Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 1-26. szám)

1887-02-20 / 8. szám

VI. évfolyam. Zala-Eserszeg, 1887. február 20. 8. szaru. űvelisi és iiikú hetilap. A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönyé. Megjelenik minden vasárnap. A jéü biztosítási szövetség: Zalában. Zala-Egerszeg, 1*87. febr. 15. A zalamegyei gazdasági egyesület vezérférfiai nagy jelentőségű mozgalmat indítottak meg. Kezdeményezésük folytán e hó 6-dikán értekezlet tartatott a zalamegyei gazdasági egyesület helyiségében, hol kimondatott, hogy a zalamegvei gazdasági egyesület fejlesztése s az első magyar általános biztosító társaság életbe léptetett jégbiztosítási szövetség

1 terjesztése közös érdek s ezért o óhajtandó, hogy a megyei birtokosság csoportosuljon s erélylyel hasson közre a kitűzött cél elérésére. Lapunk mai számában közöljük az értekezlet jegyzőkönyvét s a gazdasági egyesület ez ügyben kibocsájtott felhívását, melyre e helyen is felhívjuk a közönség figyelmét. A jégbiztosítási szövetség lényegét és előnyeit világosan fejtegeti ezen felhivás. Tárgyilagosan és gyakorlati szempontból itélt az egyesület s ezért igen helyesen hangsúlyozza, hogy a szövetség rendkívül előnyös lesz a gazdaközönségre, ha nagy terjedelmű lesz s ezért első sorban magának a gazdaközönségnek kell teljes erővel oda hatni, hogy az minél nagyobb s így a szövetségi tagokra nézve minél előnyöse bb legyen. Erős alapja van ennek az okoskodásnak. Hiteles adatok bizonyítják ugyanis, hogy az első magyar általános biztosító társaság 27 év óta folytatott jégüzletében 2.203,727 frt 09 kr. nyereséget ért el. Pedig a, társaság 1858ban 140,000 frt évi j égd íj bevétellel kezdte meg a jégbiztosítási üzletet s csak fokozatosan emelkedett évi díjbevétele közel egy millió forintra. Hogy a szövetségi üzlet évi díjbevétele még ennél is magasabb legyen, csak a magyar gazda közönségtől fii g-g-. Ha az komolyan mérleC" c? ~ o J geli érdekeit s praktikusan számít, ezen az utón hatalmas arányokban könnyíthet terhein. Magyarország birtokossága körülbelül három millió f o r i n t. o t fi z e t évenkint jég biztosítási díjakért. Ez a díjösszeg mennyire lejebb volna szállítható, ha az egész jégbiztosítási üzlet a magyar gazdák jégbiztosítási szövetségénél lenne összpontosítva, azaz ha az évenkinti haszon nem a sok biztosító társaság közt oszlanék fel, hanem kellő tartalék gyűjtése mellett a díjak fokozatos leszállítására fordíttatnék. S miért ne lehetne ez így? Az első magyar általános biztosító társaság megadta reá a módot a szövetség szervezésével. A birtokoson áll: akarnak-e élni ezen kedvezménynyel, akarják-e vállvetve, tömörülve közös érdekeiket előmozdítani'?! Az összetartással, az egyesüléssel szemben számba sem jöhet az idegen társulatok ellenagitációja. mely ha pillanatra akadályokat is gördített a szövetség terjesztése elé s a tájékozatlanabb közönséget bizalmatlanná s így tartózkodóvá is tette, az egészséges és üdvös eszmét elfojtani nem tudta. Fényesen bizonyítja ezt a zalamegyei birtokosság szervezkedése is. mely. hitünk szerint, nem marad magában. S ha országszerte ily természetű mozgalmak indulnak meg; ha a birtokossá^. '.ilaőleg a szövetségi tagok minden megyében ilv alapon szervezkednek s kezdenek as'itác'ót: a szövetség' már az első évben hatalo ^ inas arányokat ölt. S enn^k nem csupán az egyes gazdák. ele maguk a gazdasági egyesületek is jelentékeny hasznát veszik. Az első magyar általános biztosító társaság ugyanis az ország majd minden gazdasági egyesületével szerződési viszonyban áll. E szerződések értelmében az egyesület tagjai biztosításaiknál több százalékra menő díjleengedésben részesülnek s viszont az egyesületi O J tagok biztosításai után az egyesületek jutalékokat élveznek. Ha már most ország--í ö szerte oly mozgalom indulna meg, mint megyénkben, hol a szövetségnek és a gazdasági egyesületnek együttesen gyűjtetnek tagok, — a gazdasági egyesületek közvetlenül az új tagok által fizetendő évi díjak s közvetve a biztosító társaság által adandó jutalékok folytán hatalmas anyagi támogatásban részesülnének s bizonnyal könyebben teljesíthetnék missiójukat, mely nem egyszer szenved hajótörést épen a pénzkérdésen. 8 miután a szövetség egy-egy cyklusa 12 évi időtartamra terjed, a kölcsönös támogatás mellett, jóformán állandó jutalékösszegek állanának a gazdasági egyesületek rendelkezésére s így a költségvetésekben ezen tételek mindenkor előirányozhatok lennének. Kívánatos, hogy ezzel a kérdéssel a gazdasági egyesületek behatóan foglalkozzanak. Megyénkben nagyrabecsült nevű, tekintélyes férfiak álltak a mozgalom élére s így bizton számíthatunk arra, hogy működésűket siker koronázza. — Megyei élet. A megyei közigazgatási bizottság Svastits Benő főispán úr őméltóságának elnöklete alatt havi ülését f. hó To-én. tartotta a naqymegyeház tanácstér méhen. Első sorban felolvastatott Csertán Károly alispán urnák a hatásköréhez tartozó közigazgatási ágakról készített tüzetes jelentése. A közigazgatási bizottság általános helyesléssel fogadta a jelentésben foglalt amaz alispáni erélyes intézkedést, mely szerint alispán úr az alsó-lendvai járás 9 községének birája ellen, akik az államtól kedvezményes áron kapott bikákat haszonra eladták, a fegyelmi eljárást megindította. — A közigazgatási bizottság alispán úr indítványára a foszolgabiróságok utján utasítja a köz&égek lakóit, hogy minden, a községbe jövő idegent, akik oda nem illetékesek, a községi elöljáróságnak felelősség terhe mellett azonnal bejelenteni tartoznak. — A közigazgatási bizottság azon felmerült esetből kifolyólag, hogy Z.-Egerszegen 54 oláhcigány van, akiknek idevaló illetékessége hatóságilag megállapíttatott s akik dolgozni épen nem akarnak és így semmi kereseti forrással nem rendelkezvén, csak is a helybeli és szomszédos községek veszélyére tartózkodnak itt állandóan, ezen állapat türhetlen és közveszélyes voltát részletesen feltüntető jelentést terjeszt fel a magas belügyminisztériumhoz, kérve a jelentésben foglaltak alapján oly égetővé vált cigány kérdésnek törvényhozás utján való elintézését. — Szily Dezső bizottsági tag úr azon kérdést intézi főmérnök úrhoz, mi oka annak, hogy az utkaparók oly aránytalanúl vannak beosztva; egyes járásokban több. másikban kevesebb van s az általuk gondozandó útvonal hosszúsága sem egyenlő? A tett kérdésre alispán úr válaszolván kijelenté, hogv ezen ügyben a mérnöki hivatalt megkereste az iránt, hogv az utkaparók vonalainak célirányosabb beosztására nézve tüzetes javaslatot készítsen, melynek foganatba vételével a fenálló baj gyökeresen orvosolva lesz, mely kijelentés helyeslőleg vétetett tudomásul. — Dr. Mangin Károly megyei főorvos úr indítva vára — tekintve a szemcsés köthártyalob betegségnek nagyon is ragályos voltát, melv ragályos betegségnek tova hurcolása csak is a legszigorúbb felügyelet és kellő orvosi gondozás által eszközölhető — a közigazgatási bizottság v -gz 'sileg megkeresi a sorozásnál mííködő orvosokat az iránt, hogy ha oly újoncokat találnak, akiken nevezett betegségnek csak legkisebb nyomai is észlelhetők, azok neve.r feljegyezve, arról a főszolgabírókat értesítsék, kiknek kötelességévé tér tik intézkedni atekiutetben, hogy az illetők azonnal kellő felügyelet alá vétessenek és a szükséges orvosi gyógykezelésben részesíttessenek. — Dióskál é.i Eger-Aracsa izr. hitközségének azon kérelmét, hogy ne kelljen külön temetőt felállítania, hanem a pacsai izr. temetőbe vihesse halottjait, a közigazgatási bizottság a külön temetők felállítása tárgyában hozott végzése alapján nem teljesíthetvén, nevezett hitközség ezen ügyben a belügyminisztériumhoz felfolyamodott, honnan kérvénye azzal küldetett vissza, hogv újabb határozat hozatal végett a közig, bizottság az ügyet tárgyalja. — A kérdés tárgyalása előtt a közig, bizottság tüzetes javaslat tétel végett az iratokat a főorvos és járási főszolgabíró uraknak kiadja. — Olvastatott a budapesti távirdaigazgatóság leirata, melyben tudatja, hogy a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium Nován távirda állomás felállítását — tekintve a felállításhoz szükségelt 3000 frt kiadást, az 1615 forint évi személyi és dologi kiadást, úgy a fentartásra szükségelt évi 414 irtot, melyek az ez évi országos költségvetésbe már fel sem vehetők — hivatkozással az ország szorult pénzügyi viszonyaira, nem engedélyezte. - A közigazgatási bizottság a kérdéses távirda állomás felállításának szükségességétől áthatva, újabb indokolt felterjesztés küldését határozta el a magas minisztériumhoz és egvnttal felkérte elnöklő főispán úr őméltóságát. hogy a közigazgatási bizottság kérelmét a magas minisztériumnál támogatni kegyeskedjék. — Sturm György kir. főmérnök úr jelentése szerint Zala-Egerszeg város utcáin keresztül menő utak árkainak kitisztítása iránt a szükséges intézkedések megtétettek, kot. ember lett azok folytonos gondozására felfogadva, gyökeres javulás e: érdemben azonban csak is az általános csatornázás keresztül vitele által remélhető. A perlaki távirdai állomás küldöncjárlatára vonatkozólag készitett és mérnökileg helyesbített díjszabályzatot a közig, bizottság jóváhagyta. Az árvaszéki elnök úr jelentése szerint a fogalmazói karnál niiilt év december végén hátrálék volt 2492. január hóban beérkezett 2526 s ígv elintézés alá került 5018 ügydarab; ebből elint ztetett. január hóban 2564, hátralékban maradt január végén 2454 ügydarab. Az irodánál december hóban hátrálék volt 668, január hóban leírás végett kiadatott 2573 s így elintézés alá került összesen 3231 ügydarab. Ebből leírtak és expediáltak január hóban 2531 darabot s ígv január hó végén a hátrálék 700 darabot tett. — Kir. tanfelügyelő úr január hó 11-étől február hó i 5-ig terjedő havi jelentésében előadta. hogv ezen időszakban személyesen tárgy alt Hóttó. Teskánd. Böde és Szent-Mihályfa községekkel iskolázási viszonyaik törvényes renO %j J leien szamunkhoz fél iv melléklet van csatolva.