Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 1-26. szám)

1887-03-06 / 10. szám

Ne bánd — csak az orrom vére Ne bánd fiam — csak előre!" * * * Forrong a világ. Mozog a föld. — Nem földalatti tíiz dagasztja kérgét, de fiai szivében dúl a „divatos kór": a nemzetiség, a faj­gyűlölet. Nem hitért, nem jogért, nem is egészen kényérért türkó'zik most a vén Európa, — (le a nagyzás átka szállta meg. Nagy nemzet akar lenni ez is, az is kizárólag; vagy nagyobb a másiknál, ugy, hogy aki az ő nyelvét beszéli, orbieturbi: azt mind saját jogara alá kö­veteli, — még ha az nem kívánkozik is oda. A dynastikus gőgből és terjeszkedésből nemzetiségi gőg és nagyzás lett. Igy érlelték meg Péter cár végrendeletét! A mai cár véli, hogy: ő lehet végrehajtója? Alig lesz! . . . Önön jobbjaik sem hiszik, de hajtatnak a rég szított aspiratióktól. Mérkőzni kell teliát: a szláv-germán és latin fajoknak. Mint óriás malomkövek dűlnek egymásra, hogy egymást megőröljék ! Mi csekély magya­rok közben vagyunk! . . Vájjon, mint ép bnza­szem keriilünk-e ki e gigászi súrlódásból, vagy mint megőrlött bár, de azért éltető búzaliszt ?... Isten a megmondhatója! — A törökár ellen jó védgát valánk a múltban. A szláváramlatnál legyünk „Blücher köve", melyen megbfatlott a hódító Napoleon is. Leszünk is! . . . Árpád apánk ne féltsd ősi nemzeted! — Csodálatos nép vagyunk mi. . . . Békében pártos-dulakodók, de vészben összetartok, főleg a muszka ellen! Ok is azt tartják, hogy mi vagyunk az „ék", mely miatt nem forrhat össze északi és déli szlávia. — Mint párbaj-vivók érezzük, hogy egyikünknek veszni kell. De nem mindig az ék zúzódik össze: sokszor meghasad a massza, a kolossz. mig a kis ék épen marad, sőt vissza­pattanva kirúgja a szemet. Pedig megférhetnénk ám szépen egymás mellett is a civilizátió ölén, a 2-ik milleniumban is, de a sok gyúanyag exploziót, a faji gőg és hamis^ becsvágy eget vagy poklot kér! . . . Ám legyen, — ha már kikerülhetetlen — jobb mielőbb, sőt jobb most, míg él bennünk 48—49-nek emléke, boszuja, — él daliás kirá­lyunk, népszerű József, a keleti szlávok lehető simpathiája — érdekegysége stb. Legyen hát a „leszámolás", legalább tudjuk : mi örökséget hagyunk fiainknak. Ha kell, — hát találkozzunk Filippinél! * * * Előre hát magyar — örege, apraja, hogyha ember kell a gátra; nincsen gyáva, nem is ma­rad senki hátra! Anyák — oldjátok le az ősi fringiát fiai­toknak. hogy „ezzel vagy sehogy." Es ti lányok maradjatok pártában Mondjátok az osztrolenkai jegyesek szavait, hoqy: „Hát ha elveszek Hazámért: Csókom elvesz — nem kapok bért?" , Ugy kereszted csókolom meg Bajnok, — sírodon !' Czigány Károly. A ZALAMEG1EI GAZDASÁGI JíGYESÜTET HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE . 1/1 1887. Zárjelentés a keszthely vidéki gazdakör 1886. évi működéséről. Körünk fenállásának 4-ik évfordulójánál sajnála­tomra megint csak azt kell ismételnem, miut a meg­előző zárjelentéseimben hangsúlyoznom kellett, hogy t. i. az ez ideig elért eredmények nem egészen kielégítők, habár némely irányban örvendetes lendület volt észlel­hető, mely körünknek úgy hiszem létjogot biztosit. Tagjainknak létszáma nem mutat sem növekedést, sem apadást. Volt ugyanis: 1884-ben, 1885-ben, 1886-ban Alapitó tag 55 55 55 Rendes 59 Tiszteletbeli tag 12 ül 12 67 64 14 59 Évi fizetéses „ 71 Összesen: 197 190 192 Ezen számokból világosan kitűnik, kogy körünk­nek nem sikerült eddigelé gazdaközönségünk érdekelt­ségét oly mértékben felkölteni, hogy tagjainak létszáma azon tokra emelkedett volna, mely a kör terjedelmével arányban állana és mely a sikeres, a gyakorlati életre messze kiható működésnek egyik alapfeltétele Körünk működésére áttérve, első sorban a vető­mag közvetítés intézményéről kell megemlékeznünk, mely, úgy látszik, a legnagyobb érdekeltségre talált. A lefolyt évben ugyanis 45 tagtársunk vett.j az intézményt igénybe, kik számára: 1770 kgr. lóhermag, 284 kgr. lucernamag, 100 kgr. bükkönymag, 226 kgr. répamag, 205 kgr. fiiuiag és 5 kgr. erdeiuiag. Összesen: 2790 kgr. vetőmag 1546 frt értekben közvetittetett. Hogy ezen intézmény tagtársaink igényeit a közvetített vetőmag minősége és ára tekintetében ki­elégítette-e, ez más kérdés, melyre azomban csak a jövő adhatja meg a választ. Szintoly örvendetes mozzanatnak mondható, hogy körünknek sikerült négy konkolyválasztó rostát meg­szerezni, melyek tagtársainknak ingyenes használatra átengedtettek; bizton reméljük, hogy ezen intézkedés tisztább termények előállítását hathatósan elő fogja moz­dítani. Végül meg kellett még a folyó évi árpakiállításról is emlékeznünk, mely habár a kedvezőtlen árpatermés következtében a várakozásnak meg nem felelt, egyes benne képviselt minták által az idei országos árpakiállí­tásou feltűnést keltett, mely körülményből azon örven­detes következtetés vonható le, hogy körünk területén a természeti viszonyok jó minőségű és ennél fogva min­dig keresett és jól fizetett árpa termelésre alkalmasak. Habár az imént felsorolt eredmények körünk mű­ködési programmját korántsem merítették ki, sőt az elérhető céloktól még nagyon messze állunk, mindaz által nem szabad elcsüggednünk, hanem okulva az eddig szerzett tapasztalatokon én más hason irányú egylet pél dáját követve, törekednünk kell tagtársaink igényeit jobban kielégítő, a jelen válságos helyzetből kiinduló intézkedések által körünk iránt általánosb érdekeltséget felkölteni. Minthogy azonban ama cél elérése csakis t. tag­társaink szíves közreműködésétől várható, jelentésemet azon kérelemmel rekesztem be, méltóztassanak egyesü­letünk érdekeit életre való eszmék ébresztése, helyze­tünkből kiinduló indítványok előterjesztése és új tagok szerzése által minden tőlünk kitelhető módon előmoz­dítani. Keszthelyen, 1886. december 20. Bogyay Máté s. k. kör elnök. 1 8 1887. Jelentés A „nagy-lengyelvidéki gazdakör u 1884-től 1886 végéig terjedő három évi működéséről. A nagy-lengyeli gazdakörnek 1884. évi január 20-án tartott alakuló közgyűlésében megállapított sza­bályzata kijelölvén a kör működési irányát, midőn egy­részt főtörekvéseiil tűzte ki a kisebb gazdák értelmi fokozatának emelésére hatni, másrészt a gyakorlati téren az itteni viszonyoknak leginkább megfelelő gazdasági gépek, eszközök, tenyészállatok beszerzése és azok le­hetőleg ingyenes vagy kedvezményes áron való átenge­dése, valamint a nemesebb gyümölcsfajok meghonosítása, tenyésztése — vetőmag és műtrágya beszerzésének köz­vetítését, szóval a vidék elmaradt gazdászata emelését; ez irányt tartva folyton szem előtt, 3 évi működése alatt e célját mindjobban megvalósítani törekedett. Alakulása évében 2 pártoló, 16 rendes, 57 évdíjas összesen 75 tagot számítván, ezeknek 4 drb. konkoly­választó rostát adott át használat végett 162 frt érték­ben, a gyümölcs nemesítés fejlesztésére pedig az anya­egyesülettől nyert 500 drb. oltó ág azok által szintén felhasználtatván, még 100 metermázsa gypszet szerzett be és kedvezményes áron tagjai közt kiosztott: összes kiadása tett 264 frtot, míg bevétele 276 frt 66 kr. lé­vén, ez évi számadása 12 frt 66 kr. maradványnyal zárult. Működése második évében 2 pártoló, 18 rendes, 67 évdíjas tagot számítván, összesen 87. — 18 mérő őszi mag bükköny vásároltatott és ez évben beszerzett 400 metermázsa gypszet s kedvezményes áron a tagok közt kiosztott. A marhatenyésztés emelésére ez évben rendezett marhadíjazáson a kiállított 45 drb. állat közül 15 darabot jutalmazott 9 drb. tíz frkos aranynyal, 5 drb. ezüst két forintossal összesen 51 frt 72 kr. értékben. Ez év összes kiadása tett 255 frt 36 krt. Bevétele 285 frt 76 kr. s így a hátralékban maradt 9 frt levonása után a számadás 21 frt 40 kr. pénztári maradványnyal zárult. Harmadik működési éve alatt 4 pártoló, 18 ren­des, 83 évdíjas, összesen 105 tagot számítván, beszerez­tetett ismét egy konkolyválasztó 40 frt értékben, egy kézi cséplőgép 94 frt értékben és egy aranka tisztító 26 frt értékben, ezenkívül 400 metermázsa gypsz. Az ez évben rendezett marhadíjazáson megjelent 64 drb. állat közül 18 darabot talált jutalmazandónak s ezek közt 6 drb. 10 frankos aranyat, 3 drb. ezüst két fo­rintost, 10 drb. ezüst egy forintost összesen 46 frt 60 kr. értékben osztott ki. Ez év összes kiadása 319 fit 10 kr., bevétele 323 frt 7 kr. s így pénztári marad­ványa 3 frt 97 krt tesz. Összesítvén már most a gazdakör három évi mű ködésének eredményeit, kitűnik, hogy a három év alatt a kör 267 tagot számlált, kik közt kedvezményes áron 900 metermázsa gypszet, 18 mérő őszi mag bükkönyt, 500 drb. oltó ágat és 7 drb. gazdasági gépet osztott ki összesen 320 frt értékben s a két utóbbi évben rende­zett marhadíjazásra az elővezetett 109 drb. állat közül 33 darabot jutalmazott 15 drb. 10 frankos arany nyal, 8 drb. ezüst két forintossal és 10 drb. ezüst egv fo­rintossal össszesen 98 frt 32 kr. értékben. Három évi összes bevétele 885 frt 49 kr. kiadása 838 frt 10 kr. Az auyaegylet által nyújtott segély ösz szege 460 frt 34 krt tesz. Zala-Egerszegen, 1887. január hó 10-én. Sknblics Jenő ni. k. kör elnök. Zalamegye tanügye. (Folytatás.) VIII.) A megye alsótoku ipariskoláinak száma a jelen tanévben megnyittatott nagy-kanizsaival együtt | ötre emelkedett. Működik bennük üsszeseu 21 tanító, kiknek vezetése alatt 719 tanonc nyer a miniszteri szer­vezetben előirt tananyagból oktatást. Alig szükséges rámutatnom, mily kívánatos, hogy a megye többi vá rosai is mennél előbb szervezzék hasonló iskoláikat, melyeknek iparosaink értelmi és vagyoni jövőjére kiható nagy fontossága ma már eléggé alig méltatható. Zalame­gye számos nagyobb jellegű intézeteinek és a városok elemi iskoláinak népes és szakerőkkel rendelkező tan­testülete felette megkönnyebbíti a szervezés keresztül­vitelét és helyben létező tanerők alkalmaztatása folytán anyagi tekintetben sem jár jelentékenyebb terhekkel. IX.) Óvodáink száma, ezen tanévben kettővel sza porodván jelenleg összesen kilenc van a megyében. 1) A esáktornyai — egy' e t' — -10 fiú, 50 leány 2) A keszthelyi — zárdai — 50 „ 100 „ 3) A nagy-kanizsai -- egyl. közp. — 02 „ 62 „ 4) A nagy-kanizsai — egyleti Arany János utcai — 45 „ 58 „ 5) A nagy-kapornaki — apátsági — 63 „ 73 ,, 6) A sümegi — községi — 39 „ 42 „ 7) A tapolczai — zárdai — 73 „ 99 „ 8) A tapolczai — magán — 7 „ 23 „ 9) A zala-egerszegi — községi 5i) , 33 „ Tehát összesen kilenc óvodában tizenegy óvó és óvóim' vezetése alatt 97(9 gyermek található. A fokozatos haladás dacára sem mulaszthatom el ujabban is kijelenteni, hogy sem az intézetek, sem a bejáró gyermekek száma nem felel meg a nagy és népes megye nemzeti s egészségügyi érdekeinek. Mindazonáltal nem hallgathatom el, hogy ezen nagyfontosságú intézmény fejlesztése nagyobb városainkban és közsé geiukben az értelmiséget élénken foglalkoztatja s leg­újabban Sümeg s Légrád városok közönsége buzgólkod­nak uj óvodák és gyermekkertek felállításához s fen­tartásukhoz szükséges alap biztosításán. X.) A faiskolák száma ezen tanévben 332. Ezeken kívül volt 149 iskolakert. Ezek közül kertészeti. 53; mezőgazdasági 10; nemesítő 46; gyümölcsös 40. A me­gyei törvényhatóság, közigazgatási bizottság és gazda­sági szaktekintélyeink meleg érdeklődése s együttes támogatása mellett mind inkább remélhető, hogy a fais­kolák köteles felállításának, kezelésének és gondozásának most már külön rendelettel szabályozott ügye az e téren felette sok kívánni való dacára megyénkben is fel fog virágozni. Havi jelentéseim alkalmából szerencsém volt meg­győznöm a tekintetes közigazgatási bizottságot, hogy amennyiben iskolalátogatásaim alkalmából, vagy hiva­talos jelentések alapján ezen nagyfontosságú ügyben visszaéléseknek jöttem tudomására, ezeknek megtorlására épp oly erélyes intézkedéseket tettem, mint a mily készséggel igyekeztem ott hol erre szükség volt — az iskolai és községi elöljáróságokat a faiskolák és iskolakertek szakszerű gondozásának kötelmeire s a kellő kezeléstől megvárható különféle előnyökre figyel­mesekké tenni. XI.) Az összes népoktatási intézeteknek jövedelme 88tanévben — 347680 frt I.) Ebben készpénz — 252960 frt II.) Pénzértékre számított termény, lakás, szolgálmány stb. — 94720 frt. Az összes évi jövedelem származott: A) 925710 frtot érő ingatlan vagyon jövedelme 46520 frt. B) 30840 fori nt tőkepénz kamatja 2311 frt. C) Tandíjból — — 86783 frt. D) kllami segélyből — — 72085 frt. E) Községi járulékból — 88055 frt. F) Egyházi járulékból — 41695 frt. Gr) Egyéb vegyes forrásból — 10231 frt. A községi segélyek tétele a pénzbelieken kivül a terménybeliek értékét is tartalmazza. Az egyházi segé­lyek címén az összes kántor járulék is benn foglaltatik. Tandíj cimén számíttatott be a terménybeli tandíj is. Az állami segély tételében előfordul a pénzben adott tanítói fizetés, iskolai segély, a tanítók személyes segé­lyezése és jutalmazása, az állami pénztár terhére adott taneszközök pénzértéke és a tanítói lakás bérösszege ott, hol azt bérbeadó a kincstártól kapja. Az összes intézetek ez évi kiadása 347680 frt. Es pedig: a) Rendes tanítók fizetése 234809 ,, b) Segéd tanítók fizetése 40670 „ c) Fűtés, tisztogatás stb 21075 „ d) Taneszközük vásárlása 6214 „ e) Szegény tanulók segélyezése 1690 „ f) Építkezés tőkésítés ' ' 12082 „ g) Vegyes kiadás 31200 „ Megjegyzendő, hogy a tanítók fizetési rovatában előfor­dul mindaz, mit a tanító, esetleg kántor-tanító, mint ilyen pénzben, lakásban, földekben, rétekben, legelőben, tüzelő anyagban, igás és kézi napszámban, utóbbit tandíj címen, segély vagy jutalomban élvezett-. Felvétetett mindez ugy, miként azt díjlevele mu tatja és pedig a 10 évi átlagos érték alapján. Az ingatlan vagyonban A) Az iskolai tanítói rétek, Jegelők s erdőkre esik 448950'frt B) A tanítói lakás értéke — 240537 frt C) A tantermek értéke — 232832 frt A tandíj fizetés alól valamint az elmúlt, ugy a jelen tanévben is az összes állami iskolák szegény sorsú növendékei a nagyméltóságú vall. és közokt. miniszté­rium által felmentettek. Iskolai takarékpénztár 15 iskolánál kezeltetett 829 betevővel és 3297 forintnyi összeggel. A jelen tanévben megtakarított összeg 797 forinttal múlja fölül a tavalit. XII.) Az iskolák felszerelése s egyéb helyi viszo­nyai következő javuló eredményt tüntetnek fel: fekete író tábla volt 711, szemléleti képgyűjtemény 89, fali olvasó tábla 370, számológép 359, Magyarország tér­képe 404, Osztrák-Magyar monarchia 99, Európa tér képe 305, föld öt része 104, földgömb 338, ' természet­rajzi-ábra gyűjtemény 281, természettan i-ábra gyűjte mény 100, szépírás és rajzminta gyűjtemény 62, ter mészetrajzi tárgyak gyűjteménye 40, természetrajzi Folytatás a melfvkleteu.

Next

/
Thumbnails
Contents