Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 1-26. szám)

1887-05-15 / 20. szám

VI. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1887. május 15. 20. szám. A „Zalamegyei gazdasági PO o larsaiai,. ;yesnlet" es a Megjelenik minden vásárnap. „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. „Az én házam : az én váram." Régi és szép mondás. Hajdanában igaz is volt. Fájdalom: ma már nem általánosan igaz. A régi kedves patriarchalis élet költészete szét­foszlott, eltűnt. A család, a ház (a vár) szenté­lyei megnyíltak a „haladás" realismusa előtt ; nem szentélyek azok többé, hanem „salonok." A jóizü, őszinte, még nyerseségökben is kedves vendég-alakok eltűnnek. A kócsagos kalpagot fölvátotta a klakk-cilinder, az atillát, a mentét: a sálon kabát, a zsinóros magyar-nadrágot: a pantalló, a rojtos csizmát, a máslis topánka. A mai kor emberének ez a gusztusa; ez neki a „j ó i z ü." A külső, a forma megváltozása nem lett volna még olyan nagy baj, csak egyébként maradt volna meg minden a régiben, csak a patriarchalis erkölcsök maradtak volna meg ! De a magyaros nyiltszivüséget is fölváltotta a a diplomatiai furfang ; az őszinteséget: a con­ventionalis hazugság; az eredeti őserőt mutató kedves nyerseséget: a képmutatás s az egyéni érdekek szolgája: a simaság. Nagyot fordult a társadalmi élet kereke. És milyen jó volna, ha akkorát visszafordulna most; de ebben a tekin­tetben nem valósul az a magyar közmondás, hogy „a k e ré k amennyit f ö 1, a n n yit le is." Merengő lélekkel csüngünk a mult emlé­kein, mikor a háza, az otthona volt mindenki­nek a vára, a menedéke, a biztos helye, hol nem kellett tartania semmi furfangtól, semmi megejtéstől. Oda vonult mindenki a politikai, a társadalmi küzdelmek után boldog lenni. Ott gyűlt, egybe barátaival, ismerőseivel, hogy fesz­telenül mulatgassanak s elfeledjék a küzdelmek zaját. Es a nyilvános élet legmakacsabb küzdői, pártosai ott békejobbot nyújtottak egymásnak ; eltemették a pártharcok nem egyszer kinos em­lékeit s beszentelték egy-egy pohár borral. A nyilvános élet küzdelme nem tette feszessé az otthont; nem fertőztette meg annak levegőjét a ravaszkodás mérgével ; a politikai s egyéb pártérdekek kiviil maradtak; azok előtt be­zárult a ház ajtaja. A ház: vár volt és a vár aláaknázó ellenséget nem szokott befo­gadni. Házában: várában mindenki otthon volt a szó legmagasztosabb, legköltőibb értel­mében. Amit ott mondott, amit ott tett. azért nem tartozott számadással a nyilvánosságnak. Es aki a kedélyes otthon őszinte baráti köré­ben elmondott dolgot s nyilvánított véleményt a nyilvánosság terén fegyverül használta az ellen, akitől az eredett volt : arra azt mondták, hogy hitvány ember és megvetették. Ha akadt alávaló ember (inert hisz ilyen örökkön örökké volt), aki azt a kedvező körül­ményt, hogy valakinek családja körébe, ottho­nába: várába bejuthatott, az őt baráti karokkal fogadó rovására egyéni érdekeinek előmozdítá­sául használta föl, vagy a baráti bizalommal csak hajszálnyira visszaélt: annak gazember volt a neve és azt eltemették . . . élve: kizárták a társadalomból Oh, mekkorát haladtunk mi azóta! A ház nem vár többé, hanem sálon és a sá­lon: piac. Itt van a nyilvánosság. Itt foly a küzdelem, a tőrbecsalás, a megejtés. A bor, a dinom-dánom menyitja az ajkakat; a borban felülkerekedik az igazság; a szív megüli a nyelvet. Ilisz otthonn vagy; saját házadban csak szabadon beszélhetsz! Hetek, hónapok, sőt talán évek során út fojtogatott véleményedet elmondod szabadon, nyiltan. a mint azokat Isten képére alkotott lelked termfette; kiöntöd fájdal­madat, keserűségedet egy-egy igaztalan eljárás vagy kinos állapot fölött. Ks megkönnyebbül lelked, hogy baráti körben, otthonodban, saját házadban kitárhattad szivedet s fölszabadíthat­tad a lelkedet bera zó gondolatokat. Mégis csak a te házad: a te várad! Igen, de mint esik le az állad édes atyám­fia, aki azt hivéd, hogy: „a te házad: a te várad is", — mint áll meg szemed, szád. midőn néhány nap múlva valamelyik barátod (aki ná­lad sem volt) kérdezi tőled, hogy miként tudtál ilyen és ilyen dolgokat besz lni ? hogv feled­kezhettél meg annyira magadról ! íme valaki fegyvert kovácsolt ellened az otthonodban el­mondottakból! Te azt mondod rá: hivány em­ber volt, akárki volt; mert kilétét nem is tud­hatod. Akik tudják, nem árulják el ; nem is vetik meg ... és emelkedik, halad, kitünteté­sekkel tisztelik meg. Föl lehet dúlni a családi szentéi vt is. A társadalom a „modern" fölfogás azért nem kö­vez meg senkit. Egyetlen golyóváltás tisztára mos mindent. Es a társadalom meg is ünnepeli a hőst. Hiába tartod őt a leggyöngébb néven gazembernek, a társadalmi föltételeknek eleget tett: a társadalom absolválja és beblébe fogadja. Te pedig — aki érzékenyen, talán helyrehozhatlanul sújtva vagy — csüggedt lé­lekkel állasz a szomorú tapasztalattal szemben, hogy „a te házad, nem a te várad! " Ti jó lelkek, emelkedett szellemek, kik az emberiség jóléteért küzdve, száz meg száz tár­sadalmi reform keresztülvitelén izzadtok: ide, erre a legszomorúbb pontra fordítsátok figyel­meteket. Itt van a legsötétebb, legmegvetcsre­méltóbb jele a corruptiónak. Ennek megszünte­tésére állítsatok, hirdessetek morált! A család, i.z otthon, a ház (a vár) gyalázatos árulóira, megszentségtelenitőire mondjátok ki az átkot. Ezeket temessétek el élve s akkor a in i h á­/, u n k u j r a a ni i v á r unk les z. Képviselő valas*tasi mozgalom. A letenyei szabadelvű part f. hó 6-án tartotta a kerület székhelyén alakuló gyűlését, mely alkalommal a párt elnökévé Folly Bernátot választották és egyúttal i végrehajtó bizottságot is megalakították — A párt ilakuló ülésén egyúttal tanácskozás tárgyává tették, váljon a küszöbön levó' képviselő választás alkalmával a párt saját részéről kit léptessen fel jeleknek V Tekin­tettel arra, hogy a kerület eddigi képviselője dr. Apáthy István személyében a párt egyesítve találja mindazon kiváló tulajdonságokat, melyeket egy képviselőnél ke­resni és követelni lehet és tekintettel arra, hogy az eddigi képviselő 9 esztendei képviselői működése alatt a kerület osztatlan bizalmát és szeretetét biztosította magának : a kerület minden részéről nagy számmal egy­besereglett választók egyhangúlag és általános lelkesedés között dr. Apáthy Istvánt jelelték ki újból s egy tíz­tagú bizottságot választottak, hogy az épen Letenyén időző képviselőt az értekezlet határozatáról értesítse és őt az értekezleten való megjelenésre felkérje. Dr. Apáthy „Zalamegye" tárcája. Keblemnek titka van . . . Franciából. Keblemnek titka van, életem rejtélyes Egy örök szerelem, melyet egy perc hozott: Hiú remény ! nem is szólok, mert a kedves Nem tud róla semmit, hogy mily vészt okozott. Ah hányszor követtem titokban lépteit, Mindig ö mellette és mégis egyedül: Nem merve kérni őt éltemen keresztül. Nem is nyervén tőle kegyének jeleit. Ó kit Isten szelt'd- s gyengédnek teremte Halad saját utján némán s nem figyelve A nyomain kelé' szerelem sóhajra, Rideg kötelmihez hü maradva szentül. Olvasván ezen dalt, mely csak érte zendül, Szólt: „Ki lehet e női" s nem érti meg soha. Ápril elűzvén . . . Franciából. Ápril elűzvén a zordon telet. Uj életet hoz a szép kikelet : Reggele zöld selyembe öltözött, S kinyilt rózsákból csokrot kötözött. A ragyogó ég alatt mindenütt, Fű- és falevél kitörnek együtt. Éljünk.' édes az élet! Szeressünk, ez a kikelet. A lenge szellő fuvallatára Hajlong ágain a fák virátja, Melyet zephir s aranyszínű lepke Szállong körül szárnyait verdesve. A ligetben a hajlongó ágra Rakja moha fészkét a madárka Éljünk! édes az élet! Szeressünk, ez a kikelet. Sz. S. Hárman egyet. — Beszélyke. — Irta: Horvátli Gyula. Nemes, nemzetes és vitézlő Alpáry Nándor élte délkorában levő nőtlen biró uram egy tűzről pattant szakácsnét hozott magával Pókafáról, aki tudott nyá­jasan mosolyogni, kacéran öltözködni, kitűnően főzni és — hamisan szeretni. Andris régi kipróbált tehene* a háznál, most már inkább gazdája iránti szeretetből szolgál; van ugyanis keresetéből szép szessziója, amit haszonbérbe adott ki; a bejövő pénzecskét pedig berakogatja a takarékba. Nemesvérü Pista volt a háznál a kocsis ; szegény fiú mint a templom egere, de ha felül piros átillával és fehér kesztyűvel a bakra, — bomlik utánna az egész falu fehér népe. Alig tette be lábát Böske biró uram házába, az Andris, meg az ágról szakadt Pista kocsis egyszerre bomlottak utánna, na meg a falu kovácsa, ki mái­négy feleséget koptatott el, szintén, epedett érte. De hő szerelmüket keblökbe zárva hordozták, nem lévén kedvező alkalmuk annak nyilvánítására. Júlia . . . (ah pardon, csak Böske) igen érzékeny és csipős leckét adott a rakoncátlan udvarlóknak. — Legtöbb kijutott ebből a szegény Pistának. Ez érezte legjobban Böske szivének keménységét. Andris és Pista halálos ellenségekké lettek s csak kedvező alkalomra vártak, hogy boszút álljanak egy máson, de Alpáry uramnak sikerült ezt megakadályozni. Megunva a várást, egyik reggel Andris csak beállít a tekintetes úrhoz és menten felmondja a szolgálatot. Jól van Andris, szól Alpáry, neked szép bir­tokod van, amiből szorgalmas munka által szépecskén megélhetsz. — Do hát nem szeretsz nálam szolgálni? Jaj, dehogy is nem nemzetes uram! Halálom utolsó percéig szeretném az urat szolgálni, de Isten látja lelkemet, hogy nem lehet. — Beszélj nyiltan fiam, mi a baj ? Csak rukkolj elő vele ! * )b, édes tekintetes uram, iszen . . . hm . . . nem olyan nagy az ok, csak az, hogy ... izé ... én ezt a Böskét nagyon szeretem, ő meg . . . — Nem szeret téged, egészíté ki Alpáry. Hm, hm, bajnak elég baj, a melyen én sem segíthetek, de hát ezért akarnál elhagyni? Jaj tekintetes uram, nekem végem lesz, ha tovább kell még a Böske szemébe néznem, mert azok nagyon átkozottak . . . — Jól van fiam, reggel kikapod a béredet. Este egy véletlen pillanat összehozta Böskével Andrist, aki mindent feledve sietett is forró érzelmei nek kifejezést adni. Majd kiugrott a szíve a helyéből, midőn Böske a maradásra nógatta; mert hát ő szereti. Nem is hagyta el másnap régi gazdáját Andris. Egy szép vasárnap délután, mikor Andris és Pista a háztól távol valának, beállít Böskéhez a fehérre mo­sakodott kovács mester uram, magával hozva két IZIUOS tanút s megkérte a hamis szakácsné kezét. Hogy mily eredménynyel járt, nem tudom. Este meg Pista válo­gatta meg a szót a szép szakácsné szive megnyerésére - - az istáló ajtóban, mutogatva ma kapott cilinder óráját. Jelen szamunkhoz egy negyediv hirdetés melléklet van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents