Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 1-26. szám)

1887-02-06 / 6. szám

Melléklet a „Zalamegye" 1887. évi 6-ik számához. sorából egy ideiglenes elnököt küld ki, aki az alakuló közgyűlést a vidéki kör székhelyére összehívja, s a kör megalakulásáig a három éves egy forinton tagok jelentkezéseit s tagsági díjaikat elfogadja. Ezen alakuló gyűlésen a megjelent tagok megválasztják három évre az egyesület alapító vagy rendes tagjai sorából a kör elnökét, jegyzőjét, ezek helyetteseit, s a kör pénztárnokát, s azzal a kör magát meg alakultnak nyilvánítván, működési részletesebb alapszabályait s tervezetét megállapíthatja, azt az egyesületnek bemutatja a végett, hogyha azok az egyesület alapszabályaiba nem ütköznek — megerősítse. — 8./14. Az 1886-ik, évi müködésrőli jelentés iránt. A rirugú földrnívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr 70958 VI.—1886. sz. a. kelt leiratával az egyesület 1886-ik évi működéséről a küldött kérdő ív szerint körülményes jelentést és kimutatást kívánván í. 1887. évi január 31-éig felterjesztetni — teljesítésével egyesületi ügyvezető elnök és titkár urak bízattak meg. 9. ,'15. A községi bikák gondozása iránt. Felemlíttetvén, hogy a községi bikák a megye legtöbb községében rosRzul gondoztatnak, a gondviseletlenség, rósz tartás és rendetlen élelmezés miatt leromlanak, a fedezésre alkalmatlanokká, a nemzésre képtelenekké válnak, — minden esetre pedig azon cél, melyet a szarvasmarha tenyésztés emelése érdekében alkotott megyei szabályrendelet elérui kivánt, és melynek minél eredményesebbé tételére a gazdasági egyesület legjobb szándékkal és anyagi áldozattal is közreműködik, meghiusittatik: megyei alispán ur felkéretni határoztatott, miszerint tekintve, hogy a községi bikák is községi tulajdont s vagyont képeznek, melyeknek tehát rendeltetésüknek megtelelő állapotban fenntartásáról a község elöljárók gondoskodni s felelni kötelesek, ennek szigorú keresztül vitele, s végrehajtás utján is érvényesítése végett szükség esetében szabályrendelet alkotása utján is intézkedni, egyszersmind azt is teljesíttetni méltóztassék, hogy ezen intézkedések felügyelését a megyei szolgabiró urak a községekben megjelenésük, de az összeiró járási bizottságok is eljárásaik alkalmával teljesítsék, és a tapasztaltakról időszaki jelentéseket tegyenek. 10./16. .1 magán mének engedélyezése iránt. Felemlíttetvén, hogy a tapasztalás szerint selejtes minőségű mének is a tenyésztésre alkalmaztathatásra engedélyeztetnek, minek kapcsolatos következése az, hogy az állami mének a fedeztetési állomásokon kihasználatlanul maradván, attól tartani lehet, hogy ezek száma a lótenyésztéssel okszerűen foglalkozó közönség érzékeny kárára a megyei fedeztetési állomások vagy mének száma korlátolásával a megyére nézve csökkentetni fog ; — felemlíttetvéu továbbá, hogy a szomszéd Vasmegyében a méuek engedélyezése iránti szabályrendelet nem kellő szigorral kezeltetvén, zalamegyei kancáknak ottani satnya ménekkel fedeztetése folytán lóanyagunk a megyei lótenyésztés hátrányára elsilányul: megyei alispán úr felkéretni határoztatott, miszerint a bizottságokat a mének engedélyezésében szigorúbb eljárásra utasítsa, — a vasmegyei gazdasági egyesület pedig megkerestetni határoztatott, hogy hatály körében oda hatni szíveskedjék, miszerint Vasmegye törvényhatósági bizottságánál a magán mének engedélyezése körül fennálló szabályrendeletnek a lótenyésztés érdekében felette kívánatos erélyesebb alkalmazása végett a szükséges végrehajtási intézkedések létesítését és foganatosítását kieszközölhesse. 11. 17. Az egyesületi kertben üvegház létesítése érdemében. Skublics Jenő úr szóval előadott indítványának általános helyesléssel lett elfogadása szerint kívánatosnak találtatván, hogy ugy az egyesületi tagok, valamint a közönség is a mai igényeknek megfelelőleg az egye. sülét kertjéből télen át is virágokat, dísznövényeket stb. kaphasson, és beszerezhessen, s hogy e célból az egyesület kertjében egy üvegház létesíttessék : Háczky Kálmán ügyvezető elnök úr elnöklete alatt Skublics Jenő, Königmajer János, Szily Dezső, Orosz Pál urakból álló bizottság küldetett ki a végett, hogy a létesítés iránt körülményes tervet és költségvetést előterjeszteni szíveskedjenek. 12. 270.—1886. Tenyészbikák kiosztása alkalmából felmerült költségekről. Erdélyi Mihály úr a letenyei járási községek részére beszerzett tenyészbikák üsszevezetési költségeire, az 1886. évi 62.—63. sz. a. Sclunied Emil küldöttségi tag úrhoz küldött, ez által betegsége miatt hozzá juttatott 70 frtról a leszámolást beterjesztvén, s a megvizsgált és helyesnek talált leszámolás szerint 14 frt 17 kr. feles kiadást mutatván ki, ezen tizennégy forint tizenhét krajcár o. é. összeg részére a pénztárból kiutaltatván, Hanty Károly pénztárnok ur annak az egyesület költségére póstán leendő megküldésére utasíttatott. Minthogy pedig az elszámolás 10. folyó száma szerint a letenyei volt járási h. szolgabíró 1886. március 28-án 5 frt 04 krt és 1886. ápril 14-én ismét 5 frt 04 krt a kraljeveczí állomásra megérkezett bikák átvétele végett tett utazása alkalmából napidíj és Letenyéről Kraljevecz állomásra és vissza fuvar fejében felvett, megyei alispán úr tisztelettel megkéretni határoztatott miszerint az egyesületet értesíteni méltóztassék arról, hogy ily alkalommal napidíj és fuvar illetmények járnak-e ? Ezzel kapcsolatban jegyzőkönyvileg megállapíttatik, hogy miután a tenyészbikák kiosztása alkalmából felmerült költségekről beterjesztett, az 1886. szept. 30-án tartott közgyűlés 49/211. számú végzésével elintézett részletes jelentés szerint a tenyészbikák összevezetése és kiosztására felhasználtatott 609 frt 47 kr. A novai járási bizottságnak küldött 20 frt (62—63) Deák Mihály bizottsági elnök úr által 259. 1886. szám alatt iktatott jelentése szerint felhasználatlanul vísszaküldetett, s a pénztárba beutaltatott, a letenyei járási községek bikáira pedig a jelen végzés fenti intézkedései szerint felhasználtatott 84 frt 17 kr. az 1886-iki összes költség 693 frt 24 krajcár, mely összes költségben a 49 211 számú végzése szerint a szállítási költség már lévén - — 207 frt 4ü kr. Erdélyi Mihály úr leszámolása szerint pedig fizettetvén: Lengyel-Tóti urodalomtól szállított 2 bikáért — — 6 frt 26 kr. Tallián Andor úrtól szállított 3 bikáért 10 frt 75 kr. Debreczeni gazdasági tanintézettől szállított 2 bikáért — 15 frt 89 kr. Pázmándi gazdaságból szállított 2 bikáért — — 8 trt 40 kr. Baranyay Istvántól vásárolt 2 bikáért 13 frt 41 kr. összesen 261 frt 21 krt tesz azou szállítási költség, melyet az egyesület az összes 693 írt 24 kr kiadásban a tulajdonképeni 432 frt 03 kr. összevezetési és kiosztási költségeken felül még viselt. 13. 267. A „magyar gazdák jégbiztosítási szövetsége" alkalmából az első magyar általános biztosító társasággal a pótszerzódés meqkótése elhatározásáról. Az első magyar általános biztosító társaság az 1886. évi december 27-én 4427. sz. a. értesítvén az egyesületet az 1886. évi uov. 30-án tartott közgyűlés jegyzőkönyvének a 69/204. 227. 234. száma alatt foglalt határozata, s ezzel közölt pótszerződés tervezet vételéről, ennek 10-ik pontjára továbbra is megjegyzi, miszerint azt elfogadnia nem lehet, inert a szerződésilag kikötött külön engedmények a biztosító társaság által csak addig nyújthatók, mig a szerződés, mely ezen külön engedmények alapját képezi, fenn áll; de eltekintve attól, hogy oly kedvezmény, mely tisztán és kizárólagosan a kölcsönös szerződésből tolyólag nyujtatik, nem engedélyezhető még akkor is, ha eme szerződés már megszűnt, — nem is áll jogában a szövetség rovására ily természetű kedvezményeket nyújtani, mert jóllehet a szövetség respectálni tartozik a biztosító társasagnak a gazdasági egyesületekkel fennálló és változatlanul megújítandó szerződéseit, de ott, hol ily szerződés nem létezik, vagy ahol az megszűnt, tényleg nincs jogában a szerződésileg kikötött engedményeket amúgy is megadni. Azon fontos körülmény által vezéreltetve tehát, hogy a szövetség alapfeltételeivel ellentétbe ne jöjjön,— s azon reményben, hogy a szövetség érdekére tekintettel ezt a gazdasági egyesület sem óhajtja, a 10-ik pontnak következő képeni fogalmazását ajánlja elfogadásra: „10-er. A zalamegyei gazdasági egyesület tagjai az általános 20% leengedésen kivül a szerződésben kikötött külön engedményeket is élvezuí fogják a 12 évi szövetségi cyklus tartama alatt mindaddig, mig az egyesület és a társaság közt szerződési viszony fennáll." Miután az első magyar általános biztosító társa ság a 4427 1886. sz. a. kelt válaszában a Jeney Lajos úr által az egyesület 1886. évi szeptember hó 30-án tartott közgyűlésén tett, a pótszerződés 10-ik pontja gyanánt felvett ajánlatot a fentebb közölt okokból elfogadhatónak nem találta, — tekintve, hogy azon előadott körülmények a törvényességszempontjából méltánylandók, s a biztosító társaságnak a szövetség alapfeltételei megtartása iránti kötelezettségeinél fogva is nyilvánított álláspontja igazoltnak tekinthető: a gazdasági egyesület a jégbiztositási szövetség érdekében az 1886. évi nov. 30 ki közgyűlés 69 203. 227. 237. számú végzésével megállapított pótszerződés 10-ik pontjának ott olvasható szövege helyett az első magyar általános biztosító társaság által ajánlott következei fogalmazását elfogadja : „10-er. A zalamegyei gazdasági egyesület tagjai az általános 20" (

l leengedésen kivül a szerződésben kikötött külön engedményeket is élvezni fogják a 12 évi szövetségi cyklus tartama alatt mindaddig, míg az egyesület és a társaság közt szerződési viszony fennáll." Erről az első magyar általános biztosító társaság a jelen jegyzőkönyv ide vonatkozó részének megküldése mellett azzal értesíttetni határoztatott, hogy hozzájárulása esetére a pótszerződésnek a zalamegyei gazdasági egyesület részéről leendő aláírására az 1886. nov. 30-ki közgyűlés 69 203. 227. 234. szám alatt kelt végzésével megbízott Háczky Kálmán einök, Szigethy Antal titkár, Szabó Samu és Skublics Jenő urak egyesületi tagok bízattak meg. 14. A jelen jegyzőkönyv hitelesítésével Csertán László és lsóó Alajos urak bízattak meg, s teljesítésére fel: kérettek. Egyéb elintézendő tárgy nem lévén, elnök úr kö szönetét nyilvánítván a megjelenteknek szives közreműködésükért, a közgyűlést befejezettnek nvilvánítá. Kmf. Közli : Szigethy Antal s. k. titkár. A szöllöhegyekben való lakhatás tárgyában Csertán Károly alispáu úr f. évi 2189. sz. a. következő, nagy fontosságú körrendeletet intézte a járási főszolgabirákhoz: A vármegye törvényhatósága a szöllöhegyekben | való lakhatás feltételeit az 1«75. évi augusztus hó 2-án , tartott közgyűlésében 3718 154. jk. szám alatt alkotott i szabályrendeletével állapította meg. Ezen szabályrendelet 2. §-a szerint azoknak, kik a szabályrendelet kihirdetésekor már régebben és tény leg a szőllőkben laknak, a szőllőhegyben való lakhatás a szabályrendeletben előirt feltételek pontos megtartása mellett megengedtetik. A 3. §. szerint pedig a szabályrendelet kihirdetése után a szöllöhegyekben való állandó letelepedéshez a községi képviselő testületnek, a törvényhatóság által jóváhagyott engedélyező határozata szükséges. A szabályrendelet hihirdetése után aránylag igen csekély számban terjesztettek fel a törvényhatósághoz oly községi képviselő testületi határozatok, á melyekkel a szőlőhegyekben való letelepedésre engedély adatott, holott tudomásom van arról, miszerint a megye egyes vidékein 1875. év óta számosan telepedtek le a szőlőhegyekben, és hogy a hegyekbeu való lakásokkal űzött visszaélés mindinkább elharapódzik, mi a közbiztonságra és a nép erkölcsi életére annál károsabb befolyással van, mert a községekben épen a rendbontó elemek igyekeznek oly helyeken megtelepedni, a hol a hatóság és a közbiztonsági közegek felügyelete alól magukat leg könnyebben kivonhatják. Ugyanazért szükségesnek találom, hogy az érintett megyei szabályrendelet a községekben a legtágasabb módon ismét kihirdettessék, mivégből azt kellő számú nyomtatott példányokban főszolgabíró úrnak ide zárva megküldöm. Ezen kivül pedig elrendelem a következőket : 1- Ezen rendeletem vétele után főszolgabíró úr azonnal intézkedjék, hogy a szőlőhegyi lakások hatósága területén községenként összeirassanak. Ez alkalommal kipuhatolandó az, hogy kik azok, akik az 1875. évi szabályrendelet kihirdetését megelőző időtől fogva laknak a szőlőhegyeken; továbbá kik azon egyének, kik 1875. év óta szabályszerű hatósági engedély mellett telepedtek le, és végre azok, akik 1875. után telepedtek le a szőlőhegyen és lakhatási engedélylyel nem bírnak. 2. Ezen összeírások mintáját ide mellékelve küldöm, és az A és B. minták szerint jövőre a községeknél állandóan nyilvántartandók azok, a kik község területén levő szőlőhegyekben az 1875. évét megelőző időtől fogva laknak, továbbá azok, kik az ott lakhatásra hatósági engedélyt nyertek. Ugyanily kimutatás vezetendő főszolgabíró úr által járása egész területére nézve. 3. A szőlőhegyben való lakhatási jog személyes jog levén, vétel vagy csere utján semmi esetben sem száll át a szőlőbirtok új tulajdonosára, örökösödés ésetében is csak az oly örökösökre, kik a szőlőhegyben lakó örökhagyóval már előzőleg közös háztartásban éltek. Ugyanazért a kimutatasok illető rovatában a szőlőhegyen való lakásra jogosított személyében előforduló minden változás nyilvántartandó, s a községi elöljáróság által főszolgabíró úrnak azonnal bejelentendő, főszolga bíró úrnak feladatában állván az ily esetben szükséges intézkedéseket foganatosítani. 4. Azok, akikre nézve az összeírás folytán megállapíttatik, hogy a szőlőhegyen l<S75 év után és hatósági engedély nélkül telepedtek meg, szőlőhegyi lakásaikból folyó évi julius hó l-ig kivétel nélkül eltávolítandók, s figyelmeztetem főszolgabíró urat, hogyha ezek között később oly egyén találkoznék, aki irányában jelen intézkedésem julius hó l-ig nem foganatosíttatott volna, azért kizárólag főszolgabiró urat fogom felelőssé tenni. 5. A régi jogon, vagy hatósági engedély mellett a szőlőhegyen lakó egyénekre különös figyelem fordítandó a végből, vájjon az illetők megfelelnek-e a szabályrendelet 1. és 2. §-ban foglalt feltételeknek; mert ha e tekintetben az illetők maga viselete bármi kifogás alá esnék , főszolgabiró urnák kötelességében álland őket a szőlőhegyből kitiltani. 6. Minthogy pedig a község közrendészeti viszonyait első sorban a községi elöljáróság tartozik figyelemmel kísérni, utasítsa főszolgabíró úr a községi előljáróságokat, hogy jövőre minden, a szőlőhegyen való jogtalan letelepedőt főszolgabiró urnák bejelenteni annál szorosabb kötelességüknek ismerjék, inert ilynemű mulasztásuk minden esetben a legszigorúabb fegyelmi eljárás alá fog vonatni. Ugyan ily kötelessége a községi elöljáróknak, és ugyanezen szempont alá esik az 5. pont alatt emiitett hegyi lakósok által elkövetett rendetlenségek bejelentése is. 7. A főszolgabiró úr járására nézve összeállított A., B. és C. kimutatások folyó évi julius hó 1 ig hozzám felterjesztendők, és a C. kimutatás jegyzet rovatában minden egyes egyénnél külön megérintendő azon intézkedés, melyet főszolgabiró ur az illetők irányában foganatosított. Ezenkívül felhívom még főszolgabiró urat, hogy az A. és B. kimutatásokban foglalt jogosult hegyi lakóknak kimutatását a hatósága területén levő csendőrörsökkel is közölje. Elvárom főszolgabiró úrtól, hogy a kimutatások pontosságára és hitelességére kiváló gondot fordítand, s egyáltalában jelen rendeletem intézkedéseit a szükséges erélvlyel fogja foganatosítani. Zala Egerszegen, 1887. évi február hó 3-án. Csertán Károly s. k. ai ispán. A nagy-kanizsai ,,Polgári Egylet" közgyűlése. A nagy-kanizsai „Polgári Egylet" f. évi február 2-án tartotta meg évi közgyűlését a tagok szép száinu részvétele mellett. Ez az egyesület Kanizsának legrégibb egyesülete; tavaly ünnepelte 50 éves fenállását. E szép életkorán át — különösen az utóbbi időben sok vihar tépte; a pártküzdelmek nagyban gyöngítették, lazitották, sőt részben meg is ülték jó közszellemét. —- Talán éppen a sok forrongás, a tömérdek viszály, pártoskodás eredményezte ujráébredési, ujjászületési korszakát; mert a komolyan és mélyebben gondolkozók belátták, hogy céljától elütvén, önkezűleg (a tagok maguk) ássák a jobb sorsra érdemes egyesület sírját s lelkesen, teljes