Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 1-26. szám)

1887-03-06 / 10. szám

atyának" Gizella és gyermekei; „A felejtlietleu jó vőnek" Szigethy Antal és Rósa Etelka; „A legjobb fiúnak és testvérnek" Erdős Györgyné és a testvérek; Németh Péter kir. táblai biró és neje „A kedves sógornak", (élő fehér eameliák, rózsa és gyöngyvirág); Daruvári Reményi Lajosné és gyermekei „A Remé­nyi család szeretett rokonuknak": Szigethy Sándor és családja „A szeretett sógornak"; Bogdán család „A szeretett sógornak". — Áldás és béke lebegjen a meg­dicsőült porain! — A kiadott gyászjelentés: „Özvegy Erdős Gézáné szül. Szigethy Gizella; gyermekei .' Erdős írnák és Levente; Szigethy Antal és neje Rósa Etelka; anyja: özv. Erdős Györgyné szül. Légmán Alojzia; Erdős Cornelia, Emiliaj Paulina férjezett Seres Gyuláné, Hermina és Jenő; nagyanyja: özv. Légmán Imréné szül. Körmendy Terézia s a' kiterjedt rokonság nevében is fájdalomtelt szivvel jelentik felejthetlen férje, édes atyjuk, vőjük, fiuk, testvérük Erdős Géza köz- és váltó ügyvédnek, hosszas szenvedés után élte 38-ik, boldog házasságának 7-ik évében 1887. február hó 28-án reggel 4 órakor történt gyászos elhunytát. A boldogult­nak" hűlt tetemei március hó 1-ső napján délután 4 órakor lógnak Cseplits E. temetkezési vállalata által a zala-egerszegi sírkertbe örök nyugalomra tétetni, az engesztelő szent-mise áldozat pedig március hó 1-én : l ,10 órakor fog a helybeli róm. kath. templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Béke lengjen porai felett!" K( szónetnyilvánilas. Balaton József zala-egerszegi esperes plébános úr beiktatási ünnepélye emlékeid a városi elaggott szegények részére 25 frtot; — a zala­egerszegi takarékpénztár részvénytársasága a városi sze­gények részére valláskülönbség nélkül 27 frt 37 krt; — özv. Erdős Gézáné úrhölgy szintén a városi szegé­nyek részére 5 frt könyöradományokat kegyeskedtek a városi tanácsnál letenni. A nemeslelkü adományozók fogadják a szegények nevében legforróbb köszönetünket. Kelt Zala-Egerszegen, 1887. március 5. Kováts Károly polgármester. Véglegesítés. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter dr. Bartka Gyula alsó-lendvai polgári iskolai igazgatót jelen állásában végleg megerősítette. Gyászhír. Vettük a következő gyászjelentést: A pan­nonhalmi Szt.-Benedek-rend zalavári apátságának tagjai szomorodott szívvel jelentik szeretett tagtársuknak, Toni­sich László házi lelkiatyának életkora 75-ik, szerzetesi élete 51-ik, áldozársága 47-ik évében, hosszú szenvedés- és a haldoklók szentségeinek felvétele után február hó 28-án délutáni 5 órakor történt halálát. A boldogultért a szent mise-áldozat március 3-ikán reggel 8 órakor fog a Min­denhatónak bemutattatni, hiilt teteme pedig 9 órakor örök nyugalomra letétetni. Zala Apáti 1887. március 1. Az örök világosság fényeskedjék neki! Hangverseny volt február 26-án Nagy-Kanizsán, rendezve az ottani kereskedő ifjak önképző-egylete által. A műsor egyes pontjai szépen sikerültek. Grünfeld k. a. ez alkalommal szépen iskolázott hangjával és szaba­tos éneklésével sürü tapsot aratott. Nem igen maradt mögötte Fleischer k. a. sem Székely „Magyar ábránd­jáénak előadásával. Valóban frenetikus tapsot azonban különösen Rosenberg, Rosenfeld, Keindl és Weiss k. a. Rákóczy-indulója aratott. Hangverseny után tánc követ­kezett. ,\z első négyest 73 pár táncolta.—Ebből lehet következtetni, hogy mennyire telt volt a „Casino" dísz­terme s egyúttal magyarázatot lel az az örvendetes anyagi eredmény, hogy az alacsony helyárak mellett is 140 frt tiszta jövedelem esett a hangversenyt rendező egylet javára. Köszönetnyilvánítás. A zalaegerszegi tek. taka rékpénztár a helybeli önkénytes tűzoltó egyletnek 80 frtot s a helybeli karácsonyfa egyletnek 20 frtot volt szives adományozni, mely kegyes adományért hálás köszönetét fejezi ki mindkét egylet elnöksége. A zala-egerszegi iparos segédek egyesületének február 27-én tartott közgyűlésén Kiss Dénes id. el­nök úr üdvözölvén a szép számmal megjelent tagokat, a kitűzött tárgyak megvitatása előtt röviden elősorolta az okokat, melyek az egyesületet alapszabályaínak mó­dosítására s az ipartestülettel való egyesülésre kénysze­rítették. A választmány három tagot küldött ki az új alapszabályok kidolgozására; ezek az ipartestület elöl­járósági ülésén február 2-án előzetesen megvítattattak, majd a február 15-én tartott békéltető bizottsági ülésén végleg el is fogadtattak. Az új alapszabályok a régiek­kel sok tekintetben teljesen megegyeznek, azonban né­hány pontban lényeges eltérés is van köztük. Igy a régi alapszabályok szerint az egyesületnek csak azon segédek voltak tagjai, akik akartak, az uj alapszabályok értelmében pedig minden helybeli iparos-segéd, ha képe­sített iparágnál van alkalmazva, köteles az egyesületnek rendes tagja lenni. De nemes;.k a segédek, hanem azok mesterei is kötelezett tagjai az egyesületnek, amennyi­ben minden egyes segéd után heteukint 2 krt, és így évenkint l frt 4 krt tartoznak az egyesület pénztárába befizetni. Minthogy ezek szerint az egyesület terheinek a viseléséhez az iparos mesterek is nagyban hozzájárul nak, méltányos dolog, hogy az egyesület ügyeinek ve­zetésében ők is részt vehessenek. Ezért történt, hogy a választmány nem pusztán iparos-segédekből áll, hanem 8 iparosból is, kiket az ipartestület küld ki a maga kebeléből; ezenkivül az ipartestület elnöke, jegyzője és számvevői is tagjai a választmánynak. — Továbbá az új alapszabályok szerint az egyesület pénzbeli vagyonát az ipartestület pénztárnoka kezeli; azonban az ellenőr a segédek közül választatik. Ezek a lényegesebb elté rések a régi és új alapszabályok között. Áz új alapsza­bályok mindenesetre jobbak, mint a régiek, de azért az óhajtott siker csak úgy érhető el, ha a tagok köte lezettségeiknek eleget tesznek; azért elnök a tagokat kitartó munkálkodásra és kötelességeiknek pontos tel jesítésére buzdítja. Ezután következett az 1887. évi költségvetés megállapítása. Az összes bevétel 780 trtban, kiadás 695 trtban állapíttatott meg, és így a remélhető pénztármaradvány 85 frtot tesz ki. A költségvetéssel kapcsolatban a közgyűlés tekintettel arra, hogy a-í új alapszabályok szerint az orvos és elleuőr teendői tete­mesen szaporodni fognak, az orvos tiszteletdíját 50 frtban, j az ellenőrét pedig 25 frtban állapította meg. A követ­kező tárgy volt a tisztviselők és választmány megvá­lasztása. Meskó József ipartestületi elnök úr korelnök lete alatt a választás egyhangúlag a következő ered­méuynyel ejtetett meg: Elnök: Kiss Dénes, alelnök: Mendh Károly, titkár: Balassa Benő, jegyzők: Haás Jakabí Jenéi Mihály, pénztárnok : Part Sándor (az ipar testület pénztárnoka), ellenőr: SchafFer András, könvv­tárnokok : Gergely Károly, Papp Alajos, háznagy : Vö- , rös Gyula. Választmányi tagok : Ünger Ferenc, Kessli Ferenc, Kiss István, Geiner Károly, Horváth Ferenc (csizmadia), Pittermann István, Prém Alajos. Biesák Vendel, Balogh József, Czifra Pál, Németh Ferenc, Heigli György. Továbbá az ipartestület által kiküldött 8 iparos: Szekeres István, Simon Ferenc, Zámbolt Kálmán, Steril Bernát, Kovács László, Bencze György, Delián Mihály, Wertelics István. A választás után néhány indítvány tár­gyaltatott. Tek. Kovács Károly polgármester úrnak, ki az egyesületnek két éven át volt elnöke, a közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét, s az egyesület irányában teljesített érdemei elismeréséül tiszteletbeli taggá választotta. Hasonlóképen jegyzőkönyvi köszönetet szavazott a közgyűlés Kráxner János úrnak is, ki a pénztári teendőket két éven keresztül a legnagyobb lelkiismeretességgel és ügy buzgósággal végezte. Végül elnök köszönetét fejezi ki a megjelent vendégeknek s különösen az ipartestület elnökének és jegyzőjének s kéri őket, hogy miként eddig, úgy a jövőben is szíves­kedjenek az egyesületet szíves támogatásukban része­síteni. Letartóztatott postamester. A nagy-kanizsai ren­dőri hivatal f. hó 3-án táviratot kapott Zákányból Chi­noránytól a soproni postakerület inspectorától, hogy a zákányi postamestert, ki Nagy-Kanizsán időz, rögtön tartóztassa le. A rendőrség az illető egyént a Korona vendéglőben találta s azonnal le is tartóztatta. Ez azon­ban arra kérte táviratilag az ínspectort, hogy hadd menjen ő haza Zákányba; ott rögtön igazolni fogja magát. Chinorány erre azt táviratozta a kapitányságnak, hogy a postamester átadandó az ügyészségnek, mert hűtlen kezelés és sikkasztás esete forog fenn s ellene a bejelentés már meg is tétetett a kaposvári ügyészségnél. A rendőrség erre átakarta adni a nagy-kanizsai ügyész­ségnek; de ez nem vette át s így a letartóztatott pos­tamestert rendőri fedezet mellett átkellett kisérni a kaposvári ügyészséghez. Bünügyi vegtargyalas volt a mult héten Nagy­Kanizsán. A vádlottak padján Közlik János csáktornyai ügyvéd, továbbá bűntársai : Nóvák Mári és Gadanecz Mári ültek. Közlik ellen hűtlen kezelés, sikkasztás, bírói hirdetmény letépése által elkövetett kihágás és kétrend­beli okirathamisítás miatt emeltetett vád, a másik két vádlott ellen pedig az okirathamísitásban való biinré­szesség miatt. Közlik maga védekezett; Nóvák Márit dr. Farnek László, Gadanecz Márit pedig dr. Osempesz Kálmán védelmezte. A kir. ügyész vádbeszédéban a vádat fentartotta, csupán Közlik irányában ejtette el a hűtlen kezelés vádját. A jeles védő beszédek meghall­gatása után a kir. törvényszék Közlik Jánost (a hűtlen kezelés vádját is fen tartva) a bűnt. törv. 400. §-ának 2. bekezdése alkalmazásával hat havi börtönre ítélte; Nóvák Márit és Gadanecz Márit pedig teljesen fölmen­tette. A keszthelyi takarékpénztár f. évi közgyűlésén a 6619 frt 20 kr. tiszta nyeremény következőleg osztatott fel: 300 drb. részvény után osztalék 12 írtjával 3600 frt, a rendes tartaléktőkéhez 1000 frt, a külön tartalék­tőkéhez 1285 frt 20 kr., az intézeti ház átiratási ille­tékéből leírásra 235 frt, jótékony célokra 408 frt, folyó évre előiratott 91 frt. —- A jótékony célokra szánt ösz­szegből a keszthelyi szegényeknek 85 frt, elemi isko­lába járó szegény gyermekek felruházására 40 frt, ugyan­ilyeneknek taneszközökre 10 frt, az apáca iskolába járó szegény leányok felruházására 30 frt, ugyanilyenek nek taneszközökre 10 frt, városi kórháznak 50 frt, tüz­' oltó-egyletnek 30 frt, polgári iskolai segélyegyletnek 10 frt, a felső leányiskolába járó szegény leányoknak tan­eszközökre 10 frt, balaton-füredi .szeretetháznak 15 frt, az iparos és kereskedelmi ifjúság önsegélyző egyletének 10- 10 frt, a takarékpénztár Deák Ferenc alapítványá­nak 83 frt, különféle tüzkárosultaknak 15 frt. — A felügyelő bizottság tagjaivá Bogyay Máté, Hoffmann Soma és Weisz A., az igazgató tanács tagjaivá Ambrus Mihály, Buchberger Gusztáv, Csák Antal, Hoffmann Adolf. Kobu Mór, Klein Lipót, Polácsek Máté, ifj. Reischl Vencel, dr. Singer Bernát, Szeglet Mihály és Wünsch Ferenc urak újabban 3 évre megválasztattak. — Atyafiságosan. Az atyafiságos „helybenhagyások" históriái •végetlenek és kimerithetlenek. Ez már régi é.i gyógyíthatatlan magyar betegség. Legutóbb Kis-Kanizsán esett meg ilyen eset. Varga (bagós) György ottani föld inives vagyonát felosztotta gyermekei között. Fiai kész pénzt kaptak ; leánya, illetőleg veje : Dolmányos Györgyné pedig a lakházat kapta meg oly kikötéssel, hogy abban neki holtiglan való lakása s eltartása legyen. A legutóbbi időbeu köztük súrlódás állott be s Dolmányosék maga­tartásával és ellátásával az öreg Varga nem volt meg­elégedve. A legutóbbi napok egyikén maga mellé vette egyik fiát : Jánost s esteli időben bementek Dolmányo­sékhoz. Ott azután Dolmányos Györgynét (ki már ágy­ban feküdt) az ágyról leráncigálták, orrát fölverték, hasonló szép bánásban részesítették a nénje segélvére siető ifj. Varga Györgyöt is; sőt kést ragadtak, majd revolverért mentek s talán tragikus vége lesz a dolog­nak, ha a rendőrség ideje korán értesítve, vé^ét nem veti az atyafiságos ölelkezéseknek. Rabló gyilkosság. Özvegy Szabó Istvánné balaton­füredi lakóst saját lakásán agyonütve találták. Halálát a fejére mért három fejsze csapás okozta. Az ez ügy­ben megindított nyomozás szerint a gyilkosságot Kovács János balaton-füredi lakós követte el, aki egvidejüleg szerencsétlen áldozatától 109 frt 20 krt el is rabolt. Kovács János bűnös tettét beismerte s az elrabblott I pénzt öt forint hiányával, melyet időközben elköltött, nála meg is találták. — Kovács illetékes intézkedés vé­gett a balaton-füredi kir. járásbíróságnak átadatott. Kaqyreményü mákvirág. Bizonyos Sefcsics János nevű péksegéd szolgált Pfaff pék üzletében, Nagy-Ka nizsán. Ennek a péksegédnek 1884. év karácsonyja alkalmával — mikor sütés nagy mennyiségben történik s a péküzletekben nagy tolongás szokott lenni el­lopták 2 drb eztist remontoire óráját láncostul és 2 db. aranygyűrűjét. Akkor a rendőrség az erős kutatás da cára sem jött a tettes nyomára. Most csipte meg a tettest bizonyos Sinko József nevű, 14 éves nagy kani­zsai suhancbau. Ez a nagyreményű akasztófa-virág ugyan abban az évben a nagy-kanizsai postáról nagy meny iségű selvemkendőket tartalmazó csomagokat is ellopott. Az ördög kedvező kegyelméből még nagyra viheti. üivatlan köszörűs. Schey Józséf, nagy-kanizsai köszörűsnek a mesterségéhez tartozó holmijai a Knorczer Károly-féle „Rózsa vendéglő" udvarában szoktak állani. Soba nem vittek el onnan semmit. A legutóbbi napok egyikén azonban keserves képpel állított be a rendőr­séghez, hogy 9 drb köszürükövét valami hívatlan kö­szörűs elemelte. Gyanúja bizonyos Ráez András nevű, Kanizsáról már több ízben kiutasított, rovott előéletű csavargóra volt. A rendőrség ez irányban indítván meg a nyomozást, a 9 drb köszörükövet meg is találta Nagy-Récsén a gyanúsított csavargónál, ki büntetése kiállása után isinét ki fog utasíttatni a városból. Gyilkosság boszúbol. Pintér Sándor paloznakí er dőőr Szarka Jáuos nagy vázsonyi illetőségű egyént, aki a paloznaki hegyen levő szőllejében tartózkodott, mult hó 24-én boszúból agyonlőtte. A tettest letartóztatták és a balaton-füredi kir. járásbíróságnak átszolgáltatták, Rejtélyes gyilkosság. Kertész Ferenc és neje Lipai Anna sárhidai lakósokat mult hó 25-én saját bezárt la kásukon meggyilkolva találták. — A megejtett vizsgálat szerint nevezetteket legutólján mult hó 18-án látták, amely napon Kertész Ferenc, a zala-egerszegi hetivásáron egy pár disznót eladott és azok árával este felé tért haza magánosan álló lakására. Valószínű, hogy a gyil­kos őt követhette s hogy a disznókért kapott pénzt tőle elvehesse, a gyilkosságot még azon éjjel követhette el. Ez gyanítható ama körülményből, hogy azóta egyi­ket sem lehetett látni s hogy midőn a szerencsétlen ál­dozatokra 25-én rábukkantak, testük már feloszlásnak indult. — A nyomozás megindittatott. Orgyilkosság. Kaszás László zsidi szőlőhegyi lakós mult hó 27-én virradóra saját szobájában az ablakon keresztül megiövetett. Egy golyó hasán át a hátán jött ki, két vágott golyódarabot pedig a boncoláskor hasá ban találtak. Miután orgyilkosság esete forgott fenn, nevezett meglőtt egyén, még mig életben volt, a községi elöljáróság által történt kihallgatása alkalmával úgy nyilatkozott, hogy a bűntett elkövetésével Vörös Ábel és Fekete János felső-zsidi lakósokat gyanusitja. A bünügyi eljárást ez irányban a keszthelyi kir. járásbí­róság megindította. — Öngyilkosság. Schmidt Emil polai birtokos fiatal gazdaasszonya febr. 28-án pisztolylyal vetett véget éle­tének. A szomorú tett okáról nem vettünk értesítést, Lolopas. Waldmann Mór vinndornyaszőllősi lakós istállójába f. évi február hó 27-én éjjel ismeretlen lócsi szárok behatoltak és onnét egy négy éves kancalovat, két drb. két éves csikóval kivezettek, ezeket a félszer­ben álló kocsiba fogták s dacára annak, hogy Wa d­mannak kocsisa az istállóban hált, elhajtattak. Sajátsá gos, hogy az éjjeli őrök, kik folyton a faluban jártak, nem vették a tolvajokat észre. — A nyomozást a szent gróthi csendőrség, melynek őrskerületébe Vindornyaszőllős község tartozik, azonnal megindította, de a tolvajoknak nyomára jönni nem lehetett. — Ha sikerülni fog Wald mannak még egyszer három lovat szerezni, valószínűleg jobban fog azokra vigyázni. — Felakasztotta magát. Biliege Éva férjezett Dani Autalné eszteregnyei lakós három hó óta búskomor levén, egyik éjjel míg férje aludt, a kedvező alkal­mat felhasználva, a szobából észrevétlenül eltávozott és a szomszéd pajtájában magát felakasztotta. Falopok. Hegedűs József és Szemlics András nevű nagy-kanizsai gyerkőcök (özvegy hapszámosnők gyer­mekei) fahulladékot szedegettek szüleik megbízásából. Ugy szedegetés közben Hegedűs oda szól Szemlicsnek . „Soh'se fáradjunk mi Bandi ilyen keservesen. Tudok én helyet, ahonnan könnyebb szerrel is szerezhetünk fát." Es bevá"va az est sötétségét, a jómadár elvezette cini bóráját özv. Ehrenfreindné udvarába s ott mindketten megrakodtak fával. Hegedű> tudatta cimborájával, hogy ő már régtől fogva innen hord fát. A fátum azonban éppen ezen az estén nem kedvezett a tolvaj-növendé­keknek, mert néhány fiú észrevette őket rakodás köz­ben s az áltaiok értesített tulajdonos a rendőrség ke zeibe szolgáltatta a fiatal gonosztevőket. Közölök a hivatottabb tolvaj: Hegedűs már betörésben is vett részt a mult évben. Az „armer reisender"-fajta csavargók veszélyes módon elszaporodtak Nagy-Kanizsán. Azt írják onnan, hogy különösen déli órákban a külső utcák lakói való­ságos zaklatásnak vannak kitéve. Egyik naplopó a má­siknak adja a kilincset. Hát ez közbiztonsági szempont­ból is tűrhetetlen dolog s véghetetlenül csodáljuk az ottani, egyéb tekintetben ügyes és erélyes rendőrséget, hogy az e fajta fechtölő atyafiak távoltartása iránt valami észszerű módot nem bir kitalálni. „Sarah grofno"-t, Ohnet György híres regényét tartalmazza az Egyetemes Regény tár II ik évfolyamá­nak 10-ik kötete. Áz „Egyetemes Regénytár" (kiadja Singer és Wolfner könyvkereskedése, ára kötve 50 kr.) díszes piros kötéseit jól ismeri már a magyar olvasó közönség; nincs könyves-asztal az országban, ahol ott ne volna egy-egy ép oly díszes, mint érdekes és olcsó kötete. Uj kötetének tartalma Sarah grófnő — biz­tosan öregbiteni fogja hírnevét. Ohnet ez új regénye, melyet dramatizálva már egv hónap alatt látni fogunk a nemzeti színházban, előbb íródott, mint a Bánya és' Lise Fleuron, de épp oly érdekes mint ezek, s mint a nagyhírű iró minden műve, kiválóan diámai hatású. f

Next

/
Thumbnails
Contents