Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 1-26. szám)

1887-06-26 / 26. szám

VI. évfolyam 26. szám traáalá közművelőd és lúínű hetilap. Zalaegerszegi ügyvédi kamara A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a Megjelenik minden vasárnap. hivatalos közlönye. A tanév végén. A múzsák temploma bezáró). A múzsafiak egy hosszú év viszontagságos küzdelmei után a nyugalom epedve várt révpartjához jutnak. Különböző érzelmekkel üdvözlik ifjaink a szabadulás napjának meghasadíát. Akiknek szüntelen szemeik előtt lebegtek drága szüleik, javukért fáradozó tanítóik üdvös intései s a rendelkezésükre állott időt üdvösen felhasználva, a tanévet sikerrel fejezték be: azok vágyva várják a dicső nap felvirradását, melyen a családi tűzhelynél drága szüleik, kedves testvéreik ölelő karokkal fogadják őket. Kik azonban magasztos célúkat szem elől tévesztették s a munka útjáról letérve, tétlenség között töltötték idejüket: e komoly pillanatban önmagukba szálva, fájó szívvel ismerik be tévedésüket s a szigorú szülőket Ígéretekkel igyekeznek kiengesztelni. Tudjuk, mily bűvös hatású a szülői szeretet s ép ez okból legkevésbbé sem csodálkozhatunk affelett, hogy a haragot mutató szülői redők csakhamar elsimulnak, bár nincs kilátás az iránt, hogy a már annyiszor ismétlődött Ígéretet a gyermekek csak részben is beváltanák. A szülők gyermekeikkel szemben a kellő szigort nem fejtvén ki. ez okozza azután, hogy oly sok szülő csalódik keserűen gyermekével s lassan-lassan azon szomorú valóra ébred, hogy százakat-ezreket fecsérelt el s az óhajtott célt még csak meg sem közelíthette. Nem egy szomorú eset áll előttünk, midőn a gyermekek taníttatása egész család tönkrejutását idézte elő s a mult romjai felett még csak az az egy vigaszuk sem maradt, hogy gyermekeikből kész emberek váltak volna. Lépten nyomon előttünk van e részben a sok. szomorúbbnál szomorúbb példa. Elég sajnos, hogy épen nem tudunk azokon okulni. A tanügy terén működő férfiak szomorúan tapasztalják azon, évről évre növekedő lázas tevékenységet, melyet a szülők gvermeiknek a tudományos pályára való előkészítése — illetve kiképzésében k i fej t e n ek. Bármily állású, vagyoni képességű legyen valak

1, tekintet nélkül arra, van e gyermekének tehetsége, vagy nincs, abból minden áron urat akar nevelni. Sőt még azok is, kik a helyzetet jól felfogva, reális irányú nevelést adnak gyermekeiknek, mikor ezek már mint kész emberek léphetnének ki az élet küzdő terére, azok is elhagyva az éveken keresztül követett jó ösvényt, mohón ragadják meg a kinálkozó alkalmat, hogy a gyakorlati pályára teljesen kész gyermeküket 3—400 frtos hivatalban örökre eltemessék. E kóros állapoton annyival inkább kell csodálkoznunk. mert államférfiaink folytonosan hangsúlyozzák az ipar és kereskedelem fontosságát, a munka becsértéket. Számtalan esetben halljuk, hogy az ipar és kereskedelem terén ép úgy lehet sikert aratni s az értelmes iparos és kereskedő ép oly tisztelet — és becsülésben részesül. mint más hivatalos állásban levő. De nemcsak hangoztatni halljuk ezt, hanem a gyakorlati életben megvalósítva is látjuk. Nézzünk ugyanis szét a városokban, nem-e részesülnek közbecsülésben értelmes iparosaink és kereskedőink ? Nem-e találunk mindenütt oly iparosokat és kereskedőket, akik munkásságuk folytán tisztességes vagyonra tevén szert, a hosszas tanulmányok árán nyert hivatalban levőkkel épen nem cserélnének. Városunk lakosságának különösen -kedvező alkalom nyílik arra, hogy gyermekeiket értelmes iparosokká és kereskedőkké kiképezhessék. Napjainkban ugyanis haladó korunk joggal kívánja meg tőlünk, hogy a gyermek ne kizárólag az irás, olvasás és számolás elemeinek ismeretével lépjen be iparos és kereskedő tanoncnak, hanem kell. hogy a szükséges elméleti ismereteket az iskolában elsajátítsa. Senki sem fogja, ugyanis kétségbe vonni, hogv egv 3—4 osztályt végzett ilju sokkal előbbre haladhat az ipar terén s szerzett ismereteit az életben nagy mértékben értékesítheti. Még jobban áll ez a kereskedőkről, kikre nézve a szakképzés elengedhetlen követelmény. S a szülőknek ez irányú óhaját városunk kereskedelmi tanintézete teljesen kielégítheti. Szakítsunk hát a múltból reánk maradt hagyományos ferde szokással, hagyjunk fel a törekvéssel gyermekeinket minden áron a tudományos pályára terelni, mely téren úgy is nagymérvű túltömöttség uralkodik, s igyekezzünk azokat reális irányban oktatva, belőlük értelmes iparosokat és kereskedőket nevelni. Ne hagyjuk magunkat a külsőség által elámítatni, okuljunk a múltból vett számos szomorú példán ! — A zalamegyei gazdasági egyesület HIVATALOS „ÉRTESITÖJ E". 133. 1887. Meghívó. A zala-megyei gazdasági egyesület f. 1887. évi julius ho 4-én d. e. 10 orakor Keszthelyen a m. kir. gazdasági tanintézet termében < rendes közgyűlést tart, melyre a tisztelt tagok minél nagyobb számban megjelenni kéretnek. A KÖZGYŰLÉS FŐBB TÁRGYAI: 1. A Nagy Kanizsán f. 1887-ik évi október hó 1 -2-ik napjain tartandó megyei mezőgazdasági termény kiállítás rendezése iránt részletes intézkedés. 2. A Zala-Egerszegen, Nagy-Kanizsán és Alsó-Leiulván tartandó tenyészállat díjazás iránt részletes intézkedés. 3. A sümeg-vidéki gazdakör megalakulásáról beterjesztett jelentés. 4. Megyei hitelintézet és községi hitelszövetkezetek, önsegélyző egyletek szervezése iránt javaslat tételre kiküldött bizottság jelentése. 5. Folyó ügyek s netán teendő indítványok. Zala Egerszeg, 1887. jun. 15. HÁt'ZKT KÁLMÁN ügyvezető elnök. A zala-iuegyei gazdasági egyesület igazgató választmányának tagjai a f. 1887. évi julius hó 4-én d. e. 8 orakor Keszthelyen a m. kir. gazdasági tanintézet termében tartandó igazgató választmányi ülésre, melyen az ugyanaz nap délelőtti 10 órakor tartandó közgyűlésen felveendő ügyek előkészitőleg tárgyaltatni fogank, minél nagyobb számban megjelenni kéretnek. Zalai Egerszeg, 1887. junius 15. HÁCZKY KÁLMÁN ügyvezető elnök. Jegyzőkönyv. Felvétetett a keszthely-vidéki Gazdakör Keszthelyen 1887. március hó 30 án tartott közgyűlésén. Jelenvoltak Bogyav Máté elnöklete alatt : Baán Kálmán, Deiuinger Imre, Fekete Gergely, Forster Ferenc, Grüner Ernő, Kránicz Kálmán, Koller Ferenc, Nedeczky Jenő, Bucsy József és Hensch Árpád, utóbbi egyszersmind mint jegyző. 1. Elnök szívélyesen üdvözölvén a jelenlevőket, bemutatja a mait közgyűlés jegyzőkönyvét, mely a kör értesítője 1886. évi 9-ik számában közzé volt téve. Felolvasottnak tekintetik. 2. Elnök előterjeszti az országos törzskönyvelő bizottságnak a gazdakörhöz intézett és A. alatt mellézárt felhívását. Az országos törzskönyv életbeléptetése, mely állattenyésztésünknek egy régóta érzett hiányát pótolni van hivatva, a közgyűlés részéről általános tetszéssel fogadtatván, elhatároztatik, hogy az országos törzskönyvelő bizottság felhívásának a kör értesítőjében való közzététele által, tagjaink figyelme ezen felette foutos intézményre telhivassék. 3. Elnök beterjeszti Gyömörey Gáspár tagtárs úr f. évi február hó 7-ről kelt és a kör titkárához intézett levelét, melybeu a kör tudomására hozza, hogy Gógánfán és a szomszédos községekben, Ukk és Dabrouezban sikerült a kör részére eddigelé 47 évdíjas tagot toborzaui, kik magokat öt évi tagságra lekötelezték; egyúttal még más ötven évdíjas tag belépését helyezvén kilátásba, arra kéri fel a gazdakört, hog\ a gógánfai tagok részére egy konkoly választó és egy szelelő rostát szerezne meg és Kohn Henrik urat, a zala-megyei gazdasági egyesület tagját bízná meg ama gépek felelős kezelésével és nevezné ki egyúttal a gógánfai tagok fiók pénztárnokává. Habár a közgyűlés Gyömörey Gáspár úr szíves fáradozását a kör érdekében örvendetes tudomásul veszi, és nagybecsű támogatásáért Gyömörey urnák elismerését jegyzőkönyvileg is kifejezni óhajtja, mindazáltal tekintve, hogy a bejelentett 100 tag közöl eddigelé tényleg csak 47 tag lépett be, valamint hogy a közgyűlés egyes tagjainak tudomására jutott, miszerint a gógánfai tagok külön gazdakört létesíteni óhajtanak, a közgyűlés Gyömörey Gáspár úr méltányos kivánatát csak azon esetre véli teljesíthetőnek, ha egyrészt a bejelentett tagok köi linkbe tényleg belépnek és ha másrészt külön kört nem alakítanak. Minthogy továbbá kürti anyagi ereje költségegesebb gépek megszerzését meg nem engedi, még azon esetre is, ha a Gyömörey úr által bejelentett tagok mind tényleg be is lépnek, és külön kört nem alakítanak, a gógánfai tagok részére csak egy középnagyságú, mintegy 50 frtba kerülő konkoly választó, mely kisebb gazdák igényeinek tökéletesen megfelel, és egy hasonértékű Kühne-féle szóró rosta lesz beszerezhető. Végül minthogy alapszabályaink értelmében a kör jogához nem tartozik külön fiók pénztárnokot kinevezni, ennélfogva Kohn Henrik urat nem is bizhatja meg ezen tisztséggel, ha azonban fentemlített konkoly választó és szóró rosta a gógánfai tagok részére beszereztetnék, jogukban áll Kohn Henrik urat a gépek felelős kezelésével, valamint a nem tagok által a gépek használatáért fizetendő és egy-egy napra ötven krajcárban megállapított díjak beszedésével megbizní. 4. Elnök beterjeszti a zala-megyei gazdasági egye sülét 1887. évi január hó 10-én tartott közgyűlésében a keszthely-vidéki gazdakörre vonatkozólag hozott következő határozatokat: a.) Hogy a keszthely-vidéki gazdakör, valamint annak pénztárnoka dr. Csanády Gusztáv úr az 1886-ik évi számadás tekintetében a további számadási kötelezettség és felelet terhe alól felmentetett. b.) Hogy a keszthely-vidéki gazdakör 18^7. évi költségelőirányzata elfogadtatván, a kör folyó évi költségvetése következő tételekben nyer kifejezést : Kiadások : 1.) Kiállítások rendezése 2.) Gépek terjesztése 3.) .Értesítő kiadása 4.) Titkár tiszteletdíja b.) Posta költség 6.) Iroda költség — 7.) Szolgadíj 8-) Előrenemlátható kiadások — kiadások összege (500 frt melyre á remélhető bevétel : 1.) 60 rendes tag után á 1 frt 60 kr. 2.) 60 évdíjas „ á 1 frt — 100 frt 60 frt 160 frt 100 frt 120 frt 200 frt 25 frt 25 frt 15 frt 15 frt 160 frt a hiány 500 frt azaz ötszáz forint o. é., mely összeg tekintve, hogy a megállapított működés a kör alapszabályszerű hatálykörében forog, a keszthely-vidéki gazdakör részére megszavaztatott. Mely határozatok a közgyűlés részéről örömmel és köszönettel tudomásúl vétettek. 5.) Kapcsolatban jelen jegyzőkönyv megelező pont jávai felkéri elnök a közgyűlést, hogy körünk folyó évi munkatervét illetőleg végérvényes határozatot hozna; tekintettel arra, hogy a gépek terjesztésére előirányzott száz forint a gógánfai tagok részére esetleg beszerzendő rostákra tartandó fent, szabad rendelkezésre csakis a kiállításokra előirányzott összeg marad; minélfogva a határozat hozatal csakis azon kérdésre vonatkozhatik, vájjon i közgyűlés a folyó évben óhajt-e kiállítást rendezni. és ha igen, minő módozatok mellett? Hosszabb eszmecsere után, melyben a gazdasági kiállítások iidvös volta kiemeltetett, és különösen hangJelen számunkhoz egy negyediv melleklet van csatolva.