztotta, egyszersmind ez alkalommal a megyei lótenyész-bizottság újból alakítását olyképpen foganatosította, hogy a járások beosztásával vidékenkint VIII. lótenyész kerületi elnököket választott (20 123), kik a kerületekből választott 3—4 taggal képezvén a megyei lótenyész bizottságot, a ménosztályozásnál és kiosztásnál kerületük érdekeit képviselni és a fedeztetési állomásokat is felügyelni hivatvák. Ezen intézkedések a nmgú földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák bejelentetvén, az ezek célszerűségét teljesen méltányolva, azok felett örömének adott kifejezést (37 147). A lótenyésztési ügy érdekében hozta az egyesület azon okszerű és méltányos határozatát is (37/176), hogy a ménosztályozásra utazó 5—6 lótenyész bizottsági tag vasúti vitelbérei kivánatukra nékik az egyesület pénztárából megtéríttessenek. Valamint készséggel támogatta Zala-Egerszeg r. t. városnak illetékes helyen tett azon kérelmét, hogy a méntelep egészben, vagy részben Zala-Egerszegen helyeztessék el. (65/229). Az 1886. évre megállapított munkaterv szerint a Nagy-Kanizsán leendő rendezésre kitűzött megyei termény kiállítás a rendező bizottság azon jelentése folytán, hogy t. i. a tavaszi fagy- és erre következett s állandóan tartott kedveződen időjárás miatt a tenyészet általában oly rosszul fejlődött és haladott, hogy a kiállítás rendeltetésének a kívántató sikerrel meg nem felelne — az 1887. évre halasztatván (34 '174), meg nem tartatott. A nmgú kir. pénzügyminiszter ur által műtrágya kísérletezésre átengedett, a nagy-kanizsai kir. sóhivatalnál elhelyezett 157 mm. állítólag chili salétrom sóval való kisérletezés sem tartathatott meg, mert a keszthelyi m. kir. tanintézet által szivességből teljesített vegyelemzés szerint (23/83—84) nem csak hogy nem chili salétrom, de ilyen benne nincsen is, hanem legnagyobb részt konyhasóból áll, mi pedig a talajuak gyorsabb kizsarolására szolgál (2 19-—IV). Az 1886. évi költségvetésben azou népiskolai tanítók díjazására, kik a népiskolai tanítóknak a községi faiskolák kezelésében, a gyümölcsfa nemesítésében, és fatenyésztésben leendő oktatására a megye hatóság által kineveztetnek, 150 frtot szavazott meg, mely ösz szeg azonban valószínűleg azon okból, mert az oktató tanítók kinevezése, s a néptanítók oktatása elmaradt, igénybe véve nem lett. (2;19- IV.) A vetőmag közvetítést az egyesület tagjai főkép a „Keszthely vidéki gazdakör" utján vették igénybe, amennyiben ott a kör 45 tagja részére 1770 kgr. ló'liermag, — 284 kgr. lucernatuag, 100 kgr. bükkönymag, 226 kgr. répamag, 205 kgr. fűmag és 5 kgr. ' erdei mag; —az egyesület titkársága által egyleti tag részére 800 kgr. perlett árpa, s továbbá ugyan ez által a kör tagjai részére 82000 kgr. kék trágya gyps közvetíttetett. A gyakorlati működés teréről méltánylattal említhető fel a „Keszthelyvidéki gazdakörnek" az árpa termelés érdekében, ugy az általa rendezni szokott árpa kiállítás, — valamint az országos árpakiállításban való részvéte által közfigyelmet keltett tevékenysége, s a kiállítók által elért eredmény ; — a „N.-Lengyel vidéki gazdakörnek" pedig azon nagyon gyakorlati, az egyes tagokra is azonnal érezhető anyagi haszonnal járó működése, mely szerint a főirányt arra tűzte ki, hogy az egyes községekben lakó kör tagoknak hasznos gazdasági gépeket szerezvén be, azok használását s előnyeit velők meg ismertetvén, azokat megkedvelteti, s a tagoknak azonnal anyagi javára működik. így az 1886. évben beszerzett egy cséplő gépet kézi erőre, melyet a kör tagjai vetélkedve törekednek használni, — továbbá, egy aranka választó rostát, mi a kör tagjainak a lóhermag könnyebb beszerezhetése céljára segély eszközül szolgálván, szintén igen célszerű intézkedésnek tekinthető. A körök működéséről egyébiránt azok tisztelt elnökei jelentéseiket beterjesztették, melyek a körök tevékeny és buzgó működését részletesen előtüntetik. Az elméleti tevékenység terén egyesületünk a szövetségbe lépett gazdasági egyesületek Budapesten 1886. évi május hó 17 én tartott V. nagygyűlésén küldöttjei által résztvett. (21. 111.) Továbbá kiválóbb figyelmet érdemel a szövetségbe lépett gazdasági egyesületek IV. nagygyűlésének határozata és megkeresése folytán a kisbirtok tényleges helyzetének felderítése céljából a közölt kérdőpontok szerint a létező állapot összefüggő és hű leirását tartalmazó azon munkálat, melyet Szigethy Antal egyesületi tag és titkár az 1886. évi május 2-iki közgyűlés elé terjesztvén, az egyesület elfogadott és mint magáévá tett értesítést a szövetségi közgyűlésnek beküldött. (32 125—1886.) A Fiúméban felállítandó Import és Export társaság létesítése iránt a hevesraegyei gazdasági egyesület feliratát pártolva a nmgú földmivelés-, ipar és keres kedelemügyi kir. minisztériumnál hason szellemben kérelmezett. (39/142). Ugy a komárommegyei gazdasági egyesületnek is azon feliratát, melyl/el a törvényes kamatlábnak 8%-ról 6° 0-ra leendő leszállítása — s minden pénzintézetre, tehát minden takarékpénztárra is kötelező kiterjesztését elrendelő törvény alkotása végett kérelmezett, — pártoló felirattal támogatta. (43/155.) Megyei hitelintézet és gazdasági hitelszövetkezetek szervezése iránt tett indítvány elfogadása folytán ugy ez érdemben, valamint ezzel kapcsolatban tudakozó és közvetítő üzlet ág létesítése érdemében javaslat tételre egy számos tagból álló bizottság küldetett ki. (42/170. 51/213. 64/222.) Ugyan ennek feladatául tüzetett ki a megyei árvatári kölcsönöknek a törvényen alapuló jelenlegi szigorú — a kölcsönadási felette megnehezítő biztosítási szabályainak enyhítése végett megfelelő javaslat tétele (43'155.) A hadkötelezettség alóli felmentési igényre minősítő birtok jövedelem mennyisége felől a megkereső alispáni hivataluak készséggel nyilvánítá véleményét. (54'199.) .Azon, a mezőgazdaság hátrányával járó állapot megszüntetése végett pedig, hogy a külső vagyis mezőgazdasági cselédek beszegődési idejére nézve nem tartatott szigorú záridő, ennek és* módozatainak megállapítása végett megyei szabályrendelet alkotását kérelmezve, ez meg is alkottatott. (45 '179. 56'200.) Az első magyar általános biztzsító társaság által alakított „jégkár biztosítási szövetség" intézményt, miután a társaságnak az egyesület közgyűlésén jelenvolt megbizottja a felmerült kételyeket eloszlatta, s különösen azon ajánlatot is tette, hogy a szövetségbe lépő egyesületi tagoknak a 24° /„ illetőleg 28° „ leengedést pótszerződéssel biztosítja — egyesületünk elfogadta. — Mindezen működései folyamában az egyesület az 1886. évben Keszthelyen egy rendes—Zala-Egerszegen egy rendes és három rendkívüli, összesen öt közgyűlést és ugyan ennyi igazgató választmányi ülést tartott, — a melyeken hozott határozatok, ugy a 271. iktató könyvi számok alatt beérkezett ügydarabok elintézése alkalmából a póstakönyv igazolása szerint póstán 1547, a helybeli kézbesítési könyv igazolása szerint 130, öszszesen 1677 drb levél küldetett el a titkárság által, — melyek után póstabér fejében 47 frt 89 kr. fizettetett ki. Az 1886. évre töröltetett három rendes tag. — (60 186. 207. 218). A magán uton vett értesülés szerint az 1886. év folyamában Séllyey László alapító tag, az egyesületnek több éveken át buzgó elnöke, és tevékeny tagja, még ís Bakó Samu rendes tag meghaltak, kiknek elhunytát efeletti részvétünk kifejezésével bejelentem. Ellenben az 1886. év folyamában felvétetett 19 uj rendes tag — a „Keszthely vidéki gazdakörnek" volt 59, a „Nagy-Lengyel vidéki gazdakörnek" 83 évdíjas, — továbbá ugyan ennek 4 pártoló tagja. Ezek szerint volt az 1886. évben: alapító tag —- 136, rendes tag — 214, évi fizetéses tag keszthelyi körnél 58, nagy-lengyeli körnél 84, tiszteletbeli tag —- 14, közreműködő tag — 16, összesen 522. Az 1885. évben : alapító tag — 136, rendes tag — '195, évi fizetéses — 136, közreműködő — 16, tiszteletbeli — 14, összesen 497. 1886. évben a szaporodás: rendes tag — 19,' évdíjas — 6, 25.